rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. november 9.

A Médiatanács az ügyészséghez fordult a Klubrádió ügyében
Magyar György ügyvéd

Bolgár György: - Én ilyet még nem hallottam, de Ön hatalmas jogi, ügyvédi tapasztalattal a háta mögött talán igen. A Médiatanács az ügyészségtől kéri a Klubrádió ügyében kialakult jogszerűtlen helyzet feloldását. Jönnek az ügyészek?

Magyar György: - Az, hogy Bolgár úr nem hallott még ilyet, könnyen elfogadható, de én magam is csak úgy tudom ezt röviden aposztrofálni, hogy azt mondom, milyen Médiatanács az, amelyik tanácstalan. Abszurd, hogy a hatóság ahelyett, hogy a munkáját ellátná, segítséget kér kívülről. Ez olyan körülbelül, mint az az ismert televíziós vetélkedő, amikor a szegény játékos megakad, akkor kérhet telefonos segítséget vagy felezhet is. Itt a felezés mondjuk már kimarad, mert Klubrádió és pályázó is már csak egy van.

- Így van.

- Az utolsó megoldás, amit a játékos megtehet, hogy megszavaztatja a közönséget. Abszurd a dolog!

- Csakhogy a hallgatók is értsék, egy olyan bejegyzés jelent meg a Médiatanács honlapján – ez nyilván a tanács álláspontját tartalmazza –, amely szerint a Fővárosi Ítélőtábla döntéseinek következtében csak jogszabálysértő döntést hozhatna a Nemzeti Média és Hírközlési Tanács Médiatanácsa a budapesti 95,3-as frekvenciára a Klubrádió által benyújtott pályázattal kapcsolatban. Ezért a hatóság azt indítványozza, hogy az ügyészség hivatalból indítson vizsgálatot az ügyben. Még egyszer meg kell kérdeznem, ha a bíróság határozatokat hozott, ha a Tanács tanácstalan, mi köze az egészhez az ügyészségnek?

- Az ügyészséghez fordultak, mert egyetlen fő cél praktikusan a létbizonytalanság és az elbizonytalanítás fenntartása. Ma az ügyészt keresték meg, de egyszerűbb lenne, ha közvetlenül a miniszterelnök urat vagy az államfőt kérdeznék, esetleg az Országgyűlés bármelyik jogalkotó bizottságát. Vagy van egy jó ötletem, most választottak újra amerikai elnököt, kérdezzék meg őt is, utána esetleg a dalai lámát, ha van szabad ideje, a római pápát, bárkit megkérdezhetnek, a dolog abszurd. Jogerős bírói ítéletek nem végrehajtásáról beszélünk! Ehhez képest fordulhatnak bárkihez, nem fogja a dolgot helyretenni. Önmaguk szegénységi bizonyítványát állítják ki akkor, amikor azt mondják, hogy nem tudják az ügyet orvosolni. Milyen orvos, kvázi hatóság az, amely nem tud orvosolni? Adja vissza a diplomáját, csukja be az ajtót, és fejezze be a szolgáltatást! Vizsgán azt szoktuk mondani: egyes.

- Szívemből beszél természetesen, de tudjuk, hogy a dolgot ezzel nem tudjuk elintézni, mert a Médiatanács egy olyan formulát húz elő – amit kérem, hogy magyarázzon meg –, amelyben azt kéri, hogy indítson hivatalból vizsgálatot az ügyészség és terjesszen elő ügyészi felhívást. Az micsoda?

- Semmi. Ilyen nincs. Erre tényleg csak azt tudom mondani, hogy a szegény sebészorvos operál, megakad, nem tudja, hogyan tovább, és felhívja az egészségügyi minisztert, hogy tessék mondani, most akkor hova nyúljak, mit tegyek. Semmi. Ez egy mellékút, egy vargabetű, időhúzás, taktika, játék, nincs ilyen jogi konstrukció. Tényleg szegénységi bizonyítvány, ha azt mondja a hatóság, hogy én nem tudom a megoldást, mondja már meg az ügyész. Tetszik tudni, mi következik ebből szerintem? Nem akarok még ennél is cinikusabb lenni, de akkor csukjuk be a Médiatanácsot és egyáltalán minden állami hatóságot, és mindig forduljunk az ügyészséghez, mert ott vannak az okos emberek, majd ők megmondják. Ergo, adjon frekvenciát az ügyészség.

- Még mindig jobb, mintha a rendőrséghez fordultak volna, nem?

- Az se rossz, mert az legalább kinyomozta volna, hogy mitől ilyen okosak. Nagyon jól fizetett, nagyon jól felkészült, jobb sorsra érdemes jogászok a hatóságnál belátták, hogy nem tudják mi a megoldás. Ez egy hatalmas öngól, olyan, amit soha nem lehet kiegyenlíteni.

- Feltételezem, hogy az ügyészség sem akarja magára húzni ennek az összes jogi, politikai és egyéb következményeit – még talán morálisról is beszélhetünk –, legalábbis reményeim szerint, és azt fogja mondani egy bizonyos idő után, persze az időtényező ebben az esetben fontos, harminc vagy háromszáz nap után, hogy sajnos nem tudok ezzel mit kezdeni.

- Igen. Utána jön az amerikai elnök, amit mondtam az előbb, így néz ki a dolog.

- Az amerikai elnökben még bízhatnánk, mert az ő véleményét többé-kevésbé tudjuk.

- Ez csak időjáték. Ahogy Ön nagyon helyesen értelmezi, és én is így látom, ez nem szól másról, akár politikai, akár más célból, mint arról, hogy a Klubrádió maradjon tovább azon a vékony kis cérnán, amin lóg, kéthavonta adjon hálát az Úristennek, hogy kap hosszabbítást és még működhet. A háromszázezer hallgató is legyen boldog, hogy még ezen a héten hallgathatja az Ön és a többiek műsorát. Ez visszaélés a joggal! Ha ez így folytatódik – én már tanácsoltam a Klubrádió vezetőségének, bár ott vannak ragyogóan felkészült jogászok, ügyvédek, akik ezt a munkát ellátják –, akkor kártérítési pert kell indítani, mert már most beállt a jogellenesség, meg lehet határozni az igen súlyos, elveszett bevételeket, nem jönnek a pályázók, nem jönnek a szponzorok, nem jönnek a reklámok, a hirdetők. Mindenki félni fog, következésképpen itt van a kár, a kártérítésnek mind a négy jogi tartalmi eleme már megvan, durva, igazi kártérítési pert kell a nyakukba akasztani, mert ez joggal való visszaélés, és igen súlyos joghátrányokat okozott a Klubrádiónak és ezáltal a közönségnek.

- Három év múlva meg is gazdagszunk belőle, nem?

- Utaltam előbb a Legyen ön is milliomos! című játékra, kívánom, hogy legyen egy-kétmillió forintja a Klubrádiónak, hogy még működni tudjon, bár ilyen módszerekkel és így ellehetetlenülve igen nehéz a háború, de azt szokták mondani, hogy nincs könnyű meccs, minden meccset meg kell nyerni.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái