Negyedik Alaptörvény-módosítás: Nyílt levél a kormánypárti képviselőknek és az államfőnek
- Részletek
- Szemle
- 2013. március 02. szombat, 04:31
- (m.zs.)
A Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet pénteken a kétharmados országgyűlési többséghez intézett nyílt levelet tett közzé.
Szerdán Szabó Máté alapjogi biztos írt nyílt levelet Áder Jánosnak, amelyben arra kéri a köztársasági elnököt, fontolja meg a negyedik módosítás aláírását.
1. Nyílt levél a kormánypárti képviselőkhöz
„Mivel az alkotmányosság és a jogállamiság érveire hivatkozás eddig hatástalannak bizonyult, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös nyílt levelében arra hívja fel a kormánypárti országgyűlési képviselők figyelmét, hogy az Alaptörvény-módosítás számukra is rendkívül kedvezőtlen következményekkel járhat. A nyílt levélben a szervezetek példákkal érzékeltetik, hogy az Alaptörvény-módosítás egy olyan világot, olyan, önkényen alapuló jogrendszert eredményez Magyarországon, amelyet még a kormánypárti képviselők sem kívánhatnak.”A levelet alcímekkel mi láttuk el.
„Tisztelt Kormánypárti Országgyűlési Képviselők!
Az alkotmányosság ügye mellett elkötelezett szervezetekként felhívjuk a figyelmüket arra, hogy Magyarország Alaptörvényének folyamatban lévő újabb módosítása végső csapást készül mérni a korábban már megrendített magyarországi alkotmányosságra. Önöknek mint az alkotmánymódosítás kezdeményezőinek nincs szükségük tartalmi felvilágosításra. Levelünkben ezért a módosítás elfogadásának következményeire, és az azok bekövetkezése tekintetében fennálló személyes felelősségükre figyelmeztetjük Önöket.”
Az Alaptörvény az alkotmányosság egyetlen kritériumának sem fog megfelelni
„Az Alaptörvény alkotmányként elismerését – egyoldalú elfogadása, illetve a szabadság és egyenlőség eszméjét sértő rendelkezései miatt – már eddig is sokan megkérdőjelezték. Ha a benyújtott Alaptörvény-módosítást megszavazzák, azzal végképp és visszafordíthatatlanul megfosztják az Alaptörvényt azoktól a jellemzőktől, amelyek alapján arra még alkotmányként lehet tekinteni. Valamely jogi dokumentumnak ugyanis nem elnevezése kölcsönöz alkotmányi, illetve alaptörvényi minőséget, hanem funkciójához igazodó tartalma, kikényszeríthetősége és stabilitása. Ha a módosítás megtörténik, Magyarország Alaptörvénye e fogalmi elemek egyike szerint sem lesz alkotmánynak tekinthető.”
Az Alaptörvény így a kormányzat jogkorlátozó intézkedéseit és nem a polgár jogait védi
„a) Tartalmát tekintve az Alaptörvény eddig sem szorítkozott az alapvető jogokat érvényre juttató és a közhatalom-gyakorlást keretek közé szorító szabályokra, a tervezett módosítás ebben még tovább megy: a kormányzat politikai akaratának megálljt parancsoló alapjogi rendelkezéseket számos kivételszabállyal egészíti ki. Ennek következtében az Alaptörvény ahelyett, hogy korlátok között tartaná a kormányzatot, rendelkezéseiben inkább alkotmányosan legitimálja annak alapjogsértő cselekvéseit. Az Alaptörvény szövege így paradox módon nem a polgár jogainak, hanem az egyes jogkorlátozó kormányzati cselekvéseknek biztosít alkotmányos védelmet.”
A módosítással megszüntetik a kontinuitást a demokrácia alkotmányfejlődésével
„b) A módosítással újabb támadást intéznek az Alaptörvény rendelkezéseinek kikényszerítéséért felelős intézmények ellen: egyrészről tovább szűkítik az Alkotmánybíróság a közpénzekkel összefüggő törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, másrészről megszüntetik az alkotmányjogi kontinuitást az 1989 és 2011 közötti alkotmányfejlődés időszakával, és eltörölnek minden olyan alkotmányossági követelményt, amelyet az Alkotmánybíróság az alkotmányos átalakulást megtestesítő 1989. évi alkotmányra alapított.
A módosítással a jövőre nézve is megszüntetik az Alkotmánybíróság kontrollszerepét
„c) Bár az Alaptörvényt is az állandóság deklarált szándékával írták megalkotói, a kilátásba helyezett módosítással Önök a szó szoros értelmében vett aktuálpolitikai alkotmányozást visznek végbe. Emellett a későbbi mindenfajta alkotmánymódosítási igényeknek is megágyaznak azzal, hogy kizárják, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben tartalmi alkotmányossági kontroll alá vonja az Alaptörvény a mostanihoz hasonló célú módosításait. Az Önök által támogatott Alaptörvény-módosítás után az alábbi képtelen élethelyzetek az Alaptörvény védelmét élveznék. Fontolják meg, hogy kívánatosnak tartják-e az alábbiak esetleges bekövetkezését.”
Akár a katolikus egyház is megfosztható lesz egyházi státusától
„Az Önök által támogatott módosítás következtében például
● az árva gyermek és az őt nevelő nagynéni vagy keresztapa együttélése nem élvezi a családnak járó alkotmányos védelmet (1. cikk).
● egy jövőbeli kétharmados parlamenti többség megfoszthatja egyházi státuszától akár a Magyar Katolikus Egyházat is, és ez ellen senki semmilyen jogorvoslattal nem élhet (4. cikk).
● bármely, a hatalomban Önöket követő politikai erő – Önökhöz hasonlóan – szabadon folytathat a választások előtt kormánypropagandát minden platformon, de Önöknek mint ellenzéknek csak az – immáron az új kormányzat befolyása alatt álló – közmédiában lesz rendkívül szűk lehetőségük ellenkampányt folytatni (5. cikk).”
Alkotmányosan lehet majd fellépni a Petőfi vagy Vörösmarty verseit szavalókkal szemben
„● alkotmányosan fel lehet majd lépni a magyar irodalmi alkotásokat, például Berzsenyi, Petőfi vagy Vörösmarty verseit szavalókkal és terjesztőkkel szemben, hiszen a hazafias költészet gyakran ostorozza a nemzetet, amit könnyen lehet a magyar nemzet méltóságának megsértéseként értelmezni. Olyan sorokkal szemben nyitják meg az alkotmányos fellépés lehetőségét, mint a ’Mi a magyar most? – Rút sybarita váz.’ (Berzsenyi Dániel), ’Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván.’ (Petőfi Sándor), ’Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok.’ (Vörösmarty Mihály). (5. cikk.)”
A röghözkötés megszünteti számos, Magyarországon nem művelhető tudomány kutató-utánpótlását
„● a legtehetségesebb, állami finanszírozásban részesült fiatalok akár egy évtizedre is el lennének zárva tudományos pályájuk érdemi folytatásától; pl. a bálnák életével, sarkkutatással vagy a mélytengeri biológiával, esetleg az egyiptomi régészettel foglalkozó tehetségek nem állhatnak majd külföldi egyetem alkalmazásában, így nem öregbíthetik a kiváló magyar felsőoktatás nemzetközi hírnevét (7. cikk).”
Akár az ötvenévenkénti választás is Alaptörvénybe foglalható lesz
„● az Önöket a hatalomban követő, esetleg a hatalomba az elmúlt évtizedekből visszatérő politikai erő megfelelő többség birtokában bármit az Alaptörvénybe foglalhatna, akár azt is, hogy nem négy, hanem ötvenévente lesznek parlamenti választások, és ez ellen az Alkotmánybíróság képtelen lesz fellépni (12. cikk).
● a nagyhatalmú bírósági igazgatási csúcsszerv élére akár az Önökkel nem szimpatizáló bíró is megválasztható lesz majd Handó Tünde esetleges lemondása után, aki neadjisten az Önök által biztosított önkényeskedési lehetőségekkel élhet megfelelő kontroll nélkül (13. cikk).”
A mai kétharmad tagjainak majdani ügyeiben is önkényesen kijelölhető lesz az eljáró bíróság
„● amikor majd Önök keverednek jogvitába az állammal, és esetleg már nem az Önök politikai pártja van hatalmon, hanem a hasonló többséggel bíró politikai ellenlábasaik, egy politikai ellenfeleikkel szoros viszonyt ápoló jövőbeli OBH-elnök jelölhet ki bíróságot a vita eldöntésére (14. cikk).”
Ne szavazzák meg a módosítást!
„Önkényen alapuló uralmi rendszert Önök sem akarhatnak. Felhívjuk a figyelmüket, hogy az itt felsorolt abszurditások orvoslása önmagában is kevés lenne a javaslat elfogadhatóvá tételéhez. Felszólítjuk ezért Önöket arra, hogy ne szavazzák meg a módosítást.
Budapest, 2013. március 1.
Kádár András Kristóf
társelnök
Magyar Helsinki Bizottság
Majtényi László
elnök
Eötvös Károly Intézet”
***
2. Szabó Máté ombudsman nyílt levele a köztársasági elnöknek
Az alaptörvény negyedik módosítása aláírásának megfontolására kéri nyílt levelében a köztársasági elnököt az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté. Mint csütörtöki sajtótájékoztatóján részletesebben is elmondta, a parlament előtt folyamatban lévő negyedik alaptörvény-módosítás destabilzálja az alkotmányt, például a hajléktalanok kriminalizálásával és a hallgatók röghöz kötésével. A civil és állami jogvédők sokat tehetnek általában az alkotmányos, emberi jogok terén, de a jogrend legalapvetőbb építőköveinek hézagmentes illeszkedéséért az államfő tehet a legtöbbet. Az Áder Jánosnak írt nyílt levél:
„Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja az Alaptörvény negyedik módosítását (Módosítás), amelyet az elfogadás után az Országgyűlés elnöke megküld a köztársasági elnöknek. Ezt követően a köztársasági elnök dönti el, hogy a normaszöveget aláírja-e, vagy pedig gyakorolja a politikai vagy az alkotmányossági vétó jogát.
A köztársasági elnök alkotmányos jogállásának megfelelően őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az alkotmányos keretek között felléphet a demokratikus működés helyreállítása érdekében, ha olyan jelenséget tapasztal, amely az államszervezet működését súlyosan veszélyezteti. Az Alaptörvényből következően a köztársasági elnöknek valamennyi hatáskörét e jogállására figyelemmel kell gyakorolnia. Az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés ugyanakkor a köztársasági elnök kizárólagos jogköre; e tevékenységet nem vállalhatja át sem az alapvető jogok biztosa, sem az államszervezet valamelyik másik intézménye.
Erre tekintettel fordulok nyílt levélben Köztársasági Elnök úrhoz. Fel kívánom hívni a figyelmét olyan körülményekre, amelyek befolyásolhatják abban a döntésében, hogy a Módosítást aláírja-e.
A Módosítás tartalma alapjaiban érinti a hatalommegosztást, a fékek és ellensúlyok rendszerét Magyarországon. A Módosítás több rendelkezése az alkotmányozó Országgyűlés szerint is ellentétes az Alkotmánybíróság – Alaptörvényből vagy a korábbi Alkotmányból levezetett – döntéseivel. Más rendelkezések pedig olyan tartalmú szabályozást vezetnek be, amelyek alkotmányossága a hatályos Alaptörvény alapján is vitatható.
Ha a Módosítás beépülne az Alaptörvénybe, akkor egymással ellentétes következtetések is levonhatók lennének az Alaptörvény szövegéből. Ez pedig az alkotmányossági gyakorlat nehezen feloldható dilemmáihoz vezetne. Ez az állapot az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyeztetheti.
Kérem ezért, hogy a levelemben említett szempontokat fontolja meg, amikor dönt, aláírja-e az Alaptörvény negyedik módosítását.
Budapest, 2013. február 27.
Üdvözlettel:
Prof. Dr. Szabó Máté”
(m.zs.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!