Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. január 9.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2013. január 11. péntek, 04:53
- Megbeszéljük
Nem indíthatnak új évfolyamot
Schöfflerné Komsa Anikó, a Mozgásjavító Általános Iskola Szakközépiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének elnöke
Bolgár György: - A Mexikói úti iskola néhány évvel ezelőtt szerepelt a hírekben, mert volt egy nagyszabású felújítás, átalakítás, korszerűsítés, és elkezdtek egy szakközépiskolai oktatást is. Korábban csak általános iskola volt, de elindítottak egy évfolyamot. A napokban az derült ki, hogy a főváros meg akarja ezt szüntetni, mondván, hogy nincsenek meg a középiskola folytatásának anyagi feltételei. Miről van szó pontosabban?
Schöfflerné Komsa Anikó: - Az első rekonstrukció 2009-ben befejeződött, amikor elindult a szakközépiskola. Ez egy húszéves munka eredménye, amit még Nádas Pál volt igazgatónknak és a szülőknek lehet köszönni. A főváros jelen pillanatban azt mondja, hogy a második rekonstrukció folytatásához nincs elegendő pénz, ezt mi, mint a szülői munkaközösség, el is fogadtuk, lemondtunk a Lajtaház további korszerűsítéséről.
- A Lajtaház az iskola egyik része.
- Így van, az a régi épület, ami eddig is működött a felújítás nélkül, és én úgy gondolom, hogy ez ezek után sem jelenthet problémát. Az üres tanterem rendelkezésre állt, ennek csak felújítási költségei lennének. Festés, csiszolás, ablakcsere esetleg, de még az sem igazán. És mi felajánlottuk, mint szülők, hogy ennek a pénznek mind az előteremtését, mind pedig a munkálatokat vállaljuk.
- De ha jól tudom, akkor most már az egész a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz tartozik a mai megváltozott világban.
- Igen.
- De nem arról van szó, hogy azt mondják, hogy a szakközépiskolát elkezdett tanulók hagyják abba a tanulást, hanem áthelyeznék őket egy másik iskolába, ahol szerintük megvannak a feltételek a súlyos mozgássérült gyerekek további tanítására is. Tehát elvileg megkapnák az úgynevezett állami normatívát, azt a pénzt, ami minden diáknak jár.
- Igen.
- Ha pedig Ön azt mondja, hogy a jelenlegi épületben a mozgásjavító általános és szakközépiskolában megvannak a tárgyi feltételek, akkor nemigen értem, hogy milyen pénzből?
- Hát ezt mi sem értjük. Esetleg még az a probléma, hogy nincs meg a berendezés, a tábla és az asztalok, ami körülbelül kétmillió forint, és szerintem a szülők a föld alól is előteremtik a pénzt és összegyűjtjük.
- Ennyire fontos Önöknek, hogy ott tanuljanak tovább a gyerekek, vagy úgy gondolják, hogy nem Önöknek fontos, hanem a gyerekeknek, mert ebben az iskolában jobbak az esélyeik, mint bármelyik másikban?
- Itt csak a gyerekekről van szó. Ha ezek a gyerekek nem tudnak ide járni, elvesztik az életterüket. Nem mind beintegrálhatók, úgyhogy ezzel arra kényszerítik őket, hogy otthon legyenek, ez pedig teljes szellemi és fizikai leépülést jelent.
- De azt mondják, hogy van egy Petrik Lajos nevű kéttannyelvű vegyipari környezetvédelmi és informatikai szakközépiskola, ahol fel vannak készülve a mozgássérült gyerekek tanítására is. Ez igaz?
- A Petrik iskolának egyelőre egy kisegítő személyzete van, tehát tíz-tizenkét gyerek ellátása képtelenség.
- Mert olyan gyerekekről van szó, akik egyenként is segítségre szorulnak.
- Természetesen igen. Eszközök sincsenek az ő mozgatásukhoz, tehát vécére nem tudják őket elvinni. Egy ötvenkilós hölgy nem tud megemelni egy hetvenkilós gyereket.
- A Mexikói úti mozgásjavítóban milyen a gyerek és a személyzet arány? Tehát hányan vannak a tanárok, kisegítők, gyógytornászok, ápolók, nem tudom pontosan hogy hívják őket, de azok a felnőttek, az a szakszemélyzet, amely arra hivatott, hogy a gyerekeket ellássa, segítse, javítsa a mozgásukat?
- Minden osztály mellett van egy pedagógiai asszisztens, aki segít nekik a tankönyvek kipakolásában, bepakolásában, vécére menésben, öltözködésben, tehát ez a fizikai segítséget jelenti. Átlagban tízfős osztályokról van szó.
- Tehát már az osztályméret sem olyan, mint egy normális iskolában.
- Nem, nem lehet.
- Tehát hiába beszélnek arról, hogy az integráció milyen jó volna a mozgássérülteknek, eleve sokkal kevesebb gyerek kell hogy legyen egy ilyen osztályban.
- Egyébként nem elláthatók, lassabban is haladnak, lassabban írnak. Tehát nem tudnak lépést tartani egy normál középiskolában.
- Ezek szerint az alapkoncepció vagy az alapelképzelés rossz, vagyis arról tanúskodik, hogy nem tudja sem a főváros és talán még ez a Klebelsberg nevű intézmény sem, hogy ezeknek a gyerekeknek mik az igényeik, mik a korlátaik, és azt gondolják, hogy láttunk mi már különböző hátrányos helyzetű vagy bizonyos fogyatékossággal bíró gyerekeket, és milyen jó volt nekik az integráció. De ez erre az esetre nem vonatkozik?
- Nem. A Klebelsberg Intézet nem is tudhatja, hogy miről van szó, a főváros pedig úgy döntött, hogy egyszer sem jön ki és nézi meg őket. Többször meg lettek hívva különféle rendezvényekre, de ezt nem tették meg.
- Hány gyerekről, illetve hány osztályról, évfolyamról van szó? Tehát hány fiatalemberről, aki átkerülne valahova máshova, nem megfelelő körülmények közé?
- Most tizenhét gyerekről van szó.
- Ők hány évfolyamra járnak?
- Kettő.
- És nem engednék meg természetesen, hogy indítsanak egy új évfolyamot, ugye?
- Igen.
- Magyarán két létező évfolyam van, és utána abbahagynák a középiskolai oktatást a mozgásjavítóban. Mit csinál az iskola vezetése? Gondolom, nem örül neki.
- Természetesen nem. Kereste a lehetőségeket, sajnos eddig tudtunk jutni.
- Hogy lehet, hogy a szülői munkaközösség ennek a mostani tiltakozásnak – vagy inkább azt mondanám, hogy kérés, nem is tiltakozás – a zászlóvivője?
- A szülők azért sokkal messzebbre el tudnak menni. Az igazgató úr keze meg van kötve, ő amit tudott, megtett. Mi, szülők, nagyobb hangot tudunk ennek adni.
- Elvileg nem gondolják úgy, hogy a mostani államosítással az államnak mégiscsak több lehetősége van, mint mondjuk a rengeteg egyéb bajjal küszködő fővárosnak, hogy azt a néhány százezer forintot vagy legalább az elvi engedélyt megadja, hogy tessék, folytassák tovább, van hely is, vannak megfelelő körülmények is, akkor tanuljanak ott, ahol eddig?
- Ebben bízunk mi is, hogy ők ehhez egy kicsit máshogy fognak hozzáállni. Csak az az egy probléma van, hogy február 15-e a jelentkezési határidő a középiskolákban, és a főváros felszólította az igazgató urat, hogy az Oktatási Hivatal honlapjáról a regisztrációt vegye le. Így ez meg is történt, nem tudunk hova jelentkezni, mert az Oktatási Hivatal honlapján nem szerepel az iskola.
- És nem tudja, hogy a hátralévő egy hónapban milyen lehetőségei vannak. Mégis, hova mennek legközelebb? Mert a főváros ezek szerint elutasította Önöket.
- Holnap fogok menni a tankerületi vezetőhöz és tájékoztatást kérünk az ő álláspontjukról. Itt tartunk most.
- Ez csak a szülői munkaközösség, vagy az iskola vezetése is Önökkel megy?
- Ez csak a szülői munkaközösség.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
