rss      tw      fb
Keres

Clinton az EBESZ-csúcson: sajnálatos visszaesés Magyarországon




Hillary Rodham Clinton amerikai külügyminiszter felszólalása az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Miniszteri Tanácsának első plenáris ülésén, Dublinban, december 6-án. Clinton szerint „Magyarországon a demokrácia visszaesésének sajnálatos jelei láthatók”, Németh Zsolt szerint Clinton téved, Magyarországon a demokrácia megerősítése zajlik.

Hillary Clinton felszólalása

Köszönöm mindannyiuknak, és köszönöm Gilmore külügyminiszternek és az Ír Köztársaságnak, hogy vendégül látnak bennünket ma. Üdvözöljük az Önök munkáját, amelyet az EBESZ soros elnökeként végeznek, hogy megszilárdítsák a szervezet alapvető elveit, erősítsék képességét a béke és a biztonság előmozdítására, a demokrácia, az emberi jogok és az emberi méltóság védelmére. És csatlakozunk a többi tagállamhoz a legújabb résztvevő állam, Mongólia üdvözlésében.

Amint közeledünk a Helsinki Záróokmány 40. évfordulójához, fontos emlékeztetni rá, hogy a megállapodások – és ez a szervezet, amely ezekből fejlődött ki – megerősítették az államok biztonsága és az állampolgárok biztonsága közötti bonyolult viszonyt. Minden állampolgárnak járó univerzális jogokat és szabadságjogokat kodifikáltak, és ezek a vállalt kötelezettségek felhatalmazták és bátorították a másként gondolkodókat, hogy  küzdjenek a változásért. A következő években a Szolidaritás hajógyári munkásai, a magyar reformerek, a prágai tüntetők éltek a Helsinkiben meghatározott alapvető jogokkal, és számon kérték a kormányaiktól, hogy nem tesznek eleget azoknak a normáknak, amelyekben megállapodtak. Ennek az örökségnek mi vagyunk az örökösei és őrei.

Az EBESZ csak ebben az évben 17 különböző választásra küldött megfigyelő missziót, beleértve az én országomat is. Májusban az EBESZ erőfeszítései nyomán a koszovói szerbek többnyire szabad, tisztességes és békés folyamatban tudtak szavazni a szerbiai választásokon. Amikor Ashton főképviselővel októberben a Balkánra látogattunk, hallottunk arról, hogy ennek milyen nagy jelentősége volt. Az EBESZ támogatta a választások sikeres lebonyolítását és a hatalom békés átadását Grúziában is. Mint hallottuk, mélyen elkötelezte magát Hegyi-Karabahban, a Dnyeszteren túli területen és Grúziában. És az EBESZ az egész térségben továbbra is a biztonság átfogó megközelítését viszi, amely számít az emberek életében.

Ugyanakkor fokozódó aggodalmat érzek ennek a szervezetnek és azoknak az értékeknek a jövőjéért, amelyeket mindig is zászlajára tűzött. Több mint 20 évvel a hidegháború vége után még mindig befejezetlen a munka, amelynek célja a szabad békés Európa megteremtése. Éppen most találkoztam a Civil Társadalom Szolidaritás Platform több tagállamból érkezett vezetőivel. Arról beszéltek, hogy fokozódó kihívásokkal és veszélyekkel néznek szembe, arról, hogy a kormányok újra korlátozzák az emberi jogokat, újra nyomást gyakorolnak az újságírókra, újra támadásokat intéznek a nem kormányzati szervezetek ellen. Mindannyiunknak oda kell figyelni aggodalmaikra.

Például Fehéroroszországban a kormány továbbra is szisztematikusan elnyomja az emberi jogokat, politikai foglyokat vet börtönbe és megfélemlíti az újságírókat. Ukrajnában az októberi választások visszalépést jelentettek a demokráciára nézve, és továbbra is mély aggodalmat érzünk az ellenzéki vezetők szelektív üldöztetése miatt. Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban, Üzbegisztánban és Kazahsztánban vannak példák mind az interneten, mind azon kívül a véleménynyilvánítási szabadság, továbbá a vallásszabadság korlátozására. A Kaukázusban az igazságszolgáltatásra gyakorolt kényszert, újságírók elleni támadásokat látunk, és olyan választásokat, amelyek nem mindig szabadok és tisztességesek.

