Gyurcsány elleni vád Sukoró-ügyben

Budai Gyula és a főügyészség szóvivőjének mai sajtótájékoztatója: „koordinálta az egész telekcserét” – Gyurcsány Ferenc közleménye: „a Fidesz által kreált mocskos politikai vád” – Gyurcsány Ferenc vallomásának jegyzőkönyve, 2010. április 20.

Budai: Gyurcsány utasított a sukorói telekcsere lebonyolítására
MTI 2010. július 14., szerda 12:39

Budai Gyula miniszterelnöki megbízott olyan iratokat adott át szerdán a Központi Nyomozó Főügyészségnek, amelyek szerinte azt "erősítik", hogy a sukorói ingatlancsere ügyében nem lehet megkerülni Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felelősségét. A főügyészség szóvivője közölte, az okiratok között több olyan is van, amely "már első rátekintésre releváns az ügyben".
Budai Gyula, miután átadta a jegyzőkönyveket, belső feljegyzéseket, az ügyészség épülete előtt tartott tájékoztatón példaként ismertette Nagy Jánosnak, a vagyongazdálkodási tanács akkori elnökének feljegyzését, amelyben - mint mondta - az szerepel, hogy Gyurcsány Ferenc adott utasítást a sukorói cserejogügylet lebonyolítására oly módon, hogy konkrétan meghatározták azokat a feladatköröket, határidőket, amelyeken belül a sukorói telekcserét végre kellett hajtani.
Közölte, megítélése szerint egy kormányfő nem adhat konkrét utasítást ilyen esetekben, ezzel ugyanis a hivatali visszaélés valamilyen kategóriáját valósíthatja meg. "A volt miniszterelnök konkrét információval bírt az egész jogügyletről, és a volt miniszterelnök volt az, aki miniszterelnöki szinten koordinálta az egész telekcserét."
A sajtótájékoztató után Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője újságíróknak azt mondta: az átadott okiratok között több olyan is van, amely egyrészt "már első rátekintésre releváns az ügyben", másrészt eddig nem állt az ügyészség rendelkezésére.
Közölte, a "pillanatnyi mérleg" szerint nincs gyanúsított az ügyben, és jelenleg szeptemberig van meghosszabbítva a nyomozás határideje.
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta nyomoz ismeretlen tettes ellen a King's City kaszinóberuházáshoz köthető sukorói, albertirsai és pilisi ingatlanok cseréje ügyében.

***

Gyurcsány Ferenc titkárságának közleménye
Galamus, 2010. július 14. szerda

„Gyurcsány Ferenc, mint a sukorói ügyben tett, nyilvánosságra is hozott tanúvallomásában már elmondta, a befektetőkkel - több kormányzati vezető és szakértő jelenlétében – egyetlen, a tervezett beruházás általános kereteit, célját, szerkezetét ismertető, tájékoztató jellegű megbeszélésen vett részt. A volt miniszterelnök a projekttel később egyetlen részletkérdésben sem foglalkozott, mivel az nem tartozott sem a miniszterelnök, sem a kormány hatáskörébe. Gyurcsány Ferenc sem formálisan, sem informálisan nem vett és nem is vehetett részt a Vagyonkezelő döntéseiben. Konkrét ingatlancserékről soha senkivel nem tárgyalt, nem támogatott és ilyen utasítást sem adott. Minden ezzel ellentétes állítás – így Budai Gyula kijelentése is - hazugság.
Gyurcsány Ferenc büszke arra, hogy a Fidesz korábbi és jelenlegi kormányfőjétől eltérően soha semmilyen megalapozott gyanú nem vetődhetett rá, hogy a miniszterelnöki hatalmat és befolyást személyes és családi vagyongyarapodásban használta volna fel. És nem csak azért, mert nem volt rá szüksége, hanem azért sem, mert az ő erkölcsei ezt nem engednék meg. A miniszterelnök mindenkit biztosíthat arról, hogy a Fidesz által kreált mocskos politikai vádakkal szemben meg tudja védeni magát, és ártatlanságát bizonyítani fogja.”

***

Gyurcsány Ferenc tanúvallomása Sukoró-ügyben
MTI, 2010. április 20. 18:31

Nyilvánosságra hozta a Sukoróra tervezett, ott meghiúsult turisztikai beruházással kapcsolatban felvett tanúvallomásának jegyzőkönyvét Gyurcsány Ferenc.

Központi Nyomozó Főügyészség 1066 Budapest VI. ker., Zichy Jenő u. 14. 1368 Budapest 5. Pf. 251. Tel.: 354-28-10. BM: 12-990. fax: 354-28-20. Nyom. 202/2009.

JEGYZŐKÖNYV
tanú kihallgatásáról Készült a Központi Nyomozó Főügyészség Budapest, VI. ker., Zichy Jenő utca 14. szám III. emelet 305. ajtószám alatti hivatali helyiségében 2010. év április hó 20. napján 10.00 óra kezdettel a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő bűnügyben Gyurcsány Ferenc tanú kihallgatásáról.

Jelen vannak:
főügyész
ügyész
jegyzőkönyvvezető
tanú
tanú érdekében eljáró ügyvéd

A hatóság tájékoztatására a tanú kijelenti: személyi adataim zárt kezelését nem kérem.
Születési ideje és helye: 1961. 06. 04. Pápa
Anyja neve: Varga Katalin
Lakóhelye: 1025 Budapest, Szemlőhegy u. 42.
Tartózkodási helye: ua.
Foglalkozása: parlamenti képviselő
Személyazonosító okmány száma: 202371DA

A hatóság eljáró tagja közli a tanúval, hogy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő bűnügyben hallgatja ki tanúként. A tanúnak a gyanúsítotthoz, valamint az ügy egyéb érdekeltjéhez való viszonya: Érdektelen.

Kárt szenvedett-e?: Nem.

A hatóság eljáró tagja tájékoztatja a tanút arról, hogy nem hallgatható ki tanúként a lelkész, illetőleg egyházi személy arról, amire hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn, a védő arról, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt, államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést (Be. 81. paragrafus), továbbá arról, hogy megtagadhatja a tanúvallomást az, aki a terhelt hozzátartozója (hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa), aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, kivéve ha ez alól felmentették, vagy jogszabály a tanút arra kötelezi, hogy a titoktartási kötelezettség alá eső adatot a bíróságnak, az ügyésznek, vagy a nyomozó hatóságnak továbbítsa (Be. 82. paragrafus).

A hatóság eljáró tagja figyelmezteti a tanút arra, hogy ha a vallomástételének nincs akadálya, köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra, hogy a hamis tanúzást és a mentő körülmény elhallgatását a törvény szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Eljáró ügyész: Kérem nyilatkozzon arra, hogy megértette-e az elhangzott figyelmeztetéseket!
A tanúnak a figyelmeztetésre vonatkozó szó szerinti, saját kézzel is jegyzőkönyvbe írott válasza:
A figyelmeztetéseket megértettem: Gyurcsány Ferenc tanú
Eljáró ügyész megállapítja, hogy a tanú vallomástételének nincs akadálya.

Eljáró ügyész a Be. 85. paragrafus (4) bekezdés alapján a következőkről tájékoztatja a tanú érdekében eljáró ügyvédet: A tanú kihallgatásánál jelen lehet és a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.

A tanú vallomása:

Eljáró ügyész: Kérem nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy általánosságban mi volt a gyakorlat a Magyarországon megvalósítandó, külföldi beruházásokkal kapcsolatos találkozók esetében, Önnek azon való részvétele vonatkozásában.
Tanú: A napi munkám része volt különböző találkozókon való részvétel. A Miniszterelnöki Kabinet tett javaslatot a miniszterelnök programjára az elkövetkező hetekre. A végső döntést a miniszterelnök hozta meg. Az elmúlt 5 évben a magyar gazdasági élet majdnem minden fontos szereplőjével, illetve a nemzetközi gazdasági élet jelentősebb szereplőivel találkoztam. Az ilyen találkozóknak 3 fajtája van: jogszabályi kötelezettségen alapulóak, érdekegyeztetésből fakadóak és protokolláris jellegűek.

Eljáró ügyész: Kérem nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy előfordult-e az ilyen beruházásokkal kapcsolatos megbeszéléseken, hogy Ön a beruházással kapcsolatban konkrét feladatot határozott meg, kijelölte a feladat végrehajtásáért felelős személyt és határidőt szabott arra?
Tanú: Előfordulhatott ilyesmi a beruházási döntés végső szakaszában. A legutóbbi eset amikor ez történt, a Mercedes beruházás volt, ahol feladatok kiosztása történt meg a felelősök megjelölésével és a határidők megállapításával. Ezen a megbeszélésen a miniszterelnök és a Pénzügyminisztérium vezetői vettek részt.

Eljáró ügyész: Kérem nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a miniszterelnök részvételével tartott fontos beruházásokkal kapcsolatos megbeszélésekről szokott-e készülni utólag emlékeztető, összefoglaló, feljegyzés vagy bármely más elnevezésű irat?
Tanú: Természetesen. Még a négyszemközti megbeszélésekről is készült feljegyzés. Ezt a megbeszélésen jelen lévő titkár készíti.

Eljáró ügyész: Kérem, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy előfordult-e olyan, hogy fontos beruházásokkal kapcsolatos megbeszélésen bármilyen engedélyezési kérdésben előzetes állásfoglalás, döntés született?
Tanú: Nem. Az ilyen munkamegbeszélések erre alkalmatlanok, ilyen felhatalmazással nem rendelkeznek. Jogszabály rögzíti, hogy az engedély tárgyában milyen testület jogosult döntést hozni.

Eljáró ügyész: Kérem a tanút, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy miniszterelnökként milyen szerepe volt a King,s City elnevezésű beruházással kapcsolatban?
Tanú: Egy találkozó történt a miniszterelnök részvételével ebben az ügyben 2008 májusában, amelyen az arról készült emlékeztetőben szereplő személyek vettek részt a magyar állam részéről, illetve a tervezett beruházásban érdekelt személyek részéről.

Eljáró ügyész: Kérem a tanút, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a beruházással kapcsolatos, a Parlament Nándorfehérvári termében 2008. május 21. napján tartott egyeztetésnek mi volt az előzménye, azt ki szervezte?
Tanú: Mire egy ilyen beruházásról bármilyen ismeret eljut a miniszterelnök szintjéig, addig az azzal kapcsolatos előkészítő tevékenységben az államigazgatás több szereplője, döntően minisztériumi vezetők vesznek részt. A találkozó konkrét előkészítésében a miniszteri és a miniszterelnöki kabinetek vesznek részt és javasolják annak megtartását, ha úgy gondolják, jó, ha a miniszterelnök tud a beruházásról. A találkozások kezdeményezése szóban történik, a miniszterelnök felkészítéséhez a miniszteri és miniszterelnöki kabinetek hosszabb írásos anyagot állítanak össze, melyből a miniszterelnök végül egy-két oldalas összefoglalót kap meg.
Jelen ügyben a találkozót a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium készíthette elő. Úgy gondolom, hogy helyesen döntöttek, amikor javasolták a találkozót, hiszen a beruházás volumene meghaladta a Magyarországon addig ismert beruházásokat, több mint 2000 foglalkoztatottal. A találkozók felkészítő anyagából vagy a találkozón elhangzott információkból maradt meg az az emlék, hogy a tervezett beruházás mintegy 1 milliárd euró nagyságrendű és 2-2500 főt foglalkoztatna.

Kérem a tanút, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a beruházással kapcsolatos, a Parlament Nándorfehérvári termében 2008. május 21. napján tartott egyeztetésen mi hangzott el?
Tanú: A beruházók rövid tájékoztatást adtak szándékaikról, írásos vagy vetített prezentációval nem készültek. A kormányzati oldalon részt vevők kommentálták a beruházók tájékoztatóját és tájékoztatták őket az államigazgatási eljárás menetéről. Ez sem többet, sem kevesebbet nem jelent, mint 3 ügynek a tisztázását.
Először is kijelentették a beruházók, hogy nem kérnek pénzügyi állami támogatást, ami egyébként meglehetősen szokatlan. Kettő: Tájékoztattak bennünket arról, hogy a beruházás színhelyére vonatkozó eredeti álláspontjukat megváltoztatták és kezdeményezik, hogy új helyen történjen meg a beruházás, és ehhez kérik az állam együttműködését a szükséges földcseréhez. Három: A Pénzügyminisztérium tájékoztatta a beruházókat a kaszinó koncesszió elnyerésének folyamatáról és arról, hogy ezt nyílt koncessziós tenderben lehet megszerezni. Az állami vagyongazdálkodásért felelős szervezet képviselői elmondták azt a folyamatot, ahogy egy földcsere végbemehet, nyilatkoztak ennek a folyamatnak időtartamáról, szabályairól, feltételeiről, álláspontjuk az ügyben semleges segítő volt, a Pénzügyminisztérium pedig arról, hogy kész kiírni a pályázatot, hogy el lehessen nyerni egy ilyen koncessziós jogot.

Eljáró ügyész: Kérem a tanút, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a földcsere hogy került szóba az ügylettel kapcsolatban, a beruházás helyszínéül szolgáló terület biztosításaként ez a megoldási mód a találkozón vetődött-e fel és amennyiben igen, akkor kinek a részéről?
Tanú: A földcserére vonatkozó befektető igény már a találkozó előtt ismert volt. Minden bizonnyal a különböző állami szervekkel, minisztériumokkal folytatott alacsonyabb szintű konzultációkon ezt a szándékát a befektető már közölte. A részvételemmel folytatott megbeszélésen új elem nem vetődött fel semmilyen vonatkozásban.

Eljáró ügyész a tanú elé tárja a "King's City" nevű komplex turisztikai projekt és ahhoz kapcsolódó egyéb szálláshely, szórakoztató és szerencsejáték komplexum és létesítményei megvalósítását magában foglaló nagyberuházással kapcsolatos, a Parlament Nándorfehérvári termében Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, Bajnai Gordon akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Tátrai Miklós akkori vezérigazgató, Joav Blum és további személyek részvételével tartott egyeztetésről 2008. május 26. napján készített, a "Miniszterelnöki Hivatal Kabinetfőnök-helyettes" feliratú bélyegzőlenyomattal ellátott, "Emlékeztető a Miniszterelnök programjáról" című irat hitelesített másolatát. Kérem, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy erről az iratról van-e tudomása?
Tanú: Valószínűsítettem, hogy van ilyen emlékeztető, mert mindenről készült emlékeztető, de ezeket nekem nem kellett ismerni, ez a munkafolyamat része. Amíg sajtóhírekből nem derült ki, hogy a tervezett beruházás egyes részleteit vitatják, addig én ezzel az emlékeztetővel nem találkoztam. Az aláírásból nem tudom kideríteni, hogy ki volt az a legmagasabb tisztviselő, aki még ezt látta. Az bizonyos, hogy Radnai titkár úr készítette.

Eljáró ügyész: Kérem a tanút, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az említett találkozón megnevezésre kerültek-e konkrétan azok a területek, amelyek a csere tárgyát képezhetik?
Tanú: Ilyen szintű megbeszéléseken a konstrukció általános elvei, szerkezete, az eljárás módja az, ami elhangzik. A 2. pont azt tartalmazza, hogy elő kell készíteni, értékbecsléssel, tulajdonjog rendezéssel a csereügyletet, az ellen elvi kifogás nem merül fel, hogy értékarányos csere valósuljon meg a magyar állam és a befektető között. Az, hogy ez egy értékarányos csere, az jogilag és gazdaságilag, üzletileg is korrekt legyen, ehhez kell előkészítő munkát folytatni a vagyonkezeléssel foglalkozó állami szervnek. Arról nyilatkozik ennek az állami szervnek a vezetője, hogy nagyjából két hónapra van szükség egy ilyen eljárás lebonyolításához. Ez egy tájékoztatás. Minden valószínűség szerint az hangzott el, hogy három vagy több területet szeretnének a magyar államtól csereügyletben megkapni, ami a beruházás helyszíne lenne. Hogy a helységek neve elhangzott-e, az nem kizárt. De helyrajzi számok, a földterületek pontos mérete, művelési ágba sorolása, azaz részletes információk bizonyosan nem, hisz a találkozónak nem célja konkrét csereügyletben nyilatkozni. A találkozó célja - egyebek mellett - az volt, hogy kifejezze a magyar állam készségét, hogy egy kölcsönösen előnyös, értékarányos, jogszerű cserében részt vegyen. Az állami vagyon kezeléséért felelős szerv vezetője, Tátrai Miklós volt jelen a megbeszélésen. A határidő két hónap, azt jelenti, hogy a vagyont kezelő szervezet belső szabályai alapján egy ilyen folyamat időigénye két hónap.

Eljáró ügyész: Kérem a tanút, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy Joav Blum részéről bármi elhangzott-e a megbeszélésen?
Tanú: A befektetőket képviselők közül kizárólag Ronald Laudert ismertem korábbról, a többi úrral akkor találkoztam - minden bizonnyal - életemben először és utoljára. Ez talán Bárd Károly úrra nem igaz. A befektetői képviselők közül többen is megszólaltak. Hogy közülük ki volt Joav Blum úr, azt nem tudom Önöknek megmondani.

Eljáró ügyész: Kérem, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy pontosan mit jelent az, hogy a működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz?
Tanú: Azt, amit szerintem a zárójel kifejt, hogy tudniillik a szerencsejáték koncessziót kiírja a Pénzügyminisztérium. Tegyük hozzá, ez abban nyer értelmet, hogy dönthetne úgy a Pénzügyminisztérium, hogy nem ír ki koncessziót, mert olyan gazdaságpolitikai, társadalompolitikai felfogást képvisel, amely szerint nemkívánatos egy kaszinó megjelenése Magyarországon, elvi elutasítása van ez ellen és akkor nem ír ki koncessziót. Ez a megjegyzés arról árulkodik, hogy elvi kifogás nincs az ellen, hogy Magyarországon lehessen egy kaszinó vidéken, hajlandó megnyitni az utat, előkészít egy nyilvános pályázatot és aztán azon a pályázaton jól kell tudnia szerepelni annak, aki nyerni akar. Ha itt azt mondta volna a Pénzügyminisztérium, hogy nem ír ki koncessziót, akkor a beruházás célját elutasítja. A határidő egy hónap, értelmezésem szerint a koncesszió kiírására vagy előkészítésére vonatkozhat.

Eljáró ügyész: Kérem nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az emlékeztető 4. pontja értelmében Bajnai Gordon referált-e Önnek, és ha igen, akkor miről?
Tanú: Biztosan állíthatom, hogy írásos tájékoztatás, beszámoló vagy akár erről a kérdésről külön tartott szóbeli tájékoztatás nem történt. Hogy a napi találkozások folyamatában odavetett egy-két mondat elhangzott-e, hogy hogyan áll az az ügy, amiről egyszer beszéltünk, ez teljes egészében nem zárható ki. A kormány közel háromnegyed évvel később akkor találkozott ezzel a kérdéssel, amikor a tervezett beruházást a jogszabályoknak megfelelően nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette.

Eljáró ügyész: Kérem nyilatkozzon arra vonatkozóan, van-e tudomása arról, hogy az emlékeztető hány eredeti példányban készült el?
Tanú: Nincs.

Eljáró ügyész: Kérem nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az emlékeztetőről hány példányban készült másolat?
Tanú: Arról sincs.

Eljáró ügyész: Kérem nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a befektetők kaptak-e az emlékeztetőből példányt?
Tanú: Nincs. Bár, ha angolul készült, akkor nem nagyon lehetett más célja, de erre csak következtetni tudok.

Eljáró ügyész: Kérem a tanút, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a beruházás kiemeltté nyilvánítására vonatkozó kormányrendeletnek mi volt a jogalapja, előzményei, indoka?
Tanú: 2006-ban meghozott törvény szabályozza a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházások státuszát és az ehhez kapcsolódó eljárási folyamatot és ennek birtokában az engedélyezési eljárásoknak a folyamatát. Ilyen döntés előkészítése a gazdasági kabinet hatókörébe tartozik. A gazdasági kabinet a kormányüléseket megelőző napon tartja az üléseit, keddenként. Azon valamennyi, a gazdasággal akár érintőlegesen is foglalkozó tárca államtitkári szinten vesz részt. Ha ott egyetértés van valamiről, akkor az a Kormány elé azon napirendek közé kerül (ez egy kormányülésen 30-40 ilyen napirend), amelyet a Kormány vita nélkül fogad el. Megjegyzem, van 5-10 olyan napirendi pont, ami vitával kerül a kormány elé. Ebben a kérdésben a gazdasági kabinetben, illetve az előkészítés folyamatában az illetékes tárcák között egyetértés született. Így azon túlmenően, hogy mi döntést hoztunk, a miniszterelnöknek már nem kellett foglalkoznia. Ez nyilván azt jelenti, hogy megfelelt azoknak a feltételeknek a beruházás, hiszen sok tárca egyetértőleg ugyanezt mondja, amelyek alapján egy beruházás ekként minősíthető.

A hatóság eljáró tagja a Be. 79. paragrafus (3) bekezdése alapján felhívja a tanú figyelmét arra, hogy a megjelenésével felmerült költségnek a külön jogszabályban - a tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendeletben - meghatározottak szerinti mértékben történő megtérítését kérheti.
Tanú nyilatkozata: A tájékoztatást megértettem, költségtérítésre nem tartok igényt.

Gyurcsány Ferenc tanú
Mást elmondani nem tudok, a felvett jegyzőkönyvet elolvasás után, amennyiben az az általam elmondottakat helyesen tartalmazza, helybenhagyólag aláírom.

kmf.

Jegyzőkönyv lezárva: 11.00 órakor.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!