Orbán csak a zsidózásról nem beszélt
- Részletek
- Szemle
- 2012. december 02. vasárnap, 06:34
- (m.zs.)
Orbán Viktor a Kossuth Rádió pénteki 180 perc című műsorában beszélt. Egyetlen szót sem szólt a jobbikos képviselő hétfői zsidózásáról, sem arról, ami már csütörtök délben köztudott volt, hogy pártjának frakcióvezetője, Rogán Antal szónokolni fog a vasárnapra meghirdetett nácizmus elleni tüntetésen. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke viszont pénteken Bolgár Györgyöt vádolta meg azzal a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában, hogy „a Jobbik malmára hajtja a vizet”, mert „van itt egy baloldali-jobboldali ellenállás, és ezt az egész rasszista ügyet most tulajdonképpen politikai bunkónak használják”.
Amit Orbán viszont mondott:
Az uniós kohéziós pénzről: ő nem pénzt akar, hanem elvet véd
„A dolog úgy fest, hogy össze fogunk jönni a következő év elején. […] Lesz megállapodás, tehát pánikra, kétségbeesésre nincsen ok, ez nem egy olyan hír, amit a negatív kategóriába lehetne sorolni.” A kohéziós pénzekről: „…azért küldenek oda engem a magyar emberek, hogy ne engedjek ebből, és egy elvet védjek, amely elv egyébként Magyarország számára értékes elv. Ez arról szól, hogy az unió a gyengébben fejlett, kommunizmussal megvert, az elmúlt negyven-ötven évben a történelem szélére lökött országokat hozzá kell segítse ahhoz, hogy fölzárkózhassanak a szerencsésebb történelmű, kommunizmus nélkül fejlődött nyugat-európai országokhoz. Ezt a célt az unió nem adhatja föl. A vita valóban nem arról szól, hogy mennyi forint vagy euró jár Magyarországnak, az csak következmény. A vita arról szól, hogy továbbra is úgy gondoljuk Európában, hogy a kevésbé fejletteket lehetőséghez kell juttatni. Szerintünk ezt az elvet meg kell védeni. Én ezért dolgoztam a múlt héten Brüsszelben, és ezért dolgozom majd a következő évben is.”
Az újabb leminősítésről: ő már nem is követi, mert az a fontos, hogy Magyarországon 71 ezerrel többen dolgoznak ma, mint egy évvel ezelőtt
„Már én nem is követem – megmondom őszintén – az újsághírek szintjénél mélyebben ezeket az eseményeket. Szerintem a leminősítések a múlt hangjai. Tehát az előttünk álló évek sikeres gazdaságait nem az alapján tudjuk beazonosítani, hogy melyiket minősítették le vagy föl, hanem az alapján, hogy csökken vagy nő a munkanélküliség. Magyarországon 71 ezerrel többen dolgoznak ma, mint egy évvel ezelőtt. Tehát a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatás nő. Az alapján fogjuk sikeresnek vagy kudarcosnak ítélni az adott országokat, hogy csökken-e vagy nő az adósság. Magyarország az adósságait legjobban csökkenteni képes öt európai ország közé tartozik, és sorolhatnám tovább. Tehát a minősítésekre láthatóan a gazdasági élet szereplői nem reagáltak. Tehát a hallgatóknak is azt tanácsolom, hogy ha ilyen híreket hallanak, mert, ugye, nehéz azt a konyhából pontosan fölmérni, hogy ha valamit mondanak Londonban, akkor az mit is jelent valójában. Tehát a minősítések, a le- és fölminősítések az előttünk álló egy-két évben nem gyakorolnak érdemi hatást az európai, azon belül a magyar gazdaságpolitikára.
Nem akarunk pénzt az IMF-től, nem akarunk pénzt pénzügyi spekulánsoktól, mert a magyarok megveszik az állampapírokat, hiszen bíznak az államban
„Mindig világossá tettük, akármit is mondanak a londoni elemzők, hogy mi nem akarunk pénzt az IMF-től, mert Magyarország finanszírozása, Magyarország pénzügyi stabilitása megoldott, és közép-, hosszú távon is garantált. Mi az IMF-től egy biztonsági védőhálót, egy biztosítási szerződést szerettünk volna, ami egyelőre nem született meg, de pénzre nekünk nincs szükségünk az IMF-től. A magyar állampapírokat ma megveszik, tehát nem kölcsönöket veszünk föl nemzetközi szervezetektől, nem befektetőnek nevezett pénzügyi spekulánsok veszik meg az állampapírokat, megveszik a magyar állampolgárok. Nem volt példa arra, hogy a magyar állampolgárok olyan bizalommal lettek volna a saját államuk felé, mint most. Ezermilliárd forint értékű magyar állampapír magyar magánszemélyek kezében van, ők finanszírozzák az államot belülről, ha úgy tetszik.”
A magyar állam eurókötvényeiről: itt, Budapesten is el tudjuk adni – megfordítottuk a rossz tendenciákat
„…egy hónappal ezelőtt vagy három héttel ezelőtt eurókötvényeket is kibocsátott a magyar állam. A tegnapi gyorsjelentésekben azt olvastam, hogy elérte a százmillió eurót, tehát nekünk még csak ki sem kell menni devizát kibocsátani külföldi piacra, mert itt, Budapesten is el tudjuk adni az euróban fizetett állampapírjainkat. Tehát Magyarország pénzügyi oldalról biztos lábakon áll, a munkanélküliség csökken, az államadósság csökken, a költségvetés három százalék alatt, amire 2002 és 2010 között nem volt példa, és ráadásul a születések száma is nőtt az év eddigi időszakában mintegy négy százalékkal. Én azt állítom – meglátjuk, hogy a következő év mit hoz –, de az én állításom az, hogy a rossz tendenciákat, a rossz irányokat, amelyek jellemezték Magyarországot 2010-ig, egy nagy munkával, az emberekkel közösen elvégzett nagy munkájával sikerült megfordítani. Rossz tendenciák helyett jó tendenciákat várhatunk a következő hetekben, hónapokban és egy-két évben is.”
A magyar emberek megtermelték az önkormányzatok adósságátvállalásához szükséges pénzt – „Kérek mindenkit, figyeljenek,” mert a forint bizonytalan lesz jövőre – Jövőre az eladósodott vállalkozásokat váltjuk ki
„…az önkormányzatok adósságátvállalásához szükséges pénzt a magyar gazdaság, illetve a magyar emberek megtermelték. Tehát az önkormányzatokat nem újabb hitelből váltjuk ki, hanem a magyar gazdaság által előállított saját pénzből. Most itt talán érdemes azt elmondani, hogy az eladósodás 2010-re nemcsak az államot hozta nehéz helyzetbe, sőt sodorta a szakadék szélére, hanem az önkormányzatokat is, hiszen ők is az elmúlt tíz évben adósodtak el, a családokat is – különösen a devizahiteleseket – és a vállalatokat is. Tehát amikor én azt vállaltam a választásokat megelőzően, hogy az országot ki fogjuk közösen szabadítani az adósságcsapdából, akkor arra gondoltam, hogy csökkentjük az államadósságot, ez folyamatosan, sikeresen, európai elismerés mellett halad, hogy kiszabadítjuk a családokat, itt a devizahiteleseknél, ugye, a végtörlesztéssel kihoztunk 150-170 ezer családot, most az árfolyamgát intézményét szeretnénk népszerűsíteni. Kérek mindenkit, figyeljenek. Mindenki, aki csak tud, lépjen be az árfolyamgátba, mert a magyar valuta, vagyis a forint árfolyama – mint minden európai valutaárfolyam – a következő évben bizonytalan lesz. Ne kockáztassanak, lépjenek be az árfolyamgátba. Az önkormányzatokat most váltjuk ki, és a következő évre marad az eladósodott magyar vállalkozások dolgának a rendezése, itt történt a legkevesebb, de miután három területen már sikeresek vagyunk, most a következő évben minden erőnket a negyedik célra összpontosíthatjuk.”
Az adórendszerben már nincs válságadó, nincs ideiglenes elem: megalkottunk egy új magyar gazdasági modellt
„Semmilyen válságadó nincs már a magyar gazdasági rendszerben, semmilyen ideiglenes eleme nincs az adórendszernek, az az adórendszer, amit megalkottunk törvény formájában most, a 13-as költségvetés bevételeit megalapozandó, a magyar gazdasági modell adórendszere. Azt tudom mondani, hogy két, két és fél éves munkával mi nem kijavítottuk csak a múlt jó néhány súlyos hibáját, hanem egy új magyar gazdasági modellt alkottunk meg. Ebben már nincs többé ideiglenes elem. Ami benne van, az hosszabb távon is benne fog maradni. Az egyik vezérlőelv a méltányos közteherviselés. Nem fogjuk csökkenteni a bankok adóját, nem fogjuk csökkenteni az energiaszektor adóját, általában a monopolhelyzetben lévő cégek adóját nem fogjuk csökkenteni, ellenben csökkentjük a személyi jövedelemadót, csökkentjük a munkát terhelő járulékokat, és csökkenteni fogjuk a munkahelyvédelmi akcióterv keretén a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalók terheit. Következésképpen ez azt jelenti, hogy a magyar adórendszer egy modern, szerintem a mostani gazdasági válságra választ jelentő, de egyúttal a válság utáni időszakban is Magyarországot sikeressé tevő adórendszer.”
Befagyasztottuk a rezsiköltségeket, nincs áthárítás, majd kevesebb profitot visznek haza; „az én politikámnak az a célja…”
„Tehát nincs itt semmilyen áthárítás, a bankadónak nem sikerült áthárítani a költségeit a lakosságra, a tranzakciós adót sem fogják tudni áthárítani, a közműcégek sem tudják megtenni ezt, mert befagyasztottuk a rezsit. Erről volt egy parlamenti […] vitanap, és nem is akarunk erről a politikáról lelépni, sőt azon gondolkodom és dolgozom gőzerővel sok munkatársammal együtt, hogyan tudnánk a rezsiköltségeket csökkenteni. 2002 és 2010 között jó néhány rezsifajtának, különösen a gáznak meg az elektromos áramnak nagyságrendekkel megnőtt az ára. Volt, ahol száz százalékot meghaladó mértékű árnövekedés volt tíz év alatt, holott azt ígérték, hogy nem lesz gázáremelés. Én most is azt mondom, nemcsak hogy nem lesz gázáremelés, meg rezsiemelés, hanem megpróbálok mindent megtenni azért, hogy a következő évben a rezsiköltséget csökkenthessük. Nem elfogadható dolog, hogy a magyar emberek jövedelmének tekintélyes része eleve rezsire megy el, és nagyon kevés pénz marad arra, hogy abból a saját terveiket valósíthassák meg.” „…azok, akik profitot állítanak elő a rezsiszektorban, azok ezentúl kisebb profitot fognak elvinni, az ő hasznuk kisebb lesz, az adóterhük nő, az embereknél meg több pénz marad. Így kell ezt csinálni, csak ezek nagy elefántok, nagy cégek, nagyon nagy nemzetközi érdekérvényesítő erővel, tehát amikor a kormány föllép a rezsiköltségek befagyasztása érdekében vagy csökkentése érdekében, az azt jelenti, hogy a gáz- vagy az elektromos szektorban működő nagy nemzetközi cégeknek a hasznát elkezdjük csökkenteni, és azt az összeget hagyjuk ott az embereknél.” „Még egyszer mondom: én úgy érzem, hogy a magyar embereknek igazuk van, amikor szinte elviselhetetlennek minősítik azt a körülményt, hogy dolgoznak, megkapják a fizetésüket, és ha kiszámolják, annak tekintélyes része fölött lényegében nem is rendelkeznek, mert vagy adósságot kell belőle csökkenteni, vagy pedig a létfenntartáshoz szükséges rezsiköltség viszi el a fizetést. Alig marad valami. A politikának az a célja, legalábbis a mi politikánknak vagy az én politikámnak az a célja, hogy minél több olyan összeg legyen az emberek zsebében, ami fölött szabadon rendelkezhetnek, és a saját céljaik érdekében használhatják föl.”
