rss      tw      fb
Keres

Konkrét javaslat nélkül kezdődött el a csúcstalálkozó

MTI 2013. február 7., csütörtök 22:55

Egyelőre nem terjesztett az Európai Unió állam- és kormányfői elé javaslatot Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, így kezdődött meg az a rendkívüli csúcstalálkozó, amelynek az a célja, hogy megállapodjanak az unió következő hét évre szóló keretköltségvetéséről - értesült uniós forrásból az MTI.

Az elnök állítólag azzal indokolta döntését, hogy az uniós tagállamok vezetőinek nézetkülönbségei miatt nem sikerült kompromisszumos javaslatot készítenie. A csúcstalálkozó csaknem hatórás csúszással vette kezdetét. Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő arról számolt be az MTI-nek, hogy több tagállam delegációja is úgy vélekedik, hiába repültek Brüsszelbe.

"Ma megállapodásra kell jutnunk az unió költségvetéséről az évtized hátralévő részére" - szögezte le a találkozó kezdetén a tagállamok vezetői előtt Van Rompuy, s bizakodóan szólt arról, hogy a tárgyalóasztal mellett sikerül végleges kompromisszumra jutni.

"Egyszerűen muszáj" - jelentette ki az Európai Tanács elnöke. Úgy ítélte meg, hogy a megállapodás karnyújtásnyira lehet, ha a teremben mindenki kompromisszumkésznek mutatkozik.

A korábban kiszivárgott információk szerint Van Rompuy olyan javaslatot tervezett a tagállamok vezetői elé terjeszteni, amely a teljes hétéves periódusra 15 milliárd euróval kevesebb uniós kötelezettségvállalást és 30 milliárd euróval kevesebb tényleges kifizetést tett volna lehetővé, mint a novemberben félbehagyott egyeztetésre készült megállapodás-tervezet. Ez 956,9 milliárd euró kötelezettségvállalást és 912 milliárd euró körüli kifizetést jelentett volna 2014 és 2020 között.

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke annak a véleményének adott hangot - miután maga is megbeszéléseket folytatott a tagállamok vezetőivel -, hogy az EP szerint először politikai prioritásokat kellene felállítani, és ezeknek megfelelően kellene létrehozni a büdzsé összetételét, a kifizetések struktúráját. Az EP elnöke szerint viszont a tagállami vezetők csak a pénzről vitáznak, ezért a parlament "szkeptikusan" figyeli a megbeszéléseket.

"Deficites büdzsét nem fogok aláírni" - húzta alá ismét Martin Schulz, emlékeztetve, hogy az uniós alapszerződés értelmében ezt nem is teheti meg. Ezzel egyúttal arra is utalt, hogy az unió történetében most először kapott az EP jogi felhatalmazást arra: megvétózza a keretköltségvetésről szóló megállapodást.

Korábban több uniós forrás is így fogalmazott: óvatosan optimista azzal kapcsolatban, hogy az állam- és kormányfőknek sikerül megállapodniuk. Egy diplomata azt mondta, bízik a sikerben, de nincs rá garancia. Egy másik uniós forrás annak a véleményének adott hangot, hogy nem lesz könnyű megállapodni, de sikerülni fog. Abban minden forrás egyetértett, hogy Van Rompuy kisebb összegekkel akar a csúcs résztvevői elé állni, mint novemberben. Az egyik tisztségviselő elmondta, hogy a nettó befizető országok erős nyomást fejtettek ki, hogy a lehető legnagyobb mértékben lefaragják az uniós kiadásokat, mindazonáltal érzékeltette, hogy a kohéziós forrásokat és az agrártámogatásokat tartalmazó költségvetési fejezeteken mostanra kisebb nyomás nehezedik.

Magyarország számára az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy a bizottság által eredetileg javasolt költségvetés-tervezet értelmében eleve mintegy 30 százalékkal csökkent volna a magyarországi régióknak járó, úgynevezett kohéziós, felzárkóztatási támogatás, ráadásul a nettó befizetők által erőteljesen képviselt általános költségcsökkentési igény közepette kellett a magyar diplomatáknak az ilyen célokra fordítható összegek emelését elérniük. A visszaesés oka az volt, hogy a bizottság sajátos számításai alapján Magyarországnak rendkívül alacsony növekedést jósoltak az adott időszakra, valamint, hogy a testület a kiadási korlátot jelentősen csökkentette a jelenlegi időszakhoz képest. Egyetlen tagállam sem kaphat ugyanis a bruttó hazai termékének egy meghatározott hányadánál többet a kohéziós pénzekből. A keretösszeg megemelése mellett ennek a plafonnak a növelése révén juthat Magyarország több pénzhez. A magyar álláspont következetesen az volt, hogy a kohéziós pénzek célja éppen az olyan elmaradottabb térségek felzárkóztatásának elősegítése, amelyek közé Magyarország hét régiója közül hat is tartozik, ezért a támogatások ilyen mértékű csökkentése nem méltányos, nem igazságos.