rss      tw      fb
Keres

Az Együtt 2014 közzétette az alapelveit és tárgyalásra kérte az LMP-t; támadások Bajnai ellen




Az Együtt 2014 szerdán tette közzé alapelveit, amelyek a „széles választói összefogás” alapjait biztosíthatják. Részlet az Együtt 2014 Választói Mozgalom elvi, erkölcsi alapvetéseinek Preambulumából:


„Hazánk ma mély és összetett válságban van. Ahhoz, hogy Magyarország kijusson ebből a válsághelyzetből és újra a régió élmezőnyébe tartozó, összetartó, igazságosan gyarapodó közösség otthona legyen, a lehető legerősebb választói felhatalmazással végrehajtott változások sorozatára van szükség.

A következő választás több a politikai erők szokványos megmérettetésénél: sorsforduló lesz, amely meghatározza számunkra a következő negyedszázad alakulását.

A kormány leváltása ugyanakkor csupán szükséges, de nem elégséges feltétele Magyarország felvirágoztatásának. Le kell bontanunk – az elmúlt két esztendőben váratlan erőszakossággal kiépülő – rezsimet is, amelynek működtetésén keresztül a hatalom mai birtokosai akkor is befolyásuk alatt tarthatnák a hazánkat, ha a választók többsége amúgy megfosztaná őket hatalmuktól.

Ehhez a változást akaró, demokrata hazafiak és az őket képviselő politikai szervezetek minden korábbinál szélesebb összefogására van szükség!

Ahhoz, hogy Magyarországon a normális politizálás olyan új korszaka kezdődhessen, amely épít a rendszerváltozás óta eltelt időszak tanulságaira – és a korábbinál erősebb jogállami és kulturális garanciákat nyújt a rezsimépítő, hatalomkoncentráló törekvésekkel szemben –, arra van szükség, hogy a változatást akaró demokraták közös nevezőkben egyezzenek meg.

„A hatékony választói összefogás a demokraták párbeszédével kezdődik, amelynek feltétele, hogy a felek tiszteljék egymást, ne legyenek egymással szembeni rendezetlen adósságaik.”

A dokumentum fejezetcímei:

2. Haza és nemzet
2.1. Nemzeti büszkeség és összetartozás
2.2. A jogállam újjáépítése, megerősítése és a bizalom helyreállítása
2.3. Átláthatóság, korrupcióellenes elkötelezettség, erős civil kontroll

3. Haladás
3.1. Megbízhatóság és gazdasági felzárkózás
3.2. Új fejlesztéspolitika: hazánk felzárkózása Európához és Magyarország egyesítése a cél

4. Szolidaritás: esélyteremtő állam, felelős közösség
4.1. Esélyteremtő oktatás
4.2. Védelem a leszakadással szemben, az újrakezdés esélye mindenkinek
4.3. Egyenlő emberi méltóságot! – A mélyszegénység csökkentése
4.4 Kiszámítható nyugdíjaskor, újrakötött nemzedéki szövetségek

5. Európa és az euroatlanti szövetségi rendszer

Az Együtt 2014 felkérte a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az LMP-t

Felkérte a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az LMP-t az Együtt 2014 választói mozgalom. Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke, Juhász Péter, a Milla Egyesület elnöke és Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke Jávor Benedek frakcióvezetőnek és az ökopárt választmányi tisztségviselőinek címezte a megkeresést. A levélhez mellékelve elküldték az Együtt 2014 elvi, erkölcsi alapvetéseit tartalmazó dokumentumot.


Szombaton dönt az együttműködésről az LMP

Az LMP hétvégi, budapesti kongresszusának első napján dönt a párt stratégiájáról, ezen belül szövetségesi politikájáról, valamint a képviselőjelölt-állítás szabályairól. A résztvevők külön határozatot hozhatnak az LMP Együtt 2014-el kialakítandó viszonyáról.

Heltai László választmányi szóvivő szerdai közlése szerint jelenleg öt elképzelés van terítéken, amelyek a teljes önállóságtól a más szervezetekkel való együttműködés különböző formáiig terjednek. Ha a meghívottak az együttműködésre szavaznak, akkor egy külön határozatot is meg kell hozniuk arról, hogy milyen viszonyt alakítsanak ki az Együtt 2014-gyel. 


Támadások Bajnai Gordon ellen

1.

Bajnai keddi nemzetközi sajtótájékoztatója

Kedden Bajnai külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatót. Erről az atv.hu számolt be, az MTI nem. Az atv.hu szerint Bajnai az új választójogi rendszert bírálta: szerinte a kormány a maga számára előnyös választási rendszert alakít ki. Emellett beszélt arról is, hogy oda-vissza átjárást lát a Jobbik és Fidesz szavazói között. Szerinte ez az afgán-pakisztáni határvidéken tapasztaltakra hasonlít, nem lehet tudni, ki hová tartozik. A Fidesz gyakran utánamegy ezeknek a szavazóknak, és ettől a párt radikalizálódik, és olyan nézeteket képvisel, amelyek nem fogadhatók el a centrumban lévők számára. Az MSZP-ről azt mondta, hogy a legnagyobb ellenzéki párt erős támogatással és nagyon stabil választói bázissal, ezért elkerülhetetlen, hogy megtalálják vele az együttműködést a rezsimváltáshoz. Ez hosszú időbe fog telni és a jövő nyárnál hamarabb nem fog bekövetkezni.


Selmeczi G. Fidesz-szóvivő szerdai közleménye

„’Idegenben kell nyerni’, ezzel az állítással lépett színre Bajnai Gordon. Akkor még nem értettük, miért mondja ezt. Mára azonban világossá vált, idegeneknek tekinti azt a 3 millió embert, aki 2010-ben a Fideszre, vagyis a Gyurcsány-Bajnai korszak leváltására szavazott. Bajnai afganisztáni és pakisztáni törzseknek titulálta őket. Bajnai a baloldal legrosszabb hagyományait folytatja. Aki nem ért velük egyet, azt lenézik és sértéseket vágnak a fejéhez. 3 millió honfitársunk nevében kérem, ne sértegesse őket.”

A Fidesz-közleményről már az MTI is beszámolt, és Selmeczi Gabriella közleményéhez magyarázatként a Magyar Nemzet online összefoglalóját idézte. A Magyar Nemzet szerint egyébként „drog- és emberkereskedelemből élő közép-ázsiai törzsekhez hasonlította a Fidesz és a Jobbik szavazóit Bajnai Gordon”. És természetesen Bajnai megjegyzése a Magyar Nemzet szerint „nagyban hasonlít Gyurcsány egy 2005-ös februári megjegyzéséhez miszerint ’nagyon-nagyon sok terrorista’ volt a szaúdi foci válogatottban, a magyar labdarúgók pedig ’halált megvető bátorsággal’ játszottak ellenük”. [Mint emlékezetes, ez nem Gyurcsány Ferenc külpolitikai „megjegyzése” volt, hanem humor az MSZP 15. születésnapi ünnepsége egyik viccesnek szánt jelentében.]


Bajnai cáfolata

„Semmilyen módon nem minősítettem, és nem hasonlítottam félázsiai törzsekhez semmilyen szavazókat, félázsiai népségnek a mostani miniszterelnök nevezte a magyarokat” – mondta Bajnai szerdán újságíróknak, az MTI beszámolója szerint. Itt már az MTI arról is beszámolt, mit mondott Bajnai szerdán arról, hogy mit mondott kedden, „egy angol nyelvű sajtótájékoztatón”. Hogy „a Jobbik szavazói és a Fidesz radikálisabb szavazói között elég nagy az átjárás. A Fidesz ’foglyul ejtette’ a konzervativizmus fogalmát, miközben egyre több konzervatív, mérsékelt szavazó Magyarországon már nem talál magának pártot, mert a Fidesz – azért, hogy a Jobbik radikális, szélsőséges szavazóinak ’udvaroljon’ – olyan pozíciókat vesz fel, hogy elhagyja a közepet. ’Erről beszéltem, és egy hasonlatot használtam, egy ismert földrajzi hasonlatot, ami arról szól, hogy vannak olyan államok, amelyeknek nem lehet tudni, hogy a lakói az ő állampolgárai, vagy mások állampolgárai, mert vándorolnak a határokon úgy, ahogy a Fidesz szavazóinak egy része és a Jobbik szavazói mozognak a két párt között.’ Bajnai Gordon úgy vélte: fontos lenne, hogy amennyiben a Fidesz a demokratikus közép konzervatív gondolathoz sorolja magát, akkor határolódjon el azoktól a szélsőséges nézetektől, amelyek lehetővé teszi ezt a ’csúszkálást’ a szavazók között. ’Pusztán csak ennyit mondtam, ne magyarázzák félre a szavaimat’ – tette hozzá.” Így szól az MTI utólagos tudósítása.


A Századvég közvéleménykutatása éppen jókor készült el

A Századvég legfrissebb felméréséről is beszámolt szerdán az MTI. Eszerint – Bajnai állításával ellentétben – „nincs érdemi átjárás a Fidesz és a Jobbik választói tömbjei között. A november elején készített közvélemény-kutatás szerint Bajnai Gordon volt miniszterelnök elutasítottsága a radikálisok között alacsonyabb, mint Orbán Viktor kormányfőé”. [Értsd: ha van átjárás, az előbb képzelhető el Bajnai és a Jobbik, mint Bajnai és Orbán közt.]


2.

Bizottsági meghallgatás a parlamentben

Bajnai Gordon volt miniszterelnök szerdán fellépett a Malév és a Budapest Airport privatizációját és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság vizsgálóbizottság előtt is. Hogy miféle kérdéseket kapott – természetesen a Hajdú-Bétről is, hiszen ez egy Malév-ügyet vizsgáló bizottság –, arra Bajnai egyik mondatából következtethetünk, amelyet az MTI idézett: „Értem én azt a szándékot, hogy idehívnak engem – most éppen politikai szerepben tűntem fel az elmúlt hetekben –, és szeretnének olyan ügyeket idehozni, amelyekkel a szerepemet hiteltelenítik, lejáratják, de perek sorozatát nyertem minden olyan állítással kapcsolatban, ami lényegileg érintette ezt az ügyet.”


3.

Kövér–Lanczendorfer–Soltész össztűz Bajnaira és „az őszödi böszmére”*

A felsorolt kormánypárti politikusok az MTI tudósítása szerint a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri szervezetének Mit? Miért? Hogyan? Magyarország talpra áll! című országjáró kerekasztal-beszélgetésén léptek fel Kecelen.

Kövér László (Fidesz)

– Nemcsak gazdasági válság alakult ki 2010-re, hanem szellemi és morális válság is. Az ország 2010-ben „történelmének a legnagyobb válságába került Mohácsig visszamenőleg”. Nemcsak gazdasági válság volt, hanem az egész állam került válságba. Szellemi, morális válság is kialakult az „őszödi böszmének” köszönhetően.

– A Bajnai-kormány által elfogadott 2010-es költségvetést az IMF és az Európai Bizottság is elfogadta, annak ellenére, hogy a költségvetés szerint az ország csak az év szeptemberéig lett volna finanszírozható. A nemzetközi pénzügyi körök, „akik cinkosak voltak annak a hazugságnak az elfogadásában”, nem engedték azt meg, hogy a hivatalba lépő Orbán-kormány a költségvetési hiányt módosítsa, ezért „kényszer szülte vállalásokat” kellett elfogadni.

Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)

A szocialista kormányok 2002 és 2010 között brutálisan eladósították az országot, 8 ezer milliárd forintról 21 ezer milliárd forintra emelték az államadósságot. A Medgyessy-, a Gyurcsány-, végül a Bajnai-kormány a GDP 53 százalékáról 81 százalékra emelte az államadósságot. Miközben az Orbán-kormány 1998 és 2002 között az államadósságot a GDP 62 százalékáról 53 százalékra csökkentette.

Soltész Miklós (KDNP)

Bajnai Gordon kormányzása alatt az államadósság a GDP 70 százalékról 81 százalékra emelkedett. Az nem művészet, hogy felvesszük a hiteleket, majd a következő kormányra hagyjuk.**



* Kapcsolódó hír: Párttá alakult a 4K!, és nem csatlakozik az Együtt 2014-hez

Párttá alakult a Negyedik Köztársaság Mozgalom (4K!), miután a Fővárosi Bíróság bejegyezte kérelmét – jelentette be az új párt elnöke kedden. Istvánffy András arról is beszélt, hogy nem csatlakoznak a Bajnai Gordon volt szocialista miniszterelnök által fémjelzett Együtt 2014-hez. Ők ugyanis nyár óta az Új pólus nevű szövetségi rendszer kialakításán dolgoztak az LMP-vel, a Millával és a Szolidaritással, de utóbbi kettő ősszel „beállt az egyik volt szocialista miniszterelnök mellé”, aki „a megújulás szempontjából hiteltelen”, mert a jelenlegi kormányhoz hasonlóan az egyenlőtlenségeket növelő megszorító politikát folytatott.

Az ő céljuk egyébként az, hogy „az elmúlt 20 év igazságtalanságait orvosolják", ezért szeretnék csökkenteni a társadalmi különbségeket, növelni „a bejelentett, tisztességes” munkahelyek számát, és szeretnék, ha megvalósulna a részvételi demokrácia. A 4K! célja emellett, hogy a gazdasági és a politikai elit összefonódását felszámolják, a politikusok visszahívhatók legyenek, illetve a további privatizációkat megakadályozzák.

Jövő nyáron vagy ősszel megállapodás megkötését tervezik a demokratikus erőkkel a jogállam helyreállítására, melynek érdekében új választási törvényre és „új, tisztességes választások megtartására” van szükség.

** Ezekhez az állításokhoz lásd Bolgár György interjúját Vértes Andrással, illetve Bauer Tamással.

(m.zs.)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!