A közműadót azért vezették be, mert „ez a szektor nem a profit világa a mi felfogásunkban”
„Azt is azért vezettük be, hogy világos legyen, hogy ebben a szektorban Magyarországon az elérhető profit egyre szűkülni fog. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy a létfenntartáshoz szükséges közszolgáltatások nem arra valók, hogy azon valaki pénzt keressen. Hanem arra valók, hogy az emberek életben maradjanak, fűteni tudjanak, használhassák a gázrendszert, vízhez jussanak, egyáltalán XXI. századi életük lehessen. Ez a szektor – még egyszer mondom – nem a profit világa a mi felfogásunkban. Azt elfogadom, hogy aki energiát termel, tehát termelő, ott profitnak kell jelentkeznie, de aki ezután ékelődik be a fogyasztók és az energiatermelők közé, ott szerintem a profitot minimálisra kell szorítani, mert még egyszer mondom: itt az emberek mindennapi életéről, és a szabad felhasználású jövedelmük mértékéről van szó. Tehát itt eltökéltnek kell lenni, bár erős szél fúj szemben.”
A hajléktalanokról: „megteremtettük a lehetőségét annak, hogy ne kelljen az utcán élni”
„Először is a régi jogszabálynak az elvi alapját az adta meg, sőt erkölcsi alapról beszélhetünk, hogy a magyar állam képessé vált arra, hogy annyi menedékhelyet tudjon fönntartani, mint amennyi ember fedél nélkül van ma Magyarországon. Tehát senki sem kényszerülhet az utcán élni, senki sem kényszerülhet arra, hogy megbirkózzon a faggyal meg a téllel az utcán, hiszen ha akarja, akkor rendelkezésére áll olyan fedett, fűtött hely, ahol a nehéz időszakot átvészelheti. Tehát megteremtettük a lehetőségét annak, hogy ne kelljen az utcán élni. Innentől fogva jogos az emberek többségének az az igénye, hogy ők nem szeretnék, ha a lakóhelyük közterületein hajléktalanok élnének.”
Az Ab döntése a hajléktalanokról „életszerűtlen”; alkotmányba kell foglalni az önkormányzatok jogát a hajléktalanok eltávolítására a közterületekről
„Az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, ezt a döntést én tiszteletben tartom, de életszerűtlennek is látom egyúttal. Egyeztettünk az önkormányzati vezetőkkel, valószínűleg fogunk az emberekkel is egyeztetni, hogy meghatározzuk a változás irányát. Két módon lehet ilyenkor változtatni: vagy az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a vonatkozó jogszabályokat megváltoztatjuk, illetve úgy alkotjuk meg őket újra, ahogy az Alkotmánybíróság kérte, vagy ki kell mondani olyan alkotmányos elveket akár az alkotmányban, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok úgy dönthessenek, hogy márpedig az ő közterületeiken nem élhetnek életvitelszerűen hajléktalanok. Hogy melyik megoldást fogjuk választani, az a következő hetekben dől el. Egy dolog biztos: jön a tél, már most, tegnap este megjött a hideg. Kineveztünk egy tél tábornokot, most magunk között így hívjuk Bakondi urat, akinek az a dolga, hogy a kormány, illetve az állam minden egyes szervének utasításokat adhasson, ahogy a szükség megkívánja, annak érdekében, hogy senki se kényszerüljön arra, hogy reménytelenül nézzen szembe a hideg téllel. A melegedőket megnyitottuk, a menekültszállások nyitva vannak, a hajléktalanszállók nyitva vannak. Van annyi hely, hogy az összes fedél nélkül élő ember télire biztos menedéket találjon.”
