Ab-döntés - Alaptörvény-ellenes a hajléktalanok közterületen élésének tiltása - ÖSSZEFOGLALÓ
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2012/4. negyedév
- 2012. november 13. kedd, 21:25
- Hírek
Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. Az MSZP, az LMP, A Város Mindenkié Csoport és a Társaság a Szabadjogokért (TASZ) egyaránt üdvözölte az Ab-döntést, egyúttal további, a hajléktalanok helyzetét javító intézkedéseket sürgettek.
Az Ab kedden közölte az MTI-vel, hogy hétfőn meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát.
A testület megsemmisítette továbbá azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, valamint a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás alkalmazására.
Az első két ügyben Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróság vizsgálatát.
Az Ab megállapította, összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből a közterületen él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie - közölte a testület a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló, az Országgyűlés által tavaly december végén elfogadott törvény utólagos normakontrollja kapcsán.
Az Alkotmánybíróság szerint sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását.
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró különvéleményt fűzött.
Szabó Tímea LMP-s országgyűlési képviselő és Somfai Ágnes fővárosi frakcióvezető-helyettes az MTI-hez eljuttatott közleményükben hangsúlyozták: a testület indoklásként azt mondta ki, amit az LMP már régóta hangoztatott: "a hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie".
A további lehetőségeket vázolva azt írták, hogy a rendészeti megközelítés helyett végre a szociálpolitika eszközeivel kell megkezdeni a hajléktalan emberek súlyos helyzetének megoldását. Valódi megoldást a hajléktalanságot megelőző lakáspolitika, egy kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítása, illetve a hajléktalanokat segítő emberléptékű szociális rendszer kialakítása jelenthet - zárták a közleményt.
Az MSZP szerint harcolni nem a hajléktalanok, hanem a hajléktalanság ellen kell, az pedig embertelen és álszent viselkedésre vallott, hogy a kormány büntette a fedél nélkülieket. Lendvai Ildikó, az emberi jogi bizottság szocialista tagja azt írta: az MSZP elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány ne trükközzön, "ne próbálja javítani a javíthatatlan paragrafusokat", és a hajléktalanokat segítő szervezetek bevonásával keresse a segítségnyújtás bővítésének lehetőségeit.
A párt felszólította azokat az önkormányzatokat, amelyek "élen járnak a hajléktalanok és szegények üldözésében", hogy semmisítsék meg a törvénysértő rendelkezéseket.
A Város Mindenkié, a főként hajléktalanokat tömörítő érdekvédő csoport közleményében azt írta: az Ab határozata fontos győzelem a jogállamnak, a hajléktalan embereknek és mindenkinek, aki az elmúlt években szót emelt a fedél nélkül élők hatósági üldözése ellen. A csoport a közleményben felszólította a kormányt és a kormánypárti parlamenti képviselőket, hogy egy lakáspolitikai reform keretében foglalják törvénybe a kikényszeríthető lakhatási jogot, radikálisan emeljék a lakásfenntartási támogatást, és intézkedjenek egy kiterjedt szociális bérlakáshálózat kialakításáról.
A Társaság a Szabadjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet szerint az Alkotmánybíróság határozatának eredményeképpen meg kell szüntetni a megbírságolt hajléktalanok ellen folyó eljárásokat. Dénes Balázs, a TASZ elnöke szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvényből az következik, hogy az Ab akkor járt volna el helyesen, ha elrendeli a már befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát. A TASZ úgy látja, hogy a jogorvoslat egyetlen lehetséges fóruma a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága.