Rogán hazugsága
- Részletek
- Vendégek
- 2013. január 06. vasárnap, 07:10
- Kerekes Zsuzsa
Az Alkotmánybíróság január 4-i határozata alkotmányellenesnek mondta ki a fideszes választójogi törvény számos rendelkezését, közte a választási regisztráció intézményét. A címbeli politikus aznapi sajtótájékoztatóján cinikusan kijelentette: „Természetesen az Ab döntése után is van lehetőség arra, hogy módosítsuk az alkotmányt, és az alaptörvény szövegében biztosítsuk a regisztráció alkotmányos [sic!] védelmét. A kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása [sic!], azt mondhatnám, megvan a politikai ereje. Az erő azonban nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet ma mást kíván tőlünk.”
Az Orbán-féle manipulációs gépezet sokat kíván a kádereitől. Egyeseknél a zsarolhatóság, másoknál a fontos pozíció, esetleg a sok pénz, de minden esetben egy alkalmas karakter kell ahhoz, hogy az elhallgatások, a ferdítések, a csúsztatások és a nyilvánvaló hazugságok tálalását, sulykolását valaki elvállalja. Ezek a karakterek pedig rendületlenül végzik a dolgukat. A vezér hol az egyiket, hol a másikat tolja előre. Ha valamelyikük túlságosan bemocskolta magát, vagy végképp nevetségessé vált, azt hátrébb vonja, és esetleg magasabb stallumot ad neki jutalmul.
Ezúttal Rogán Antalon volt a sor, hogy – egyebek mellett – az ATV-ben a politikai vereséget kimagyarázza. Rogán pedig szemrebbenés nélkül mondja a kamerákba, hogy nekik van felelősségérzetük, meg hogy egy bő évvel a választások előtt már nem akartak hosszú alkotmányos vitákat a kérdésről, és különben is: a Fidesz mindig tiszteletben tartotta az Alkotmánybíróság döntéseit. Hangsúlyozza, hogy most nem tartanák ésszerűnek, célszerűnek az eljárást, hogy a választási regisztrációra vonatkozó szabályokat beleírják az Alaptörvénybe. Amikor pedig a riporter közbeszól, hogy na de hát egy alkotmányellenesnek minősített szabályról van szó, Rogán, ismételten csak szemrebbenés nélkül, a következő történetet adja elő: „1990-ben az Alkotmánybíróság hozott egy olyan döntést, amelyben megsemmisítette az egyébként a pártállami parlament által korábban elfogadott rendelkezést, hogy aki magyar állampolgár, de nem tartózkodik Magyarország területén, annak nincsen szavazati joga. Ezt az Alkotmánybíróság, az új Alkotmánybíróság megsemmisítette. 1994-ben a kétharmados MSZP-SZDSZ többségnek az volt az első dolga, hogy ezt beleírta az Alkotmányba, ezért nem lehetett éveken keresztül szavazni azoknak a magyar polgároknak, akik ugyan magyarok voltak, volt szavazati joguk, de külföldön tartózkodtak, ezért nem szavazhattak a választásokon. Ez egy analóg példa arra, hogy ha beleírnak valamit az Alkotmány szövegébe, azt nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság.”
Rogán itt az ismert manipulációs módszert követi: próbáld meg a kudarcot valahogy a magad javára fordítani, egyúttal feketítsd be a politikai ellenfeledet valamivel, az se baj, ha hazudsz, csak ez ne legyen azonnal nyilvánvaló. És itt a hazugság sajnos nem volt azonnal mindenki számára nyilvánvaló.
Berecz János, Grósz Károly és Németh Miklós a Parlamentben, 1989. március 9-én - Magyar Nemzeti Levéltár
A történet valójában ugyanis a következő volt. 1989 októberében, a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon kialkudott sarkalatos törvények egyikeként az Országgyűlés megszavazta az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényt. Ez tartalmazott egy olyan rendelkezést, amely szerint „a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik”. Egy külföldön élő magyar állampolgár megtámadta a szabályt, és az Alkotmánybíróság 1990. március 4-én a 3/1990. (III. 4.) számú határozatában a rendelkezést megsemmisítette, mondván: „az átmeneti külföldön tartózkodás a modern hírközlési és közlekedési viszonyok mellett nem képezheti akadályát az állampolgári jogok gyakorlásának.”
Néhány nappal később, 1990. március 9-én a pártállami parlament elfogadta az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XVI. törvényt, amelyet március 12-én hirdettek ki. Valóban beépítették az Alkotmányba az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített szabályt. Csak éppen a pártállami parlament tette ezt, és nem az MSZP-SZDSZ kétharmados többség.
A történeti hűséghez az is hozzátartozik, hogy ez az egyébként egyáltalán nem „elegáns” döntés korántsem a hatalmi arrogancia megnyilvánulása volt, hanem kényszerű válasz egy másként megoldhatatlan helyzetre. Az Alkotmánybíróság döntése alapján ugyanis a választójogi törvény hatályban maradó része (2. § (4) bekezdés) azt tartalmazta, hogy a szavazásban csak az tekinthető akadályozottnak, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon. Azaz nem lehet kizárni a szavazásból az éppen külföldön tartózkodó magyar állampolgárokat. Ez pedig nem kevesebbet jelentett, mint hogy a március 25-én esedékes választásokig három hete lett volna a parlamentnek, hogy a külföldön történő szavazás jogi és technikai szabályait megalkossa, és gondoskodjék az addig nem ismert új intézmény működtetésének jogszerű és biztonságos infrastrukturális feltételeiről.
Sajnos minderre a riporter nem emlékezett, így, mint megannyi korábbi fideszes hazugság, ez is a levegőben maradt, és úgy tűnik, most is következmények nélkül betöltheti a médiateret.
Kerekes Zsuzsa jogász
Írása a Galamusban: Miféle kommunisták?
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!