rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. január 2.



Egyeztetések kezdődtek a demokratikus ellenzékben
Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője

Bolgár György: - Ön ma délután azt az MSZP-s tárgyaló delegációt vezette, amely az Együtt 2014 Mozgalom képviselőivel, megbízottaival elkezdte az egyeztetést a demokratikus ellenzéki pártok felkészüléséről valamiféle közös indulásra, illetve ennek megalapozásához valamilyen közös program kidolgozására. Ahogy az Index írta, a saját édesapjával egyeztetett. Így volt?

Bárándy Gergely: - Részben természetesen ez megállja a helyét, de hadd egészítsem ki azzal, hogy itt nem két fél ült egymással szemben, hanem öt politikai szervezet egyeztetett, tehát több demokratikus politikai erő, amiből az egyik az MSZP, a másik valóban az Együtt 2014. De a Magyar Szociáldemokrata Párt és a DK is itt volt. Szóval nem mi ketten ültünk az asztalnál egymással szemben.

- Gondoltam, hogy nem így van. Egyébként vannak nézetkülönbségek a családban? Például közjogi kérdésekről?

- A családban a nézetkülönbségek általában legfeljebb a gyereknevelés mikéntjéről szoktak szólni. Nem szoktunk egymással vitába keveredni közjogi kérdésekben. Alapvetően egyébként kettőnknek hasonló az álláspontja, nyilván van benne eltérés. Ez attól teljesen független, hogy van-e családi kapcsolat vagy nincsen. Tudom, hogy ez most nagyon jópofa dolog, hogy mi ketten ültünk egymás mellett, de gyakorlatilag mi itt mind a ketten, ugyanúgy, ahogy a többiek is, a szervezeteink álláspontját képviseltük. Tehát ezek messze nem magánvélemények, hanem szervezeti vélemények, egyesületi, pártvélemények stb. Az igaz, hogy a hangulatot ez nyilvánvalóan pozitív értelemben befolyásolta, de ugyanígy pozitív értelemben befolyásolta az is, hogy a tárgyaló delegációban is volt szocialista államtitkárok, miniszterek, országgyűlési képviselők ültek. Természetesen voltak olyanok is, akik nem azok.

- De még lehetnek. Mégis hogy zajlott ez az egyeztetés? Az Együtt 2014 egy alkotmánytervezetet is vitt magával, most azt elolvasták vagy már előzőleg ismerték, esetleg elkezdtek róla vitatkozni vagy csak kitűztek bizonyos célokat és megegyeztek abban, hogy ebben és ebben kellene valamiféle közös nevezőre jutnunk?

- Körbeküldtük egymásnak a szakmai álláspontunkat, különböző terjedelemben, meg volt, aki pozíciós papírt küldött körbe és volt, aki valóban kész koncepciót. A mi anyagunk például a kettő közt volt félúton, egy terjedelmét tekintve körülbelül kilenc- vagy tízoldalas koncepciótervezet volt. Ma azon kívül, hogy a tárgyalásokat egy hét múlva folytatjuk és heti rendszerességgel fogunk ülésezni közjogi kérdésekben, meg tudtunk állapodni a célokban és az alapelvekben. Erről egyébként a sajtó számára egy anyagot ki is adtunk, tehát ezek nemcsak frázisok, hanem konkrétumok, és szerepelnek ebben a papírban. Megállapodtunk arról, hogy ugyan formális értelemben legitim, de tartalmi és társadalmi értelemben nem tekintjük legitimnek a mostani alaptörvényt, éppen ezért egy új alkotmány megalkotását tűztük ki célul. Azonban azt is hozzátettük, hogy ez egy nagyon széleskörű társadalmi konszenzussal kell hogy megvalósuljon. Éppen ezért egy kétlépcsős alkotmányozás mellett tettünk le egyhangúlag a voksunkat, ami azt jelenti, hogy először a jogállamiság alapvető követelményeit állítanánk helyre azonnal a kormányváltás után, és ezt követően kerülne sor az új alkotmány megalkotására, mondom még egyszer, nagyon széleskörű társadalmi konszenzussal.

- Ki fogják tűzni, meg fogják határozni azokat a lépéseket, amelyek, mondjuk egy kormányváltás után nélkülözhetetlenek és megteendők, akár a kormányzás első heteiben, hónapjaiban? Vagy ilyen konkrétumokat nem fognak meghatározni.

- De, meg fogunk határozni egészen konkrét lépéssorozatokat mind a közjog területén, mind más területen, hiszen a válságnak Magyarországon az egyik eleme az, hogy a jogállamiságot lebontotta a mostani kormány. Ugyanígy beszélhetünk a szociális válságról és a gazdasági válságról. Mi több témában kezdeményeztük egyébként a megbeszélést, úgymint oktatáspolitika, gazdaságpolitika, szociálpolitika, önkormányzatiság, és ezek egyik elemének tekintjük a közjogi egyeztetéssorozatot. Az összes területen szeretnénk konkrét javaslatokkal előállni, és őszintén reméljük, hogy a szövetségesekkel együtt ez sikerülni is fog.

- Léteznek-e majd A és B változatok, első és második verziók azzal összefüggésben, hogy sikerül-e kétharmados többséget szerezniük egy választás után, vagy esetleg csak az ötven százaléknál valamivel többet? Mert ugye az első esetben akár alkotmányozhatnak is, a második esetben viszont tele lesznek megalkuvási kényszerrel.

- Ez így van, ahogy mondja. De én azt gondolom, hogy egy politikus legyen optimista. Tehát mi abból indulunk ki, hogy bízunk abban, hogy egy ilyen széleskörű ellenzéki összefogással a kétharmad, főleg a megváltozott választójogi rendszerben, megteremthető, hiszen itt a feles többséget és a kétharmados többséget nem sok szavazat választja el egymástól, ellentétben mondjuk a korábbi rendszerrel.

- Vagyis lehet, hogy a Fidesz változtatásai éppen ellene fognak szólni ebben a tekintetben, ha megváltozik a választói hangulat.

- Pontosan így van. Ugye a Fidesz ötvenhárom százalékkal nyert kétharmadot, és ha a jelenlegi választójogi rendszerben választották volna meg őket 2010-ben, akkor ugyanezzel az ötvenhárom százalékkal több mint háromnegyedes többségük lenne az országgyűlésben. Magyarán szólva nem egy elszállt gondolat az, hogy esetleg kétharmados többséget szereznek az ellenzéki erők, hiszen még egyszer mondom, kicsi a különbség a feles és a kétharmados többség között, pontosan a túlkompenzáció miatt. De értelemszerűen gondolni kell arra is, hogy mi van, ha mégsem jön ez össze, hanem „csak” az egyszerű többség. Ezekre is lesznek megoldási javaslataink. Én szeretném ezt egységben kezelni, és az egységes javaslatsornak bizonyos elemei megvalósíthatóak feles többséggel, bizonyos elemei pedig nem. De azt tudom mondani, hogy még a közjog területén is, ahol pedig az ember első ránézésre azt gondolná, hogy ilyen lehetőség nincs, ott is van számos olyan pont, ahol van mozgástér feles többség esetén is. Nem is beszélve az oktatási, a szociális vagy a gazdasági területekről, ahol pedig alapvetően feles többséggel lehet majd eredményeket elérni. Vagy, hogy egy példát említsek, a közjogban ugyan az ombudsmanok számát nem lehet változtatni, de azt meg lehet tenni, hogy az ombudsman-helyetteseknek olyan jogkört biztosít a parlament a sima feles többségű ombudsman-törvény rendelkezéseinek a megváltoztatásával, ami már majdnem olyan státuszt eredményez, mintha ők önálló országgyűlési biztosok lennének. Nem azt mondom, hogy ez a terv, ez csak egy példa.

- Ha éppen ezt a megoldást választanák, akkor megcsinálható.

- Megvalósítható lenne. És más területeken is, az igazságszolgáltatás területén is számos olyan rendelkezés van, ami feles többséggel változtatható. Változtathatóak az igazságszolgáltatás működésére kiható legfontosabb jogszabályok, mint a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv, polgári eljárás, büntetőeljárás, gazdasági törvények. És azt gondolom, hogy az olyan emberek számára, akik az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülnek, úgy tűnik, hogy ha ezeket módosítja egy kormány, olyan, mintha az igazságszolgáltatási rendszerben történt volna bizonyos változás. Tehát én azt tudom mondani, hogy van minimum tervünk és természetesen lesz maximum tervünk is.

- Hogyan képzelik el ezeket az egyeztetéseket? Ha megállapodnak valamiben, akkor azt teljes egészében nyilvánosságra hozzák, esetleg már menet közben is? Ha vannak olyan részek, amikben megegyeztek, akkor tájékoztatják a közvéleményt, vagy megvárják, amíg mindenben sikerül megállapodni és majd csak akkor?

- Nem, úgy tervezzük, ahogy egyébként ezt a mostani megbeszélés után tartott sajtótájékoztató is bizonyítja, hogy egyrészt beszámolunk a közvéleménynek arról, hogy hol tartanak a tárgyalások. Nyilván abban az esetben, ha van valamilyen eredménye a tárgyalásnak, mert nyilvánvalóan lesznek olyan napok, amikor egyszerűen folytatjuk a már megkezdettet, de még nem fejezzük be. Másrészt, ha sikerül elfogadnunk bizonyos megoldásokat, akkor azt ugyanúgy, ahogy ma is, a sajtó rendelkezésére bocsátjuk, mert ma is készült egy konkrétumokat tartalmazó anyag.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái