rss      tw      fb
Keres

Parlamenti napló a választási törvény vitájáról – V. rész



     I. rész - szeptember 25.     
     II. rész - október 2.    
     III. rész - A részletes vita     
     IV. rész - Az újra megnyitott részletes vita    
     V. rész - a záróvita





Megtörtént, amire számítottunk. A kormánypárti képviselők egyhangúan elfogadták a választási eljárásokról szóló törvényt, míg az ellenzékiek nemmel szavaztak.

Számíthattunk arra is, hogy a záróvita sem szolgál túl sok meglepetéssel. Záróvitára csak akkor kerül sor, ha a sokkörös módosítások után újabb, ún. zárószavazás előtti módosító indítványokat adnak be, hivatalosan azért, hogy a törvényen belüli vagy a más törvényekkel fennálló ellentmondásokat, koherenciazavarokat kiküszöböljék. Ez a házszabályi lehetőség azonban egyre többször a javaslat olykor teljes tartalmi átírását jelentette, ami miatt egyszer-kétszer a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is „osztályismétlésre”, újratárgyalásra utasította a parlamentet. Le is vonták a tanulságot. Természetesen nem úgy, hogy véget vetettek volna ennek a gyakorlatnak, hanem úgy, hogy az új házszabályban részben legalizálták, engedélyezve a kormánynak és az alkotmányügyi bizottságnak a koherenciazavaron való túlterjeszkedést.

Most is ez történt. Részben persze volt mit rendbe hozni az összegányolt, majd agyonmódosított szöveg belső ellentmondásain is, de történt lényeges változtatás is. Mégiscsak szabad lesz a kampányidőszakban az internetes orgánumokban is hirdetni. Tudni vélem, miért hátráltak meg. A médiát illető korlátozásokra az Európai Unió különösen érzékeny. Míg a választási rendszer szabályozását alapvetően nemzeti hatáskörnek tekintik, és a leginkább kifogásolt regisztráció (másképp, más okból, más előzmények után, de) létezik néhány európai országban, az még bizonytalan, a helytelenítő morgáson túl várható-e más az uniótól. De a médiaügyekben még áll a háború (Neelie Kroes csak pár nappal ezelőtt jelezte újra a fenntartásait), az internet szabadságáról szóló hírekre meg különösen hegyezik a fülüket az európai szervezetek. Így ebben a kormánynak nem volt érdemes még egy frontot nyitnia.

Kiküszöbölték azt a múltkori szavazási hibát, amely a szándékok ellenére az egyik paragrafusban bent felejtette a jegyzői „családlátogatás” intézményét. Nos, a jegyző nem kopog be hozzánk, de azt sem lehet tudni, ennek híján mi módon adják tudtunkra a regisztráció szükségességét és a többi agyonbonyolított szabályt. Ezt majd kormányrendelet tisztázza, számos más perdöntő részlettel együtt, amelyre valahogy a több száz módosító indítványban sem sikerült választ találni. Például arra, hogy miféle igazolást kapunk arról, hogy regisztráltunk, és mi a teendő, ha a hivatal hibázik. Vagy arra, hogyan lehet nyilvános információt szerezni arról, hányan is regisztráltak. Márpedig a csalások melegágya, ha nem tudhatjuk meg előre például azt, hogy hányan regisztráltak a határon túlról, ahol a postán leadott szavazatok ezek után bármikor, bármilyen mennyiségben igen könnyen produkálhatók. (Hogy nemigen akarnak a regisztráltak számáról nyilvános tájékoztatást adni, azt onnan sejtjük, hogy máris elkezdődött a magyarázkodás: a határon túliak védelmét szolgálja, hogy nem áruljuk majd el, hány szlovákiai, ukrajnai stb. kettős állampolgár iratkozott fel. Vagyis a kettős állampolgárság és a vele járó választójog saját maguk által előállított problémáját a kormánypártok most egy újabb, a csalások lehetőségét megteremtő probléma generálásával „orvosolják”.)

Arra persze megint csak nem számíthattunk, hogy a kormánypártok a záróvitában tárják fel motivációjukat, és adják meg az eddig elmaradt válaszokat. Az alábbi jegyzőkönyvrészek mutatják: se szándékuk, se idejük nem volt erre. A záróvitában az „utolsó szó jogán” minden frakció csak néhány perces időkeretet kapott az összesen 52, zárószavazás előtti új módosító indítványnak és a törvény egészének a véleményezésére.

De most már legalább tudjuk, milyen szabályok szerint választunk? Kétlem. Lehet, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény-módosítás ellenére bele tud és akar szólni egy-két dologba. Még inkább lehet, hogy a politikai helyzet változásával a kormánypártok akár közvetlenül a voksolás előtt is új szabályokat módolnak ki. Csak egyetlen dolog biztos. A szabályok, akárhogy változnak is még, csak a Fidesz tisztességtelen előnyét célozzák.

2012. november 26. 18 óra 25–19 óra: a záróvita

Elnök: „Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a választási eljárásról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem dr. Bordás Vilmos urat, az Országos Választási Bizottság elnökét, aki a VIII. páholyból a helyszínen kíséri figyelemmel a határozathozatali eljárást. (Szórványos taps.)

Dr. Harangozó Tamás (MSZP): „A záró módosítójuk semmilyen érdemi változást nem hozott, az Önök által nemsokára elfogadandó választási eljárási törvény egyszerűen támadás a magyar demokrácia alapja ellen (felzúdulás a kormánypárti padsorokban), nem más, mint egy kicsinyes és ostoba próbálkozás a választások adminisztratív befolyásolása érdekében.

Számos ponton ellentétes még a saját alaptörvényükkel is. Aránytalan és szükségtelen korlátozásokat tartalmaz a szavazásban való részvétellel, a tisztességes kampányolással kapcsolatban. Attól, hogy az alkotmányellenes megoldásokat Önök az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben rögzítették, azok még alkotmányellenesek maradnak...

Önök ráadásul szándékosan hátrányosabb helyzetbe hozzák a határainkon belül élő honfitársainkat. Ezt persze, elnézve azt a csődtömeget, brutális megszorításokat és teljes gazdasági kudarcot, amit kormányzás néven csinálnak, nem is csodáljuk. Próbálkozásuk nevetségességét mi sem bizonyítja jobban, mint Lázár János záró módosítója, miszerint a mozikban kampányidőszakban tilos lesz kampányfilmet vetíteni. Tehát a kampány 50 napja alatt a mozikban átvészelhetik a kedves állampolgárok a nehéz időszakot, a fennmaradó 1410 napon pedig nyugodtan lehet majd politikai kérdésekkel bombázni őket. Gratulálunk. A regisztráció indokolatlanságát éppen a hétvégén a kormány által benyújtott törvényjavaslatuk teszi a napnál is világosabbá. A T/9244. számú törvényjavaslat a Magyary egyszerűsítési programról lerakja az alapjait az állampolgárok teljes körű, közhiteles hatósági nyilvántartásának. Eszerint a határon túli magyarok is hivatalból kerülnek be a nyilvántartásba. Nemhogy eltörlik a lakcímnyilvántartást, ahogy azt Rogán frakcióvezetőjük bejelentette, hanem teljes körűvé teszik, tehát maguk hazudtolják meg a fő érvüket, hogy a határon túliak miatt kell a regisztráció. Az MSZP világossá tette, hogy alkalmas és képes is megszervezni a demokratikus ellenzéket, világos alternatívát állítani a jelenlegi hatalommal szemben. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Mától, tisztelt képviselőtársaim, leegyszerűsödik a mondás: egyszer kell regisztrálni, hogy aztán soha többet ne kelljen.”

Dúró Dóra (Jobbik): „A legfőbb probléma az a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal, hogy csak látszatmegoldásokat kínálnak valódi problémákra. Nagyon sajnálom, hogy a többi ellenzéki párt és a sajtó képviselői is arról beszéltek leginkább, hogy abban az 50 napban meghatározott kampányban lehet-e politikai hirdetést elhelyezni például internetes hírportálokon. Bizony, már szeptembertől a pártok tényleges kampánytevékenységet fognak folytatni. Tehát hiába beszélünk 50 napról, valójában nyolc hónapról kellene beszélni a következő választások esetében. Hiába szabnak meg tehát hirdetési és egyéb korlátozásokat, esélyegyenlőségi szabályokat 50 napra vonatkozóan. A részletes vitában még éppen amellett érveltek, hogy miért jó, ha az interneten megtiltjuk a kampányolást, erre most benyújtják, hogy meg lehessen ezt tenni. A saját korábbi álláspontjukkal is szembemennek. Saját politikai céljaik érvényesítése miatt eltörlik a kampánycsendet vasárnap is, hogy a Kubatov-listák alapján történő mozgósítás legális legyen most már (zaj a kormánypártok soraiban). Sajnos valós veszély, hogy a szavazókörök határozatképtelenné válnak, ha a pártdelegáltak kampánytevékenységet folytatnak napközben, és csak az esti szavazatszámláláson fognak részt venni, ahogyan az egyébként racionális magatartás a jelölő szervezetek részéről. Szavazókörök több tucatja akár napközben kénytelen lesz felfüggeszteni a szavazást, határozatképtelenség miatt. De nem átgondolt a regisztráció megvalósítása sem az Önök részéről. Látszik, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslatban rendeletbe utalják a részletkérdések megvalósítását, holott egy részét pedig az alaptörvényben szabályozták. Tehát a látszatmegoldások és az igazságtalanság, a Fidesz saját érdekeinek a megvalósítása jellemzi a választási eljárási törvényt, ezért ezt nem tudjuk támogatni.”

Karácsony Gergely (LMP): „Két zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtottam be. Az egyik módosító indítvány azt indítványozza, hogy az Állami Számvevőszéknél bejelentett listaárak alapján lehessen csak politikai hirdetéseket feladni, ezt az elvet valamennyi hirdetési felületen érvényesítsük. A magyar állampolgároknak nem ahhoz fűződik elementáris érdekük, hogy korlátozzuk a politikai kampányt, hanem ahhoz fűződik elementáris érdekük, hogy a kampány átlátható módon történjen… Amikor Önök tiltják a kampányt például a kereskedelmi médiában, de lehetővé teszik például a kültéri plakáthelyeken, akkor mindenki tudja, honnan fúj a szél. Mindenki tudja, hogy Magyarországon az óriásplakát-piac Fidesz közeli vállalkozások, Nyerges Zsolt és Simicska Lajos érdekeltségébe tartoznak, és azt is mindenki tudja, hogy ezek a cégek az elmúlt egy évben az állami hirdetések 90 százalékát vitték el. Teljes mértékben farizeus megoldás az, hogy Önök a nyomtatott sajtónál a törvény erejénél fogva kikényszerítik, hogy ne lehessen baráti áron hirdetni bizonyos pártoknak bizonyos sajtótermékeknél, de nem teszik meg a legfontosabb felületen, az óriásplakát- és az egyéb kültériplakát-piacon. Ennél is fontosabb talán az a másik módosító indítványom, amely a regisztrációt, a regisztráció kötelezettségét törölné a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok esetében... Az alaptörvényben a választáshoz való jog szerepel, és nem pedig az, hogy valaki egy bürokratikus eljárásban vagy az interneten keresztül visszakuncsoroghatja az államtól a választójogát. Ha Önök megszavazzák ezt a törvényt, akkor Önök messzebb mennek el a demokrácia lerombolásában, mint 2005-ben Ukrajna próbálkozott, ahol szintén az volt az elképzelés egy választójogi reform kapcsán, hogy az aktív regisztrációra térnek át a passzív regisztrációról, tehát az állami népesség-nyilvántartásról, és a Velencei Bizottság szóvá is tette, hogy ez példátlan eljárás lenne. Ukrajna megfontolta akkor a Velencei Bizottság ajánlásait, és nem vezette be a regisztrációt.”

Gulyás Gergely (Fidesz): „Úgy gondoljuk, hogy az eddigi szabályokhoz képest lényegesen arányosabb, a választójog egyenlőségét biztosító választójogi rendszer alakul ki, és ezért aztán itt lenne az ideje annak, hogy az ellenzék felhagyjon a hisztériakeltéssel. Mi történt valójában? Valójában az történt, hogy a 300 százalékos aránytalanságot tartalmazó egyéni választókerületek között 15-16 százalékra csökkent a különbség, a választójog egyenlőségének az elve a jövőben biztosított lesz. (Zaj.) Eddig senkit nem zavart egyetlen választás előtt sem, hogy Csepelen egy 1989. évi minisztertanácsi rendelet által készített választókerületi beosztásnak megfelelően ugyanannyi választópolgár két egyéni választókerületi képviselőt küld a parlamentbe, mint a II. kerületben egy. (Karácsony Gergely: Az eljárási törvényről beszélj!  – Zaj.) Ami az eljárási törvényt illeti, Karácsony képviselőtársamnak jelzem, túl azon, hogy jó, ha nyugodtan meghallgatja a felszólalásomat; én is megtettem az övével, pedig az sem volt könnyű. Nem tudom, hogy ő konkrétan melyik ajánlási ponthoz szólt hozzá, de az ellenzék általában minden ajánlási pontnál elmondja azt, hogy a demokráciát két és fél év óta milyen súlyos veszély fenyegeti. Nincs vita a parlamenti pártok között abban, hogy a nemzetiségi szavazás lebonyolításához, illetve a határon túli választók szavazásának a lebonyolításához szükség van a regisztráció bevezetésére, ezért a kérdés az, hogy teszünk-e eljárási alapon különbséget magyar állampolgár és magyar állampolgár között. Lehet erre olyan választ is adni, hogy tegyünk ilyen különbséget, de azt mondani, hogy – miközben a regisztráció bevett eszköz számtalan európai demokráciában – önmagában a regisztráció intézménye az általános választójog sérelmét eredményezi, nyilvánvalóan tarthatatlan állítás. Nyilvánvaló, hogy olyan országokat is indirekt módon diktatúrával vádol meg az ellenzék, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy az egyébként nagyon jó lakcímnyilvántartással rendelkező Franciaország, vagy akár Görögország. Kezdjük megszokni azt két és fél év után, hogy az ellenzéktől az az állítás, hogy veszélyben van a jogállam, veszélyben van a demokrácia, nem jelent többet annál, mint hogy száz százalékban nem képesek azonosulni a kormánypárti előterjesztéssel. Úgy gondoljuk, hogy ezeket a kritikákat így kell kezelni. Semmi ok arra, hogy ez a hisztériakeltés tovább folytatódjon, mindenkinek jó készülést kívánunk a választási kampányra. (Taps a kormánypártok soraiban.)”

