rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. november 23.

A Semjén-dolgozatok „ügyéről”
Gavra Gábor, a HVG.hu portál főszerkesztője

Bolgár György: - A Semjén-ügyről lenne szó, bár már ezt is kockázatos kimondani, hiszen hogy lehetne ügynek nevezni valamit, amikor nincs mögötte semmi? Nemcsak a kormány szerint nincs, hanem az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja is közölte, hogy az egyetemen nem lesz vizsgálat Semjén Zsolt szakdolgozatáról, mert jó eredménnyel végezte tanulmányait, és a dolgozatát is sikeresen megvédte, úgyhogy nincs mit vizsgálni. Ezek után nem az lesz a vége az „ügynek”  hogy a hvg.hu még kénytelen lesz bocsánatot kérni?

Gavra Gábor: - Nem fogunk bocsánatot kérni természetesen, hiszen ha azt mondtuk volna, hogy Semjén Zsolt rossz eredményekkel végezte a tanulmányait, vagy azt mondtuk volna, hogy sikertelenül védte meg a szakdolgozatát a szociológián, akkor ezeket az állításokat cáfolná az általad idézett nyilatkozat. Azokat az állításokat viszont, amelyeket mi tettünk, nem cáfolja. Ez az állítás arra vonatkozik, hogy egyfelől az 1991-ben megvédett teológiai disszertációjában a miniszterelnök-helyettes úr nagyjából a szöveg negyven százalékát átvette valahonnan, részben pedig, hogy az 1992-ben megvédett szociológiai szakdolgozata jelentős átfedéseket tartalmaz az előbb említett 1991-es disszertációval.

- Magyarán átvette a saját, korábbi dolgozatának jelentős részét.

- Így van. A jelentős részt nem használnám, mert a szociológiai disszertáció jóval kisebb terjedelmű.

- És a szociológiai dolgozatnak hányad része átvétel az előzőből?

- Itt azért nem tudok pontos számot mondani, mert a szociológiai szakdolgozatnak két verziója létezik. Az egyik elérhető a Pázmány Péter Katolikus Egyetem könyvtárában, a másik pedig fölkerült a kormány.hu-ra. Ez utóbbi javított kiadás, ez egy nagyobb terjedelmű mű, mint az első változat.

- Ezt hogy lehet értékelni, mit jelent ez, hogy második, javított kiadás? Miért kellett javítani, miért volt második?

- Azt nem tudjuk, hogy az-e a magyarázata a kétféle verziónak, hogy ellentmondásosak voltak az első változat értékelései. Lehet az mögötte, de mi nem állítjuk, hogy ez van mögötte, hogy egy jelest és egy elégtelent kapott.

- De ez most nem a Pázmányra, hanem az ELTE-re és a szociológiára vonatkozik?

- Így van, ez a szociológiára, ebből van két verzió.

- Ezért nem lehet pontos választ adni.

- Igen, ezért nem tudom azt mondani, hogy túlnyomórészt, mert az első változatnál azt tudnám mondani, hogy túlnyomórészt, a második változatban már nem, mert az a rész, amelyik újonnan bekerült a szociológiai szakdolgozatba, nem mutat átfedést a teológiai disszertációval.

- Magyarán, ha már két változat létezik, akkor legalább annyit tisztázhatna egy vizsgálat, hogy miért is volt két változat. Mert a dékán asszony közleménye, amiről itt röviden az elején beszámoltam, erre nem tér ki, ahogy látom.

- Nem, valóban nem tér ki.

- Ha kitért volna, akkor lehet hogy egy vitát röviden el lehetne intézni, hogy kérem szépen, miután eltérő volt a bírák véleménye, ezért átíratták a dolgozatot, és azt a dolgozatot már sikerrel védte meg, úgyhogy minden rendeződött a lovagiasság és az egyetem szabályai szerint. De nincs erre vonatkozó utalás. Ugye, te se láttál ilyet?

- Nem láttam.

- Ebből ugye az következne, hogy már ennek az ellentmondásnak a megvilágítására is ésszerű volna egy vizsgálatot lefolytatni, hogy minden rendben volt-e, miért történt így, és ha már a sajtóban ekkora visszhangot keltett ez az ügy, akkor tisztázzuk, nézzük meg még egyszer, és akkor mindenki megnyugodhat. A hvg.hu is, a miniszterelnök-helyettes is, meg az egyetem is.

- Mi teljesen nyugodtak vagyunk, úgy is, hogy nincsen vizsgálat az ELTE-n vagy akár a Pázmányon, hiszen mi pontosan tudjuk azt, hogy nem állítottunk többet, mint amit a két dolgozatról tudtunk, mint amit alá tudunk támasztani.

- De azt nem tudtátok, hogy három van?

- Nem, ezt a kormány.hu-ról tudtuk meg, hogy van egy második változata ennek a bizonyos szociológia szakdolgozatnak.

- De tegyük föl, hogy az izgatta a közvéleményt, hogy miért is van három a kettő helyett? Ha a szociológiai dolgozatból csak az a változat létezne, amiről ti tudtatok, és ami jelentős részben tartalmazott részeket az elsőből, akkor az is megérne önmagában egy vizsgálatot, hiszen ott nem volt utalás arra, hogy ez a dolgozatrész egy előző disszertációból származik.

- Egyrészt igen, másrészt azt gondolom, hogy az állításaink nyomán mindenképpen racionálisnak tartanánk a vizsgálatot. De nyilván nem szólunk bele az említett két oktatási intézmény működésébe. Az állításainkat bizonyító anyagok a rendelkezésünkre állnak, tehát azokat meg tudjuk védeni.

- Szerintetek – miután nyilván ezen is gondolkoztatok egy ideig, hogy közöljetek-e egy ilyen sorozatot a miniszterelnök-helyettes egykori dolgozatairól – mi az, ami aggályos ebben a kettő, vagy most már ezek szerint három szakdolgozatban? Az, hogy az első esetében majdnem negyven százalék lényegében a majdnem szó szerinti átvétel, ámde nem idézet formában más művekből, vagy az, hogy a forrásmunka jelentős része egy népszerűsítő kézikönyv az öt világvallásról, és ez mondjuk nem igazán egy tudományos munka alapmutatója kellene hogy legyen, vagy az, hogy a második dolgozat – legalábbis az első variációjában – jelentős részben az elsőn alapult, és erre meg nincs utalás? Miért tartottátok úgy összességében és egészében, hogy ez legalábbis a közvélemény tájékoztatására érdemes, és talán egy utólagos vizsgálatra is?

- Azt hiszem, ez egy nagyon fontos kérdés, amit most föltettél, és az elmúlt napok fejleményei tükrében még fontosabb, mint amilyen egy hete lett volna. Tudniillik itt egyáltalán nem arról van szó, hogy mennyire tudományos igényű ez a két dolgozat.

- Azt csak megállapítottátok, hogy ez a kézikönyv egy fontos alapműve volt ennek a dolgozatnak, de ettől még akár lehet zseniális is a tanulmány.

- Mi nem állítottunk olyat, és továbbra sem szeretnénk olyat állítani, hogy akár a teológia, akár a szociológia dolgozat minőségében ilyen vagy olyan mű lenne. Annyi történt, hogy a szövegek egyezését megállapítottuk, ellenőriztük, megnéztük, hogy ez valóban így van-e, és ezt követően, amit tudtunk, nyilvánosságra hoztuk. De ennél többet mi nem állítottunk, és nem is akarunk állítani, tekintettel arra, hogy nem vagyunk sem tudományos testület, sem pedig hatóság.

- De ezek szerint olyan portál vagytok, amely most már másodszor foglalkozik ismert politikusok, közéleti személyiségek tudományos vagy egyetemi múltjával, és az első esetben ennek komoly következménye lett. Nyilván a második esetre is úgy készültetek föl, hogy védhető legyen mindaz, amit közöltök, hiszen százszoros figyelem fordul felétek, és a legkisebb hibába is belekötnek. Szóval miért gondoltátok úgy, hogy ez megéri a kockázatot?

- Tekintettel arra, hogy az állításaink mögötti tényeket, adatokat, bizonyítékokat sokszorosan ellenőriztük, ebben a dologban én különösebb kockázatot nem látok.

- Bedobta valaki nektek a szakdolgozatot, vagy hogy kerül hozzátok egy ilyen?

- Most nyilván nem fogom elmondani, hogy kerül hozzánk egy ilyen. Ugyanúgy, ahogy a Schmitt-ügyben sem mondtam el, tekintettel arra, hogy ez a megállapodás az adott forrással.

- Jó, ez természetes, nem is gondoltam, hogy ezt ki fogod adni, de egyrészt meg kell kérdeznem, másrészt meg az is érdekel, hogy vajon ezentúl, ha bárkinek ilyesmiről vagy hasonlóról tudomása lesz, akkor automatikusan a hvg.hu-t fogja-e keresni, mert tudja, hogy ti ezzel szakszerűen foglalkoztok, alaposan, körültekintően, több embert rá tudtok állítani, ellenőrizni tudjátok? Tehát mondjuk itt a legnagyobb az esély arra, hogy vállaljátok is a kockázatot, meg nem is szaladtok lukra?

- Hát remélem, hogy így van!

- És van valami más anyag ebben az ügyben, vagy valamilyen következő ügyben?

- Amíg ebben az ügyben van mondanivalónk, addig nyilván folytatjuk. És természetesen azért mi nem egy plágiumvadász portál vagyunk, hanem egy erős közéleti fókusszal rendelkező hírportál, se több, se kevesebb. Tehát ebben az értelemben minket nem az érdekel, hogy annak, amit megírunk, akár a tudományos életben, akár a politikai életben milyen következményei vannak. Az újságírást mi egy következmények nélküli műfajnak tartjuk, tehát nekünk az a dolgunk, hogy amiről tudomást szerzünk és tudjuk bizonyítani, azt megosszuk az olvasóinkkal.

- A közélet tisztasága mondjuk egy jó következménye volna az újságírásnak, nem?

- Persze, az egy nagyon jó járulékos következmény. Nekünk annyi a feladatunk ebben, hogy a dolgunkat tegyük.

- De azért még egyszer megkérdezem, van még mondanivalótok ebben az ügyben?

- Rengeteg mondanivalónk van egy csomó ügyben!



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!