Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. november 28.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. november 30. péntek, 03:44
- Megbeszéljük
Az MSZP ajánlatot tett tárgyalásra
Tóbiás József, az MSZP országgyűlési képviselője
Bolgár György: - Ma délután bejelentették, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a demokratikus ellenzék erőivel, pártokkal, szervezetekkel az együttműködésről. Először szakpolitikai kérdésekről, aztán egy lehetséges választási szövetségről. Ez azt jelenti-e, hogy az MSZP át akarja venni a kezdeményezést?
Tóbiás József: - Nem. Abszolút nem jelenti azt. Pontosan azt jelzi, hogy egyik oldalról a 2011-es kongresszus óta minden kongresszusi határozatban, választmányi döntésben egyértelműen a szövetségkötés mellett és az összefogás mellett tett hitet a Szocialista Párt. Másik oldalról pedig az világosan látszik az elmúlt hetek eseményeiben, hogy az összefogás szereplői között politikai és civil oldalról is mintha egyaránt lelassultak volna ezek az egyeztetések. És mi annak a menetrendnek megfelelően, ahogy azt terveztük, szakmapolitikai egyeztetést kívánunk elindítani, amely végeredményét tekintve torkollhat egy választási szövetségbe 2013 év végére.
- És akkor legalább nem a vagy-vagy kérdése vetődik fel rögtön, hogy vagy együttműködtök, vagy nem lesz megállapodás semmiről, hanem időt adnak maguknak is meg a többi ellenzéki erőnek is arra, hogy jobban megismerjék egymás elképzeléseit, akár egymást is személyesen, jobban kitapasztalják, hogy ki mit akar, és hogyan képzeli ezt. Vagyis egy hosszú egyeztetett együttműködési javaslatról van szó?
- Ez egy olyan menetrend, amely 2013 januárjától indulna el. Négy különböző elemet rögzít ez a papír. Az első elem a szakmapolitikai egyeztetésekről szól, pontosan azért, hogy ne csak a választói szavazat maximalizálása legyen a téma, hanem az Orbán-rendszer utáni világ alapjainak és felépítményeinek a közös végiggondolásában is legyenek meg azok a közös minimumok, amelyekben egyetértünk. A második szakasz maga a regisztrációs kampányra való felkészülés, hiszen az ma már a választási eljárásról szóló törvény elfogadását követően egyértelműen és világosan látszik, hogy egy szűkített mezőben egy nagyon lejtős pályán kell megfelelni annak az elvárásnak, hogy a Fidesz politikai szándéka ellenére a társadalmi akarat erősebb legyen a változtatásért. Ezért nemcsak az adott politikai pártoknak, hanem minden civil szervezetnek, aki a változásért akar tenni, az összefogását, összehangolt szervezeti mozdulatát meg kell tervezni. Ez a második szakasz. A harmadik szakasz maga a regisztrációs kampány, hiszen az az első fordulója a választásoknak, tehát ehelyütt is bíztatnám a rádió hallgatóit, hogy egyszer el kell menni azért szavazni, hogy soha többé ne kelljen ilyen típusú szűkített eljárásban a demokrácia megcsúfolását célzó törvénnyel szembenéznie a magyar állampolgároknak. És a negyedik szakasz az, amikor a személyi feltételekről, a közös jelöltek állításáról, valamint a közös lista állításáról kell dönteni, ez pedig 2013. decembere, 2014. januárja. Tehát ez az a folyamat, amit kínálunk. Ez eddig is világos volt, hiszen a Szocialista Párt egy program alapú együttműködésben gondolkodott, ehhez kínál most felületet, együttműködést mindazoknak, akik ezt elfogadják. Ez nem jelent sem csatlakozást, sem pedig azt, hogy ők beállnának valahova. Ez azt jelenti, hogy a szervezetek önállóságának megtartása mellett gondolkodás indul el arról, hogyan és miképpen látjuk ma a valóságot. Ha ez a valóságábrázolásunk azonos, akkor a megoldásokban pedig lehessen sokszínűen gondolkodni és megtalálni a legjobb megoldásokat azért, hogy például ma Magyarországon ne legyen négymilllió olyan állampolgárunk, aki a létminimum környékén vagy az alatt él, vagy hogy ne legyen ötszázezer gyermek, aki éhezik. A gazdaságban, a foglalkoztatás bővülésében, az oktatásban, szociális területen, az egészségügyben, környezetvédelemben és még sorolhatnám, milyen témák azok, amelyekben ki kell érlelni, hogy mindannyian, akik a változás szövetségében szerepet kívánunk vállalni, amikor megkapjuk a lehetőséget, a felhatalmazást a választópolgároktól, akkor annak szellemében járjunk el és azt valósítsuk meg, amire közösen tudunk vállalkozni.
- Nem tartanak-e attól, hogy a többiek részéről ugyanolyan értetlenség vagy elutasítás fogadja ezt, mint az Együtt-2014 mozgalom csatlakozási ajánlatát? Itt láttuk, hogy az LMP mennyire meghasonlott önmagával, hogy mit is csináljon. Az MSZP feltűnően és dicséretre méltóan nem szólt bele a dolgokba, láthatóan nagyon nagy önmérsékletet tudtak tanúsítani és semmilyen módon nem avatkoztak bele abba, hogy most mi is volna jó vagy kinek mihez kéne tartania magát. Viszont azzal, hogy előléptek ezzel a mostani indítvánnyal, lehet, hogy magukra vonják a többiek neheztelését, ha nem is haragját, mondván, hogy most itt van az MSZP, ez a legnagyobb ellenzéki párt, ők a legerősebbek, ez kétségtelen, és még most ők is akarnak diktálni?
- Azt kellene mondjam, hogy egyáltalán nincs így. A Magyar Szocialista Pártnak számos alkalommal mondták az elmúlt hónapokban, hogy nélküle nem megy ennek a rendszernek a leváltása. A Magyar Szocialista Párt ennek a kihívásnak tett eleget akkor, amikor politikai és szakmapolitikai menetrendet ajánl. Kettő, ez nem csatlakozás. Ez a szervezeteknek az identitását és szuverenitását abszolút nem korlátozza, ez csak egy együttműködés azért, mert világosan látszik, hogy ugyan a Magyar Szocialista Párt egy normális, demokratikus berendezkedésű országban, ahol a választójogi törvény lehetőséget ad a politikai pártoknak legalább az esélyegyenlőség elve alapján a versengésre, 2014-ben megverné a Fideszt. De nem ez a kihívás. Jóval nagyobb feladata van itt az MSZP-nek, és ennek a felelősségét érzi, ettől a felelősségtől vezéreltetve tette meg a javaslatot. Ez a javaslat pontosan arról szól, hogy nem személyeknek, nem szervezeteknek, nemcsak a politikai közéletben szerepet vállaló pártoknak, hanem megyei szinteken, helyi szinteken is létező és működő civil szervezeteknek, akik a változásért akarnak ringbe szállni támogatóként, tenni akaróként, nyújtson egy felületet. Miért? Azért, hogy ne a hatalom, ne a politika, hanem a társadalom érdekében fogjanak össze. Ma Magyarországnak van erre szüksége, nem pedig a politikának vagy az éppen Ön által felsorolt civil szervezeteknek, vagy politikai pártok vezetőinek. Nyitottak vagyunk és kellő alázattal viszonyulunk mindehhez. Van türelmünk. Ez pont arról szól, hogy ha már politikailag nem is, de szakmailag tudjuk, hogy mi az, amiben együtt kell majd működni 2014-ben.
- Hogyhogy politikailag nem is? Gondolom annyi közöset azért találnak magukban és remélnek is a többiektől, hogy ezt a mostani rendszert, a jogállam szétverését, a jogállam megcsúfolását, a gazdasági dilettantizmust és önkényt mindannyian elutasítják? Legyenek LMP-sek, MSZP-sek, vagy DK-sok, vagy azon kívüliek, nem?
- Bolgár úr, most mondta Ön el. Ez a dolog lényege. Sokkal több dolog köti össze ma ezt a demokratikus oldalt, mint amennyi elválasztja. Mi arra kínáltunk éppen egy menetrendet, hogy a szakmapolitikáknál kezdjük és nézzük meg, hogy ha mindenben egyetértünk, amit most Ön elmondott – és vélhetőleg ma nem nagyon ismerek olyan ellenzéki demokratikus erőt, aki ezzel ne értene egyet –, akkor a megoldásokban hogyan legyen a jogállamiság helyreállítása. Hogyan nézzen ki az a 4. Magyar Köztársaság amelyben hiszünk. Hogy milyen legyen az a gazdaság amely nem egyedül és kizárólag a foglalkoztatás bővülésnek az eszköze, hanem van ezen túl még számos olyan állami szerep, amelyet fel kell vállalni a következő kormánynak. Erről kell beszélni. Tehát én azt keresem.
- Közös kormányzásban gondolkodnak? Azzal a céllal hirdetik meg ezt az egyeztetési folyamatot? Nem csak a leváltás volna a cél? Mert sokan felvetik azt, hogy másképp nem fog menni, le kell váltani az Orbán-kormányt, helyreállítani a jogállamot és aztán majd esetleg egy újabb választással meg lehet nézni, hogy a kormányzásra kik állnak össze és milyen feltételek mellett. Önök már ennél tovább gondolkodnak? Azt mondják, ha már egyszer lesz választás, ha már egyszer megnyerik, akkor tudjuk, hogy mit is csinálunk utána?
- Úgy fogalmaztam, hogy ennek a folyamatnak a végén egy választási szövetség van, amelyben mind a százhat választókerületben a szövetségben résztvevők legjobbjai versenyeznek azért, hogy azok közül is a legjobb induljon el, akinek az a feladata, hogy megnyerje azt a választókerületet. Ehhez kell egyeztetéseket folytatni szakmapolitikailag a regisztrációs kampányban, majd a jelöltállításban.
- Tehát program is kell annak a közös jelöltnek.
- Pontosan. Kettő pedig, hogy ez önmagában a választási szövetségben egy közös jelöltállítást és egy közös listát feltételez. Na most, ha ebből indulunk ki, akkor igenis fontos, hogy meg tudjuk mondani, a 2014-es választás napját követő napokban, hetekben, hónapokban mi az, amit fogunk csinálni. És mivel új politikát szeretnénk megépíteni, amelyben azt gondolom, hogy ma mindenki érdekelt, az azt feltételezi, sőt azt követeli meg tőlünk, hogy elmondjuk, mit fogunk megcsinálni, és ahhoz kérünk támogatást. És bízunk abban, hogy akkor, amikor odaérkezünk, azt a társadalmi támogatást nemcsak a leváltáshoz kapjuk meg társadalmi felhatalmazásként, hanem a kormányzásban is tartósan meg tud maradni ez a társadalmi támogatás. Mert tudni fogja a társadalom ránk szavazott többsége, hogy mi az, ami történni fog a következő években.
- Jól értem azt, hogy akár azt is elképzelhetőnek tartja az MSZP, hogy ne induljon saját külön listával, hanem állapodjon meg a demokratikus ellenzék egy közös listában?
- Ennek a folyamatnak a végén természetesen a Magyar Szocialista Párt mind a százhat választókerületében kész arra, hogy közös jelöltet és közös listát is állítson.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő