Újabb fejlemények zsidólistázás-ügyben
- Részletek
- Szemle
- 2012. december 01. szombat, 07:23
- (m.zs.)
1. Magyarország: a kormány megvédi minden állampolgárát; házszabály-szankciók; debreceni tiltakozás; Kumin szerint minden rendben
2. Külföldi reakciók
3. A Jobbik a vasárnapi demonstrációról
4. Szijjártó és Gyöngyösi közös fellépése egy Azerbajdzsánról szóló konferencián
5. Az Ertsey-történet
1. Magyarország
Giró-Szász: a kormány megvédi állampolgárait
A kormány világossá szeretné tenni minden állampolgár számára, hogy megvédi őket az ilyen inzultusoktól – közölte szerdán újságírói kérdésre Giró-Szász András kormányszóvivő. A kormány álláspontja egyértelmű: a leghatározottabban elítéli Gyöngyösi Márton kijelentését: közleményben is jelezte, ő maga is elmondta, valamint kedden délután Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is kijelentette, hogy elítélik a jobbikos politikus kijelentését. „Ugyanúgy, ahogy eddig, a kormány ugyanazt a politikát követi minden ilyen típusú megnyilvánulással szemben, a legszigorúbban elítéli és fellép minden szélsőséges, antiszemita vagy rasszista megnyilvánulással szemben”, és teszi mindezt azért, mert nem csak a magyar, de az európai normákkal is összeegyeztethetetlenek ezek a hangok.
Újabb házbizottsági ülés: az utólagos szankciótól a pénzbírságig és a félbeszakításig
Az országgyűlési törvény módosítását kezdeményezi a Fidesz annak érdekében, hogy a jobbikos Gyöngyösi Márton hétfői parlamenti felszólalásához hasonló esetekben utólag is lehessen pénzbírságot kiszabni az országgyűlési képviselőkre – hangzott el a csütörtöki házbizottsági ülést követően. Az MSZP és az LMP is módosítaná az országgyűlési törvényt, a Jobbik pedig szeretné, ha a levezető elnök számára a Házszabály világos helyzetet teremtene ilyen esetekre.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta, a Fidesz még csütörtökön benyújtja azt a törvénymódosító javaslatát, amely szerint ha a levezető elnök nem tesz javaslatot az Országgyűlés méltóságát sértő kijelentéseket tevő képviselő bírságolásra, akkor a Házelnöknek erre 5 napon belül utólag is lehetősége lesz, és pénzbírságot szabhat ki az érintett képviselővel szemben. A bírság az országgyűlési törvénynek megfelelően legfeljebb a képviselői tiszteletdíj egyharmada lehet. Szerinte az Országgyűlés falai között a méltóság megőrzése kiemelten fontos, ezért a szólásszabadság és a mentelmi jog tiszteletben tartása mellett az ilyen kijelentéseket szankcionálni kell.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője eredetileg egy állásfoglalás-tervezet benyújtásával készült a csütörtöki házbizottsági ülésre, azonban elkésett a tanácskozásról, így előterjesztő hiányában a testület nem tárgyalta javaslatát. Az ülés után a sajtó képviselőinek elmondta: meg kell adni azokat a jogi lehetőségeket, amelyekkel a rasszista uszítást félbe lehet szakítani az Országgyűlésben. Az LMP a Fidesz javaslatával ellentétben jobban szeretné, ha nem lehetne „pénzzel megváltani” az ilyen kijelentéseket, hanem nem is lehetne végigmondani az ilyen beszédeket. Éppen ezért az LMP többpárti törvénymódosítási javaslat megalkotására tesz javaslatot a többi parlamenti erőnek annak érdekében, hogy az országgyűlési törvénybe kerüljön bele: ha egy felszólalás többek között faji, vallási vagy a lakosság más, az emberi személyiség lényeges vonásán alapuló csoportjaihoz tartozás miatti gyűlöletkeltésre irányul, akkor ezt a felszólalást félbe lehessen szakítani.
Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója szerint az LMP állásfoglalás elkészítésére vonatkozó javaslata megkésett, hiszen erről már a házbizottság keddi ülésén döntöttek a frakciók. Az MSZP nyitott és keresi az együttműködést annak érdekében, hogy a demokratikus ellenzék és a kormányoldal közös javaslattal egyszer és mindenkorra tegye lehetetlenné az Országgyűlésben a hasonló felszólalásokat.
Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke – aki az ominózus felszólalás elhangzásakor az ülést vezette – azt mondta: tételesen a jelenlegi Házszabályban nem szerepel olyan passzus, amelynek alapján neki levezető elnökként meg kellett volna vonnia a szót Gyöngyösi Mártontól. Ha lett volna ilyen passzus, megvonta volna a szót.
Fővárosi Közgyűlés – A testület elutasította a gyűlöletbeszédet
Állásfoglalásban mondta ki a Fővárosi Közgyűlés szerdán, hogy elutasítja a gyűlöletbeszéd minden formáját, és megvédi polgárait a „faji, vallási, etnikai és világnézeti különbségekből táplálkozó gyűlölettől”. A javaslatot Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője terjesztette a testület elé. A vitában Molnár Gyula MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy a közgyűlésnek mint köztestületnek reagálnia kell az Országgyűlésben elhangzottakra, amelyek elfogadhatatlan cselekményeket idéztek fel. Losonczy Pál, a Jobbik frakcióvezetője szerint Gyöngyösi Márton félreérthetően fogalmazott a parlamentben, ami miatt már többször elnézést kért. Bírálta ugyanakkor, hogy az MSZP nem kért elnézést mások mellett 1956-ért, az eszme sok millió áldozatáért. A Jobbik módosító javaslatot nyújtott be, amelyben azt indítványozta, hogy a testület ne tegyen különbséget áldozat és áldozat, gyilkos és gyilkos között. Ez a javaslat végül nem kapott támogatást. Pokorni Zoltán fideszes képviselő a vita lezárására szólított fel, szerinte a diskurzus nem tesz jót a közgyűlés tekintélyének, és árt a fővárosnak. Így vélte Tarlós István főpolgármester is: „nem kell a hangulatot mérgezni” a vitával. Kaltenbach Jenő, az LMP frakcióvezetője szerint viszont a történteket nem lehet szó nélkül hagyni. Az állásfoglalást 28 igen, 3 jobbikos nem szavazattal fogadták el a képviselők, az LMP-s Hanzély Ákos és a szocialista Horváth Csaba nem szavazott.
Az MSZP elnézést kér, amiért nem vette észre a provokációt
A szocialista és valamennyi, demokratikus érzelmű képviselő nevében kért elnézést Steiner Pál (MSZP), amiért nem vették észre az Országgyűlés hétfői ülésnapján elhangzott „provokációt”. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának tagja azt mondta, valószínűsíthető, hogy nemcsak a kérdező, de a levezető elnök, a jobbikos Balczó Zoltán is tudta, mi fog történni, és segített az esemény eltussolásában, amikor nem végezte el az ilyenkor szükséges teendőket, vagyis nem figyelmeztette a képviselőt és nem vonta meg tőle a szót. Steiner Pál szerint tudatos provokációra utal az is, hogy Gyöngyösi Márton hosszan artikulálta kérdését, és a parlamenti ülésnek egy olyan szakaszában tette fel azt, amikor „a figyelem szintje alacsonyabb”. Steiner Pál az ügy kivizsgálását, valamint az Országgyűlési törvény módosítását szorgalmazta, és felvetette a felszólalásra válaszoló Németh Zsolt külügyi államtitkár felelősségét is, akinek szerinte azonnal el kellett volna utasítania a kijelentést, de mivel ezt elmulasztotta, szerinte alkalmatlan a feladatára. Az MSZP azt is el akarja érni, hogy az országgyűlési törvényben a rasszista és kirekesztő kijelentések nevesítve legyenek, hogy az elnöknek mérlegelési jog nélkül, azonnal meg kelljen vonnia a szót a képviselőtől.
A Jobbik nem írta alá a debreceni közgyűlés frakcióvezetőinek elítélő nyilatkozatát
Közös állásfoglalásban ítélték el a faji, etnikai és vallási alapú megkülönböztetést a debreceni közgyűlés fideszes és szocialista frakcióvezetője. A Balázs Ákos (Fidesz-KDNP) és Szathmári Károly (MSZP) által aláírt dokumentumban kifejezik, hogy minden törvényes eszközt felhasználnak a békétlenséget szító, a kirekesztést célzó és a közbiztonságba vetett hit rombolására törekvő személyek felelősségre vonására. Az állásfoglaláshoz csatlakoztak a közgyűlésben frakcióval nem rendelkező civil szervezetek képviselői is, akik közül a DISZ Kulturális- és Sportegyesület két képviselője sárga csillaggal a zakóján jelent meg az ülésen. A csütörtöki keltezésű dokumentumot a Jobbik képviselőcsoportjának vezetője nem írta alá, a párt szerint ugyanis politikai provokációról van szó. Kulcsár Gergely, a Jobbik Hajdú-Bihar megyei elnökének pénteki közleménye szerint „a Jobbik Magyarországért Mozgalom debreceni frakciója a leghatározottabban visszautasít minden olyan szándékot, amely arra irányul, hogy az országosan megnyilvánuló tendencia kapcsán valamennyi jobbikos képviselőt antiszemitaként és rasszistaként állítson a közvélemény elé”.
Gyertyagyújtással tiltakoztak péntek este a debreceni Református Nagytemplom előtt történelmi egyházak, az önkormányzat, valamint pártok és civil szervezetek képviselői a rasszizmus és a gyűlöletkeltés ellen. Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke azt mondta: „nemrégiben olyan szó hangzott el, ami nem száll el, belegázolt sokak lelkébe és sokakat érintett meg.” Ami most történt, ahhoz szavunk kell, hogy legyen. „Mi lenne, ha a határon túli magyarokat is listáznák ott, ahol élnek? Mi lenne, ha a kettős állampolgárságot felvevő határon túli magyarok kapcsán is nemzetbiztonsági kockázatot emlegetnének helyi politikusok?” A rendezvényen megjelent Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, továbbá a Fidesz, az MSZP, a DK és több civil szervezet képviselője. A zuhogó esőben a debreceni Kossuth téren megjelent mintegy száz résztvevő az esemény zárásaképp elénekelte a Himnuszt. A tiltakozást követően a Nagytemplom előtt megjelent tucatnyi fiatal is, akik hangos felkiáltással jelezték, hogy ők a „palesztin áldozatok” emlékére jöttek gyertyát gyújtani.
Az Egyesült Államokban pozitívan reagálnak azokra a változtatásokra, amelyeket Magyarország a legtöbbet bírált kérdésekben tett, közölte pénteken az MTI-vel a héten New Yorkban és Washingtonban folytatott megbeszéléseit összegezve Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár. „Azt tudtam megállapítani, hogy lényegesen kedvezőbben ítélik meg a magyar helyzetet, pozitívan reagálnak azokra a változtatásokra, amelyeket Magyarország tett a legtöbbet kritizált kérdésekben.” „Tárgyalópartnereim New Yorkban és Washingtonban is elismerték, hogy a magyar kormányzat szereplői és a magyar intézmények, így az Országgyűlés is, gyorsan és határozottan reagáltak” az antiszemita parlamenti felszólalásra. Az ilyen ügyekben továbbra is cél a minél gyorsabb reagálás. „Ha tudunk ebben javítani, akkor javítani fogunk” – mondta.
(Egyébként szerinte „a sajtószabadság kérdésében most, hogy már elég jelentős idő áll mögöttünk a változások óta, a fő tapasztalatok semlegesek vagy pozitívak. Ebből kifolyólag sok korábbi félelem és aggodalom eloszlott”.)
2. Külföld
Az Európai Bizottság elítéli az antiszemitizmust
Az Európai Bizottság elítéli az antiszemitizmust, közölte a belügyi biztos szóvivője újságírók kérdésére szerdán, az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján, miután arról kérdezték, hogy mi a brüsszeli testület álláspontja Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselő hétfői parlamenti felszólalásáról.
A Die Presse osztrák napilap brüsszeli tudósítója, Oliver Grimm a bizottság álláspontján kívül arra is kíváncsi volt, szükségesnek tarja-e a testület a gyűlöletbeszéd elleni fellépés uniós szabályozását vagy annak szigorítását. Michele Cercone, Cecilia Malmström belügyi biztos szóvivője válaszában azt mondta, minden tagállamban a helyi hatóságok feladata, hogy az ilyen ügyeket, eseteket kivizsgálják. Ám az Európai Bizottság mélyen elítéli az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet minden formáját, és az Európai Unióban jelenleg is létezik olyan döntés, amelynek értelmében minden tagállamnak törvénybe kell iktatnia a gyűlöletkeltés, az izgatás, a közösség tagja elleni erőszakra uszítás tilalmát, aminek megvalósítását a bizottság ellenőrizni is fogja.
Az Európai Szocialisták Pártja elítélte a beszédet
Az Európai Szocialisták Pártja (PES) pénteken nyilatkozatban ítélte el Gyöngyösi Márton kijelentését. A jobbikos országgyűlési képviselőt a PES közleménye szélsőjobboldali magyar parlamenti képviselőnek minősítette. Az európai szocialista pártok ernyőszervezete szerint a Jobbik „közel áll” a Fidesz-kormányhoz. Szergej Sztanisev, az európai szocialisták elnöke szerint a Jobbik ismét bebizonyította, hogy „a félelemkeltés és az előítéletesség olvasztótégelye”. „Nincs semmilyen demokratikus javaslatuk, és a gyűlölet nyelvére süllyesztik le a politikai vitákat.” Ezek a szélsőséges csoportok nem csupán a kisebbségekre, hanem a magyarországi és az egész európai demokráciára nézve is fenyegetést jelentenek. Egyben felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy „végre foglaljon állást, és büntesse meg ezeket a szégyenletes cselekedeteket, minden kapcsolatot megszakítva a Jobbikkal”.
Izrael elítéli az antiszemita megnyilvánulást
Ilana Stein, az izraeli külügyminisztérium szóvivője az MTI-nek adott szerdai nyilatkozatában közölte: „Élesen elítéljük az utóbbi időben Magyarországon megnyilvánuló, a (parlamenti) beszédben kifejeződött antiszemitizmust.” Izrael elvárja a magyar demokratikus erőktől, hogy határolódjanak el az ilyen megnyilvánulásoktól és eseményektől, illetve hogy tegyenek meg minden általuk szükségesnek vélt lépést a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elterjedése ellen. Izrael örömmel fogadja „a már eddig is elhangzott, az antiszemitizmust elítélő hangokat, és további ilyen hangok csatlakozására” szólít fel.
Az Európai Rasszizmus Elleni Hálózat (ENAR) csütörtökön nyilatkozatban üdvözölte, hogy a magyar kormány erőteljesen elítélte Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselő antiszemita kijelentését. Az ENAR az európai országokban tevékenykedő rasszizmusellenes nem-kormányzati szervezetek ernyőszervezete Brüsszelben közzétett nyilatkozatában azt írta: az antiszemitizmusra adott erőteljes magyarországi válasznak visszhangot kell keltenie szerte Európában. „Ez nem elszigetelt incidens Európában. Csak ezen a héten Franciaországban egy ügyvéd azt kérte, mentsenek fel egy bírót, mert zsidó volta miatt gyaníthatóan elfogult. Az Egyesült Királyságban 299 antiszemita incidens történt 2012 első hat hónapjában.” „Most arra szólítjuk fel a magyar kormányt, hogy legyen ugyanilyen határozott az országban élő más kisebbségekkel, különösen a roma közösséggel szembeni rasszista jellegű erőszakos incidensek ügyében.”
WJC: a kormány szálljon szembe a szélsőjobboldallal!
A magyar kormánynak szembe kell szállnia a szélsőjobboldallal, mondta a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke a Der Tagesspiegel című német lapnak nyilatkozva. Ronald S. Lauder elmondta: „sajnos azt kell megállapítani, hogy a magyar kormány gyakran vonakodva reagál az uszító kijelentésekre, és a legtöbbször megelégszik a szóbeli elmarasztalással”. „Veszélybe kerül a demokrácia, ha nem parancsolnak azonnal minden eszközzel megálljt a barna kísértetnek.” Szomorú, hogy az antiszemitizmus „ismét nyíltan megmutatja csúf pofáját” éppen Magyarországon, ahol a holokauszt idején oly sok szenvedést okoztak a zsidóknak. Még szörnyűbb azonban, hogy a roma kisebbség tagjait bűnözőnek bélyegzik és megfélemlítik a Jobbik környezetéből származó, verőlegényekből álló bandák.
3. Jobbik
Jobbik: szánalmas a kormánypártok és az „egyesült baloldal” nagykoalíciója
A Jobbik szerint szánalmas, ahogyan a kormánypártok és az „egyesült baloldal a megfelelési kényszer hatására nagykoalícióba szerveződik”, mondta Volner János jobbikos politikus csütörtöki sajtótájékoztatóján a vasárnapi demonstrációról. „Szánalmas kutyakomédiának” nevezte azt, hogy az ellenzéki pártok a kormányoldallal közösen vesznek részt a fenti szervezetek által szervezett eseményen. A jobbikos politikus gratulált a Fidesz politikusainak ahhoz, hogy nyíltan felvállalják a Bajnai Gordonnal és a Mazsihisszel alkotott nagykoalíciós tüntetést. „Így legalább mindenki láthatja, hogy ki kivel van és ki kinek próbál megfelelni.”
4. Szijjártó és Gyöngyösi közös fellépése egy Azerbajdzsánról szóló konferencián
A Magyarország és Azerbajdzsán közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulója alkalmából rendezett csütörtöki budapesti nemzetközi konferencián előbb Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, egyúttal a magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság társelnöke beszélt arról, hogy a kormány felismerte, a nyugati országok versengenek a keleti szövetségkötési lehetőségekért, így Magyarország is benevezett ebbe a versenybe, és komoly erőfeszítéseket tesz a sikerért. A válság után semmi sem lesz olyan, mint korábban, új politikai és gazdasági környezetre kell felkészülni. Majd Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke, az Interparlamentáris Unió magyar-azeri baráti tagozatának elnöke mondta azt, hogy a válság bebizonyította, a korábbi magyar külpolitika korrekcióra szorul, az egyoldalú euroatlanti irány kiszolgáltatottá teszi az országot. Magyarországnak egyszerre kell keletre és nyugatra tekintenie, és ebben nagy előnye, hogy európai és keleti identitással is rendelkezik.
5. Az Ertsey-történet
Novák Előd Jobbik-alelnök szerdán este minden parlamenti képviselőnek emailben küldte el azt a levelet, amelyben tájékoztatást kér, hogy a magyaron kívül rendelkezik-e más állampolgársággal. Szerinte Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke megerősítette Jóri András adatvédelmi biztos korábbi állásfoglalását, amely szerint az országgyűlési képviselők kettős állampolgárságára vonatkozó adat közérdekből nyilvános személyes adat, így az erre vonatkozó tájékoztatást a képviselők kötelesek bárki számára megadni.
Novák Előd elmondta: szerda este az első válaszadó Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, fideszes képviselő volt, aki közölte, hogy nincs a magyaron kívül más állampolgársága. Azóta folyamatosan érkeznek a válaszok, amelyek elküldésére Novák Előd 30 napos határidőt adott.
Bár a válaszokat egyben akarják nyilvánosságra hozni, csütörtöki sajtótájékoztatóján már közölte, hogy Ertsey Katalin úgy nyilatkozott: rendelkezik izraeli állampolgársággal. A Jobbik ezért lemondásra szólítja fel Ertsey Katalint, ugyanis szerinte elfogadhatatlan, hogy ezt az LMP-s politikus eddig „eltitkolta” a választói és a nyilvánosság előtt. Egyébként is, a Jobbik kezdeményezni fogja az országgyűlési törvény módosítását is, hogy szankcionálni lehessen azokat, akik szándékosan vagy mulasztás miatt, de nem válaszolnak a levelére és ezzel törvényt sértenek.
Ertsey a levelet azért írta, hogy a jobbikos kérdés abszurditására felhívja a figyelmet
Ertsey Katalin csütörtökön az Indexnek elmondta, egy ironikus hangvételű levelet írt Nováknak, amelyben a jobbikos politikus kérdésének abszurditásra akarta felhívni a figyelmet. Ezért írta, hogy izraeli állampolgár, a magyar állampolgárságát pedig vásárolta, emellett piréz állampolgársággal is rendelkezik. Ő természetesen nem izraeli állampolgár, a levelével csak arra akart utalni, hogy Novák elvesztette a kontrollt.
Novák szerint Ertsey „humorosnak szánt” válasza törvénysértő. „Értettem én a viccet, csak nem szeretem, ha hazánk Izrael általi gyarmatosításáról van szó.” „Bár sajnos életszerű, hogy az LMP képviselője izraeli állampolgár, leveléből nyilvánvalóan tudtam, hogy válaszadási kötelezettsége alól ilyen polgárpukkasztással akar kibújni”, mondta a Jobbik-alelnök.
NAIH: az nem nyilvános adat, hogy valaki melyik más állam állampolgára
Az országgyűlési képviselők esetében is csak a kettős vagy többes állampolgárság ténye nyilvános adat, az viszont nem, hogy az illető melyik más állam állampolgára – közölte Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke csütörtökön. Az arra vonatkozó információ, hogy az érintett Magyarországon kívül melyik más állam állampolgára, azért nem tekinthető nyilvánosnak még közszereplők esetében sem, mert a magánszféra részét képezi, hiszen „szenzitív adatra engedhet következtetni”.
(m.zs.)
Korábban:
– Gyöngyösi Márton a magyar országgyűlésben a zsidó politikusok „felméréséről”
– Jobbikos zsidózás: a tiltakozások
– Nyílt levél Kövérnek – a magyar kormány új alapítványa – az ADL is kételkedik
– Vasárnapi tömegdemonstráció: Rogán, Mesterházy, Bajnai
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
