Hároméves a Galamus


Úgy jön össze mindig a dolog, amikor a Galamus felelős szerkesztőjeként a saját évfordulónkról kell megemlékeznem, hogy van egy jó meg egy rossz hírünk.

A rossz hír az, hogy Lévai Júlia személyes okokból kivált a Galamus csoportból. Sajnáljuk mi is, és biztos hogy az olvasók is. A Galamusban megjelent fontos és érzékeny írásait természetesen továbbra is megtalálják a saját oldalán. Köszönjük Lévai Júlia munkáját, azt a színt, amelyet csak ő tudott hozzáadni a Galamus tartalmaihoz.

A jó hír az, hogy minden abszurd körülmény ellenére megértük a hároméves kort. Nem tudom persze, van-e értelme minden évben – azaz már harmadszor – megemlékezni arról, hogy 2009. december 15-én kezdtük. Talán azért van, mert egyrészt a csoda kategóriájába tartozik, hogy még mindig itt vagyunk, másrészt mert sose tudjuk, hogy a következő születésnapot lesz-e még módunk megünnepelni.

Sajnos most is azt kellene írnom, hogy megint a megszűnés határán állunk, mert nem tudjuk fizetni a Galamus költségeit, de szégyellek panaszkodni. Az viszont kötelességem, hogy legalább ezen a jeles napon, mindannyiunk nevében, megköszönjem az olvasók támogatását, ami megint csak a csoda kategóriájába tartozik. Hogy a vészharangok állandó kongatása nélkül is vannak olvasók, akik mind a mai napig támogatnak bennünket a saját lehetőségeikhez mérten. Ebben a tragikusan szegényedő országban, amelyben nyilvánvalóan ők sem állnak sokkal jobban, mint a Galamus, és amelyben egyre több ember, embercsoport és fórum szorul rá a segítségre és a szolidaritásra. Abban az országban, amelynek hivatalos és erőszakos politikája nemcsak minden ízében emberellenes, hanem kultúra-, gondolkodás-, azaz szabadságellenes is, és a vezérfigurái, a kormányzatban éppúgy, mint a gazdaságban, lassú vagy gyors pusztulásra ítélnek mindenkit és mindent, aki és ami nem a saját hatalmi és anyagi gyarapodásukat szolgálja.

Köszönjük az olvasóknak a támogatást is, a szolidaritást is, és köszönjük a sok elismerést, amit kapunk tőlük.

Karácsony és újév között megint egy kis alvásszünetet tartunk majd, aztán meglátjuk, tudjuk-e folytatni január 2-án.


A Galamus-csoport nevében

Mihancsik Zsófia



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!