rss      tw      fb
Keres

Megszakadtak a tárgyalások – Almádiban jegyzőkönyvezik a diákok véleményét




1. Megszakadtak kedden a tárgyalások a miniszter és a hallgatói képviselet közt
2. A Rektori Konferencia közleményben cáfolta kormánytagok állítását, hogy a felsőoktatás használhatatlan diplomákat ad ki
3. Középiskolások és szülők demonstráltak
4. Ahol az iskola jelenti a véleményeket: a balatonalmádi Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnázium végzős diákjai és tanáraik véleményét a diákmegmozdulásokról az igazgató jegyzőkönyvben küldi tovább a megyei kormányhivatalnak. Az iskola volt hallgatói Facebook-oldalon tiltakoznak.
4. Mendrey, Gyurcsány és Kósa nyilatkozata
5. A kormány talált egy nemzetközi szervezetet, amely kiállt a felsőoktatási „reformja” mellett: a Lakiteleken alakult keresztény politikai szervezet közleményét az Orbán-kormány volt szakreferense írta alá. A támogatói nyilatkozat alaptétele: „Az oktatáspolitikában is érvényesülnie kell a konzervatív-keresztyén értékeknek Európa valamennyi államában (kiemelés – a szerk.).”


Itt még tárgyaltak…

1. Megszakadtak a tárgyalások kedden Balog miniszter és a HÖOK között

Alig egyórás megbeszélés után megszakadtak a tárgyalások a kormány és a felsőoktatási hallgatók között kedd kora délután.

Balog Zoltán Emmi-miniszter véleménye

A hallgatók értetlenek, és ebben „külső tényezők” is segítik őket
„A hallgatók egyelőre nem hallják a kormány szavát.” A kormány meghallotta a diákok hangját, megértette, hogy azokkal a hitelkonstrukciókkal, amelyeket ajánlanak nekik tanulmányaik finanszírozására, nem kívánnak élni, és félnek attól, hogy eladósítsák jövőjüket. Ezért eltörölték a keretszámrendszert, és nem engedik a tandíj bevezetését. A hallgatók még nem hallják ezt a hangot, és vannak olyan külső tényezők, amelyek segítik őket abban, hogy ne is hallják, és megpróbálnak ebbe a párbeszédbe „beleállni”. Voltak olyan tagjai a delegációnak, akiket meghívtak, és szívesen beszéltek volna szakmai kérdésekről, és voltak olyanok is, akiket nem hívtak, de elmentek, és abban voltak érdekeltek, hogy szakadjanak meg minél előbb a tárgyalások. Ezt sikerült is elérniük.

Miniszterként és emberként
Miniszterként és emberként is felelősséget vállal azért, hogy az elmúlt évi 37 182 állami finanszírozású hallgatóval szemben jövőre legalább negyvenezer diák tanulhasson majd ilyen keretek között, ebben benne van az alap, az egységes osztatlan képzés és a felsőfokú szakképzés is. Erre szerdán a kormány rendeletben is kötelezettséget vállal majd.

A ponthatárt „az intézményekkel együtt”, a „többletforrások odarendelését” ők határozzák meg
Ha többen jelentkeznek, és elérik azt a minőségi pontszámot, amit meghatároznak, akkor többen is lehetnek. A költségvetési források odarendelése azon múlik majd, hogy hányan jelentkeztek, és érték el a ponthatárt. Valószínűleg szükség lesz többletforrásokra, de ez akkor derül ki, ha látják, mennyien jelentkeztek. A forrásokat ugyanakkor megteremtik.

Hallgatói szerződések: helyt kell állni a diplomába fektetett pénzért
Balog szerint egyetlen pont maradt nyitva a hatpontos követelések közül, a hallgatói szerződések ügye. Szeretnék, ha tovább beszélnének erről, de a diplomába fektetett pénzért valamilyen módon helyt kell állni. Kivételek vannak: ha valaki azért szakítja meg a tanulmányait, mert külföldi ösztöndíjat kap, vagy mert gyermeket vállal. De ne lehessen úgy eltölteni egy évtizedet az egyetemen, hogy valaki nem jut diplomához

Részösztöndíjat már nem terveznek, de jogászokat és közgazdászokat továbbra sem támogat az állam
„Részösztöndíjra van lehetőség, de mi ezt nem tervezzük”, teljes ösztöndíjat szeretnének adni azoknak, akik megfelelnek a minőségi feltételeknek. Lesznek olyan szakok továbbra is, ahol nem lesz államilag támogatott képzés, mint a jogász és közgazdász szakok.

Kapacitásprobléma nem lesz
A kapacitás függvényében lesz elegendő hely az intézményekben: kapacitásprobléma általánosságban biztosan nem lesz. Bizonyos szakon, mint az orvosképzés lehet, de Magyarországon a felsőoktatásban százezer fiatal elfér. Súlyos akadály lehet ugyanakkor, hogy egyre kevesebben érettségiznek.

A sztrájkkezdeményezésről: nem szeretné érteni
A diákok sztrájkra vonatkozó kezdeményezésére azt mondta: nem érti, pontosabban nem szeretné érteni. „Azt látom, hogy komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél több vélt vagy valós elégedetlenséget összetereljenek, és ebbe a diákokat is bevonják”. Ezt tudomásul veszi, de ez már masszív pártpolitika.


A miniszter sajtótájékoztatót tart a megszakadt tárgyalásokról…

Nagy Dávid HÖOK-elnök véleménye: semmire sem kaptunk választ
Nagy Dávid szerint kitérő, mellébeszélő monológot hallhattak, aminek sok esetben köze sem volt az adott kérdéshez. A tárgyalások folytatásáról: eldöntött dolgokról nincs értelme tárgyalni, ha van elmozdulás és belátás a kormány részéről, akkor folytatódhatnak az egyeztetések. De semmilyen írásos anyagot, felvételi tájékoztatót nem kaptak most sem.

Ugyanakkor „megkaptuk majdnem”, hogy az elmúlt nyolc évről is a hallgatók tehetnek, és ők a felelősek a jelenlegi helyzetért. Ez a mostani helyzet igenis őket is érinti, hiszen nekik is lesznek gyermekeik, és vannak kisebb testvéreik.

Nagy Dávid szerint attól, hogy a krumplit burgonyának nevezik még krumpli marad, és így van ez a tandíjjal és a keretszámokkal is. Nem kaptak elfogadható választ a forráskivonásokra sem, és garanciát sem a megszüntetésükre.

Balog vádjáról, hogy „politikai hátszél” van mögöttük: ez teljességgel kizárt, a tandíj ellen, akármelyik párt kormányoz, a fiatalság felemelte a szavát, és ez a jövőben is így lesz.

A HÖOK elnöke egyébként a középiskolások szerdai demonstrációjával párhuzamosan ülősztrájkot kezd a Parlamenttel szemben. A sztrájk addig tart, amíg nem kapnak tájékoztatást a kormányülésen a felsőoktatás témájában elhangzottakról.


...a HÖOK-elnök távozik a miniszteri dolgozószobából – MTI/Bruzák Noémi

2. A Magyar Rektori Konferencia közleménye: a tények mást mondanak
2012. december 18., kedd (részletek)

„Megbocsáthatatlanul félrevezetik a döntéshozókat és a magyar családokat, akik azt állítják, hogy a felsőoktatás tömegével bocsátja ki a használhatatlan diplomákat olyan szakokon, amelyekre nincsen kereslet a munkaerőpiacon. Ezzel szemben bármilyen diplomásnak sokszorosan nagyobb az elhelyezkedési esélye, mint az alacsonyabb végzettségűeknek. A diplomásoknak magasabb az elérhető keresete és az általuk befizetett adóból nagyobb az állam bevétele.” „Tudjuk, hogy a nemzeti felsőoktatás visszafejlesztését eredményező lépések, a működéshez szükséges anyagi források kivonása, egyetemeink és főiskoláink pénzügyi kivéreztetése helyett, a jövőnk érdekében éppen ellenkező irányú közpolitikára van szükség: be kell fektetni a tudásba, az egyetembe, a jövőbe. Növelni és nem csökkenteni kell a felsőoktatási ráfordításokat. Az elmúlt időszakban éppen az ellenkezője történt. Öt év alatt 40 százalékkal csökkent egyetemeink és főiskoláink állami támogatása, miközben a GDP mértéke nagyjából változatlan maradt.”

A tények:

– A magyar munkaerőpiac elismeri és kiemelkedően díjazza a hazai felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők jövedelme háromszorosa a középfokú végzettséggel nem rendelkezőknek [Lásd a KSH keddi jelentését: Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 141 800 forint (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 100, a szellemi foglalkozásúaké 187 000) – a szerk.]”

– A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a legkisebb a munkanélküliség. A magyar munkaerőpiacon a diploma nagyobb esélyt ad az elhelyezkedésre és erősebb védelmet nyújt a foglalkoztatás megtartásában. A gazdasági válság első három évében – 2008-ról 2010-re – a munkanélküliség a középfokú végzettséggel nem rendelkezők körében 6,2 százalékkal, míg a diplomások körében csupán 1,8 százalékkal nőtt.

– A magyar állam számára gazdaságos a felsőoktatásba történő befektetés. A magyar felsőoktatásra fordított közkiadás nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas megtérülést hoz. A megtérülés a középfokú oktatással összehasonlítva is igen magas.

– A magyar felsőoktatás a fejlett országok között egyedülálló abban, hogy a felsőoktatási ráfordítások társadalmi megtérülése magasabb, mint az egyén számára jelentkező haszon.

– A magyar felsőoktatásba érkező állami támogatás jelentős része visszaáramlik a költségvetésbe adó és járulék formájában, valamint hasznosul a gazdaságban.

– A magyar felsőoktatás nemcsak oktat, alap- és alkalmazott kutatást végez, hanem őrzi és gyarapítja a nemzeti értékeket, a kultúra, a művészet és a sport terén egyaránt.

– A magyar felsőoktatás elismert teljesítményt nyújt a nemzetközi térben. A legjobb magyar egyetemek a felsőoktatási ranglistákon a világ egyetemeinek legjobb 3 százalékában vannak. Mindezt úgy érték el eddig, hogy lényegesen kevesebb állami támogatást kapnak a magyar egyetemek, mint azok, akik a ranglistákon hasonló, vagy előkelőbb pozíciókban helyezkednek el.

– A magyar felsőoktatás minőségi képzést nyújt, megfelelő felkészültséget biztosít, mely nemzetközi vonatkozásokban is elismert. A magyar diákok keresettek külföldön, szívesen fogadják őket a neves egyetemek.

– Közel 20 ezer külföldi hallgató tanul a magyar felsőoktatásban, akik azért jönnek Magyarországra, mert jó színvonalúnak ítélik a képzést. Az általuk befizetett tandíj növeli az egyetemek bevételét, miközben ugyanezek a diákok hasonló nagyságú összeget magyar áruk és szolgáltatások vásárlására is fordítanak.

– A magyar oktatók elismertek a nemzetközi tudományosságban, keresettek külföldön, a magyar professzorok százait felkészültségük alapján szívesen látják a világ egyetemei.

– A magyar egyetemek és főiskolák fontos szerepet játszanak a régiók, a városok gazdasági, kulturális és művészeti életében.

– A felsőoktatásban való részvétel nemcsak gazdasági kérdés. Még olyan tényezőkre is, mint az emberek várható élettartama, jelentős hatással lehet. Magyarországon egy 30 éves diplomás férfi várhatóan 13 évvel tovább él, mint középiskolánál alacsonyabb végzettséggel rendelkező kortársa.

– A felsőoktatás fejlesztése nem rendelhető alá a gazdasági szféra és a költségvetés pillanatnyi igényeinek. A magyar felsőoktatásnak hosszú távon kell szolgálnia a társadalmi fejlődést, stabil és kiegyensúlyozott intézményrendszerként kell képeznie és nevelnie a magyar értelmiség utánpótlását.

A magyar felsőoktatás 600 éve létezik. Története során mindig kiemelkedő szerepet játszott a társadalmi, gazdasági és tudományos fejlődésben.”


Miskolci középiskolások demonstrációja – MTI/Vajda János

3. Folytatódtak a demonstrációk: kedden középiskolások és szülők demonstráltak

Középiskolások demonstráltak a felsőoktatás tervezett átalakítása miatt az ország több pontján kedden.

A főváros XIII. kerületében található Ady Endre Gimnázium diákönkormányzata ülősztrájkot szervezett kedden a hatodik tanórában a felsőoktatás tervezett átalakítása ellen. A tanulók a középiskola aulájában tanári felügyelet nélkül fegyelmezetten ülték végig a 45 percet, majd kicsöngetéskor tapsoltak, és akinek nem volt további órája, távozott az intézményből. A felsőbb évfolyamoknak pedig mintegy 90 százaléka részt vett az önkéntes megmozduláson, a többieknek a tanárok megtartották az órákat.

Miskolcon a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ diákjai ülősztrájkot tartottak. Az ország egyik legrégebben, 1886 óta működő középfokú kereskedelmi iskolájának tanulói kedden az első órára nem mentek be, az épület folyosóin, a tantermek előtt ültek. Fazekas Viktor 12. osztályos tanuló, a tiltakozó akció egyik szervezője az MTI-nek elmondta: demonstrációjukkal szolidaritást vállaltak a tiltakozó egyetemi hallgatókkal és középiskolás diáktársaikkal. Burkáné Szolnoki Ágnes, igazgató azt mondta: megértik a tanulókat, elkeseredésüket. A végzősök ilyenkor már a jelentkezési lapok kitöltésén gondolkodnak, most viszont tanácstalanok.

Ülősztrájk volt a pécsi PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában is. Noha a közösségi oldalakon is hirdették az eseményt, és a sajtó képviselőit is tájékoztatták a demonstrációról, a helyszínre végül nem engedték be a média képviselőit. A meghirdetett esemény előtt az iskola épületénél várakozó újságírókkal Gara Szabolcs igazgatóhelyettes közölte: a tantestület megegyezett a diákok képviselőivel, hogy a hamarosan kezdődő fórumra nem engedik be a sajtó képviselőit. Demonstráció megtartásáról pedig nem is volt szó, mondta.

Középiskolások tüntettek Székesfehérváron felsőoktatás tervezett átalakítása ellen mintegy százhúszan, majd képviselőik átadták petíciójukat Dorkota Lajos megyei kormánymegbízottnak. A résztvevők a Vörösmarty Színház előtt gyülekeztek, majd rendőri felvezetéssel a megyeháza elé vonultak, ahol felolvasták követeléseiket. A diáktanács vezetője, Árkus Bence azt mondta, bíznak a hallgatói szerződések újratárgyalásában és abban, hogy a ponthatárokat meghúzása nem nehezíti majd a bejutást a felsőoktatási intézményekbe.

Szülők demonstráltak a diákokért Nagykanizsán

Szülők demonstráltak a köz- és a felsőoktatásban tervezett átalakítások miatt kedd este Nagykanizsán. A Szülők a Diákokért Mozgalom által szervezett megmozduláson, amelyen mintegy negyvenen vettek részt a szakadó esőben, Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke egyebek között azt mondta: a szülők, pedagógusok tanulhatnak „kurázsit, kiállást, bátorságot, szakszerűséget a tiltakozó diákoktól”, akik felálltak a Balog Zoltán miniszterrel folytatott tárgyalásokon. Szerinte a miniszter ajánlata, hogy 40 ezer fiatalnak lesz lehetősége jövőre ingyen tanulni, „egy blöff, sehol senki nem írta le, sehol senkivel nem egyeztették”. Tar Mihály, a Szülők a Diákokért Mozgalom alapítója azt mondta: meg kell mutatni a diákoknak, hogy a szülők, a felnőttek mellettük állnak.


A balatonalmádi gimnázium a volt hallgatók Facebook-oldalán

4. Ahol az iskola jelenti a véleményeket a megyei kormányhivatalnak

Jegyzőkönyvezik a diákok nézeteit Almádiban című cikkében a hvg.hu azt írta, felháborodott szülők azzal keresték meg a szerkesztőséget, hogy egymás után hívták be a balatonalmádi Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnázium végzős diákjait és tanáraikat az igazgatói irodába és faggatták ki arról, hogy beszélnek-e meghirdetett sztrájkról, a tanárok buzdítják-e őket rá, illetve a keretszámok szóba kerülnek-e köztük. Az igazgatónő a beszélgetésekről jegyzőkönyvet készített, amelyeket szerdán el kell küldenie a Veszprém Megyei Kormányhivatalba. Hogy ott mihez kezdenek a rögzített beszélgetésekkel, a szülők nem tudták megmondani.

Gránásiné Bácsi Tünde igazgatónő hvg.hu-nak nem cáfolta, hogy lezajlottak a beszélgetések és készültek jegyzőkönyvek, de azt kérte, küldjék el megkeresésüket, és a fenntartóval, a Veszprém Megyei Kormányhivatallal egyeztetve ad majd választ. A portál megkereste a kormányhivatal sajtófőnökét, Kálóczi Beátát, aki szintén azt kérte, e-mailben továbbítsák a kérdéseiket. Megtették, választ még nem kaptak.

A hvg.hu cikke nyomán Facebook-oldalt csináltak és petíciót írtak a Balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium volt diákjai. „Hogy sikerült odáig eljutni, hogy ez az elképesztő, méltatlan és a ’kihallgatottakra’ nézve megalázó eset megtörténhetett”, írják a petícióban. „Szívből reméljük, hogy a diákságnak és a tanári karnak az a része, aki még nincs megfélemlítve, kiáll és hallatja a hangját, tiltakozik minden fórumon, és ha kell megkeresi az Oktatási Jogok Biztosát is! Mi abban látjuk feladatunkat, hogy az öregdiákokat szólítsuk ugyanerre! Addig is szégyelljük magunkat Ön helyett is!”


Kósa Fidesz-alelnök elmondja, mit helyes gondolni a kormány oktatási politikájráól

5. Nyilatkozatok

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Klubrádió reggeli műsorában

„Át kell gondolnia a miniszterelnöknek az álláspontját, nem lehet lenézni ezeket a megmozdulásokat, mert egyre többen vagyunk. Tegnap este engem is meglepett, ami tegnap este a Szalay utcai tüntetésen volt, régen voltunk ennyien a Szalay utcában. Meglepő volt az is, és felemelő, hogy utána nem oszlott fel a tömeg, és viszi végig a követeléseit. A miniszterelnök nyilván abban bízik, hogy jön a karácsony meg a vizsgaidőszak. Persze, karácsonykor senki sem demonstrál és senki sem sztrájkol. De utána folytatják tovább, mert a problémák ezzel nem oldódnak meg, hogy az ünnepek megérkeznek. Azt látom, hogy társadalom egyre szélesebb tömegei állnak mellénk, mert rájöttek arra, hogy ez a fajta politizálás és ez a fajta kommunikáció a társadalommal nem tolerálható tovább. Az más kérdés, hogy most éppen az oktatás, a diákok és a pedagógusok, és ezzel együtt persze a szülők is, tehát igen nagy tömeg került most krízishelyzetbe, és ez az úgynevezett megoldás, amit a kormány csinál, elfogadhatatlan. Nem rólunk van szó, az országról van szó. Mindenki tudja, aki egy kicsit is gondolkozik, hogy a válságból kivezető út az osztálytermeken keresztül vezet. Az oktatásból kivonni pénzt, ostobaság.”

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a Klubrádiónak

„A miniszterelnök legutóbbi javaslata ostoba, sunyi és hazug újracsomagolása a korábbi elfogadhatatlan felsőoktatási javaslatainak. Tisztességtelen játékot játszik Orbán Viktor. Azt állítani, hogy eltörlik a keretszámokat és közben azzal kísérletezni, hogy több mint háromezer szakra majd a minisztérium fogja megállapítani a ponthatárokat, sőt, mindezt akár a felvételi határidő után, ez nem más, mint ócska csalás. Lehetetlenség, hogy két hónappal a felvételi határidő előtt még nem tudhatják a diákok, hogy milyen feltétellel lehet jelentkezni az egyetemekre, főiskolákra. Üdvözöljük a Felsőoktatási Egyeztető Fórum létrehozását, azt hogy oktatók, hallgatók, szakszervezetek fogtak össze, és azt gondoljuk, azt javasoljuk, hogy ebben a helyzetben nagyon-nagyon gyorsan tárgyalni és megállapodni kell. Megállapodni és tárgyalni, nem a Fidesz ifjúsági szervezetével sunyi módon, hanem a felsőoktatás legitim képviselőivel, a Felsőoktatási Egyeztető Fórummal.”

Kósa: A diákok hatpontos listája okafogyott, mindenki az adott térség kormánypárti országgyűlési képviselőjével vitassa meg a problémáját

Kósa Lajos Fidesz-alelnök sajtótájékoztatót tartott kedden. Azt mondta:

–  Semmilyen tandíjról nincsen szó, a  kormány döntése, hogy mindenki a képességei, és ne a pénztárcája, anyagi lehetősége szerint tudjon továbbtanulni. Aki eléri az adott szakon a meghatározott pontszámot, az ingyen tanulhat állami finanszírozás mellett. A kormány cserébe azt kéri az állami helyen finanszírozottaktól, hogy fejezzék be a tanulmányaikat, és az egyetemen, főiskolán eltöltött évek másfélszeresét magyarországi munkahelyen töltsék. „Azért képezzük az egyetemistákat az adófizetők pénzén, hogy a magyar társadalom, gazdaság szakemberigényét kielégítsük.” A hallgatói szerződés eltörlését, abban a formában ahogy a diákok követelik, „mi nem akarjuk megcsinálni”. De amit kérnek, az Kósa szerint minden további nélkül teljesíthető.

– A diákok hatpontos listája okafogyott, hiszen a kormány és a Fidesz odafigyelt arra, mit mondanak a diákok. A listán szerepel a köz- és felsőoktatás átfogó reformja. Ennél nagyobb átalakítás a közoktatásban és a felsőoktatásban, mint amit a kormány kezdeményezett, még nem volt az elmúlt 20 évben.

– Azt is követelik a diákok, hogy állítsák vissza a keretszámokat legalább a 2011-es szintre. Az általuk javasolt rendszer többet tud, ezt a szintet túl is teljesíti, mert több helyet finanszírozhat az állam, mint a 2011-es szemeszterben.

– A követelések között szerepelt, hogy állítsák le a forráskivonást, és kompenzálják az elvonásokat. Kósa szerint több ma a felsőoktatásra fordított pénz, mint korábban volt. [Hogy ezt mivel bizonyította, arról nem szól a hír. A Rektori Konferencia közleménye szerint „öt év alatt 40 százalékkal csökkent egyetemeink és főiskoláink állami támogatása”, s az öt évből másfél – 2008 vége és 2009 – a súlyos világválság éve volt – a szerk.]

– Szerinte a szocialista kormányok elhibázott PPP-programjai jelentenek problémát, amelyek agyonnyomják a felsőoktatást, és terhelik az államkasszát.

– A felsőoktatási törvény módosítása erősíti az egyetemi autonómiát, sőt tervek szerint bővíti is az oktatásra és kutatásra vonatkozó egyetemi autonómiát. [Csak a gazdasági önállóságot veszi el a kancellár kinevezésével –  a szerk.]

