Az új összetételű alkotmánybíróság – Sólyom véleménye
- Részletek
- Szemle
- 2012. december 18. kedd, 05:04
- (m.zs.)
2011. június 28-ai hírösszefoglalónk frissítése, abból az alkalomból, hogy a parlamenti kétharmad hétfőn, 2012. évi utolsó ülésén alkotmánybíróvá választotta a KDNP-s Salamon Lászlót (életrajzát lásd itt), aki a hetvenedik évét betöltő Bihari Mihályt váltja 2013 februárjában az Alkotmánybíróságon. (Az MSZP és az LMP képviselői a szavazólapot sem vették fel.)
Az Alkotmánybíróság létszámának 11-ről 15-re növeléséről a 2011. április 18-án elfogadott és 2012. január 1. óta hatályos új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy a testület elnökét ezután a parlament választja az Ab tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez korábban a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt). 2011. június 6-án azonban az Országgyűlés módosította a még hatályos alkotmányt és az alkotmánybírósági törvényt. A módosítás értelmében már 2011. szeptember elsejével 15-re emelkedett az Alkotmánybíróság tagjainak száma, és ugyanekkor lépett hivatalba a testület parlament által megválasztott régi-új elnöke. Az alkotmánybírókat 12 évre választják, nem választhatók újra (kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján 9 évre választott, és még nem választották újra őket).
Az Alkotmánybíróság új összetétele 2013-tól
Elnök: Paczolay Péter alkotmánybíró (eredetileg konszenzusos jelölt): 2006. február 24–
helyettes elnök: 2007. március 10. – 2008. július 3., elnök: 2008. július 4–
Helyettes elnök: Holló András alkotmánybíró (eredetileg MSZP-jelölt): 1996. november 12–
(2005. november 14-én újraválasztva); helyettes elnök: 1998. november 24. – 2003. július 31.,
elnök: 2003. augusztus 1. – 2005. november 12., helyettes elnök: 2008. július 4–
Alkotmánybírók:
Balogh Elemér alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2005. november 14–
Balsai István alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2011. szeptember 1-jétől
Bragyova András alkotmánybíró (MSZP-SZDSZ jelölt): 2005. szeptember 26–
Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró (KDNP-jelölt) 2011. szeptember 1-jétől
Kiss László alkotmánybíró (MSZP-jelölt): 1998. március 10–
(2007. február 19-én újraválasztva)
Kovács Péter alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2005. szeptember 26–
Lenkovics Barnabás alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2007. április 21–
Lévay Miklós alkotmánybíró (MSZP-jelölt): 2007. április 21–
Pokol Béla alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2011. szeptember 1-jétől
Salamon László (Fidesz-KDNP-jelölt): 2013. februárjától
Stumpf István alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2010. július 22–
Szalay Péter alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2011. szeptember 1-jétől
Szívós Mária alkotmánybíró (Fidesz-jelölt): 2011. szeptember 1-jétől
Közülük Balsai István, Pokol Béla, Salamon László, Stumpf István a Fidesz (Pokol a Kisgazdapárt) aktív politikusa, sőt kormányzati főtisztségviselője volt, Szalay Péter ügyvédként rendszeresen képviselte a bíróságokon peres ügyekben a Fidesz és Orbán ügyeit.
***
Sólyom László: Nincs értelme egy puhány Alkotmánybíróságnak
Az Ab volt elnöke, egykori köztársasági elnök hétfőn az origo.hu-nak beszélt az Alkotmánybíróságról, az alkotmányos kultúra hanyatlásáról és az elvi rendcsinálás szükségességéről. Amit mondott:
– Rossz gyakorlat, hogy aktív politikust választanak alkotmánybírónak, mint most a KDNP-s Salamon Lászlót. [Sólyom persze még most is „kiegyensúlyozza” politikailag a véleményét, mert szerinte „például a jobboldal kifogásolta az MSZP-s képviselő Bihari Mihály alkotmánybíróvá választását, de ugyanez a helyzet a másik oldalon: a szocialistáknak nem tetszett valakinek a jelölése, mert írt egy tanulmányt a KDNP-nek”. Aki a korábbi jobboldali jelölésű alkotmánybírók működését és nézeteit ismerte, tudja, hogy a többségükkel nem az volt a baj, hogy „írtak egy tanulmány” a KDNP-nek. Az eredetileg MSZP-s jelölt Bihari Mihályt pedig a Fidesz jelölte újra alkotmánybírónak, meghálálva a vizitdíj-népszavazás ügyében hozott döntését, lásd már idézett korábbi hírösszefoglalónkat – a szerk.]
– Két fontos döntés előtt áll a testület. Különösen fontos, hogyan dönt az Ab a választási eljárási törvényről, elsősorban a regisztrációról, illetve az átmeneti rendelkezésekről, mert „ez meghatározza a magyar alkotmányosság és az Alkotmánybíróság sorsát”.
– Ez a két döntés, hogy megsemmisíti-e ezeket a törvényeket, az Ab szerepét tekintve „az utolsó határ, az Alkotmánybíróság vagy felvállalja az igazi hivatását, vagy nincs sok értelme a létezésének”. „Borúsnak látom a helyzetet, ez nem titok, az alkotmányos kultúra hanyatlásáról beszélek minden megnyilvánulásomban.”
– Mivel a kormánytöbbség „szinte naponta változtatja az alkotmányt, és rendeletekbe illő apróságokkal, rendelkezésekkel tölti fel, elvi rendcsinálásra volna szükség az Alkotmánybíróság részéről”.
***
Lásd még az Alkotmánybíróság hétfői döntéséhez fűzött különvéleményeket. Az Ab alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a család fogalmának a családok védelméről szóló törvényben foglalt meghatározását, valamint a törvénynek azt a rendelkezését is, amely a törvényes öröklésnek a Polgári Törvénykönyvben szabályozott rendjével ellentmondásban lévő előírásokat tartalmazott. A határozattal és indoklásával nem értett egyet, ezért a döntéshez különvéleményt fűzött Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla.
(mzs)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!