rss      tw      fb
Keres

Simor-meghallgatás: az előre megírt ítéletet nem sikerült elfogadtatni




Mint tegnap beszámoltunk róla (Az ÁSZ és Matolcsy Simor András ellen) az Állami Számvevőszék az Magyar Nemzeti Bank (MNB) működéséről szóló vizsgálati anyagában, amelyet február 13-án tett közzé, két szempontból találta törvénytelennek az MNB működését. A Fidesz még aznap javasolta Simor András jegybankelnök parlamenti meghallgatását a vádakról. Az MNB viszont mindkét vádat visszautasította és cáfolta. A jegybank ellen nyomozás indult az ügyben. Az ÁSZ szerint a feljelentést nem ők tették, ők csak „jelzéssel éltek a hatóságok felé”. A fővárosi főügyészség szerint azonban a feljelentést az ÁSZ tette.

Hétfőn – a Fidesz javaslatára – az Országgyűlés költségvetési bizottsága meghallgatta Simor Andrást a vádakról. Az ülésen Domokos László ÁSZ-elnök ismertette a múlt szerdán publikált, a jegybank gazdálkodási hiányosságait feltáró, 2011-től 2012 közepéig terjedő időszakra vonatkozó vizsgálatát. Megismételte, hogy álláspontjuk szerint a hitelintézeti törvénybe ütközően adták ki az IMF számára napi-heti rendszerességgel a kért adatokat. Simor András visszautasította az ÁSZ „értékelés megállapításait”, és kifejtette, miért látja úgy, hogy a magyar bankrendszerről szóló adatok átadása a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) jogszerű volt, és Magyarország, illetve minden magyar ember érdekében történt, hiszen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. Az MNB gazdálkodása pedig szabályszerű, jól tervezett, gondos és az adófizetők érdekeit figyelembe véve takarékos.

A bizottság elutasította azt a képviselői javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy az ülésen részt vevő Domokos László, az ÁSZ elnöke kérdésekre, illetve a büntetőeljárás folytatásáról szóló kérdésre válaszoljon.

Puskás Imre fideszes bizottsági alelnök az ülés végén kész határozattervezetet húzott elő és olvasott fel. Vagyis kiderült, hogy Simor meghallgatása nélkül, előre megírták az ítéletet. Több órás vita után a határozatot átszövegezték, amivel az egész eljárás méregfogát kihúzták. Az ügy lényegében kimúlt, bár a bizottság nagy többséggel végül megszavazta, hogy a jegybank szabálytalanságokat követett el.

A békemenszervező CÖF eközben közleményben követelte – „a civil társadalom elvárja” – Simor felelősségre vonását.

Orbán szerint a pénteken megnevezendő jegybank-elnök „nagy eséllyel jobban fog teljesíteni, mint az előző”. A Népszabadság szerint ez az elnök biztosan Matolcsy lesz.


MTI/Bruzák Noémi

1. A bizottsági meghallgatás

A jegybankelnök érvei

Az adatszolgáltatás jogszerűségéről és szükségességéről

– Nem értenek egyet az ÁSZ megállapításával, hogy az MNB az IMF-nek történő adatszolgáltatással túllépte volna hatáskörét, és megsértette volna a hitelintézeti törvényt. A jegybanknak az IMF alapokmánya, illetve a megkötött hitelszerződés értelmében nem is lett volna jogi lehetősége arra, hogy ne adjon ki adatokat. Az adatszolgáltatást a 2008 októberében aláírt EU/IMF-hitelszerződés részletezi, a jegybank az abban foglaltaknak tett eleget. Az IMF illetékese 2008. november 25-én juttatta el a jegybanknak írásban a listát, a további adatszolgáltatás alapját. Olyan adatokat kértek, melyek az MNB-nél állnak rendelkezésre, és mint résztvevője a hitelkeret-megállapodásnak, magától értetődő volt, hogy ők szolgáltattak.

– Sem magánszemélyek, sem vállalatok ügyleteit nem fedte fel a jegybank, csak bankokról adott információt, mert ez állt Magyarország érdekében. Az adatszolgáltatással senkit semmilyen kár nem ért, és kockázatot sem jelentett Magyarország és a magyar bankrendszer számára.

– A 2008-as IMF-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd eurónyi forrást kapott a nemzetközi szervezettől, miközben spekulatív támadás volt Magyarország ellen, és az országból áramlott ki a tőke. Akkor „kértünk és kaptunk” a bankoktól kötelezettségvállalást, hogy nem csökkentik magyarországi aktivitásukat. A hitelintézetek önként vállalták, hogy nem vonnak ki pénzt Magyarországról. Ezt kellett ellenőrizni. Az IMF azért kérte az adatokat, hogy meggyőződjön róla, az a pénz, amelyet behozott az országba, „nem folyik ki a második oldalon”, és az IMF-fel együtt könnyebb volt betartatni ezt a kötelezettségvállalást.

– Orbán Viktor miniszterelnök többször is kifejtette, hogy, „az IMF a mi bankunk”, és levélben köszönte meg, hogy a nemzetközi szervezet 2008-ban kisegítette a bajban Magyarországot. Az IMF alapokmányát Magyarország is elfogadta, az adatkérést visszautasítani nem volt oka a jegybanknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium is megkaphatta volna ugyanazokat az adatokat, de ilyen igény részükről nem merült fel.

– Az ÁSZ megállapításával épp ellentétben a hitelszerződéssel sikerült megvédeni az országot a spekulánsoktól, megnehezítette az ellenünk spekulálók dolgát, azokét, akik Magyarország pénzügyi bukására játszottak. Ha tehát valakinek kárt okoztak az adatszolgáltatással, azok a spekulánsok. Abszurd feltételezés, hogy az IMF bármit is kiszivárogtatott volna a spekulánsoknak, hiszen azzal saját pénzét sodorta volna veszélybe. „Sok mindent el lehet mondani az IMF-esekről, de azt nem, hogy hülyék.”


A bankok hozzájárulásának késedelmes beszerzéséről

– Az MNB valóban utólag, 2012 decemberében szerezte be a kereskedelmi bankok hozzájárulását az adatszolgáltatásra. 2008-ban a belső szabályozás alapján egyértelmű volt, hogy ezt az adatot akkor lehet kiadni, ha ehhez a bankok hozzájárulnak. Ezt a kötelezettséget „észlelték a kollégák”, és a jogászok el is készítették a nyilatkozattervezetet. Majd az utólagos belső ellenőrzés során megállapították, hogy a levél postázása elmaradt. A felelős több éve nem dolgozik a jegybanknál.

– Amikor a számvevőszék 2012-ben felhívta a jegybank figyelmét arra, hogy ezek a dokumentumok nem érkeztek be, kiküldték a leveleket a bankok vezetőinek, hogy visszamenőlegesen járuljanak hozzá, és ezt egy héten belül meg is tették. „Nem volt visszadátumozás, tavaly decemberi dátummal visszamenőlegesen járultak hozzá.” Anélkül küldték vissza a hozzájárulást, hogy bármilyen jogfenntartó nyilatkozatott csatoltak volna hozzá.


A számvevőszéki jelentésnek a jegybank nem hatékony gazdálkodását kifogásoló passzusairól:

– A jegybank megtakarítási programjának 92 százalékát teljesítette, amelynek értelmében a jegybank működési költségei 2006 óta reálértéken 40 százakkal, 20 milliárd forinttal csökkentek. A bankjegy- és érmekibocsátás ráfordításai ugyanezen időszak alatt 50 százakkal, azaz 30 milliárd forinttal csökkentek. „Az 50 milliárd forintos megtakarítás példaszerű, különösen azt figyelembe véve, hogy a jegybank ezt saját kezdeményezésére hajtotta végre.”

