Áder János előzetes normakontrollt kért
- Részletek
- Szemle
- 2012. december 08. szombat, 03:55
- (m.zs.)
Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a választási eljárási törvényről az Alkotmánybíróságtól (Ab) csütörtökön.* Áder 2012. május 10-i beiktatása óta ez az első eset. Áder alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban. Kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatályba lépésével kapcsolatban is. A köztársasági elnök beadványához az ellenzéki pártok észrevételeit is mellékelte. Az alaptörvény szerint az Alkotmánybíróságnak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kell határoznia a köztársasági elnök indítványáról. Ha az Ab alkotmányellenesnek találja a jogszabályt, a parlament újratárgyalja. Ellenkező esetben a köztársasági elnöknek alá kell írnia a törvényt és el kell rendelnie a kihirdetését.
A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapjáról letölthető az indítvány, csakúgy, mint a pártok MSZP – LMP – DK – Jobbik véleménye a választási eljárási törvényről, illetve olvasható Áder János nyilatkozata róla.
Az Országgyűlés múlt hétfőn fogadta el az új választási eljárási törvényt, amelynek alapján a jövőben csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe.**
Lásd Lendvai Ildikó összeállítását a szavazást megelőző záróvitáról.
1. Áder nyilatkozata (részlet)
„Megállapítottam, hogy az új választási eljárási törvény minden választáson induló párt és képviselőjelölt számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét.
Megállapítottam továbbá azt is, hogy a választási eljárási törvény számos új – korábban nem alkalmazott – szabályt vezet be, amelyeket senki alkotmányos kritikával nem illetett. Ilyen például a levél útján történő szavazás.
A legtöbb kritika a választási névjegyzékbe történő önkéntes feliratkozással kapcsolatos szabályokat érintette.
Megállapítottam, hogy a feliratkozás két formáját – a határon túl élő, magyar lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, valamint a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok regisztrációját – semmilyen alkotmányos kifogás nem érte.
A feliratkozás harmadik formáját – a Magyarországon élőkét – annál inkább. Az új törvény e kérdésre vonatkozó szabályaiban alkotmányosan aggályos részeket találtam.”
2. Áder kifogásai a választási eljárási törvényről
A regisztráció
Az indítvány szerint Áder nem vizsgálta, hogy szükséges-e a választójog gyakorlását előzetes regisztrációhoz kötni, mivel az erről szóló rendelkezés már az alaptörvény része. Az viszont szerinte a választójog aránytalan korlátozása, hogy a Magyarországon élők csak a lakóhelyük szerint illetékes jegyzőnél iratkozhatnának fel személyesen a választásokra. Szerinte a személyes regisztráció lakcímhez kötése több választói csoportnak is különösen hátrányos. Az országon belül ingázók például csak külön erőfeszítéssel – ha szabadságra mennek – tudnának feliratkozni. Hasonlóképpen az időlegesen külföldön munkát vállaló, de bejelentett magyarországi lakóhelyüket megtartó állampolgárok csak Magyarországra utazva regisztrálhatnának, ha nincs hozzáférésük az internetes ügyfélkapuhoz.
Mindez nemcsak az alapjogkorlátozás arányosságára vonatkozó alaptörvényi követelménynek nem felel meg, hanem ellentétes azzal az alapelvvel is, hogy az államnak a lehetőségekhez képest elő kell segítenie a polgárok részvételét a választásokon.***
A politikai reklámok
Áder János kifogást emelt az ellen is, hogy politikai reklámokat csak a közmédia sugározhatna, a kereskedelmi televíziók és rádiók nem. A korlátozás egyetlen hatása az lehetne, hogy csökkenti a kampányköltségeket, és ezzel közvetve hozzájárul a kampányfinanszírozás törvényessé tételéhez. Ez az összefüggés azonban „igen távoli és esetleges”, ezért nem szolgáltat elegendő indokot a véleményszabadság és a sajtószabadság korlátozására. Ugyanakkor a választási eljárási törvényjavaslat nem rendelkezik kampánycsendről, mégis megtiltja a politikai hirdetések közzétételét a választást megelőző két napon. Szerinte ez sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan az is, hogy a mozikban nem lehetne politikai reklámokat vetíteni.
A közvéleménykutatások
Áder egy korábbi alkotmánybírósági határozat értelmében alaptörvény-ellenesnek tartja azt is, hogy a kampány utolsó hat napján már nem lehetne közvélemény-kutatási eredményeket publikálni. Ennek nincs alkotmányos indoka, különösen úgy, hogy a választói akarat befolyásolására gyűléseken vagy plakátok elhelyezésével, kampánycsend hiányában, a választások lezárásáig van lehetőség.
3. Vélemények
Kövér László, az Országgyűlés elnöke jónak tartja, hogy az Ab elé kerül a választási eljárási törvény, noha az ő alkotmányos meggyőződését nem sérti a választási eljárási jogszabály.
Kövér szerint az Ab-nak a törvényről hozott akár pozitív, akár negatív döntése „lezárhatna bizonyos későbbi vitákat és elébe mehetne ellenzéki politikai manipulációs törekvéséknek”, amelyek adott esetben egy választási eredmény legitimitását próbálnák kétségbe vonni.
A Fidesz üdvözli az államfő döntését, noha ez Európa legmodernebb választási rendszere
A Fidesz-frakció üdvözli Áder János államfő döntését, amellyel előzetes normakontrollt kért az Ab-tól a választási eljárásról szóló törvényről. Egy új választási rendszer nagyon sok részletszabályt tartalmaz, fontosnak tartják, hogy ezek mindegyikéről véleményt nyilváníthassanak az alkotmánybírák. Az új szabályozás szerintük Európa egyik legmodernebb választási rendszerét hozza létre: megkönnyíti a pártok indulását, független intézményekhez rendeli a választások adminisztrációját és felügyeletét, a polgárokat tudatos választási részvételre hívja fel, és biztosítja a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét.
***
Az MSZP méltányolja Áder döntését, de sajnálja, hogy nem a törvény egésze ellen emelt kifogást
Az MSZP méltányolja, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra (Ab) küldte a választási eljárási törvényt, ám Mesterházy Attila pártelnök sajnálatát fejezte ki, amiért az államfő nem a jogszabály egészéről kért vizsgálatot. Egyúttal reméli, hogy az Ab felelős, a nemzet érdekeinek megfelelő döntést fog hozni, ugyanis szerintük a Fidesz-KDNP szavazataival elfogadott választási eljárási törvény felszámolja a demokratikus választási rendszert.
Az LMP üdvözölte Áder János döntését
Az LMP üdvözölte a köztársasági elnök döntését, hogy előzetes alkotmánybírósági normakontrollt kért. A párt reméli, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek mondja ki a választási regisztráció intézményét és a kereskedelmi médiumokra vonatkozó kampánytilalmat is. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes szerint egy „normális országban” fel sem merült volna annak a lehetősége, hogy a köztársasági elnök aláírjon egy nyilvánvalóan alkotmányellenes törvényt, bár „ha egy normális országban élnénk, akkor ilyen törvényeket nem is hozna a parlament”. Karácsony szerint „sajnos már ott tartunk, hogy ezért külön dicséret illeti az államfőt”. Az LMP bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság az államfőnél is messzebb megy el az alkotmányos alapjogok védelmében, és alaptörvény-ellenesnek nyilvánítja mind a regisztrációt, mind a kereskedelmi médiumokban zajló kampány tilalmát.
A DK csalódott, az Ab-hoz, az ombudsmanhoz, Barrosóhoz fordul
A Demokratikus Koalíció (DK) csalódottságát fejezte ki Áder János döntése miatt, mert a köztársasági elnök az eljárási törvény lényegét adó előzetes regisztrációt nem, csak egyes részletszabályokat talált alkotmányellenesnek. Érthetetlen módon azt sem indítványozza az elnök, hogy az Alkotmánybíróság szüntesse meg azt az alkotmányellenes diszkriminációt, hogy csak a határon túli magyarok regisztrálhatnak levélben, a Magyarországon élő magyar állampolgárnak erre nincs joga, írta Molnár Csaba ügyvezető elnök. A DK a döntés után arra kéri az Ab-t, vizsgálja meg az előzetes regisztráció nemzetközi szerződésbe ütközését, az ombudsmantól pedig azt, hogy forduljon az Ab-hoz az előzetes regisztráció vizsgálatát kérve. A párt levélben fordul továbbá José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy az előzetes regisztráció miatt indítson kötelezettségszegési eljárást az Orbán-kormány ellen.
Együtt 2014: az államfői vétó az utolsó esély a demokratikus választásokra
Az Együtt 2014 szerint az államfő alkotmányossági vétója utolsó esélyt kínál arra, hogy a választópolgárok egy minden szempontból demokratikus folyamat során választhassanak 2014-ben. A mozgalom kezdettől tiltakozott az ellen, hogy a választójog gyakorlását előzetes regisztrációhoz kössék. A választói feliratkozás bevezetése olyan akadály, amelynek a szükségessége mellett nem szólnak érvek, és amely fájdalmasan sokakat tarthat vissza attól, hogy éljenek választójogukkal. Az elnöki vétó esély arra, hogy az Ab a „magyar jogállamon esett számtalan folt közül letöröljön egy különösen nagyot”.
***
A Jobbik üdvözli, de „nincsenek illúziói”
A Jobbik örül, hogy Áder János államfő előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (AB) a választási eljárási törvényről, de nincsenek illúziói az eljárással kapcsolatban, amit csak színjátéknak. Mirkóczki Ádám az ellenzéki párt szóvivője szerint ugyanis ahogy „a köztársasági elnök intézményét, úgy az AB többségét is pártkatonákkal töltötték fel a kormánypártok”, ezért valószínűleg „az AB lojálisan meg fogja állapítani, hogy a jogszabály mindennek megfelel”.
* Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában lényegében megelőlegezte, hogy Áder János normakontrollt fog kérni az Alkotmánybíróságtól. Természetesen azt is közölte, hogy maga a választási regisztráció nem lehet alkotmányellenes, hiszen az alaptörvény szabályozza (lévén hogy módosították), egyébként is csak „politikai műbalhé” az egész.
** A törvény értelmében a feliratkozás a következő ciklus összes választására érvényes lesz. A regisztrációs időszak a szavazást megelőző 15. napon lezárul, majd a voksolás után újrakezdődik.
– A Magyarországon élők az internetes ügyfélkapun, illetve munkanapokon a jegyzőnél személyesen kezdeményezhetik felvételüket a névjegyzékbe, míg a mozgáskorlátozottak és az elítéltek kérhetik, hogy a települési jegyző keresse fel őket, biztosítva számukra a feliratkozás lehetőségét.
– A határon túli magyar állampolgárok levélben vagy az interneten regisztrálhatnak a választásokra.
– A választási eljárási törvény szűkítette a pártok kampánylehetőségeit. Ennek értelmében nem reklámozhatnak a kereskedelmi rádiókban és televíziókban 2014-ben, az ötvennapos kampányidőszak alatt csak plakátokon, szórólapokon, valamint a közszolgálati médiában, a nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon hirdethetnek.
– A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető.
– Közvéleménykutatási eredményeket a korteskedés utolsó hat napján már nem lehet publikálni (a közvéleménykutató intézetek azt kérték a kétharmadtól – természetesen hiába –, hogy ne szavazza meg ezt a módosító indítványt).
*** Lásd Bolgár György interjúját Schmuck Andorral: A regisztráció technikailag megvalósíthatatlan.
(m.zs.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!