A regisztrációról: politikai műbalhé, mert ez a nyugati civilizáció bevett intézménye; „aki kicsit is ért az államvezetéshez, tudja…”
„Nincs azzal semmi gond […] én ezt egy politikai műbalhénak tartom. Tehát aki egy kicsit is ért az államvezetéshez, meg ismeri a magyar állam működésének rendszerét, pontosan tudja, hogy nem rendelkezik Magyarország olyan központi nyilvántartással, amely alapján le lehetne vezényelni a választást. Tehát nincs olyan nyilvántartása a magyar államnak, amellyel annak kockázata nélkül lehetne választást tartani, hogy több százezren nem tudnak szavazni. Nincs ilyen nyilvántartás. Két lehetőség van: vagy létrehoz az állam egy ilyet, vagy azt mondja az embereknek, aki választani akar – a szerint, hogy hol akar választani, azt a helyet megjelölve –, regisztrálja magát. Az utóbbi a jó megoldás. Nem fogunk létrehozni olyan állami nyilvántartási rendszert, amely napra pontosan követni tudja, hogy éppen melyik állampolgárunk hol van. Ilyen már a modern világban nincsen, régen a szocializmusban volt, meg az utána következő két évtizedben is még úgy, ahogy, bár már 2010-ben is több tízezren kirekesztődtek a választásból. Erről nem szoktunk beszélni, de ez az igazság. De hogy a következő időszakban nem lehetséges olyan nyilvántartást létrehozni – a külföldön dolgozó nagyszámú magyar állampolgár miatt, tehát nem a kettős állampolgárokról beszélek, hanem a Londonban, Berlinben meg Bécsben dolgozó magyarokról, ráadásul a Magyarországon belüli mozgásokat sem követi már pontosan a központi nyilvántartás, nem büntetik meg azokat, akik elmulasztják bejelenteni az állandó lakhelyük megváltozását –, tehát nincs a magyar államnak olyan nyilvántartása, ami alapján tisztességes, fair, mindenki számára elérhető választási rendszert lehetne működtetni. Ha azt akarjuk, hogy az emberek ne záródjanak ki a választásból, új megoldásokat kell keresnünk. Ez a regisztráció, a nyugati civilizációnak bevett intézménye. Tehát szerintem az ellenzék is, meg azok, akik felemelik a szavukat, pontosan tudják, hogy ez csak egy politikai támadás, s ennek a ténybeli alapja teljesen hiányzik. A regisztráció európai intézmény, és szükséges Magyarországnak.”
A választási eljárási törvénynek „nyilván lesz” alkotmánybírósági kontrollja, de a regisztráció már nem lehet alkotmányellenes, hiszen benne van az alkotmányban
„– Lesz-e alkotmánybírósági kontrollja ennek a választási eljárási törvénynek?
– Nyilvánvalóan lesz.
– Ezt ki fogja kérni?
– Azt nem tudom.
– Ugye, most már a köztársasági elnök kérheti.
– Talán az elnök úr, de biztos, hogy lesz, mert...
– Valahogy odakerül, ezt én is így gondolom.
– Szerintem is oda fog kerülni, és ez jól is van így.
– De ha Önök kérik, akkor határideje is van az Alkotmánybíróság döntésének, és az nem haszontalan, ha mondjuk a választás előtt kiderül róla, hogy alkotmányellenes. Ha alkotmányellenes.
– Hogyne, ezt majd az Alkotmánybíróság meg fogja vizsgálni. Egy választási eljárási törvénynek számos részletszabálya van. A regisztráció nem alkotmányellenes, mert az alkotmány maga szabályozza a regisztrációt. Ilyen probléma nincsen. Tehát aki azt gondolja, hogy az Alkotmánybíróság a regisztrációt alkotmányellenesnek minősíti, az nem ismeri a magyar alkotmányt, amiben benne van a regisztráció, de ettől még van jó néhány olyan részletkérdés, amit azért jó, ha az Alkotmánybíróság vizsgál, mert az hűti a politikai vitának a hőmérsékletét, hűti a kedélyeket, mindenki nyugodtabb lesz. Azt gondolom, hogy egy alkotmánybírósági vizsgálat mindannyiunk érdeke.”
(m.zs.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!