rss      tw      fb
Keres

Magyarország a középmezőnyben áll IKT-fejlettség tekintetében

MTI 2010. június 30., szerda 18:18

Magyarország a fejlett országok között a 23. helyen szerepel a 2010-es Connectivity Scorecard című tanulmányban, amely a világ 50 országában vizsgálja az információs és kommunikációs technológia (IKT) hasznosításának eredményességét - közölte a Nokia Siemens Networks szerdán az MTI-vel.

A Nokia Siemens Networks az idén nemzetközi felmérésében részletes tanulmányt készített Magyarország információs és kommunikációs technológiai (IKT) fejlettségéről.

A tanulmány szerint Magyarország az összességében alacsony pontszám ellenére egyes területeken - például a lakossági szélessávú internet ellátottság tekintetében - előrelépést ért el. Ugyanakkor az internethasználat kivételével gyengén szerepel a lakossági felhasználás egyéb szegmenseiben és a szaktudás területén.

Ez az eredmény részben a magyar lakosság költségtudatosságának köszönhető, például az egy főre jutó mobil perchasználat és az sms-küldések száma alacsonyabb, mint a legmagasabb pontszámokat elérő országokban, például az Egyesült Államokban - írja a közlemény.

A felmérés szerint az eddiginél nagyobb erőfeszítést igényel a lakossági és üzleti infrastruktúra fejlesztése, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatának fokozása, valamint a szakképzés támogatása.

Magyarország erősségei közé sorolja a tanulmány a lakossági infrastruktúrában a szélessávú internet ellátottságot. Példaként említi, hogy az Európai Bizottság által 2009 áprilisában közzétett úgynevezett i2010 program szerint 2008-ban a magyar háztartások 42 százaléka rendelkezett szélessávú internet hozzáféréssel, ami majdnem négyszerese a 2005-ben mért 11 százaléknak.

Az üzleti infrastruktúrát vizsgáló kategóriában Magyarország pontszáma a mérsékelt és a jó minősítés között mozog.

Az üzleti életben elterjedt szélessávú internet használat ellensúlyozza a személyi számítógépek és a biztonságos internet szerverek alacsony penetrációját.

Magyarország az üzleti felhasználást és szaktudást vizsgáló kategóriában szerepelt a leggyengébben a felmérésben. Az üzleti szektort az IT fejlesztésekre fordított alacsony kiadásai vetik vissza, amely jól mutatja, hogy a hazai vállalkozások IT felhasználás tekintetében elmaradnak fejlett országbeli versenytársaiktól.

A felmérés rámutat arra is, hogy Magyarország szerény eredményeket ért el a kormányzati felhasználást vizsgáló kategóriákban. A 0-tól maximum 1-ig terjedő ponttáblázatban elért 0.5, illetve esetenként kicsivel e feletti érték nem tekinthető jó eredménynek.