– Puch László (MSZP) az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban azt firtatta, hogy ha 20 milliárdot tudott a Simor-féle jegybank megtakarítani, és az ÁSZ mégis a magas költségeket hányja a szemére, akkor kíváncsi lenne, hogy az előző vezetés idején mekkora volt a pazarlás. Puch kérdezte volna Domokos Lászlót, hogy a vizsgálat miért nem terjedt ki a korábbi időszakra – de az ÁSZ elnökét nem lehetett kérdezni. Domokosnak más is szeretett volna kérdést feltenni, és mivel ez nem volt lehetséges, „a bizottsági ülés ezen a ponton némileg kabaréba fordult”.


Az ÁSZ által megjelölt másik törvénysértés, az elektronikus iratkezelési rendszer auditálásáról:

– Erről is eltérőek az álláspontok, kár azonban itt sem ért senkit. A rendszer fejlesztője egyébként 64 millióért vállalta volna az auditálást, ezt az MNB sokallta, később az illető cég ezt az üzletágát megszüntette. Utána auditáltatták a rendszert 25 millió forintért.


Kérdésekre válaszolva a következőket mondta:

– Az adatokat a jegybank naponta kapja, nem kell bekérnie. Az MNB statisztikai szerv is, a KSH mellett statisztikákat gyűjt. A kapcsolat a 2008-as időszakban annyira szoros volt, hogy naponta beszéltek a bankok likviditási helyzetéről, főleg azokkal, amelyek érzékenyek voltak.

– Arról, hogy miért szűnt meg az adatszolgáltatás, Simor azt mondta: „nem akarok tréfálkozni, de azért, mert kipateroltuk az IMF-et”. Igaz, a kipaterolás után 18 milliárd eurót vittek ki a bankok, addig viszont szinte semmit.

– A nemzeti bank a 2008-as hitelszerződés keretében egy fillért sem adott bankoknak, így az OTP-nek, az FHB-nek, illetve az MFB-nek. A pénzt a kormány adta.

– A jegybank a hét legnagyobb magyarországi bankról adott át adatokat a valutaalapnak, így az OTP-ről, illetve hat külföldi tulajdonú bankról.

– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos forrásból nem értesült arról, hogy büntetőeljárás indult volna ellene, csak a sajtóból.

– Az MNB-vel szemben számos eljárás indult az elmúlt időszakban, de valamennyit bűncselekmény hiányában megszüntették.


Domokos László ÁSZ-elnök és Simor András – Népszabadság/Móricz Simon

A bizottsági döntés

A költségvetési bizottság végül a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint az MNB szabálytalanságokat követett el a működése során. A szavazati arány: 18 igen, 4 nem.

A meghallgatás végén Puskás Imre fideszes bizottsági alelnök kész határozattervezetet húzott elő és olvasott fel, amelyben a bizottság elítéli a jegybankban történt törvénysértéseket. Ebből több órás vita kerekedett, Veres János (MSZP) szerint a bizottság túllép hatáskörén, amikor egy olyan ügyben hoz elítélő határozatot, amelyben még egyetlen eljárás sem fejeződött be. Sommás és egyoldalú megállapítások megtételére nem jogosult a bizottság, mondta. Simor András pedig arra kérte a bizottságot, hogy ha már egyszer elítélik, legalább a jogalap stimmeljen. Ne a hitelintézeti törvény megsértését írják az indoklásba, mert az MNB nem tartozik annak hatálya alá. Domokos szerint ez nem így van, és szomorú, hogy az MNB-elnöke hat év után sem ismeri a hitelintézeti törvény vonatkozó passzusait.

Ezután módosították a határozati javaslatot: kikerült belőle, hogy elítélik a szabálytalanságokat, ehelyett azt a jóval puhább megfogalmazást szavazták meg, hogy „a bizottság megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank működése során szabálytalanságokat követett el”. A határozat indoklásából a hitelintézeti törvény 49/2. paragrafusára történő konkrét hivatkozás is kimaradt (a 49/6.-os pontra való hivatkozás bele sem került, amire hivatkozva az ÁSZ kritizált), így csak a hitelintézeti törvényre vonatkozó általános megfogalmazás maradt a szövegben.

