rss      tw      fb
Keres

Martonyi és a szlovák-magyar viszony

Martonyi János, Magyarország külügyminisztere elégedett eddigi munkájával, noha külügyi megfigyelők komoly problémákat fedeztek fel az elmúlt hónap kevésbé jól sikerült magyar lépései között. Én kétszer is írtam az új kormány külpolitikai elképzeléseiről. Az első Orbán Viktor varsói látogatása után jelent meg (Grandiózus tervek, csak éppen semmi sem lesz belőlük), a másik meg azután látott napvilágot, miután kiderült, hogy Magyarország Románia felé tapogatódzik (A fideszes külpolitika metamorfózisa). De nemcsak én követem bizonyos szkepszissel az Orbán-Martonyi duó külpolitikai lépéseit. Inotai Edit, aki interjút készített Martonyival a Népszabadság július 6. számában, úgy látszik, osztja a kételyeimet.

Inotai rákérdezett „az elmérgesedett magyar-szlovák viszonyra, a szerencsétlen kijelentésekre az ország csődközeli állapotáról, a Magyar Koalíció Pártjának kiesésére a szlovák parlamentből. Jó irányban haladnak a dolgok?”, kérdezte. Mindez nem ingatta meg Martonyit az általa vezetett magyar külpolitika helyességéről vallott hitében. Szerinte „az elmúlt egy hónap külpolitikai szempontból jobban alakult”, mint amire számított, és hosszasan ecsetelte a szorosabb közép-európai együttműködésről szóló magyar stratégia sikerét.

Úgy látszik, mindez nem győzte meg Inotai Editet, aki megemlítette a kettős állampolgárságról szóló törvényt, és megkérdezte, hogy „miért volt ez ilyen sürgős, nem lehetett volna megvárni a szlovák választásokat?” És ekkor jött a meglepő válasz: „Egyre inkább meggyőződésem, hogy jó dolog volt a parlament első ülésén elfogadni az állampolgársági törvényt, mert ezzel elkerültük azt, hogy az új szlovák kormány csak a hivatalba lépése után szembesüljön vele.” Tehát ha alszanak rá egyet, akkor majd egészen elfogadható lesz számukra. Másra ugyanis nem tudok gondolni. Mármint arról, hogy mi járhat Martonyi fejében.

Egy nappal később az új szlovák miniszterelnök, Iveta Radicová interjút adott a HVG-nek, ahol természetesen szóba került a két ország jövőbeli kapcsolata. Radicová így válaszolt arra a kérdésre, hogy mire számít a magyar-szlovák kapcsolatok területén: „A kezdet nem volt a legszerencsésebb. A kettős állampolgárságról szóló törvény magyarországi elfogadására gondolok, amelynek során alapvető eljárási hibákat ejtettek. A két ország között van államközi szerződés, és vannak vegyesbizottságok. Egy ilyen nagy horderejű törvényt e testületek elé kellett volna terjeszteni, és megtárgyalni az érintettekkel. Sajnos ez nem történt meg, ezért ez a törvény számunkra elfogadhatatlan.” Tehát teljesen mindegy, hogy mikor hozták meg a törvényt, a választások előtt vagy után. Mivel a törvény részleteiről nem tárgyaltak a magyarok Szlovákiával, a törvény elfogadhatatlan számukra.

Arra kérdésre, hogy most mi fog történni, Radicová azt válaszolta, hogy ha a magyar parlament hajlandó „módosítani a kettős állampolgársági törvényt a nemzetközi szerződések szellemében”, akkor az új szlovák kormány hajlandó lesz eltörölni a Fico-féle törvényt, ami büntetést róna ki azokra, akik élnek a magyar állampolgárság lehetőségével. De csak akkor. Ha Magyarország nem hajlandó módosítani a törvényt, „nem marad számunkra más megoldás, mint hogy Szlovákia területén érvénytelennek nyilvánítjuk a törvényt, ami azonban valószínűleg nehezíti a kölcsönös megértést”. Egyszóval, az új szlovák kormánynak ugyanaz a véleménye erről a törvényről mint az előzőnek.

Ezek után kíváncsi lennék, mit fog mondani a magyar külpolitika vezetője, akiről hozsannákat zengett Dési András a Népszabadságban. Dési, úgy látszik, teljesen elfeledkezett az első Orbán-kormány külpolitikájáról, amiről sok mindent lehet elmondani, de azt nem, hogy sikeres volt. Magyarországnak sikerült elrontani kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, a környező országokkal, Tudjman's Horvátországának kivételével. Az Európai Unió országai közül mindössze Silvio Berlusconival volt Orbánnak felhőtlen a kapcsolata. Történt mindez Martonyi János külügyminisztersége idején. Akkoriban is voltak hangok, amelyek úgy akarták beállítani a dolgokat, hogy Martonyi tudja a dolgát, a baj csak az, hogy Orbán Viktor és Németh Zsolt államtitkár intézi igazán az ügyeket. Erre utalt a HVG 2000 májusi számán címlapja, amelyen Orbán egy földgömböt rúg felé, amit Martonyi egy teniszütővel akar kivédeni. Csakhogy ha valóban ez volt a helyzet, akkor miért nem mondott le Martonyi János? Nem mondott le, sőt emlékszem, hogy amikor egy újságíró utalt arra, külpolitikai kérdésekben esetleg lehet véleménykülönbség közte és Orbán Viktor között, erőteljesen visszautasította magát a gondolatot is. Orbán Viktor és ő tökéletes egyetértésben vannak minden tekintetben.

 Az MTI által kiadott Martonyi-életrajz szerint ő az, aki a Fidesz „külpolitikai programjának kidolgozója”. Tehát ezek szerint az az „észak-déli tengely,” amiről Orbán Viktor gyakran beszélt, valószínűleg Martonyi fejében született meg, bár amikor Inotai Edit megemlítette a „tengelyt”, Martonyi nem akarta a lengyel, román, magyar, szerb, horvát régiós együttműködést tengelynek nevezni. És ha ez Martonyi agyában született meg, ami valószínű, akkor én óvatosabban fogalmaznék, mint Dési András, aki így vélekedett Martonyiról: „Az elkötelezetten európai föderalista, ugyanakkor erősen atlantista meggyőződésű Martonyival a Fidesz nagyon jól járt. Olyan művelt, az európai, illetve a globális folyamatokat átlátó-értő, ugyanakkor jogászi háttere miatt remekül érvelő, higgadtan vitatkozó politikust nyertek vele, akiből kevés akad ma a Kárpát-medencében.” Csakhogy úgy látszik, a remekül érvelő külpolitikus úgy gondolja, remek ötlet volt elfogadni a kettős állampolgársági törvényt már a parlament első ülésén, még a szlovák választások előtt. Mintha az számítana. Nem kell ahhoz diplomatának lenni, hogy az ember tudja, amit Martonyi itt mond, az egyszerűen értelmezhetetlen.

Attól félek, hogy Martonyi külpolitikai tudása, illetve érzéke nem olyan óriási, mint ahogy azt sokan gondolják. Azt már tudjuk, hogy a Fidesz-kormány gazdasági szakemberei nem állnak a helyzet magaslatán, és jó lenne, ha legalább a külpolitikában más lenne a helyzet, de valahogy az az érzésem, itt is érnek majd bennünket meglepetések.

***

Kapcsolódó hír:
Martonyi János: Magyarországnak nincs konfliktusa Szlovákiával


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!