A második forduló sem hozott döntést a német elnökválasztásban
- Részletek
- Külföldi hírek - 2010/2. negyedév
- 2010. június 30. szerda, 18:57
MTI 2010. június 30., szerda 17:53
A második forduló sem hozott döntést a német elnökválasztásban.
Az államfőt választó szövetségi közgyűlés küldöttei szerda délután immár másodszor szavaztak, de sem a kormánypártok jelöltje, Christian Wulff, sem az esélyesebb ellenjelölt, Joachim Gauck nem szerezte meg a szükséges abszolút többséget.
A késő esti harmadik fordulóban immár az egyszerű többség is elegendő lesz.
Az elnököt választó szövetségi közgyűlésben kényelmes többségben vannak a koalíciós pártok, azaz a konzervatívok és a liberálisok képviselői. Jelöltjük ennek ellenére nem kapta meg az abszolút többséget, ami azt jelenti, hogy padsoraikból a második fordulóban is többen a volt keletnémet polgárjogi harcosra, Joachim Gauckra szavaztak. A második fordulóban Wulff 615, Gauck pedig 490 szavazatot kapott, míg az ellenzéki Baloldal pártjának jelöltjére, Lukrezia Jochimsenre 123-an szavaztak.
Ily módon a harmadik fordulóban könnyen a Baloldal pártja döntheti el a választások kimenetelét. Ha ugyanis a reformkommunista párt felhagy saját - esélytelen - jelöltjének támogatásával, és az egykori keletnémet ellenzék vezéralakja, Joachim Gauck mellett sorakozik fel, azzal a "királycsináló" szerepét töltheti be, és a kormánypártok jelöltjével szemben Gauckot juttathatja az elnöki tisztségbe.
Mindez szakértők szerint a Merkel kancellár vezette koalíció számára katasztrofális következményekkel járhat, súlyos bizalmi válságot eredményezhet, és a későbbiekben idő előtti választások lehetőségét valószínűsítené. A szavazás első két fordulójának eredménye már így is súlyos politikai és erkölcsi vereség a kancellár és az általa vezetett koalíció számára.
A szavazás harmadik fordulóját az esti órákban tartják, a pártok szünetet kértek, és a hírek szerint lázas tanácskozásokat kezdtek. Kiszivárgott, hogy a Joachim Gauckot jelölő ellenzéki szociáldemokrata párt és a Zöldek pártja néhány szakszervezeti vezetővel együtt a Baloldal pártjának elnökségét igyekszik megnyerni Gauck támogatásához.
A Baloldal - a párt tényleges vezetőjével, Gregor Gysivel az élen - korábban elhatárolódott ettől, megfigyelők azonban egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy bizonyos alkuk következményeként az egykori NDK kommunista utódpártját, a PDS-t is magában foglaló párt módosítja korábbi álláspontját. Egy volt keletnémet ellenzéki politikus elnökjelölti támogatásával megfigyelők szerint a Baloldal pártja bizonyíthatná, hogy végérvényesen szakított az egykori NDK-s múlttal.
Az elnökválasztást páratlan figyelem és feszültség kíséri. Az ország háború utáni történetében eddig két alkalommal fordult elő, hogy az elnökválasztáshoz három fordulóra volt szükség. 1969-ben Gustav Heinemann, 1994-ben pedig Roman Herzog került a harmadik forduló után az elnöki székbe.
A rendkívüli elnökválasztásra azt követően került sor, hogy május végén váratlanul lemondott tisztségéről Horst Köhler korábbi államfő.
