rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. november 27.

A nemzetközi választási megfigyelők drasztikus korlátozása
Tóth Zoltán választási szakértő

Bolgár György: - Elfogadták a választási regisztrációt és a sok más egyebet tartalmazó választási eljárási törvényt. Egy elemére szeretnék most kitérni – bár lehet, hogy Ön még többet is elő fog hozni –, a nemzetközi megfigyelők jelenlétének szabályozására. Korábban Ön már feszegette, hogy túl nagy lehetőséget kap a hatóság arra, hogy a nemzetközi megfigyelők működését korlátozza. Ez a végleges szövegben is így maradt?

Tóth Zoltán: - Így maradt sajnos. Úgy látszik, hiányoztak az érzékeny fülek a nemzetközi választási megfigyelők ógyében vagy éppen hogy túl érzékenyek a nemzetközi megfigyelőkre, és épp ezért korlátozzák a jogaikat.

- Hogyan teszik ezt meg a törvény szerint?

- Nincs odaírva, hogy a belorusz módszert vezették be, de tulajdonképpen arról van szó.

- Vagyis?

- A törvény arról rendelkezik, hogy a nemzetközi megfigyelőnek akkreditáltatnia kell magát. Ezzel nincsen semmi baj, ez a világ sok országában így van.

- Tehát nem jöhet be csak úgy valaki akármilyen országból, hogy én ellenőrizni akarom a választásokat, engedjetek be, mutassátok meg az egészet. Viszont nem mondom meg, hogy kinek vagyok az embere és mit akarok pontosan csinálni. Ugye?

- Igen. Titkos megfigyelőként itt lehet, de az semmi hivatalosságot nem kap. Az akkreditáció által válik hivatalossá az illető. Ez nyugati minta szerint úgy van, hogy minden nemzetközi konferencián kap egy névjegykártyát az illető, amit feltűz a zakójára vagy a hölgyek a kiskosztümjükre. Magyarországon ezt továbbfejlesztették, ez egy olyan hivatalos nyilvántartássá vált, amelyben bejegyezni és törölni is csak a Nemzeti Választási Bizottságnak van joga, és egyikhez sem kell indok. Sem ahhoz, hogy valakit elutasítsanak a nyilvántartásba vételnél, illetőleg akit már akkreditáltak, azt minden indokolás nélkül kihúzhatják a listáról, és ezzel a hivatalos státuszát is megszüntetik.

- Jó. A szöveg, ahogy látom, azt tartalmazza, hogy a nemzetközi megfigyelő nyilvántartásba vételéről, valamint nyilvántartásból való törléséről a Nemzeti Választási Központ elnöke dönt, a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ez az utóbbi fél mondat vagy mellékmondat már elég zavaróan hangzik. Mi az, hogy nincs helye jogorvoslatnak? Az élet minden normális esetében úgy gondolja az ember, hogy ha hoznak egy döntést, ráadásul indoklás nélkül, akkor legalább mehetek valahova panaszkodni. Itt még ezt sem lehet?

- Ezek szerint nem lehet panasszal élni Magyarországon. Nyilván az ily módon majdan kizárandó külföldiek – mert szinte biztos vagyok benne, hogy lesznek ilyenek – el fogják mondani a sajtó nyilvánossága előtt, hogyan jártak el velük szemben.

- Hogy volt az eddigi szabályozás? Jön a nemzetközi megfigyelő, nyilvántartásba véteti magát, és hogy egy közkeletű kifejezéssel éljek: oszt’ jó napot? Rendben, ennyi az egész, és akkor azt csinál, amit akar?

