rss      tw      fb
Keres

Felsőoktatási keretszámok - Népszavazást kezdeményez a HÖOK - ÖSSZEFOGLALÓ

MTI 2012. december 6., csütörtök 17:37

Népszavazást kezdeményez a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért. A kormány szerint ösztöndíj vagy Diákhitel2 formájában mindenkinek kifizetik a tanulmányokat. Az ellenzéki pártok bírálták a kormány oktatáspolitikáját.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke a népszavazási kezdeményezést csütörtökön Budapesten bejelentve elmondta: további lépéseket is terveznek, az intézmények képviselőivel pénteken egyeztetnek, de a jövő hétre már várhatók megmozdulások. A lehetséges lépések között említette nagyobb demonstrációk tartását és a kisebb egyetemfoglalásokat is.

A HÖOK elnöke közölte, követelik a tandíjmentes felsőoktatást, a röghöz kötés eltörlését és a jövő évi keretszámok azonnali felülvizsgálatát.

Giró-Szász András kormányszóvivő tájékoztatóján azt mondta, a szerdán elfogadott felsőoktatási koncepcióval a kormánynak az a célja, hogy növelje a felsőoktatásba bejutók számát, valamint minél nagyobb arányban növelje a felsőoktatási képzést el is végzők arányát. A szóvivő szavai szerint az állam felsőoktatási koncepciója lehetővé teszi, hogy a korábbi 50-60 ezerrel szemben akár 100-120 ezer diák is részt vehessen a felsőoktatásban.

Elmondta azt is, hogy az állam mindenkinek kifizeti felsőfokú tanulmányait: vagy ösztöndíj, vagy Diákhitel2 formájában. Akik az utóbbit veszik igénybe, és állami intézményeknél helyezkednek el, az állam fizeti vissza a hitelüket, a cégeket pedig adókedvezménnyel ösztönzi arra, hogy vállalják át e terheket.

Az MSZP a felsőoktatásnak és a fiataloknak címzett hadüzenetként értékelte a kormánynak az állami finanszírozású képzési helyek csökkentéséről szóló terveit. A szocialisták a részösztöndíjas képzést értelmetlennek tartják, az erre szánt pénzből az ingyenes felsőoktatási helyek számát növelnék.

Hiller István volt oktatási miniszter azt mondta, mivel jövőre mindössze 10 500 elsőéves hallgató tanulhat ingyen, a 2010-es 53 500-hoz képest 80 százalékkal csökken a tandíjmentes felsőoktatási helyek száma. A felsőoktatáshoz való hozzáférés ilyen szűkítésére 1947 óta nem volt példa - jelentette ki.

A Jobbik szerint a fiatalokra és az ország jövőjére nézve is tragikus döntést hozott a kormány. Farkas Gergely országgyűlési képviselő közölte, a Jobbik elítéli, hogy a kormány kizárólag gazdaságpolitikai szempontok alapján hoz oktatáspolitikai döntéseket, és csak a megszorítások végrehajtását vette figyelembe a keretszámok kialakításánál.

Farkas Gergely úgy fogalmazott: ha Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nem mond le és nem tiltakozik a most bejelentett változtatások ellen, akkor ez az ő alkalmatlanságát is bizonyítja, hiszen nem tudja érvényesíteni az oktatás érdekeit a kormányzaton belül.

Az LMP véleménye szerint a kormány bejelentése egyértelműen a felsőoktatás elsorvasztásának folytatását jelenti. Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke közleményében elképesztőnek nevezte, hogy a "brutális lépéseket" Giró-Szász András kormányszóvivő és Maruzsa Zoltán, a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár azzal indokolta: a keretszámok csökkentésének következtében többen kerülnek majd be a felsőoktatásba.

Az LMP azt követeli, hogy a felsőoktatás finanszírozásának nagyságrendjét és a hallgatói keretszámokat legalább a két évvel korábbi szintre állítsák vissza. Hosszabb távon pedig még tovább kell bővíteni a hozzáférést - tudatta Osztolykán Ágnes.

Gyurcsány Ferenc elmondása szerint igazolva látja kormánya felsőoktatási politikájának helyességét, szerinte az Orbán-kormány most a 2008-as népszavazáson eltörölt tandíjnál minden elemében kedvezőtlenebb konstrukciót javasol.

A volt szocialista miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke sajtótájékoztatóján "kettős gyilkossághoz" hasonlította a felsőoktatás átalakításának tervét, mondván, az a magyar felsőoktatás és a fiatalok jövőjének "erőszakos halálához" vezet.

Az Együtt 2014 szerint az, hogy jövőre csupán a tanulmányaikat megkezdő felsőoktatási hallgatók ötöde tanulhat ingyen, tovább súlyosbítja az ország megosztottságát. "Ma Magyarországon semmi sem az, aminek látszik: a pártkatonákat civilnek álcázzák, a recessziót tündérmesének becézik, a tandíjat pedig részösztöndíjas képzésnek" - írta közleményében a választói mozgalom.

Álláspontjuk szerint "a Hoffmann Rózsa-féle álruhás tandíj" ésszerűtlenül sokba kerül a hallgatóknak, és szembefordítja a tehetőseket azokkal, akik szegényebb sorba születtek.

A 4K! szerint felháborító és elfogadhatatlan a kormány döntése, és azok, akik nem részesülnek állami finanszírozásban, Európa egyik legmagasabb tandíjával szembesülhetnek. A szervezet közleményében idézi Istvánffy András elnököt, azt mondta, cinikus, hogy az a párt lehetetleníti el a fiatalok jövőjét, amely 2008-ban még népszavazást rendezett a tandíj ellen. Véleménye szerint a kormány "nyílt osztályharcot folytat a felső rétegek védelmében a magyar társdalom háromnegyede ellen".

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) állásfoglalása szerint drámai jövőt vetít előre a kormány döntése. Kifejtették, hogy ebben a felsőoktatás önfenntartóvá tételét célzó miniszterelnöki szándék megvalósulását látják. Kitérve arra, hogy 2013 szeptemberében 10 ezer államilag támogatott egyetemi-főiskolai hallgató kezdheti meg tanulmányait, azt írták: ezzel megfosztják ettől a lehetőségtől a jelentkezők 80 százalékát, hiszen mindenki másnak fizetnie kell a tanulás lehetőségéért.