rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. december 7.

Áder János alkotmánybírósági beadványáról
Kuncze Gábor, a Szabadelvű Polgári Egyesület elnöke

Bolgár György: - Nem mint klubrádiós műsorvezető, hanem akár úgy is, mint a Szabadelvű Polgári Egyesület elnöke, de még inkább mint egykori, nem is olyan régi vezető pártpolitikus, akinek már volt alkalma közelről látni alkotmánybírót, Alkotmánybíróságot, alkotmánybírósági határozatot, sőt köztársasági elnököt is, úgyhogy arról kérdezlek, hogy ez a mostani lépése Áder Jánosnak, amellyel normakontrollt kért az Alkotmánybíróságnál a választási eljárási törvényről, mennyiben felel meg a demokrácia elvárható szabályainak?

Kuncze Gábor: - Hát az az érdekes, hogy maga az alaptörvény és az átmeneti rendelkezések nem felelnek meg a demokrácia szabályainak, Áder János ugyanis – ez benne van egyébként az Alkotmánybírósághoz forduló levelében – nem vizsgálhatta a regisztrációt magát, mert az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvény részévé tették. Az van a szövegben, hogy miután az alaptörvény része, ezért azzal kapcsolatban nem teszek fel kérdést, viszont azt megelőzően hosszan értekezik az alkotmány 13. cikkelyéről, valamint az átmeneti rendelkezéseknek azokról a paragrafusairól, amelyek beiktatják az előzetes regisztrációt, és látszik a szövegből, hogy van egy belső ellentmondás, ezzel azonban az államfő nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Ugye az ellentmondás abban van, hogy az általános választójog mindenkit megillet, pont. A regisztráció pedig arról szól, hogy kivéve azokat, akik nem regisztráltak, tehát ez egy olyan korlátozó szabály mégiscsak, amely nem tud érvényesülni. De én a köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz fordulásának egy másik vetületére szeretném felhívni a figyelmet. Ha Áder János most aláírta volna gondolkodás nélkül ezt a törvényt, és volt már olyan köztársasági elnökünk, amelyik megtette volna, abban az esetben mások fordulhattak volna az Alkotmánybírósághoz, amelyet pedig így nem kötött volna a harmincnapos határidő, ha meg viszont márciusban vagy áprilisban foglalkozik például a törvénnyel, akkorra már a két hetven évet betöltött alkotmánybírónak lejár a mandátuma, és a Fidesz újabb klienseket tud kinevezni, ilyen módon a 2010. után kinevezett Fidesz-kliensek többségbe kerülnek, vagyis Áder János megteremtette annak a lehetőségét, hogy ez az Alkotmánybíróság, amelyiknél talán a szakmaiság mégiscsak többségben van, érdemben vizsgálja meg a törvényt.

– Ha jól értem, Te most dicséred a köztársasági elnököt?

– Hát e tekintetben a köztársasági elnök akciója pozitív, és ha valaki az utolsó mondatig elolvassa az előterjesztését, az úgy fejeződik be, hogy kéri a vizsgálatot, különös tekintettel a 13. cikkellyel való összefüggésekre, azok pedig az általános választójogról szólnak, mindenki választójogáról szólnak. Na most hozzáteszem rögtön, hogy ráadásul olyan az eljárási törvény, amelyet most a parlament elfogadott, hogy alkotmányosan ugyan nem lehet belekötni, de egyébként tartalmazza a választási csalás lehetőségét, vagyis ha az Alkotmánybíróság mindenre azt mondja, hogy ez totál alkotmányos, ez kétszáz százalékig alkotmányos, akkor is ezzel a törvénnyel csalni lehet, márpedig tudjuk, ha egy darabban a falon pisztoly van, akkor előbb-utóbb az el fog sülni. Ezzel a törvénnyel is valójában ez a helyzet, és ez nagyon nagy baj, függetlenül attól, hogy az Alkotmánybíróság most valószínűleg számos pontban igazat fog adni Áder Jánosnak, és reményeim szerint alkotmányellenesnek fogja nyilvánítani a regisztrációt is. Most egyébként szerintem nemcsak a magyarok, hanem Európa szeme is az Alkotmánybíróságon van, és hát ugye Sólyom László pedig megmondta, hogy mi az, ami miatt ők itt eljárhatnak. Nagyon nagy kérdés, hogy felismerik-e a demokrácia iránti felelősségüket, vagy pedig szemet hunynak, és ebben az esetben további kiismerhetetlen folyamatokat indíthatnak el.

– Mindenesetre ha nem is lehet messzemenő következtetéseket levonni belőle, de azért az ember elgondolkozhat azon, hogy az Alkotmánybíróság főtitkára ma adott egy nyilatkozatot az MTI-nek, és ebben kitért arra, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálata ugyan kizárólag az elnök által megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik, de a testület az indítványban megjelölt rendelkezésekkel szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezéseket is vizsgálhatja, sőt megsemmisítheti, ha ennek az elmaradása, mármint a megsemmisítés elmaradása a jogbiztonságot sértené. Vagyis máris előre, még mielőtt az alkotmánybírák megnézhették volna, vagy megvizsgálták volna, azt mondta: valamilyen módon kiterjesztően értelmezte az államfői levelet, és azt mondta, hogy tulajdonképpen csak arra, de azért mégsem csak arra vonatkozhat az alkotmánybírósági határozat!

– Igen, ugye Áder János kifogásainak egy része a regisztrációval kapcsolatos, nem magát a regisztrációt támadja, mert ahogy ő állítja, azt nem teheti. Viszont a regisztráció különböző szabályait igen, ugye hogy lehet regisztrálni, hogy miért van különbség ilyen, olyan, amolyan választópolgárok között, és ha ezt megteszi, akkor íme, ott van, innen egy lépés vizsgálni magát a regisztrációt, aminek a léte miatt különböző alkotmányellenes elemek kerülnek be a törvénybe. A regisztráció törvénybe iktatásával pedig az alaptörvényen belül keletkezett ellentmondás az alaptörvény és az alaptörvénybe emelt átmeneti rendelkezések között. A dolog mindenképpen beteg, és ráadásul, még egyszer mondom, ezen túlmenően meg a csalás lehetőségét is magában hordja. Az az érdekes, hogy a csalás lehetőségének alkotmányosságát nem lehet vizsgálni, de az mindenképpen elgondolkodtató, hogy például napokig nem tudjuk majd meg az eredményt, nem lehet megtudni, hogy több százezer szavazat a határon túlról kiktől, hogyan érkezett, ezt senki nem ellenőrizheti! Ugye nem lehet ellenőrizni, hogy a választási bizottság elnöke kitilthatja a nemzetközi megfigyelőket. Abban az esetben, ha egy szavazókörbe egy párt nem tud legalább két ellenőrt küldeni, akkor nem küldhet egyet se. Ezek mind-mind arról szólnak, hogy a Fidesz felé lejt igen erősen a pálya, és én arra is fel akarom hívni a figyelmet, hogy amikor az alkotmányos tételeket rendbe tették, akkor még mindig ott van egy csalásra lehetőséget adó törvényünk, és ilyen azért a korábbiakban nem volt, lehet, hogy voltak visszaélések, de nem a törvény teremtette meg a csalás lehetőségét!

– De talán még az alapvető jogok országgyűlési biztosa, az egyetlen megmaradt ombudsman is fordulhat az Alkotmánybírósághoz, őt már, illetve akkor már az Alkotmánybíróságot nem köti ez a harminc napos határidő, mint most. Vagyis elhúzhatja az arra adandó választ, de ha az ombudsmannak alapvető kételyei volnának, és a választás pedig közeledik, akkor azért nehéz úgy tennie az Alkotmánybíróságnak, hogy ó, hát ezt halasszuk el a következő félévre!

– Igen, csak ismét arra hívom fel a figyelmet, hogy a Fidesz által delegált legújabb tagok, talán Stumpf kivételével, rendre úgy szavaznak, ahogy az a Fidesznek tetszik, és eközben nem érdekli őket sem a magyar alkotmány, sem az alkotmányosság, sem az Alkotmánybíróság korábbi döntései, sem az Európai Unió vonatkozó jogszabályai. Na most ha még kettőt beküldenek, akkor ők már többségben vannak, és attól kezdve olyan alkotmányos lesz itt minden, hogy rossz lesz nézni!

– Van még egy érdekes eleme a köztársasági elnök levelének is meg a mai alkotmánybírósági főtitkári nyilatkozatnak is, tudniillik Áder János mellékelte az indítványához az ellenzéki pártok hozzá megküldött észrevételeit, és azért ez egy érdekes jelzés, hogy nem tette őket a magáévá, de azért odanyomta az Alkotmánybíróság elé, hogy tessék, nézzétek meg ezt is. És a főtitkár arra a kérdésre, hogy vajon ez az indítvány részének tekinthető-e, nem mondott semmit, tehát nem utasította el kapásból, de nem mondta azt sem, hogy ez nem az elnöki beadvány része!

– De megint arra hívnám fel a figyelmet, hogy ezeknek az észrevételeknek a jelentős része a regisztrációval volt kapcsolatos, amellyel kapcsolatban Áder János nem emelhetett alkotmányossági kifogást, és mégis megküldte őket. Az utolsó mondat pedig azt mondja, hogy különös tekintettel vizsgálják az általános választójogot, szóval minden abba az irányba mutat, hogy az Alkotmánybíróság most, ha képes a sarkára állni, ha igazán fontos neki a magyar demokrácia, és ha igazán fontos az egyik legfontosabb demokratikus intézmény, a szabad választás, akkor most megteheti, hogy lép ebben a kérdésben!

– Akkor nem God save the queen, nem Isten óvja a királynét, hanem Isten óvja az Alkotmánybíróságot!

– Hát szerintem inkább Isten óvja a magyar demokráciát, annak aztán az Alkotmánybíróság most, ha akarja, ennek fontos eleme lehet!



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!