- Nem. A nemzetközi megfigyelésnek vannak szakmai szabályai, amelyeket például az EBESZ ODIHR-nek nevezett szervezete – az európai béke és biztonsági folyamat emberi jogi és választási szekciója – bocsátott ki sok nemzetközi megfigyelő tapasztalata alapján, bizonyos szabályokat a kormányokkal egyeztetve. Az első és alapvető szabály, hogy a nemzetközi megfigyelők számára az adott állam anyagi ellenszolgáltatást nem nyújt. Tehát nem fizetik sem a repülőjegyét, sem a szállodáját, esti szórakozásáról sem gondoskodnak. Ezzel szemben a Központi Választási Bizottság köteles valamennyi választási folyamat megfigyelését lehetővé tenni. Ebbe azt is bele kell érteni, hogy a nemzetközi választási megfigyelők akár a kormánnyal, akár az ellenzéki pártokkal, jelöltekkel, a választópolgárokkal szabadon kommunikálhatnak. Nos, ez hiányzik a magyar törvényből.

- Valami olyasmi van, hogy kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre. De ezek szerint csak a választási szervek tagjaihoz juthat el a nemzetközi megfigyelő, máshoz nem?

- Így van. Magyarországon megtiltják de facto, hogy kapcsolatba lépjenek a jelöltekkel, pártokkal, a választópolgárokkal. Hát honnét lehetne egyébként a választással kapcsolatos visszásságokról információt szerezni?

- Ez abszolút röhejesnek hangzik. Nem tudok rá jobb szót, akármennyire is nem illik bele egy politikai interjú kereteibe. De az, hogy csak egy egészen szűk körhöz fordulhatnak a megfigyelők! Hogy lehet így ellenőrizni?

- Nagyrészt sehogy. Ha nincs információ, akkor persze probléma sincs, és ha nincs probléma, akkor nyilván nem is törölnek senkit a névjegyzékből. Tehát gondolom, ez úgy fog történni, hogy amikor majd megjönnek a választási megfigyelők és éppen valahol tetten érik őket, hogy találkoznak pártképviselőkkel, jelöltekkel vagy választópolgárokkal, akkor nyilván lesz egy buzgó feljelentés, és akkor majd törlik az illetőt a megfigyelők jegyzékéből.

- Eddig volt rá bármiféle mód, hogy a nemzetközi megfigyelőt, ha mondjuk túlbuzgó volt, valami rendellenes módon ellenőrzött, töröljék a névjegyzékből vagy nyilvántartásból?

- Nem, ilyen nem volt. Ezekkel az adott választási iroda foglalkozott, mert voltak ilyenek természetesen, túlbuzgó amerikai turisták, akik igyekeztek jól megmondani, hogy miért rossz a választási rendszer. Velük vagy a választási iroda helyi vezetője vagy én beszélgettünk el a központban, de egyébként semmit nem tettünk. Beszéltünk velük, de nem értettünk egyet, és ezzel napirendre tértünk az ügy fölött.

- De nem rendszabályozták meg, nem tiltották ki a választásokról őket, hanem egyszerűen elmondták, hogy ez nem így van.

- Pontosan. A külföldi megfigyelők döntő többsége nem politikai kalandor, hanem értelmes, a saját közigazgatásában dolgozó ember, aki legtöbbször maga is az otthoni választási rendszerét javasolja. Nem egyszerűen az adott ország bepanaszolása a cél, hanem nemzetközi tapasztalatcserére is alkalmat nyújt egy-egy ilyen megfigyelés.

- Egy ilyen paragrafus alapján nemzetközi szervezetek máris tiltakozhatnának?

- Igen.

- Fognak is? Mit gondol?

- Ezt nem tudom. Nem nagyon provokálják a kormányokat, inkább békésen elvannak. De ha rákényszerítik őket, akkor természetesen a nyilvánossághoz fordulhatnak és fordulnak. Ezt egyébként olvashatjuk, hiszen rendszeresen vannak olyan választások, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi előírásoknak vagy sztenderdeknek – ahogy ezeket szakmailag nevezik –, ilyenkor nem titkolják el a véleményüket.

- Szóval azzal kezdte, hogy belorusz módszer. Ez a szó legszorosabb értelmében így van?

- A nemzetközi megfigyelők vonatkozásában? Igen, pontosan így van.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái