rss      tw      fb
Keres

FT-blog: Honnan lesz pénz az ingyenes oktatásra? – Az egyre kevésbé független MNB




A Financial Times című lap online kiadásában, a beyondbrics című blogban Kester Eddy cikkét közölte Vágj most, aggódj később címmel.

A magyar központi bank kedden 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot; ez volt az ötödik ilyen könnyítés ugyanennyi hónap alatt.

A lépés, amelynek nyomán az irányadó kamat 5,75 százalék lesz, az elemzők körében az aggodalom egész kórusát váltotta ki, hogy a galambok uralta monetáris tanács esetleg egy vágással túl messzire megy. Különösen aggasztó ez a forint elmúlt 24 órában tapasztalt gyengülése után, amikor durván két százalékkal esett, és kedden reggel rövid időre 290 forint volt az euró árfolyama: az esést azok az aggályok hajtották, hogy ki veszi át a központi bankot tavasszal.

„A forint hétfői kiárusítása az öthónapos mélypontig azt jelzi, hogy a piacok esetleg nem tolerálnak további kamatcsökkentéseket. Ezt alighanem súlyosbítják az aggodalmak, hogy kit fog kinevezni a kormány a központi bank élére, amikor a jelenlegi kormányzó mandátuma letelik” – írta William Jackson, a londoni Capital Economics  felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzője a kamatcsökkentésről szóló jegyzetében.

Nicholas Spiro, a Spiro Sovereign Strategytől szókimondóbb volt:  „A külső tagok által uralt monetáris tanács az, amely nem törődik az óvatossággal. A tanácsban lévő galambok derűlátóan tekintenek a kockázat kétélű fegyverére” – mondta a beyondbricsnek.

Mint mindig, most is az a probléma, hogy az adósságokkal terhelt Magyarország a javuló globális, és főleg európai érzések hullámain evez, ezért azt látja, hogy a kockázati felárak csökkennek, és nem hajt végre semmiféle fenntartható reformot strukturális gazdasági problémái rendezésére.

Mi több, a kormány ezen a hétvégén minden oktatásügyi hajtűkanyarok alapmintáját hajtotta végre, amikor Orbán Viktor, a miniszterelnök a széleskörű, bár békés diáktiltakozások nyomán hirtelen elvetette az igencsak felmagasztalt tervet, hogy tandíjat vezessen be. Nem világos, honnan akar forrást teremteni az ingyenes oktatáshoz.

Továbbá a Matolcsy György gazdasági miniszter által bevezetett gazdaságpolitika sem csupán unortodox, hanem sokak számára nyugtalanító, beteg és sikertelen. Amint Simor András, a központi bank kormányzója figyelmeztetett a múlt hónapban, a magyar gazdaságba való befektetések aránya „2009 óta csökken”, miközben a nettó közvetlen külföldi befektetések állománya ugyanebben az időszakban „alig nőtt”.

Közben a budapesti GKI a következő évre szóló növekedési előrejelzését 0,8 százalékról nullára csökkentette, és ezt „a kormány növekedés-ellenes intézkedéseivel” indokolta.

És mindennek a háttereként ott vannak a fokozódó aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy ki fogja átvenni a központi bankot jövő márciusban, és a növekvő félelem, hogy az új kormányzó még lazább növekedéstámogató politikát követ majd.

„Most, hogy egyre valószínűbb, hogy a 2013-as költségvetési hiány a GDP 3 százalékát teszi ki, a kormány és az egyre kevésbé független nemzeti bank jobban fog törődni a növekedéssel,  – úgy, hogy gyengébb forinttal segíti elő az exportot –, mint az inflációval, és akkor fennáll a kockázat, hogy az inflációs várakozások közepes távon magasak maradnak” – mondta Pálffy Gergely, a budapesti KBC Securities a beyondbricsnek.

Pillanatnyilag úgy tűnik, a piacok elfogadták a kamatcsökkentést – a forint euró-árfolyama londoni idő szerint kora délután 288,2  volt.

De Jackson, a Capital Economics munkatársa figyelmeztetett, hogy az euróövezeti válság véleménye szerint jövőre eszkalálódhat. „Ez azzal jár majd, hogy a tőkebeáramlás kiszárad, és ez nyomást gyakorol a forintra. Nagyon reális a veszély, hogy a központi bank rákényszerülhet, hogy (újra) megszigorítsa a monetáris politikát, hogy megvédje a pénznemet”.

Ha rákényszerül, az alapkamat megugrása könnyen semmivé teheti az augusztus óta végrehajtott könnyítések hatását.

(hj)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!