Jeszenszky és a cigányok
- Részletek
- Az olvasók írásai
- 2012. november 09. péntek, 03:18
- Szabó Gy. József
Gratulálok Lévai Júlia Jeszenszky és az ő profi rasszistái című írásához. Szeretnék ehhez néhány konkrét – bárki által elérhető – tényadattal csatlakozni. Egyrészt én nem csak hírből ismerek cigányokat, hanem éltem is közöttük gyerekként, másrészt jó néhány egyetemi diáktársam, kollégiumi szobatársam volt cigány származású. Húsz évig, amíg tehettem, ragaszkodtam cigány származású munkatársnőmhöz és dolgoztam vele. A 44 éves jogászi pályafutásom során nem találkoztam olyan esetekkel, hogy cigány testvérek „házasodtak” volna, vagy unokatestvérek együttéléséből származott gyerekek szellemileg visszamaradottak lettek volna.
Jeszenszky Géza olyanról írt, amiről fogalma sincs. Nem szociológus, nem antropológus, nem szociográfus, ráadásul annyi fáradságot sem vett magának, hogy ellenőrizze az állításait, vagy legalább végiggondolja őket. Mert mit is írt ez a tudatlan tudós ? (Nem akarok erőteljesebb kifejezéseket alkalmazni.). Egy egész népet vádol meg többek között súlyos bűncselekmények elkövetésével. Mert állításai szerint a cigányok rendszeresen elkövetik a Btk. 201. § szerinti megrontás és a 203. § szerinti vérfertőzés bűntettét. És ha szó szerint értem az általa írtakat, akkor persze a házasságkötést szentesítő hatósági személy is bűnrészes ezekben a cselekményekben.
Ami pedig a vérségi kapcsolatok hatását illeti, már rég tudott, hogy a vérrokonságnak semmi köze nincs az utódok fizikai vagy szellemi minőségéhez. Ezzel szemben az egyes vércsoport-faktorok, így például az Rh-faktor, valamint az AB 0-s vércsopor rendszeren belül jelentkezhet olyan összeférhetetlenség, amely a második vagy későbbi utódokra lehet hátrányos. Ezek azonban kiszűrhetők, megelőzhetők, illetve kezelhetők.
A Heves megyében található Ivád község, mintegy élő rezervátum, igazolja az előbb említetteket. A község mintegy 400 lakójának 95 százaléka magyar, 5 százaléka pedig cigány (ha egyáltalán lehet ilyen megkülönböztetést tenni.) Az évszázadok során a község lakossága egymás között házasodott, ma pedig az ott lakók 70 százaléka Ivády vezeték névre hallgat. Ezzel a postásnak és egyes hatóságoknak van komoly problémája, de nem az orvosoknak és az ott lakóknak. Nemeskéri János ( 1914. 04. 9 – 1989. 09. 5.) antropológus 1936-tól kezdve vizsgálta ezt a települést és lakóit, de nem talált eltérést a más – zárt közösségű – településekhez képest.
Én tehát kizártnak tartom a Jeszenszky által írt következtetéseket és minden alap nélküli megbélyegzésnek tekintem őket.
Tisztelettel:
Szabó Gy. József
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