És Oroszországban a civil társadalom korlátozásait látjuk, ezen belül egy törvényjavaslatot, amely kötelezne sok nem kormányzati szervezetet és az újságírót, hogy külföldi ügynökként regisztráltassák magukat, ha anyagi támogatást kapnak külföldről. Magyarországon a demokrácia visszaesésének sajnálatos jelei láthatók, Romániában az alkotmányos folyamatot aláásó kihívások, és állhatatosan jelen van az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a bevándorlók, romák, LGBT személyek és más sérülékeny lakossági csoportok diszkriminációjának rút kísértete.

Érdemes tehát emlékeznünk arra, hogy minden résztvevő államnak, beleértve az Egyesült Államokat is, van mit javítania. A demokrácia építésének és az emberi jogok védelmének munkája soha nem ér véget, és az EBESZ egyik erőssége, hogy fórumot teremt e kihívások megvitatására és a közös haladásra. De még ezzel is van gond. Ez a szervezet konszenzusra épül, így nem tud működni, ha akár csak egyetlen állam is akadályozza az előrelépést. Negyvenhét állam támogatta közösen az Alapvető szabadságjogok a digitális korban című nyilatkozat-tervezetet, a dokumentum útja mégis le van zárva. Ugyanez a helyzet a sajtószabadsággal, a gyülekezési és szervezkedési szabadsággal és a katonai átláthatósággal kapcsolatos intézkedésekkel.

Az EBESZ-nek el kell kerülnie az olyan intézményi változtatásokat, amelyek meggyengítenék a szervezetet és aláásnák alapvető kötelezettségvállalásunkat, korlátoznák a nem kormányzati szervezetek részvételét a vitáinkban, módosításokat javasolnak és megvétóznak javaslatokat, amelyek lehetővé tennék a gyors reagálást a konfliktusokra és válságokra, igyekeznek nagyobb központi ellenőrzést gyakorolni a helyi irodák felett, hogy fékezzék az emberi jogok érdekében tett erőfeszítéseiket, felfüggesztik szerződések és megállapodások végrehajtását úgy, hogy Európában ma csekélyebb az átláthatóság katonai téren, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ez nem a haladás útja a XXI. században.

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett: célja az egységes, szabad és békében élő Európa, valamint az igaz elveket képviselő EBESZ. Üdvözlünk minden és bármilyen törekvést, amely a szervezet megerősítését szolgálja, de ez egyben azt jelenti, hogy fel kell hatalmazni a már meglévő intézményeinket, hogy zavarok nélkül működhessenek, és nem szabad megnyirbálnunk őket. És azt is jelenti, hogy meg kell valósítanunk mindazt, amire kötelezettséget vállaltunk egymásnak és állampolgárainknak, nem pedig aláásni a kötelezettségvállalásokat. Amikor tehát közeledünk a Helsinki Záróokmány negyvenedik évfordulójához, az EBSZ számára itt az idő, hogy újra vállalja a vezetést, hogy kitolja az emberi jogok és az emberi méltóság határait, hogy újra megerősítse azokat az értékeket és elveket, amelyek ezt a szervezetet alapításától fogva mindig is vezérelték. Köszönöm a figyelmüket.


Hillary Rodham Clinton

Németh Zsolt véleménye

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) dublini külügyminiszteri értekezletén Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vett részt. Az MTI-nek elmondta, hogy a dublini értekezlet plenáris ülésén Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kritikai észrevételt tett a magyarországi demokráciával kapcsolatban, a demokrácia gyengüléséről beszélt. A magyar külügyi államtitkár közölte: a plenáris ülés után találkozott Michael Posnerrel és Thomas Meliával, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkáraival, és elmondta nekik, hogy a magyar kormány ezzel az értékeléssel nem ért egyet, sőt úgy gondolja, hogy Magyarországon a demokrácia megerősítése zajlik, és az elmúlt években komoly lépések történtek ezen az úton. „Ugyanakkor készen állunk arra, hogy amerikai szövetségeseinkkel további párbeszédet folytassunk a kétoldalú érdeklődésre számot tartó bármilyen kérdésről.”

(hj-m.zs.)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!