rss      tw      fb
Keres

Svájci hetilap: Magyarország – Jólfésült fasizmus, I. rész




A woz című svájci hetilap Jan Jirát cikkét közölte Magyarország – Jólfésült fasizmus címmel. Első rész.


A Jobbik Európa legsikeresebb fasiszta pártja. Egyetlen évtized alatt Magyarországon meghatározó politikai hatalommá vált: a grasszáló rasszizmus a társadalom összetartását veszélyezteti. A völkisch-népnemzeti áramlatokkal szemben alig mutatkozik ellenállás.

Magyarországon máig rajta maradt az egykori keleti tömb „legvidámabb barakkjának” hírneve, de a vidámság rég elszállt. Magyarország ma Európa problémás gyermeke. Orbán Viktor 2010. április 25-én Fidesszel elnyerte a parlamenti mandátumok 68 százalékát. Földcsuszamlásszerű győzelem volt ez, amely nagy hatalombőséget biztosított a nemzeti konzervatív, tekintélyelvű pártnak: a kétharmados többségnek köszönhetően a Fidesz egymagában keresztül tudja vinni a törvényeket a parlamentben, például a vitatott médiatörvényt, amely korlátozza a sajtószabadságot és egész Európában felháborodást keltett. És nem csak azt. 2012. január 1. óta új alkotmány van érvényben. A címe „Nemzeti hitvallás”, és úgy kezdődik, hogy „Isten, áldd meg a magyart”, miközben a Köztársaság meghatározás eltűnt. Ám különösen az Alkotmánybíróság jogköreit és az igazságszolgáltatás függetlenségét nyirbálták meg jelentős mértékben.

Az Orbánra és a Fideszre való összpontosítás miatt feledésbe merül, hogy 2010 tavaszán egy másik földcsuszamlásszerű győzelem is volt: a fasiszta Jobbik párt a szavazatok több mint 12 százalékát szerezte meg, és a magyar parlament harmadik legerősebb politikai pártja lett. És messze a leghangosabb. „A szélsőjobboldaliak rasszista jelszavaikkal és provokációikkal állandóan meghatározzák a politikai vitát”, mondja Iványi Gábor, és végigsimítja hosszú, fehér szakállát. A metodista lelkész morális tekintély az országban. Aggódónak látszik a város szélén lévő templom közösségi termében tea és aprósütemény mellett. „A Jobbik szinte akadálytalanul folytathatja fasiszta uszítását. Különösen a kormányzó Fidesz semmit nem tesz ellene. Legjobb esetben hallgat” – mondja Iványi.

Ideológiai összefonódás a Fidesszel

A Jobbik még alig tíz éve radikális-nemzeti diákmozgalom volt, amelynek tagjai többnyire szigorúan kommunistaellenes, konzervatív-keresztény családi környezetből jöttek. Mára ebből jó hálózattal rendelkező, minden szinten működő politikai szervezet lett, amely az egész országban pártirodákat és szekciókat nyitott. Politikai hatalommá vált.

„A Jobbik felemelkedése cseppet sem véletlen” – vélekedik Marsovszky Mgdolna, magyar kultúrakutató. „Amikor 2003 őszén a diákmozgalom átalakult a fasiszta Jobbikká, a háttérben előkelő bába állt: Orbán Viktor.” Miután a jobboldali, nacionalista erők a 2002-es választásokon súlyos vereséget szenvedtek, a mai magyar miniszterelnök megalakította a Polgári Körök hálózatát, egy parlamenten kívüli mozgalmat, amely csak egyetlen célt ismert: a megválasztott baloldali liberális kormány megdöntését. Orbán akkor a polgári körök vezetésébe bevont egy tehetséges fiatal politikust a nemzeti-radikális táborból: Vona Gábort. Vona egy évvel később elhagyta a polgári köröket, és megalakította a Jobbik nevű pártot – ma is a most 34 éves Vona a pártelnök. Neki a polgári körök iránya nem volt elég radikális.

„A Jobbik és a Fidesz összefonódása mindenekelőtt ideológiai szinten mutatkozik meg. Mindkét párt a völkisch-népnemzeti gondolkodásmódra nyúlik vissza. A középpontban a ’magyarság’ áll, egy kulturális és vér szerinti származási közösség kialakítása”. Történelmi alapként ehhez az úgynevezett Nagy-Magyarország szolgál, Ausztria-Magyarországnak az a része, amely 1918-ig magyar közigazgatás alatt állt. Magyarország, amely a vesztes oldalon állt, az első világháború után területe kétharmadát elvesztette. Egyik napról a másikra hárommillió magyar élt az új országhatárokon kívül. Ezt az 1920-ban kötött, úgynevezett trianoni békeszerződés pecsételte meg. „Magyarország első világháború utáni feldarabolása máig nemzeti trauma. Generációról generációra adják tovább” – mondja Marsovszky, aki a fuldai egyetemen ad elő.

Hogy milyen súlyos ez a trauma, az akkor tudatosul bennem, amikor egyik este a sok trendi budapesti bár egyikében találkozom egy ismerős hölggyel. A világra nyitott és a kormánnyal szemben kritikus nyelvtanárnőnek hirtelen könny szökik a szemébe, amikor arról beszél: a szlovák kormány úgy döntött, hogy az ország déli részén élő magyar kisebbség gyerekeit csak szlovák nyelven fogják tanítani.

„Az etnikailag meghatározott kultúrnemzet hagyománya a létező szocializmus idején is fennmaradt. A völkisch-népnemzeti gondolkodás mélyen rögzült a magyar társadalomban” – mondja Marsovszky. Szerinte ezt mutatja a fordulat utáni fejlődés is. „Nem történt meg a plurális társadalom felé való nyitás. Sokkal inkább völkisch-etnikai bezárkózás figyelhető meg”.

Ezt a bezárkózást Magyarországon láthatólag az ifjúság is követi. A fasiszta Jobbik messze több mint a frusztrált választók és a rendszerváltás veszteseinek gyűjtőhelye. Egy hivatalos tanulmány szerint a tipikus Jobbik-választó férfi, 35 évnél fiatalabb, ritkán munkanélküli, és szakiskolai vagy főiskolai végzettsége van. A párt nagyon népszerű az egyetemeken – ahonnan ered – és a fiatalok körében. Marsovszky azt mondja, hogy a Jobbik sikerét a fiatal választók körében sokszor magyarázzák az erős internetes jelenléttel meg az általuk rendezett fesztiválokkal és koncertekkel. Ez valóban tényező, „de ennél lényegesebbnek tartom, hogy a völkisch-népnemzeti gondolkodás nagyon erős a fiatalok körében is: vonzónak tartják”.

A Jobbiknak az áttörés 2006 őszén, három évvel a párt megalakítása után sikerült. Akkoriban ismeretlenek eljuttattak a sajtónak egy titokban készített hangfelvételt Gyurcsány Ferenc, az akkori szocialista miniszterelnök beszédéről. Gyurcsány a jelentős államadósságra utalva azt mondta a pártbéli kollégáinak: „Teljesen világos, hogy nem igaz, amit beszélünk”. A hangfelvétel, amelyen valójában egy igazságokkal teli beszéd volt, „hazugságbeszédként” vonult be a történelembe. Máig diszkreditálja a szocialista pártot, és több hetes, erőszakos utcai tiltakozásokat váltott ki. A Jobbik a tiltakozás szócsöveként lépett fel.

(hj)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!