rss      tw      fb
Keres

Szavazás az ENSZ-ben



Nem tudom, föltűnt-e valakinek – nekem igen –, hogy az Európai Unió, noha már közös külügyi biztosa is van (Lady Ashton) megint nem tudott közös álláspontra jutni egy jelentős ügyben. Önnön gyöngeségének, egyszersmind a közös gondolkodás hiányának újabb jelvényével büszkélkedhet. A Palesztina ügyében megejtett ENSZ-szavazásra gondolok. A majdnem-fele tagság (kicsi többség), benne Magyarországgal és mindazokkal, akik a „német vonalat” követik, tartózkodott. Kíváncsivá tesz, mi lett volna ha Frau Merkel másként gondolja? Akik Palesztina mellett szavaztak, azaz az igen gombot nyomták meg, szinte értelemszerűen az EU déli tömbjéből – az arabokhoz közelebbi sávból – verbuválódtak: Ciprus, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Málta. Mellettük, nem meglepően, az alapvetően filoszemita, de emberiességi okok miatt egyensúlytartó északiak (svédek,dánok, finnek) álltak Abbaszék mögé. Izrael és Észak-Amerika (Egyesült Államok, Kanada) „nem”-je mellett csak egyetlenegy uniós tagország nevét lehetett föllelni: Csehországét. Ezt érteni vélem. A csehek visszatértek történelmi gyökereikhez. Ami úgy értendő, hogy Izrael függetlenségi háborújában az akkori Csehszlovákia volt a vajúdás bábája: a fő-fő támogató és, nem mellesleg, hadiszállító (Skoda-feleslegek). Úgy fest, ez a hagyomány, noha hol antiszemita perekkel, hol a 67-es háború arabbarát propagandájával (amely visszafelé sült el, lásd: prágai tavasz) megkísérelték eltiporni, él. De azért a laikus ember elvárta volna, hogy ha már egyszer létezik „visegrádi tömb”, legalább ezek négyen egyeztessenek egy ENSZ-szavazás előtt. Volt-e kísérlet, nem volt, fogalmam sincs róla, mindenesetre az egységet nemhogy az unióban, annak egy kisebb alakzatában sem sikerült felmutatni. Magyarország mellett Szlovákia is, Lengyelország is tartózkodott. Csehország dacolt – holott a cseh gazdaság kötődik legerősebben a némethez.

(Aczél Endre)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!