Kultúraügyek: Nemzeti Színház, Műcsarnok
- Részletek
- Szemle
- 2012. november 26. hétfő, 04:34
- (m.zs.)
1. A Nemzeti Színház
Alföldi Róbertnek, a Nemzeti Színház igazgatójának mandátuma az évad végén, 2013. június 30-án jár le. 2012. október 15-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kiírta a Nemzeti Színház igazgatói pályázatát.
A tények
Alföldi Róbert november 13-án nyújtotta be a pályázatát (a teljes pályázat itt olvasható).
Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke november 14-én jelentette be, hogy eldöntötte, pályázik az igazgatói posztra. (A Heti Válasz interjút közölt vele, amelyben arra a felvetésre, hogy a Magyar Teátrumi Társaságot is vezető, kormánykörökkel jó kapcsolatot ápoló színházi ember nyilván megnyeri a pályázatot elmondta: nem lát a jövőbe, nem hiszi, hogy lejátszott meccsről lenne szó.)
November 19-én az Emmi közölte, hogy Alföldin és Vidnyánszkyn kívül Szennyai Mária színésznő és Hídvégi Miklós színész-rendező nyújtott be pályázatot a Nemzeti Színház vezetésére. (Az Index információi szerint „a Moíra művésznevű Szennyai Mária 62 éves, pályázott már a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói posztjára 2011 elején, nem ő nyert. Több tucat színházi szerepe mellett az IMDb szerint felbukkant a Szomszédok egyik részében, Károly titkáraként. A 62 éves Hídvégi Miklós színész, táncos-komikus szerepekben tündökölt igazán, korábbi felesége Oszvald Marika. Hídvégi korábban az Operettszínház és a veszprémi Petőfi Színház élére pályázott”.
November 22-én az Emmi közölte, hogy kilenctagú szakmai bizottság értékeli a Nemzeti Színház vezetői állására beadott pályázatokat. A testületben az Előadóművészeti Iroda Színházművészeti Bizottságának jelöltjeként helyet kapott Kerényi Imre rendező, Nagy Viktor rendező, Szigethy Gábor színháztörténész és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház megbízott főigazgatója. A munkavállalókat Törőcsik Mari, a nemzet színésze, a Színházi Dolgozók Szakszervezetét Konrád Antal színművész képviseli. Rajtuk kívül a miniszter jelöltjeként Révész Mária miniszteri főtanácsadó, a munkáltatói jogkör gyakorlójának képviseletében pedig az Emmi két szakreferense vesz részt a testület munkájában. A bizottságnak a pályázatok beérkezésétől számított 30 napon belül, december 14-ig kell értékelnie a munkákat. Azt követően a miniszternek további 30 napja lesz a döntésre.
A háttér
„Két és fél évnyi kínos magyarázkodás és számtalan meghiúsuló leváltási kísérlet után a kormány megtalálta a – szerintük – legtisztább módját Alföldi leváltásának: egy nyilvános és törvényesnek tűnő pályázat, ahol a bírálókat (legalábbis kilencből négyet biztosan) épp a legnagyobb rivális, Vidnyánszky Attila nevezi ki” – írja november 25-én felkerült elemzésében (Schmitti trükkel távolítanák el Alföldit) az alfoldiujra.blog.hu.
Az elemzés összefoglalása: „A Nemzeti Színház pályázatait bíráló testület majdnem felét (9-ből 4 főt) az a Színházművészeti Bizottság jelöli ki, melynek elnöke nem más, mint az egyik pályázó, Vidnyánszky Attila. Ezen felül ebből az ötfős Színházművészeti bizottságból két fő (Vasvári és Fekete) a Magyar Teátrumi Társaságban is beosztottjai Vidnyánszkynak.
Az ezáltal a bizottság által kijelölt, a Nemzeti Színház igazgatói pályázatának bírálatára hivatott négy ember közül kettő a kormányhoz feltétlen lojális pártkatona, Ókovács és Kerényi, akik közül Kerényi bizonyos szempontból Vidnyánszky lekötelezettjének is tekinthető, csakúgy mint Szigethy Gábor színháztörténész, miután mindkettőjüket a Vidnyánszky vezette MTT jelölte POSZT-válogatónak illetve zsűritagnak. A bizottság által negyediknek kijelölt Nagy Viktor pedig Vidnyánszky alelnöke az MTT-ben, és Vasvárihoz hasonlóan egy bukott igazgató, akit még a fideszes városvezetés is jobbnak talált leváltani.
A kilenctagú bizottság ötödik embere a miniszter jelöltjeként Révész Mária miniszteri főtanácsadó, akit a POSZT-ot szervező nonprofit kft. élére épp azután neveztek ki, hogy Vidnyánszky MTT-je tulajdonrészt szerzett a kft-ben. A hatodik ember a Színházi Dolgozók Szakszervezetét képviselő Konrád Antal, amely szakszervezetben erős jobbratolódás történt 2010-ben. A hetedik és nyolcadik ember kilétéről semmit nem tudunk azon kívül, hogy az EMMI két szakreferenséről van szó, így azt sem tudhatjuk, ők milyen üzleti vagy egyéb kapcsolatban állnak Vidnyánszkyval. A bírálóbizottság kilencedik tagja Törőcsik Mari, kétszeres Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház Örökös Tagja. A fügefalevél.”
Az elemzés végkövetkeztetése: „Ez az eljárás méltatlan Alföldi Róberthez, méltatlan a Nemzeti Színházhoz és méltatlan Magyarországhoz. Ezért mi, a Nemzeti Színház nézői kampányt indítunk azért, hogy az elvégzett munka elnyerje méltó jutalmát, és Alföldi Róbert maradjon a Nemzeti Színház igazgatója. Ehhez azonban RÁD is szükség van! Csatlakozz a Facebook oldalunkhoz és iratkozz fel a levelezőlistánkra, hogy könnyebben felvegyük a kapcsolatot!
Csak együtt sikerülhet! A Nemzeti Színház nézői.”
(A témához lásd még: Szörényi Levente nyílt levele Alföldi Róberthez, illetve a hvg.hu interjúját Alföldi Róberttel: Hagyjuk abba a háborút)
2. A Műcsarnok
A Makovecz Imre által alapított, az Orbán-kétharmad által az alkotmányba foglalt Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kapja meg a Műcsarnok és a Vigadó tulajdonjogát – erről döntött a kormány november 21-én, miután az MMA kultúrstratégiai szerepének megerősítéséről tárgyalt.
L. Simon László kultúráért felelős államtitkár bejelentette: a Műcsarnoknak mint ingatlannak a tulajdonjoga az akadémiához kerül, a kortárs kiállítóhelyet üzemeltető Műcsarnok Nonprofit Kft. tulajdonosa és fenntartója azonban továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) marad, a nonprofit kft. feladatellátásának művészeti és tartalmi kérdéseiben egyetértési jogot biztosítva az MMA elnöke számára.
A kormány döntött arról is, hogy az Emmi 2013. október 31-ig az MMA elnökének, Fekete Györgynek a bevonásával átvizsgálja a kultúrafinanszírozás intézményrendszerét, különösen a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a Nemzeti Filmalap, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap kulturális, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap filmes pályázati forrásait.
A kormány az MMA számára közreműködési lehetőséget biztosít a Kossuth-díjra és a Széchenyi-díjra javaslatot tevő bizottság munkájában, egyetértési jogot ad az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke és a szakbizottságok elnökei kinevezésében. Az akadémia képviselője a jövőben részt vehet a Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanács ülésein, tagot delegálhat a Magyar Ösztöndíj Bizottságba, valamint az Országgyűlés Szent Korona Testületébe. Döntés született a Nemzet Művésze díj megalapításáról is, amelynek odaítéléséről az MMA dönthet; a köztestület folyósítja az elismeréssel járó életjáradékot is. A Nemzet Művésze díj felváltja a Nemzet Színésze, a Magyar Mozgókép Mestere és a Magyar Állami Operaház Mesterművésze elismeréseket, amelyek birtokosai automatikusan részesülnek az új díjban.
„Szeretnénk, ha egy sokszínű, változatos, a magyar művészeti élet egészét lefedő Magyar Művészeti Akadémia jönne létre”, ezért 50 fővel, 250-re emelkedik a köztestület rendes tagjainak száma, akik művészi tevékenységük elismeréseképpen életjáradékban részesülnek, közölte az államtitkár. Ennek összege a jövő évtől bruttó 150 ezer, a levelező tagok esetén 100 ezer forint. A kormány támogatja, hogy a juttatás az évtized végéig elérje a Magyar Tudományos Akadémia által a Magyarországon élő, hazai akadémikusok részére folyósított havi tiszteletdíj összegét.
***
Az Index ismertetése: Jobbos ellenszervezetből az alkotmányba
„Az állami művészeti akadémia, a mostanra súlytalanná vált Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alapítási kálváriája még a rendszerváltás utáni szervezetalapítási láz idejére esik. Az MTA akkori elnöke, Kosáry Domokos az MTA reformjának keretében szerette volna, ha az Akadémia képviselné a különböző művészeti ágakat is.
A Széchenyi István Művészeti Akadémia tervét hosszú, a művészeti élet ismert alakjait is bevonó előkészítés után 1991 szeptemberében terjesztették az Akadémia elé, az első sajtóhírek novemberben jelentek meg, a szervező bizottság 1992 január 7-én ült össze először. Január 31-én Makovecz Imre váratlanul bejelentette, hogy ők viszont megalapították a Magyar Művészeti Akadémiát.
Az MMA jellemzően a jobboldali beállítottságú művészeket hívta meg soraiba. Az MTA szervezete a kilencvenes években nyilatkozatokban határolódott el az ellenakadémiától. A Pesti Hírlap 1992. február 20-án pedig azt írta: „’Miközben az Akadémián a szerveződés stádiumában van a Széchenyi Művészeti Akadémia, egy kis csoport, persze igazán neves művészekkel az élén, életre hívta a Magyar Művészeti Akadémiát. ... Vajon mi vezérelte az ellen-akadémia életre hívóit? Mert nem hiszem, hogy ok lenne a szépítgetésre, itt bizony írjuk le csak nyugodtan még egyszer, ellen-akadémiáról van szó’.”
***
– 2011. március 24-én az Orbán-kormány „százmillió forint átcsoportosítását rendelte el” a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté alakításához.
– Hírösszefoglalónk: Makovecz: Hellerék (a zsidók) nem törekedhetnek egy másik nép elpusztítására. Makovecz a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiáról azt mondja: „Heller Ágnesről és Konrád Györgyről is sok mindent tudok, és arról az alaphangulatról, ami az MTA-t uralja […] nem muszáj kereszténynek lenni ahhoz, hogy valaki ne álljon anyagi és politikai előnyökért valamelyik oldalra, mint mondjuk Heller Ágnestől kezdve az egész társaság, akiket én bandának hívok.”
– 2011. december elsején Orbán Viktor köszöntötte a köztestületként újjáalakult Magyar Művészeti Akadémiát.
– Fekete György az MMA elnöke 2011. december 5-én azt nyilatkozza az MTI-nek:
„Mivel ez nagyon jelentős szellemi potenciál nyolc művészeti ágban (képző- és iparművészet, építészet, zene, fotóművészet, film, népművészet, irodalom), mindig megvolt az igény, hogy a szerdai szalonokon túl az Akadémiának olyan hatóköre, tevékenysége is legyen, amellyel egy lehetséges nemzeti kulturális stratégiába bele tudja építeni saját tapasztalatait.” Két éve próbálták a politikusokat, intézményvezetőket, kulturális szakembereket meggyőzni arról, hogy ez megkönnyítené azt a munkát, amit az állami intézmények: múzeumok, levéltárak, színházak, táncegyüttesek nagyon nehezen végeznek elszigetelten.
***
Tiltakozik az AICA magyar tagozata a Műcsarnok átadása ellen
Elfogadhatatlannak tartja a Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének (AICA) Magyar Tagozata „a kulturális intézményrendszer és a kultúrafinanszírozás még működőképes elemeinek szétzilálását”. 2012. november 23-ai nyilatkozatukban tiltakoznak az ellen is, hogy a Műcsarnok tulajdonjoga a Magyar Művészeti Akadémiához (MMA) kerüljön.
Azt írják, a magyar állam egy kormányhatározattal lemondott novemberben a Műcsarnok épületének tulajdonjogáról, emellett vállalta, hogy az intézmény működését érintő művészeti és tartalmi kérdésekben egyetértési jogot biztosít a MMA-nak. „A lépéssel a kormány szembemegy minden olyan törekvéssel, amely az elmúlt évtizedekben a magyar kortárs képzőművészetet, annak intézményrendszerét a nemzetközi művészet vérkeringésébe kívánta kapcsolni. A lépéssel a kormány folytatja a kulturális intézményrendszer ’kiszervezését’, s ezzel magát a kultúrát jelentékteleníti el.” A döntéssel „az állam ideológiai szabályozásra nyújt felhatalmazást egy olyan szervezetnek, amelyet nem ellenőrizhet”. A kormány „visszaforgatja az idő kerekét", azaz olyan struktúrákat támaszt fel, amelyek a magyar képzőművészet történetében „a legmaradibb elképzelésekhez” kapcsolódtak. „A kormány döntése nyomán ugyanis ismét érvényessé válhat a ’műcsarnoki művészet’ kifejezés, az a fogalom, amely ellen a huszadik század első felében valamennyi progresszív magyar művész és művészcsoport küzdelmet folytatott. A „szalonművészet” visszatérése, a Magyar Művészeti Akadémia „kultúrstratégiai szerepének megerősítése, a kulturális intézményrendszer és a kultúrafinanszírozás még működőképes elemeinek szétzilálása elfogadhatatlan”.
(Lásd ehhez Bolgár György interjúját Mélyi Józseffel, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozatának elnökével: a Műcsarnok-ügy a zsákmányszerzés politikája, illetve a Demokratikus Koalíció közleményét: "...az MMA korlátlan hatalomra tesz szert a kulturális életen belül, a kommunista időkre emlékeztető kulturális minisztériumként fog működni.
***
Az „ellenlábas” akadémia, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ezt a megjegyzést fűzte az Index fentebb idézett cikkéhez: „A cikk keretes összefoglalójának arra a kitételére vonatkozóan, hogy a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ’mostanra súlytalanná vált’, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége fontosnak tartja, hogy közzétegye azt a meggyőződését: Egy művészeti akadémia súlyát nem a kormányhoz való viszonya, hanem tagjai életművének minősége határozza meg.” A tagok névsorát lásd honlapjukon. Például az irodalmi osztály tagjai:
Bertók László író, Bodor Ádám író, Esterházy Péter író, Ferencz Győző író, Gergely Ágnes író, Görgey Gábor író, Imre Flóra költő, Jókai Anna író, Juhász Ferenc költő, Kertész Imre író, Konrád György író, Krasznahorkai László író, Lator László író, Mesterházi Mónika költő,
Nádas Péter író, Nádasdy Ádám költő , Parti Nagy Lajos író, Rakovszky Zsuzsa író, Spiró György író, Takács Zsuzsa költő, Tandori Dezső író, Tóth Krisztina költő, Várady Szabolcs író, Závada Pál író.
A tagok névsora a Magyar Művészeti Akadémia honlapján.
(m.zs.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!