O Globo: Vegytiszta nácizmus
- Részletek
- 2012. december 16. vasárnap, 03:39
- Csernok Attila
A következő tudósítás az O Globo, a legnagyobb példányszámú brazil konzervatív napilap 2012. november 28-i számában jelent meg. Félreértések elkerülése végett tisztázom, brazil konzervatív lapról van szó, amelyet fényévek választanak el a Magyarországon magukat minden alap nélkül „konzervatívnak” nevező pártok szellemiségétől. Amit a következő írás is bizonyít.
Magyar parlamenti képviselő a zsidók listázását javasolja
Budapest. Gyöngyösi Márton parlamenti képviselő kijelentette: – Itt az ideje, hogy listába szedjék, hány zsidó eredetű személy van a magyar Parlamentben és a magyar kormányban. Mert ez határozott nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára – mondta tegnap a Házban. Ez a megfelelő alkalom, érvelt Gyöngyösi, mert az Ahmed al-Jabari Hamasz-vezető megölése után a Gázai övezetben kialakult konfliktusban Magyarország Izrael mellé állt. A reakciók hatására a képviselő magyarázkodott: a Jobbik úgy véli, hogy a nemzetbiztonsági kockázat csak a kettős állampolgároknál lényeges. Bocsánatot kérek zsidó barátainktól félreérthető nyilatkozatom miatt. Magyarországnak nem a Jobbiktól kell félnie, hanem a cionista Izraeltől és azoktól, akik őket szolgálják. Gyöngyösi a Jobbik, egy szélsőjobboldali párt tagja, melynek elnöke azzal érvelt, hogy Izrael „terrorista állam”, ezért a magyar-izraelieket ki kell utasítani a Parlamentből. A párt a harmadik politikai erő az országban.
A kormányzó jobboldali Fidesz – amely 2011-ben bevette az Alkotmányba a kereszténységet – a gazdasági krízis miatt veszít a támogatottságából. E jelenséget a Jobbik kihasználja: 2010-ben bekerült a Parlamentbe, a 2014-es választásokon meghatározó szerepe lesz. Magyarország a szélsőjobb előretörésének színtere lett.
A kormány „határozottan” elítélte Gyöngyösi kijelentéseit, a Parlamentben a fideszes Kövér László bejelentette a szabályok olyan értelmű megváltoztatását, hogy a hasonló eseteket a jövőben büntetni lehessen. Köves Slomó rabbi Gyöngyösi beszédét „vegytiszta nácizmusnak” minősítette. Hozzátette, hogy a magyar zsidók ellen elkövetett uszítás miatt feljelentést tesz az illetékes minisztériumban.
Mintegy ezer fő tiltakozott a Parlament előtt – sokan a nácizmus idején a zsidók megkülönböztetésére szolgáló sárga Dávid-csillagot viseltek– és Gyöngyösi kizárását követelték. A 10 millió lakost számláló országban 100 ezer zsidó él.
Fodor András kijelentette: ha valaki ilyeneket beszél, nem maradhat a Parlamentben.
Eddig a tudósítás. A lap a tüntetők közül egy sárga csillagot viselő kisfiú fényképét emelte ki.
A tudósítást olvasva arra gondoltam, hogy a züllésnek nincs határa, csak fokozatai vannak. Mi jöhet még? És ki fogja ezeket megállítani?
A történetnek legalább négy olvasata van.
Az egyik, hogy egy szerepelni vágyó, szűk látókörű antiszemitáról van szó csupán, aki „az ország minden baját a kisebbségekben látja” (Bibó).
A másik, hogy a felszólalás megrendezett színjáték volt. Arra szolgált, hogy ez a Rogán nevű meg a főnöke hangosan és látványosan kiállhasson a zsidók mellett. Terjeszthessék a világ négy tája felé, hogy ők megvédik a zsidókat. Ez az Orbán nevű, ez fogja megvédeni a magyar zsidóságot? Kitől? Önmaguktól? A saját pártjától?
A harmadik lehetőség, hogy a „nemzetbiztonsági kockázat” csak butácska (ennyi telik tőlük) félrevezetés. Nem erről van itt szó. Az antiszemitizmus, a „vegytiszta nácizmus” ilyen ravasz, új köntösben jelent meg. A Parlamentben, hogy bátorítsa híveit, hogy nagyobbat szóljon. És mondhassák országnak-világnak: itt a nemzet biztonságáról van szó kérem, ez nem rasszizmus.
Nálunk „nemzetbiztonsági kockázatról” beszélni nagyképűség. Milyen kockázatot emleget e jobb sorsra érdemes adószakértő? Megszállnak? Kik? A szlovákok vagy az osztrákok? Netán Izraelre gondolt e jeles ifjú! És hogy van ez elképzelve? Ejtőernyősöket dobnak le? Tengeralattjáróval feljönnek a Dunán? És miért pont ezt az ezer bajjal küszködő kis országot szemelték ki maguknak? Lehet, hogy e pihent fantáziájú ifjú a bankjaikra gondolt? Jaj, kérem, azok nem Magyarországon vannak. Ennél kellemesebb helyre telepítették őket, amelyeket mi elképzelni sem tudunk. Az itt működő hitelbankok csak lerakatok. Van erre értelmes válaszuk, vagy csak beszélnek? Magyarország tagja a NATO-nak, az Amerikai Egyesült Államok elhárításának irodája van nálunk. Biztosan figyelnek arra, nehogy az izraeliek vagy a szlovákok rajtunk üssenek.
Van egy negyedik változat is. Gyöngyösi életrajza szerint apja (?) három arab országban, Egyiptomban, Irakban és Afganisztánban volt magyar kereskedelmi képviselő. Az egyesült államokbeli tornyok, a londoni metró és a madridi vonat elleni arab terrortámadás ismeretében felmerülhet az a lehetőség, hogy valamelyik arab ország szolgálatába szegődött? Ez inkább jelentene nemzetbiztonsági kockázatot. Ám ez csak feltételezés, amire nincs bizonyíték. Az ifjú Gyöngyösi fellépése alapot adhat egy ilyen gyanúra is. Egy ilyen minősíthetetlen megszólalást sajnos lehet szélesebb összefüggésben is nézni.
Ami történt, megdöbbentő.
A tájékozatlanoknak, a megélhetési gondokkal küzdő, a semmire nem figyelő magyaroknak, a született butáknak, a megvadult magyar náciknak írom, mondom: a múlt század harmincas éveiben a magyar holokauszt is így, listákkal kezdődött! Kereken hatszázezer áldozat lett a vége. Ez senkit nem érdekel? Elhiszem, hogy sokan koruknál fogva nem tudják, nem tanulták mi történt itt 1939-ben a választásokon, 1941-ben Kamenyec-Podolszkijban. 1942-ben a Don mellett. Azt sem tudják, mi történt nálunk 1944 nyarán. Ismerjék meg a magyar történelmet, ám ne kurzus-történészeket olvassanak. Vannak, akik ki akarják törölni az emlékezetből, hogy a magyar holokauszt végén tízezrével mészárolták le magyar honfitársainkat vagy deportálták egy haláltáborba. Csak azért, mert zsidók voltak?! Mert rajta voltak egy olyan listán, amit ez a mérsékelten tájékozott képviselő javasolt!?
Azt mondta az országgyűlés elnöke, megváltoztatják a szabályokat. Elnök Úr! Vannak szabályok, sőt törvények. A gyűlöletbeszéd ellen is van törvény, „csak” alkalmazni kellett volna. Ám Önök és a liberálisok ezt nem engedték, mondván, hogy szólásszabadság van. Ön erről nem tudott? Akkor tájékozatlan. Ha pedig tudta, akkor miért beszél a szabályok megváltoztatásáról? Időt akar nyerni? Elnök Úr! Nincs idő! Lehet, már most is késő.
Bethlen István írta 1944 júliusában, a deportálások után, amikor már késő volt: „Hogyan süllyedhettünk idáig? [...] Kétségtelen, hogy a nemzet lelke súlyosan beteg, hogy a belső meghasonlás marcangolja...”. Mi mindig, mindenhonnan elkésünk?
Bibó István két évvel később hasonlóan írt: A magyarság „az erőszak és a faj mítoszától visszavonhatatlanul megfertőzött, beteg lelkű társadalom”. Ő legalább egy új korszak indulásánál írta. Riadót dobolt, ám senki nem figyelt rá.
Az évtizedeken át lappangó antiszemitizmus átmentette magát a rendszerváltás utáni időkre. Óvatosan tapogatva a tűrés határait, már az első, a „szabad” országgyűlésben voltak oda nem való hangok. Nem felejtettük el: ha valakinek „írói munkássága” volt, megbocsátották. Sőt, buzdították. A Párizsban 1947-ben aláírt békeszerződés nem ismer „írói munkásságot”! Akik jelezték a bajt, azokat lekommunistázták, hangjuk elveszett a háromszínű „nemzeti-keresztény” hangzavarban.
Mára minden mulasztásunk itt van az orrunk előtt. Az O Globo nem először ír a magyarországi gondokról. Megírták, hogy „Magyarországon kormánypárti milíciák üldözik a cigányokat”. Azt is, hogy az Európai Bizottság „az önkényuralmi törvények eltörlését követeli Magyarországtól”. Jobban szeretném, ha dicsérőleg írna rólunk a külföldi sajtó.
„Élesben” láthattuk, milyen az immunrendszerünk. Azt eddig is tudtuk, hogy a magyar parlamentben nyugodtan lehet kommunistázni. Mára kiderült, hogy zsidózni is lehet. Senkinek a szeme sem rebbent, képviselőinket nem a műveltségük vitte a Parlamentbe. Azonnal meg kellett volna vonni a szót ettől a ... ettől a Gyöngyösi nevű képviselőtől. Vagy ki kellett volna vonulni az ülésteremből. A züllés itt van az orrunk előtt. Csak az nem veszi észre, aki nem akarja. Ha legközelebb a gettók felállításáról dönt e „nagyszerű” magyar parlament, azt is tűrni fogják?
(Forrás: 168ora.hu)
Csernok Attila közgazdász 1964-ben szerezte diplomáját. 1968-ban részt vett a gazdasági reformok kidolgozásában. 1973-tól kilenc éven át a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese volt. 1982-től húsz évig a Medicor vállalatot képviselte Brazíliában. Ma részben ott, részben Magyarországon él.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