Az előre megírt határozattervezetet Nyikos László, a bizottság jobbikos elnök is szóvá tette (noha, mint tegnapi hírösszefoglalónkban megírtuk, a Jobbik is feljelentette Simor Andrást). Nyikos szerint az ÁSZ túlterjeszkedett a hatáskörén, amikor olyan ügyet vizsgált, mint ez. „Ez az egész ügy az ÁSZ kompetencia-túllépése a hatáskör túllépése. Végig olyan benyomásom volt, hogy egy előre megírt forgatókönyv mentén kellett a hibákat keresni az MNB-ben. Az ÁSZ működésében is bármikor lehetne hibákat találni. Itt egy hibakereső szemléletű esetről van szó, kellemetlen érzéseim vannak, itt nem meghallgatás, hanem egyfajta tetemre hívás van, és elnézést kérek, hogy kiléptem a bizottsági elnöki szerepemből, de nagyon remélem, hogy a követező kormányzati ciklusban hasonló esetekben, kifejezetten politikai céllal hasonló vitákra nem fog sor kerülni” – mondta az Index tudósítása szerint a bizottsági elnök, aki 1989-től 2001-ig az Állami Számvevőszék alelnöke volt.

(Forrás: MTI, Népszabadság, hvg.hu, Indexaz Index videója)


Az ATV híradójának beszámolója a meghallgatásról

2. Egyéb hírek Simor András- és jegybankelnök-ügyben

A CÖF Simor ellen

Hétfőn a Fidesz-hű, békemenetszervező és Bajnai–Gyurcsány-plakátokat gyártó Civil Összefogás Fórum (CÖF „vezetősége” is bekapcsolódott a Simor-ellenes hadjáratba. Közleményt adtak ki hétfőn délben „a civil társadalom nevében”, amelyben egyebek mellett ezt írják:

„Simor András hat éven át vezette az MNB-t, s kijelenthetjük: a pénzügyi-gazdasági szakma és a közvélemény jelentős része az ország szempontjából rendkívül károsnak tartja a most távozó elnök jegybanki tevékenységét. A civil társadalom elvárja, hogy az elnök távozásakor az arra illetékes felügyeleti szervek, utóvizsgálatot lefolytatva, a civil kontroll bevonásával kiállítsák a működésről szóló végbizonyítványt. A vizsgálat a jövőt is szolgálja, mert így nem lesz lehetőség a visszamutogatásra.

A Gyurcsány – Bajnai szövetség által kinevezett elnökről, ismerve politikai szimpátiáját, joggal feltételezzük, hogy túlzó kiszolgálója volt az IMF-nek. A jelenlegi kormánnyal szembeni nyilvánvaló ellenszenve és ennek megfelelő lépései sokszor akadályozták a kabinet hatékony, többek között a szegénység felszámolására irányuló gazdaságpolitikai cselekvéseit.”

„Megdöbbenésünknek adunk hangot, hogy előre hozott utolsó megnyilvánulásainak egyikeként, az MNB köntösébe bújva cáfolta a magyar kormány államadósság csökkentő terveit, ezzel aláásva az ország gazdasága felé megnyilvánuló nemzetközi bizalmat. Nem felejtünk és figyelmünk sem lankad, a civil kurázsi minden eszközével kitartunk egy széles körű utóvizsgálat eredményének megismerhetősége mellett. Leltározzunk és számoltassunk el ezen a területen is! A Jegybank elnöke előbb számoljon el, mielőtt a régi megbízói által már bizonyára jól előkészített új állását elfoglalná.”

Orbán: „az új jegybankelnök nagy eséllyel jobban fog teljesíteni, mint az előző”

Péntek délután hallgatja meg a jegybankelnökjelöltet az Országgyűlés költségvetési és gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottsága, közölte Orbán Viktor hétfőn a HírTV Rájátszás című műsorában. Az MNB jövő hétfőn hivatalba lépő új elnökét jelölő kormányfő szerint „az új jegybankelnök nagy eséllyel jobban fog teljesíteni, mint az előző”. „Nem először jelölök elnököt a jegybank élére. [...] Ismerem, hogy megy ez a váltás. Ismerem, milyenek a pénzpiac reakciói, tudom, hogy milyen a magyar gazdaság reakciója. Van a fejemben egy elképzelés arról, milyen egy jó jegybankelnök. Van egy elgondolás arról, hogyan tudna jobban teljesíteni a jegybank és a magyar gazdaság megfelelő személyi döntések esetében”, mondta. Mindent kellő súllyal és alapossággal átgondolt, a megfelelő döntést pedig nagyon hosszú ideje készíti elő.

Az Index beszámolója szerint „Matolcsy esetleges jegybankelnöki kinevezéséről Orbán kitérő válaszokat adott. Egyrészt leszögezte, hogy nem tervez kormányátalakításrt. ’Eszerint nem Matolcsy kerül a jegybank élére?’, kérdezte a riporter, mire Orbán zavartan megigazította zöld nyakkendőjét, és annyit mondott: ’Ma hétfő van, pénteken kiderül.’ Továbbá, hogy péntekig nem tervez kormányátalakítást.”

A Népszabadság információi így szólnak: „Kormányzati források lapunknak megerősítették: biztos, hogy Matolcsy György lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) következő vezetője. Azt is hozzátették, ha ez a forgatókönyv valósul meg, valószínű, hogy pénteken egy új MNB-alelnök neve hangzik még el, mégpedig Balog Ádámé, aki jelenleg a nemzetgazdasági tárca (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára. Az egyik, NGM-nél dolgozó forrásunk szerint Matolcsy állítólag azért is tartaná őt jó választásnak, mert agilis és ’fiatalkori önmagát’ látja benne. Ezek szerint Balog veheti át a március végén távozó Karvalits Ferenc posztját, míg Király Júlia helyére (akinek mandátuma július elején jár le) majd csak később jelölnek alelnököt. A miniszterelnökhöz közeli források azt is ’szinte száz százalékra’ mondták, hogy Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős miniszter kerül az NGM élére.

Londoni elemzők Matolcsy esetleges kinevezéséről

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzőstábja a minap Budapesten tett tájékozódó látogatást, és találkozott jegybanki illetékesekkel, magánszektorbeli közgazdászokkal, valamint helyi bankok és pénzügyi hatóságok képviselőivel. Tárgyalásaik tapasztalatairól befektetőknek összeállított, hétfőn Londonban ismertetett beszámolójukban a ház szakértői közölték: magyarországi tárgyalópartnereik arra számítanak, hogy márciustól Matolcsy György lesz az MNB következő elnöke. Jóllehet a nemzetgazdasági miniszter MNB-elnöki kinevezése negatív piaci reakciót eredményezhet, az azonban a Morgan Stanley londoni elemzőinek benyomásai alapján valószínűtlen, hogy Matolcsy György kellemetlen meglepetéseket okozna a piaci szereplőknek, „legalábbis megbízatása korai szakaszában”. Budapesti tárgyalásaik arra vallanak, hogy az MNB-elnöki kinevezést kísérő idegeskedés eltúlzott, mivel nem valószínű, hogy az új jegybankelnök „rögtön unortodox pénzügypolitikába kezdene”.


Simor András jegybankelnökségének történetéről lásd a hvg.hu írását: Simor Andrást a tíz csapás sem zúzta porrá. „A hét végén távozó Simor András jegybankelnököt a második Orbán-kormány, ahol tudta, támadta. Az elnök azonban alelnökeivel, Karvalits Ferenccel és Király Júliával mindvégig megvédte a jegybank stábjának függetlenségét és szakmaiságát. Simor kedden utoljára vesz részt kamatdöntő ülésen. A parlamenti kétharmad által delegált tagok már rég átvették az irányítást a monetáris tanácsban, így elképzelhető, hogy az elnök kamatcsökkentéssel búcsúzik – amiről eddigi reakciói alapján aligha van meggyőződve. A hvg.hu számbavette a kormányzati vegzatúrát, és megdöbbenve tapasztalta: összegyűlt a 10 csapás.”

(m.zs.)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!