Blöffpolitika
- Részletek
- 2010. július 01. csütörtök, 05:39
- Petschnig Mária Zita
Petschnig Mária Zita
Könnyűnek tűnt minden. Csak kormányt kell váltani és minden rendbe jön. A személycsere lett a jólét garanciális feltétele a választópolgárok többségének fejében, mert ezt adták be nekik. Mert a megválasztottak is úgy gondolták, hogy nekik könnyen fog menni. Majd kapnak felmentést a deficitcél tartása alól az IMF-től és Brüsszeltől, mert előveszik a csontvázakat, amelyek megenyhítik a hitelezők szőrös szívét. De a csontvázak csak nem akartak előjönni, végül az egész csontbrigád-projekt elhalt. Elhalt azzal, hogy vezetője beszámolt a hónapok óta tartó kutakodás előzetes eredményéről a kormánynak, de a valóság feltárása mellett kardoskodó vezető ebből semmit sem árult el a nagyérdeműnek, és csak augusztus végére ígérte a munka teljesítését. Akkor az már senkit sem érdekel majd, pedig ennek a vizsgálatnak az eredményétől tette függővé a Fidesz, hogy milyen gazdaságpolitikát fog folytatni. Most senkinek sem tűnik fel, hogy nincs eredmény, és így gazdaságpolitika sincs. Az utóbbi gyaníthatóan nem is lesz, a kormány akciózik. Első ötletelését már be is mutatta, és kilátásba helyezte a következőt is. Az akcióterv a nesze semmi fogd meg jól kategóriája, nem lehet számon kérni rajta semmiféle gazdaságpolitikai konzisztenciát, koherens programot.
A 29 pontból álló első akcióterv a kormány által kiprovokált, államcsőd felé tartó helyzetben kényszerült ki. A kabinet és szakértői három napig kínlódtak vele, s mindössze azt tudták elérni, hogy lefelé csúszásunk megakasztódott. Ám nem a terv tartalmának köszönhetően, mert az össze-visszahordott ötletekből áll, hanem annak ígéretével, hogy az Orbán-kormány vállalja a Bajnai-kormány által elfogadott 3,8 százalékos GDP arányos deficitcél tartását.
A hatalomra kerültek eredetileg nem így gondolták. Hanem úgy, hogy ha ők jönnek, abból akkora hitelességerősödés lesz, ami legalább 300-400 milliárd forintos kamatmegtakarítást eredményez. Ehhez jön 200-250 milliárd forint a korrupció felszámolásából, továbbá több százmilliárd forint a bürokrácia csökkentéséből, és még kb. 100 milliárd forintos többletbevétel abból, hogy idén nagyjából annyival növekszik a magyar gazdaság, mint amekkora csökkenéssel számoltak. Ez alsó értéken kalkulálva is 800 milliárd forintra tehető, a GDP több mint 3 százalékára. Ekkora mozgásteret látott Matolcsy György május elején, de az ellenőrként föléje rakott Varga Mihály áprilisban adott prognózisa sem volt ennél sokkal kevesebb.
Olvasói álnaiv kérdés: miért nem e két gazdasági szakember javaslataira épült az első akcióterv, amely – eddig számszerűsíthetőn - csak a következő félévben 323 milliárd forintos megszorítást tartalmaz? (A Gyurcsány és a Bajnai-kormány 2009-ben összesen 400 milliárd forintot hozott össze!) Miért sanyargatni a bankokat és a népet, ha lehetne másként is, könnyebben, úgy, hogy ne tegyék tovább tönkre a növekedés alapjait, hanem ellenkezőleg, serkentsék a foglalkoztatást?
A piac valóban bizalommal fogadta, hogy Magyarországnak erős felhatalmazású kormánya lesz. Az egyik londoni elemző még Schmitt Pál köztársasági elnökjelöltségét is azért üdvözölte, mert a széles felhatalmazású elnök lehetővé teszi a szükséges reformok végigvitelét az államháztartásban. Ám sem a kormányprogramban, sem az első akciótervben nincs szó reformokról. A piac bizalomvesztését a június eleji „zavaros kormányzati kommunikáció” felerősítette. Hogy ez öngól volt, és súlyos következményekkel járt, azóta sem ismeri el a kormányzópárt. Az ezt követő viszonylagos megnyugvás után ismét romlik a helyzet mind az állampapírpiacon, mind a forint árfolyamainál, aminek nemcsak külső okai vannak, de a hitelesség-gyengült kormányzati politika felől belsők is.
Arlequyn actionist (1720) – flickr/blacque jacques
A devizaadósok helyzete a kormányváltást követően hullámzóan, de romlik, veszélyeztetve az ország pénzügyi stabilitását. Ez jön ki abból, amikor összeér egy nem várt kedvezőtlen nemzetközi gazdasági helyzet és egy felkészületlen, blöffökre épülő kormányzati politika.
Petschnig Mária Zita, közgazdász