– A diákok listáján szerepel a hátrányos helyzetű családokból származók felsőoktatásba bejutásának segítése is. Az általuk megfogalmazott rendszeren keresztül ez elérhető, hiszen nem az anyagi lehetőségek, hanem a tehetség és a szorgalom dönt.
– Kósa arra kérte a felsőoktatási diákszervezeteket, hogy keressék meg az adott térség kormánypárti országgyűlési képviselőit, közösen vitassák meg a felmerülő problémákat, így a felsőoktatási törvénynek márciusban a parlament elé kerülő módosításakor már konkrét javaslatokról lehet egyeztetni [mondta ezt az a Kósa, akinek a miniszterelnöke folyton „nemzeti konzultál”, sőt még romkocsmákban is konzultál, de csak fideszes diákokkal – a szerk.]


Az MTI grafikája a költségvetés oktatási kiadásairól 2009–2011

6. A kormány talált egy nemzetközi szervezetet, amely kiáll a felsőoktatási „reformja” mellett: Az Európai Keresztény Politikai Szövetség támogatja a magyar reformot

Támogatásáról biztosította a magyar kormány új oktatási reformját az Európai Keresztény Politikai Szövetség (ECPM) és ifjúsági tagozata (ECPYN) hét végi hollandiai ülésén elfogadott nyilatkozatában.

Danku Péter, az ECPM ifjúsági tagozatának kommunikációs vezetője (korábban az Orbán-kormány kommunikációs államtitkárságának nemzetközi kapcsolatokért felelős szakreferense) a páneurópai kereszténydemokrata politikai ernyőszervezet keddi közleményében azt írta: „Az oktatáspolitikában is érvényesülnie kell a konzervatív-keresztyén értékeknek Európa valamennyi államában. A magyarországi felsőoktatási rendszerben az elmúlt 10 évben tapasztalt felelőtlen gazdálkodási modell nem megbízható tanácsadó: a határtalan, minden hallgatóra kiterjedő, közpénznyelő állami finanszírozás a gazdasági válsággal sújtott Európában, így Magyarországon sem lehet a 21. századi felsőoktatás és tudásmenedzsment letéteményese.”

„Szervezetük kiáll a magyar kormányzati oktatáspolitika mellett, és egyben nyomatékosan felhívja a magyarországi hallgatói önkormányzatok és Hallgatói Hálózat figyelmét számos nemzetközi gyakorlatra, amely alátámasztja a magyarországi oktatásban megújuló folyamatok messzemenő szükségességét és helyességét".

Az ECPM is megbizonyosodott arról, hogy „a magyarországi diákhitel1 Európa egyik legstabilabb és mára önfinanszírozó modelljévé vált, ami költségvetési források nélkül működik, ehhez képest számos, jobb gazdasági mutatójú EU-tagállamban súlyos pénzeket kell lerónia a hallgatónak”. „Több európai országban működik jól a hallgatói szerződés rendszere is”, példa erre a németországi Szász-Anhalt tartomány, ahol „az állami szintű orvostámogatási program feltétele, hogy a hallgató végzett orvosként évekig a régióban alkalmazza az állami pénzen megszerzett tudását”.

„A magyar kormány azon törekvése, amely – az ország nemzetgazdasági kihívásai ellenére – kedvező állami hitelből finanszírozható, egyszerű és átlátható szabályozáson alapuló felsőoktatási rendszert hoz létre, a nyugat-európai példákhoz képest egy felelősségteljes és a hallgatók részére kedvezőbb eszközöket kínáló oktatáspolitikáról tesz tanúbizonyságot”, állapította meg a 2002 novemberében Lakitelken megalakult keresztény szövetség, amely szerint a hallgatóknak meg kell érteniük, hogy „felsőfokú tanulmányaik finanszírozásában nem a határtalan bőség, a céltalanul elnyújtott egyetemi évek és felelőtlen állami támogatás, hanem a tudatos, befektetésre érdemes felsőoktatási pályamodell és gyökeresen megreformált szabályrendszer kell, hogy érvényt szerezzen”.

(mzs)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!