Karácsony Gergely (LMP): „Fideszes képviselőtársaim méltányolják Gulyás Gergely fegyelmezettségét, aki néhány hónappal ezelőtt egy szakmai konferencián azt mondta, hogy teljesen értelmetlen Magyarországon a regisztráció bevezetése, ő ezt nem is támogatja. Úgyhogy ehhez képest azt gondolom, ez nem akármilyen teljesítmény volt.”

Dr. Szakács Imre (Fidesz): „Ellenzéki képviselőtársaimat hallgatva az az érzésem támadt, hogy mint a kis nyuszinak a viccben, ha van rajtunk sapka, azért, ha nincs rajtunk sapka, azért kapunk pofont. Kérem, a nemzeti együttműködés jegyében a benyújtott törvényjavaslathoz Önök több tucat módosító indítványt nyújtottak be, illetőleg bíráltak minket. Mikor azt mondták, hogy nagyon kevés a 200 aláírás a jelöltté váláshoz, akkor egy módosító indítvánnyal mi ezt fölemeltük magasabbra, akkor azt mondták, hogy ez magas. Amikor Önök azt mondták, hogy hogyan lesznek a választópolgárok kiértesítve, levélben vagy egyéb módon, bement egy módosító javaslat részünkről, ami azt célozta, hogy a jegyző kimegy minden választópolgárhoz, Önök elkezdtek minket bírálni, hogy ezt nem fogja tudni megoldani, a túlterheltség miatt képtelen lesz rá, módosítottuk ezt is. Ez a javaslat, ami a zárószavazás előtti módosító indítvány, csupán az Önök kéréseit próbálja kezelni. (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP padsoraiban.)”

Tóbiás József (MSZP): „A miniszterelnök azt mondta ebben a Házban, hogy nem szereti a cinizmust. Amit most az Önök arcán látok, az nem más, mint a félelmet öltött cinizmus. (Felzúdulás a kormánypártok padsoraiban. – Az elnök csenget.) Tisztelt Gulyás képviselőtársam, Ön fiatal kora ellenére hihetetlen mértékű cinizmussal van megáldva akkor, amikor ezt a törvényt Ön 22 év után a demokrácia kibővítésének, kiszélesítésének nevezi. Lehet, hogy Önök megpróbálják eljátszani azt, hogyan ne jussanak el a választóurnákhoz, de szeretném Önöket megnyugtatni: ott lesz mindenki 2014-ben, mert egyszer adtak Önöknek lehetőséget, de soha többet nem kívánják ezt megadni. (Soltész Miklós: Akkor mi a baj?)

Elnök: „A záróvitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőket, kívánnak-e a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Nem kívánnak. Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 247 igen szavazattal, 43 nem szavazat ellenében, 46 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Erről az MSZP képviselőcsoportja név szerinti szavazást kért. Kérem a jegyző urakat, hogy felváltva olvassák fel a képviselők nevét, majd a képviselők a helyükön felállva, határozottan mondják a felszólításra adott ’igen’, ’nem’ vagy ’tartózkodom’ válaszukat, a jegyzőket pedig arra kérem, hogy ezeket hangosan ismételve rögzítsék. (A jegyzők felváltva olvassák a képviselők névsorát, majd hangosan megismétlik a képviselők állásfoglalását.)

Ágh Péter: igen.
Dr. Ángyán József: igen.
Dr. Baja Ferenc: nem.
Balczó Zoltán: nem.
stb. …
Dr. Navracsics Tibor: nincs jelen.
Orbán Viktor: nincs jelen.

Stb…

Elnök: „Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslatot 231 igen szavazattal, 63 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.”


A szerk. megj.: Csütörtökön Áder köztársasági elnök előzetes normakontrollra megküldte a törvényt az Alkotmánybíróságnak. Lásd hírösszefoglalónkat.



     I. rész - szeptember 25.     
     II. rész - október 2.    
     III. rész - A részletes vita     
     IV. rész - Az újra megnyitott részletes vita    
     V. rész - a záróvita



Lendvai Ildikó, az MSZP politikusa


Írásai a Galamusban:

Az új egyházi törvény kálváriája
Válasza Lázár Györgynek
Családvédelem – de kitől?



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!