Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. január 30.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2013. február 01. péntek, 04:24; Megbeszéljük

4. oldal / 4

A strasbourgi bíróság szerint nem volt törvénytelen a magánnyugdíjpénztári vagyon kisajátítása
Simonovics András közgazdász, nyugdíjszakértő

Bolgár György: - Érdekes hírt közölt a Magyar Távirati Iroda délután. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította azt a magyar panaszt, amit egy harmincéves magyar állampolgár nyújtott be, mégpedig amiatt, hogy szerinte a magánnyugdíjpénztárak államosításával megsértették az ő magántulajdonát, elkobozták az ő magánnyugdíj-megtakarítását. Az Emberi Jogi Bíróság úgy érvelt, hogy nem sérült meg a panaszos magántulajdonhoz fűződő joga, mert a jövőben is igényt tarthat a nyugdíjra a befizetett járulékai alapján, függetlenül attól, hogy ezek a járulékok állami vagy magánkézben lévő nyugdíjpénztárba folynak be. Ön ezt elfogadható érvelésnek tartja? Bár ugyan egyikünk se látta a részletes ítéletet, csak a rövid hírt erről.

Simonovics András: - Hát nem vagyok jogász, szóval azt, amit el kell fogadnunk, ennél magasabb bíróság nincs, és senki nem várhatta józan ésszel, hogy a bíróság azt mondja, hogy vissza lehet térni a régi rendszerbe, sőt a hárommillió tag, aki nem volt olyan bátor, és nem maradt a vegyes rendszerben, az is visszakapja. Hát annak a pénznek a fele, a GDP öt százaléka már el lett másra költve. Tehát az már feltámaszthatatlan. Ilyen értelemben nem nagyon tehetett más a strasbourgi bíróság. Emlékeztetném a hallgatókat arra, hogy itt nem egy ajánlat volt, hanem kettő, és egyik ajánlat sem volt tisztességes.

– Maradjunk annyiból a jogi részénél, bár egyikünk sem jogász, hogy nem lett volna túl nagy a kockázat, ha valamilyen okból az Európai Emberi Jogok Bírósága úgy dönt, hogy bizony megsértették a magántulajdonhoz való jogát az illetőnek. Tudniillik ahhoz, hogy itt a magánnyugdíjpénztárakból elvett pénzt az államnak vissza kelljen adnia, mindenkinek, minden érintettnek magyar bírósághoz kellett volna fordulnia és ha ott elutasítják a keresetét, akkor mehetett volna Strasbourghoz. De ezt valószínűleg nagyon kevesen tették meg, vagyis nem kockáztatott volna a bíróság semmit, ha még mondjuk öt-tíz vagy ötven vagy ötszáz ember visszakéri az ő magánnyugdíj-megtakarításait az államtól.

– Hát azért nem biztos, mert lehet, hogy akkor precedens alapon a legfelsőbb bíróság, új nevén Kúria elrendeli, hogy a százezer ember – most már csak hetvenezer, aki bent maradt bátran a magánrendszerben – hadd térhessen vissza a korábbi helyzethez.

– A saját kérelmére. Értem. Igen. Na akkor nézzük a két nem tisztességes ajánlatot.

– Emlékszem, pont egyetemi órát tartottam, amikor Önök telefonáltak nekem 2010. október 15-e körül, és majdnem szíven döfött a hír, hogy felfüggesztik a magánnyugdíjpénztári átutalásokat, és aztán két hétre rá, hogy lényegében becsukják. Most egész röviden: korábban, tehát 2010 októberéig egy átlag dolgozó, hárommillió a négymillióból, a bruttó bérének a kereken huszonnégy százalékát a TB-kasszába küldte, és nyolc százalékot a magánpénztárába. Ezt leállította a kormány, és azt a visszautasíthatatlan ajánlatot tette, hogy aki akar, maradhat a pénztárban, sőt nyolc százalék helyett tíz százalékot fizethet oda 2011. januárjától, de cserébe, büntetésként, a huszonnégy százalékra felemelt dolgozói járulékból, munkáltatói járulékból – azt levonják tőle – semmi haszna nem lesz.

– Nem kap állami nyugdíjat. Ezt üzenték.

– Igen. Nem kap állami nyugdíjat a korábbi befizetései után. De amit 2011 után befizet, az megy a pocsékba. Az összes befizetés hetven százalékát elveszik. Ha ezt nem akarja, akkor visszatérhet.

– Magyarán ez nyílt állami zsarolás volt.

– Tehát úgy mondanám, hogy nem lopás volt, hanem zsarolás.

– És azért az ember úgy gondolná, hogy ezt egy bíróságnak figyelembe kéne vennie.

– Na most az a helyzet, hogy a kormány megneszelte, hogy egy év után végre az Alkotmánybíróság ezt törvénytelennek fogja nevezni, és akkor gyorsan egy huszárcsellel vagy nem tudom ilyen csellel azt mondta, hogy nem, meg sem indítjuk az egy év két hónapra felfüggesztett átutalásokat. Tehát a magánrendszerbe több pénz nem folyhat, új pénz. Viszont aki mind a harmincnégy százalékos, tehát aki a rendszer tagja maradt, az továbbra is a teljes pénzt az állami kasszába fizeti, mint a nem tagok, de megtarthatja a korábbi befizetéseit.

– Igen. Tehát az a százezer ember, aki mégsem lépett át a magánnyugdíjpénztárból az állami rendszerbe a zsarolás hatására, az sem marad állami nyugdíj nélkül.

– Csak nem fizethet be új pénzt. Na most még ezt is el lehetne fogadni, ha rögtön ez lett volna az indítvány. Persze akkor nem százezer ember maradt volna ott, hanem egymillió, kétmillió, hárommillió, nem tudjuk. De van egy szépséghibája a dolognak, hogy az állam megtiltotta, hogy új pénzek kerüljenek be a magánrendszerbe. Én azon csodálkozom, hogy még eddig csak az OTP szállt be, meg nem tudom, ki, és még mindig vannak pénztárak, amelyek ingyen működnek. Kérdés, hogy meddig.

– A 2012-es évben olvastam valamilyen jelentést vagy tudósítást erről, hogy méghozzá nagyon jó haszonnal működtek ezek 2012-ben.

– Igen. Húsz százalék nominális hozamot is kihoztak egyesek. Most még valamit szeretnék elmondani, ami nagyon homályba vész. Hogy az a GDP körülbelül tíz százalékát kitevő magánnyugdíjvagyon, amit államosítottak, annak csak a felét fordították államadósság-csökkentésre. A másik felét elmulatták, és ez hiányozni fog. Ez egy félévi teljes nyugdíjkifizetés, erre nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezt hogy fogja a kormány pótolni.

– Nem ez a kormány fogja pótolni, mert ugye ezek az emberek, akiktől elvették a magánnyugdíjpénztári megtakarítást, majd tíz-tizenöt-húsz-huszonöt év múlva mennek nyugdíjba, tehát majd azok a kormányok fogják keresni ezt a pénzt. Hogy volt itt majdnem háromezer milliárd forint, és az hiányzik. Miből fogjuk fizetni.

– Hát nem a teljesen hiányzik. Amit államadósság-csökkentésre fordítottak, az nem. Hát persze ezt is kéne mondani, hogy valódi államadósság-csökkentés nem volt, ez olyan, mintha a takarékbetétemet úgy növelném, hogy a készpénzem egy részét beteszem a takarékba, de attól nem lesz több pénzem. Tehát itt egy átmeneti megoldás született, hatalmas károkkal járt, még nem tudjuk a teljes kárt. Ugyanis nagyon sok embernek elveszett a bizalma ebben a nyugdíjrendszerben.

– Mindenesetre most az európai jogi pecsét rajta van ezen is.

– Rajta van.

– És keresztet is vethetünk rá.

– Igen.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!