rss      tw      fb
Keres

Berlinben ismét az Orbán-kormány bűneit sorolták




A Velencei Bizottság kritikusan, de konstruktívan viszonyul Magyarországhoz, ajánlásait pedig komolyan kell venni – mondta a német igazságügyi miniszter csütörtökön Berlinben. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger a Német Ügyvédegyesület (DAV) és az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet Magyarországgal foglalkozó csütörtök esti rendezvényén tartott előadást.


Sabine Leutheusser-Schnarrenberger
, a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó liberális FDP politikusa az emberi jogok nemzetközi napja alkalmából tartott rendezvényen elmondta:

Jogállamban a többség nem uralkodhat a kisebbség felett, akkor sem, ha a többség kétharmados. A hatalmi ágak elválasztásának elvével nem egyeztethető össze, ha „az alkotmánybíróság döntéseit kétharmados parlamenti többséggel hatályon kívül helyezik”. Gyengíti a demokráciát, aki „új médiatörvényekkel” megpróbálja befolyásolni a sajtó munkáját, aki pedig „új szabályokkal” megpróbálja megnehezíteni a részvételt a választásokon, az megkérdőjelezi a demokrácia alapelveit.

Sabine Leutheusser-Schnarrenberger szerint a Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete igen tekintélyes intézmény, amelynek ajánlásait minden államnak meg kell szívlelni, amely az alkotmányosság és a jogállamiság elveinek fokozottabb betartására törekszik és erősíteni kívánja az emberi jogok tiszteletét. Annál is inkább, mert az Európai Unió (EU) nem csupán gazdasági szövetség, hanem jóval több annál, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletén alapuló értékközösség.

Az emberi jogok fejlett, régi demokráciákban sem érvényesülnek természetes, magától értetődő módon, ezt mutatja például, hogy éppen tíz éve hozták létre a guantánamói börtönt, és a felszámolására tett ígéreteket még mindig nem váltották be, mondta Sabine Leutheusser-Schnarrenberger.

Alex Wilks, a Nemzetközi Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Intézetének (IBAHRI) munkatársa a szervezet küldöttségének a magyar igazságügyi rendszer változásait feltérképezőt márciusi tényfeltáró látogatásáról tartott előadást. Az idén márciusban tett magyarországi látogatás tapasztalatait összegezve egyebek között azt mondta: aggodalomra ad okot a korábbi Legfelsőbb Bíróság elnökének leváltása, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása, a bírák nyugdíjkorhatárának változtatása és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) létrehozása, illetve és az OBH elnökének a hatásköre és számon kérhetősége a bírói kinevezések és az ügyek átirányítása területén.

Dénes Balázs, Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet elnöke a 2010-es kormányváltás óta kibontakozott folyamatokat elemző előadásában egyebek mellett kifejtette: korántsem minden probléma a jelenlegi kormányhoz köthető, az azonban biztos, hogy Magyarországot a jelenlegi állapotában nem vennék fel az EU-ba.

A rendezvényen felszólalt Karsai Katalin, a berlini magyar nagykövet helyettese. Felkérte a szervezőket, hogy a legközelebbi hasonló eseményre hívják meg a kormányzat képviselőit is, és adjanak lehetőséget a kormányzati álláspont megjelenítésére. Az új alaptörvényről elmondta: a jogszabály tartalma 95 százalékban megegyezik az előző alkotmány tartalmával, számos területen pedig előrelépést, felzárkózást jelent a régi bejáratott demokráciában alkalmazott megoldásokhoz. Ilyen például az alkotmányjogi panasz intézménye, amelyben a magyar alaptörvény a német alaptörvényt követi.

A DAV és az AI az emberi jogok nemzetközi napján rendszeresen szervez Berlinben olyan rendezvényt, amelyen egy-egy ország helyzetét tekintik át szakértőkkel, szakpolitikusokkal. Tavaly Fehéroroszország volt a téma. Az idei, Magyarországgal foglalkozó rendezvényen mintegy ötvenen vettek részt, többnyire németek, köztük parlamenti képviselők, ügyvédek és jogtudósok.

(Az MTI alapján)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!