rss      tw      fb
Keres

Újabb hadüzenet az Alkotmánybíróságnak: meg kell tagadni az alkotmányos múltat is




Az origo.hu számolt be arról szerdán reggel, hogy „hatáskörei újabb csorbítása helyett az ítéletei alapjául szolgáló, a rendszerváltás után született bírósági döntések felhasználásától tiltaná el az Alkotmánybíróságot bosszúból a kormány”. Kósa Lajos szerdán délután az MTI-nek megerősítette a hírt.

[Origo]: Hadat üzen a sértett kormány az Alkotmánybíróságnak

Jóo Hajnalka írása szerint „újabb drasztikus módszerrel korlátozná az Alkotmánybíróság (Ab) mozgásterét a kormány, válaszul arra, hogy a testület az elmúlt hetekben több, a kormánypártok számára fontos törvényt megsemmisített”. „Az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlata helyett a testület a jövőben csak a tavaly hatályba lépett alaptörvény szellemiségét vehetné figyelembe.”

Az origo.hu szerint a bosszú bizonyítéka: a kormánypártok korábban nemcsak hogy kifogásolták, hogy az Ab szerves építkezésnek fogja fel a saját huszonhárom éves működését, hanem „a kormány egy indítványa egyenesen úgy hivatkozott a korábbi Ab-gyakorlatra, mint amelyet a maga részéről is irányadónak tart”. „Hogy most megszüntetnék ezt a gyakorlatot, egyértelműen arra utal, hogy az utóbbi hetek Fidesz számára jelentős presztízsveszteséget jelentő döntésein rágtak be a testületre.”

Több jel is utalt erre (lásd például hírösszefoglalóinkban Kövér László minősítéseit az Alkotmánybíróságról: Kövér: ettől még a regisztrációt visszaemelhetjük az alaptörvénybe, illetve A kétharmad utolsó döntései – Kövér szerint jövőre megint csak két-háromhetente). Az origo.hu szerint az új összetételű Alkotmánybíróság (lásd hírösszefoglalónkat: Az új összetételű alkotmánybíróság – Sólyom véleménye) tagjainak többször kifejtett álláspontja is az volt, hogy „a testület nem dönthetett volna a korábbi ítélkezési gyakorlat alapján. Az elvet mindannyiuk közül Pokol Béla képviseli a leghatározottabban, aki már alkotmánybírává választása előtt is több konferencián, tanulmányában, illetve az alaptörvény előkészítő bizottságnak írt 2011-es állásfoglalásában is sürgette, hogy a régi alkotmányon alapuló alkotmánybírósági döntések hatálya szűnjön meg”.

***

Kósa: „Az Alkotmánybíróságnak nem tesszük lehetővé a puskázás lehetőségét”

Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke szerdán nyilatkozott az MTI-nek a Fidesz elnökségének az Alkotmánybíróságot érintő javaslatairól. Eszerint:

– A korábban hozott alkotmánybírósági állásfoglalásokat érintő javaslat úgy szól, hogy „az Alkotmánybíróságnak nem tesszük lehetővé a puskázás lehetőségét”. Bár szerintük a korábbi alkotmány alapján hozott Ab-vizsgálatok és -állásfoglalások éppúgy felhasználhatók, figyelembe vehetők, mint a magyar jogfejlődés és történeti alkotmány más vívmányai, de az Ab köteles ezeket újra megvizsgálni, átgondolni, ugyanis nem hivatkozhat rájuk automatikusan, hiszen új alaptörvénye van az országnak. „Puskázni nem lehet úgy, hogy előveszünk egy régi állásfoglalást, (...) Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van.”

– Bővítenék az alkotmányos kontrollt kezdeményezők körét, így ezentúl nemcsak az ombudsman, hanem a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna az Ab-hoz. Az alaptörvény szerint jelenleg az Ab a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére vizsgálja felül a jogszabályok összhangját az alkotmánnyal.

– Erősítenék az Ab munkájának nyilvánosságát és ezzel a demokráciát is. Azaz az Ab az egyes konkrét esetek állásfoglalása előtt köteles lenne kikérni és megismerni az ügyben érintettek véleményét. Például ha a kormányhivatal vezetője az Ab-hoz fordul egy önkormányzati rendelet alkotmányosságával kapcsolatban, akkor az Ab-nek be kellene szereznie a helyhatóság vezetőjének véleményét. „Hallgattassék meg a másik fél is! – ezt a parancsot az Ab munkájába is beillesztjük.” „Ettől még az Ab úgy dönt, ahogy akar.”

***

Paczolay Péter alkotmányosságról, célokról, eszközökről és bűnbakképzésről

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke még a hír megjelenése előtt, január 27-én nyilatkozott az MTI-nek. A nyilatkozatból kiderül, hogy a Fidesz-elnökség szerdai „parancsaival” szemben ő úgy gondolja, az „alaptörvény” kifejezés olyan alkotmányfelfogást tükröz, amelynek alapján az alkotmányosság nem pusztán Magyarország alaptörvényének szövegével azonos: a magyar alkotmányos hagyomány, benne az elmúlt több mint húsz év alkotmánybírósági gyakorlata, az európai alkotmányjogi kultúra és annak nemzetközi dokumentumokban egyértelműen meghatározott alapelvei az alkotmánybírósági mércéhez tartoznak.

Új elem a magyar alkotmányos hagyományok beépítése az alkotmánybírósági gyakorlatba, amit éppen az alaptörvény tesz szükségessé. Alkalmazására példa a bírák nyugdíjazásának ügyében nyáron hozott döntés, amely a szabályozás megsemmisítésekor egy csaknem másfél évszázaddal ezelőtti, 1869-es törvényre is hivatkozott a bírói függetlenség magyar jogban élő gyökereivel kapcsolatban. A hatalommegosztásnak a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban két évtized alatt kimunkált jogelvét pedig rögzíti az új alaptörvény, amely csak a mai Európában általánosan elfogadott jogelvekkel és a polgári Magyarország másfél évszázada alatt kialakult alkotmányos hagyományokkal együtt értelmezhető. Szerinte az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek tavaly év végi formai okból történt megsemmisítésével sem az alaptörvényt csorbították, hanem éppen hogy óvták a hosszú távú alkotmányos gondolkodás jegyében. Általában: a jogalkotó hibájáért nem lehet az Ab-t bűnbakká tenni, és attól a ténytől, hogy Alkotmánybíróság döntéseinek lehet politikai következménye, még nem politikai szereplő a testület. (A további részleteket lásd hírünkben.)

(Lásd még a hvg.hu írását: alkotmányjogászok a fideszes elképzelésről: Tört ül-e a butaság?)


Az Alkotmánybíróság korábban több határozatában is hangsúlyozta, hogy továbbra is érvényesnek tekinti és használja a régi alkotmány alapján hozott határozatokat. Vagyis az 1989 óta született nagyszámú határozat közül mindegyik érvényes marad, ami olyan alapelvekre és intézményekre vonatkozik, amely a korábbi alkotmányhoz képest nem változott meg alapvetően. Sőt, a megfelelő rendelkezések tartalmi egyezősége esetén nem csak lehetőség a korábbi határozatokban megfogalmazott jogelvek alkalmazása, hanem éppen  azt kell külön indokolni, ha figyelmen kívül akarják hagyni őket.

(mzs)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!