rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. október 30.

„Hát mert így döntöttünk”
Papcsák Ferenc, fideszes országgyűlési képviselő, Zugló polgármestere

Bolgár György: - Elsősorban arról szeretnék Önnel beszélni, hogy a mai nap folyamán több mint 60 oldalas, 227 pontos módosító indítványtervezetet nyújtott be a választási eljárási törvényhez. Lett is belőle nagy botrány, mert az ellenzék azt mondja, hogy egy órája volt arra, hogy egyáltalán átnézze. Hatvan oldalt azért jogi szövegből nem olyan könnyű átolvasni. Mindenesetre estére halasztották el az alkotmányügyi bizottságnak a döntését, hogy legyen idő.

Papcsák Ferenc: – A mi javaslatunkra tisztelettel, a mi javaslatunkra, igen. Nyolcórás tájékozódási lehetősége van az ellenzéki képviselőknek.

– Na de rohannak így? Most az egy óra, az kevés, de…

– Nagyon egyszerű. Tehát ugye van egy szigorú eljárási rend a parlamentben a jogszabály-alkotáshoz kötődően. Tehát a jövő héten van betervezve, hogy elfogadjuk, akkor kezdődik a végszavazás. És szeretnénk ezt a jogszabályt az alkotmánybírósághoz egy előzetes normakontrollra megküldeni. Ennek is ugye szigorú szabályai vannak, hogy hogyan tudjuk ezt megtenni. Éppen ezért úgy ítéljük meg, hogy a végszavazástól visszafelé kell számolni a napokat. Ma estére, illetőleg ma 24 óráig el kell készíteni az ajánlás tervezetet. Ugye a bizottsághoz történő benyújtott módosító javaslatomat senki sem kifogásolta, illetve kifogásolhatja, hogy házszabályszerű vagy sem, hiszen bizottsági módosító javaslat előterjeszthető. Én ezt elkészítettem, elkészítettük, és előterjesztettem annak rendje és módja szerint. Nagy botrány nem keletkezett, az ellenzék végezte a dolgát, mi is végezzük a dolgunkat. Az ellenzék képviselői sincsenek abból kizárva, és ez nagyon fontos megállapítás a mi részünkről, hogy módosító indítványokkal bombázzanak bennünket. Ha megnézi egyébként a 60 ajánlási ponttal benyújtott, tehát a részletes vitát, a 60 ajánlási pont tekintetében folytatta tegnap este, ma hajnal háromnegyed kettőig a parlament. A szocialisták hozzávetőlegesen este tizenegy óra, tizenkettő óra körül hagyták el a parlamenti üléstermet. A Lehet Más a Politika…

– Na de normális ez a dolog? Hogy éjszaka vitatkoznak fontos dolgokról? Normális ez?

– Hát szerintem akkor vitatkozunk, amikor erre mód és lehetőség adódik. Tehát…

– De miért? Miért erre adnak lehetőséget? Miért nem lehet ezt…

– Hát időkeret nélkül megy ez a vita, tehát ilyen formán addig húzódik, ameddig felszólaló van. Tehát azért, Bolgár úr, csak nem vonjuk meg, illetve vonhatjuk el a képviselőktől azt, hogy hozzászóljanak egy-egy fontos…

– Miért kell a választási eljárási törvényről jövő héten szavazni? Miért nem lehet egy hónappal később? Hova rohannak? A választás még csak egy jó másfél év múlva…

– Nem rohanunk. Hát nem. Hát van egy munkarendünk. És mi a házszabály keretei között a tárgyalási rend szerint tervezetük és tervezzük megalkotni ezt a jogszabályt. Ugye azért érdemes egy picit visszamenni, tehát azért álságos, amit az ellenzék művel, mert én magam fideszes országgyűlési képviselőként, ahogy Ön is említette a felkonferálásban, hogy 227 pontban javasoltam pontosítani, módosítani a törvényt. Mégsem annyira rossz ez a jogszabály, ha a szocialista, LMP-s, jobbikos frakció együttesen összesen 60 pontban kívánja módosítani. Képzelje el. Tehát azért ez, hogy ha ezt így közelítjük meg… Tehát azt gondolom, hogy nekünk nagyon-nagyon fontos az, hogy tiszta, rendezett, szigorú eljárási szabályok szerint bonyolódjanak le az országgyűlési és az önkormányzati választások a későbbiekben is. Nem véletlen az, hogy mindenki beszélt róla az elmúlt évtizedekben-években az előző kormányzati ciklus alatt is, hogy csökkenteni szerették volna a képviselők számát. Nem tették meg. Mi csökkentettük, az önkormányzati képviselőket megfeleztük, egyébként egyben a költségeket is. Csak példaként mondom, Zuglóban hét-nyolc bizottságot működtetett az önkormányzat, most négyet, és működik. Az országgyűlési képviselők számát is jelentősen csökkentettük. És nyilván törvényi kötelezettségünk az, hogy egy új választási eljárásról szóló törvényt alkossunk meg.

– És azt ki nyújtotta be eredetileg?

– Képviselőtársaim nyújtották be.

– És ilyen rosszul, hogy Önnek most 60 oldalas, 227 pontos kiegészítést kellett adni?

– Na de hát mi akadályoz meg egy képviselőt abban Bolgár úr, hogy…

– Semmi. Csak hogy miért ilyen rossz volt az eredeti, hogy Ön most…

– Nem volt rossz, hát pont arról beszélek, hogy a választási eljárásról szóló törvény kifejezetten jónak mondható, ha három ellenzéki politikai szervezet, ahol egyébként egészen kiváló jogászok is dolgoznak, volt belügyminiszter, Lamperth Mónika, Bárándy Gergely, akit ugye, mondjuk úgy, hogy jó jogászként ismernek a parlamentben, minden kérdésben hozzá tud szólni, be sem terjesztettek igazából indítványt. Összesen ők 60-at, én magam 227 kérdésben láttam annak szükségességét, hogy pontosítsak. Egyébként a 227-ből mintegy 180-185 elírás pontosításról szól. Tehát azért ezt még el kell mondjam…

– Hát akkor mégiscsak azt lehet mondani, hogy nem volt tökéletes az a munka, ha 180 valahány elíráspontosítás, technikai korrekció kell hozzá.

– Ezek technikai… Így van. Így van. De hát ez, hogyan fogalmazzam, pontosan azért vagyunk ott és az alkotmányügyi bizottságban kifejezetten ez a kötelezettségünk és ez a feladatunk, hogy minél jobb, minél rendezettebb jogszabályok kerüljenek megalkotásra.

– Nem az a baj, hogy…

– És ez egy hosszú tárgyalási folyamat, és Ön most egy szeletet – örülök neki egyébként, hogy erre felhívhatom a hallgatók figyelmét is – kiragadott ebből a hosszú vitából, mert volt egy előterjesztői vita, általános vita, a módosítók előterjesztésére nyitva állt határidő, ugye, ez az a 60, amiben egyébként fideszes módosító indítványok is már benne fogalmazódnak. Így például a tapolcai képviselőtársam, aki fogyatékkal élő és felvetett problémákat, amelyeket én a módosítómban akceptáltam, illetve a munkatársaimmal akceptáltunk, hogy nagyon fontos az, hogy a fogyatékkal élők regisztrálhatósága, illetőleg az a szándék, hogy ők is részt kívánnak venni, azt könnyíteni, segíteni kell. Hogy részt tudjanak venni. Tehát azt gondolom, hogy a bizottság ma este megtárgyalja…

– Mindjárt a regisztrációra is kitérünk, ha megengedi.

– Igen. Parancsoljon.

– De azért változatlanul nem igazán értem, hogy mi szükség van erre a hamar munkára. Ha ennyit…

– Ez nem hamar munka, ez rendben, normál időkeretben történik. Én nem érzem ezt hamar munkának.

– Ha eredetileg egy órája lett volna az ellenzéknek, hogy átnézze az Önök javaslatait, akkor azt gondolom, hogy ez nem elég.

– Hát nézze, ezek azért magunk között szólva… tehát teljesen természetes az, hogy ha egy egyszerű ember, aki nem ismeri a parlamenti rendszer, tehát nem tudom, Bolgár úr olvasta-e ezt az anyagot, ha olvasta…

– Hát az túlzás, hogy olvastam, de átfutottam.

– Látta vagy átfutotta, akkor az Ön számára is kiderül például, hogy az indokolási részből – akkor beszéljünk tény és tárgyszerűen –, az indokolási rész elején mintegy 150-170 pontban a 227-ből felsoroltuk, hogy ezek főleg pontosító, nyelvhelyességi módosításokat tartalmazó, illetőleg a…

– De azért tudja, hogy ilyenkor még az is előfordulhat, hogy valamilyen szövegmódosító, nyelvhelyességi javítások következtében olyasmi kerül bele a törvénybe, ami mögé el van bújtatva valami. Szóval én a képviselők helyében alaposan elolvasnám mindegyiket.

– Ha gyanús körülményeket, ugye, bármelyik képviselő felfedezne, hogy én valamilyen rejtett szándékkal… bár azért gondolom, elég régóta ismerjük egymást Bolgár úrral, gondolom, nem feltételezi, hogy jogászként én bármi ilyet szándékoznék tenni. Tiszta jogszabályilag kezelhető, módosító indítványunk van, indítványom van, amely csak és kizárólag azt a célt szolgálja, hogy jobb, rendezettebb legyen ez a kérdés. Három dolgot emeltem ki ma a sajtónak. Az egyik az akadályoztatásban lévők regisztrálása, regisztrálhatóságának elősegítése, tehát itt ugye a fogyatékkal élők vagy egészségben, vagy egyéb okból akadályozottak, tehát mondjuk a fogvatartottaknak a regisztrálhatósága… itt a jegyző helybe megy, tehát ez egy nagyon fontos nóvum és egy nagyon fontos dolog. Ezt egyébként tegnap a részletes vitában számon kérték rajtunk és lőn, ma ugye behoztuk módosítóként, tehát az ellenzék számon kérte ezt. Tehát nyilvánvalóan és ezt egyébként az ellenzék a késői vitában is elismerte, hogy a kopogtató cédulás rendszernek már vége kell hogy szakadjon. Tehát nagyon sok visszaélésre adott okot, emlékezzen a ferencvárosi választásra, amikor fénymásolt az egyik politikai szervezet és így tovább. Tehát ennek véget vet.

– Értem, de most ezt…

– Most a regisztrálásra térnénk át, amely számos más számos országban bevett gyakorlat és szeretnénk is…

– Melyikre gondol?

– Egyesült Államok, Anglia.

– Így van.

– Például.

– Nem, mert itt vége van a dalnak.

– Nem.

– De. Ez a két ország van.

– Egyébként Európában, mint említettem Lettországban is. De egyébként azt gondolom, hogy…

– Hát, a híres lett példa. Annyira más a parlamenti és közjogi rendszerük és annyira más a…

– Mondjuk az Egyesült Államok, ha csak ez a két ország lenne, az Egyesült Államokat, illetve Angliát mindenki demokráciának tartja, ezt a két országot, azt gondolom, megkérdőjelezhetetlenül…

– Természetesen. Csak minden demokrácia más.

– És mi mintának tekintjük ezt a két országot.

– Azt mondja, hogy ez a kopogtatócédulás rendszer elavult volt, visszaélésekre adott alkalmat, ezért kellett többek között bevezetni a regisztrációt. Nem?

– Nagyon fontos. Bocsásson meg. Tehát számtalan olyan tapasztalás volt az elmúlt húsz évben, amit rendezni kell. Tehát itt például, amikor látássérült emberek ezt követően már olyan szavazósablont vehetnek igénybe szavazás segítés céljából, amely már braille írással ellátott. Vagy…

– Na de ehhez nem kell alaptörvényt módosítani.

– De ez nem az alaptörvény módosítása, ez egészen más. Mondok egy tipikus példát. Emlékezzen vissza, hogy a szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor bezárta a szavazóhelységet, ezzel is például, akik még ott sorba álltak, azokat kizárva a szavazás lehetőségéből 19 órakor. Mi a törvényjavaslatban ugye…

– De aztán meghosszabbították. Az Országos Választási Bizottság engedélyével.

– Így van. Igen, csak most már a törvény fogja ezt szabályozni, hogy 19 órakor a sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Számtalan olyan technikai dolgot tudok felsorolni, amellyel…

– De nem ezért vezették be a regisztrációt, ugye?

– Tessék?

– A kopogtatócédula nem volt jó. De a jelöltekre, a képviselő jelöltekre vonatkozott, itt most pedig a választóknak kell magukat jelöltetniük. Miért?

– Hát ezt nem nagyon értem, hogy mire gondol most, szerkesztő úr.

– Hát arra, hogy be kell mennem mondjuk a jegyzőhöz vagy be kell jelentkeznem az ügyfélkapun és jelöltetnem magamat, hogy részt vehessek a választáson. Mi köze van ennek a kopogtató cédulás…

– De mi a baj ezzel egyébként? Nem értem.

– Az, hogy nem kell. Nincs rá szükség.

– De hogyne lehet már szükség.

– Megtaláltak eddig is, megtalálnak ezután is.

– Miért ne lenne? Nem, nem, nem…

– Hogyhogy nem?

– Én azt gondolom, hogy egy nagyobb fokú…

– Nem találnak meg?

– Nem, elmondom. Tehát a regisztráció: akkor visszamegyünk az alapproblémához azt gondolom, tehát akkor nem arról fogunk most beszélni…

– De, de, csak szóba hozta Ön, és…

– Ami a módosító indítvánnyal össze… Én. Így van. Szóba hoztam, hogy kétféle variáció lehet, kétféle lehetőség adódik egy jogalkotó számára. Az egyik a regisztrációt, ezt nagyon jól működő demokráciák alkalmazzák, sőt kifejezetten minden ország eltérő rendszert alkalmaz. A demokratikus kultúrákban egyébként kombinált rendszerek is vannak és így tovább. Tehát a regisztrált rendszer az általam említett két országban nagyon jól működik, soha senki meg nem kérdőjelezte a választói aktivitást, hogy akkor elmenjen. Mert azt gondolom, hogy nagyon fontos…

– Nem. Megkérdőjelezik az Egyesült Államokban is.

– …hogy elmenjenek az embereknek. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos az embereknek a tudatára, a tudatosságára felhívni a figyelmet. De azt gondolják, hogy ez a Fidesznek kedvez vagy nem tudom, politológusokat hallottam erről, hogy akkor a regisztráció az a Fidesznek kedvez. Én nem tudom ezt megítélni egyébként, én azt gondolom, hogy a választói aktivitásra, a választói tudatosságra szeretnénk… én például, ha mondjuk engem megkérdeznek, hogy miért jó a regisztráció, akkor én azt szeretném, hogy a visszaélések elkerülése mellett a választókat arról tudjam meggyőzni, uram bocsá, Zuglóban, Zuglóban nem is feltétlenül kell őket meggyőzni, hogy menjenek el, mert egész magas számban mennek el. És tegnap elhangzott például Bolgár úr egy olyan kijelentés, hogy a szegény hátrányos helyzetű területeken bizony nagyon alacsony lesz a választási részvétel. Bolgár úr pontosan tudja, hogy nekem volt egy olyan választókerületem, ahol megválasztottak országgyűlési képviselőnek, és azóta is, ha megnézi, a legmagasabb választási részvételt produkálja az a választókerület. 82 százalékos a választási részvétel. Semmilyen befolyással nincs egyébként ez a választási aktivitásra. Én azt gondolom…

– Hát lehet, hogy elmentek volna választani, csak…

– …hogy magasabb felelősségteljes tudatra apellál egyébként ez a rendszer.

– Ez nagyon szépen hangzik, de a kevésbé felelős állampolgár is állampolgár. És ugyanolyan joga van mint a felelősségteljesnek.

– Így van.

– Az egyetemi tanárnak annyi joga van…

– De hát nincs kizárva. Pontosan. Így van.

– …mint a nyolc általánost sem végzettnek.

–Tehát akkor abban mi ketten, akik ugye nem tudom, hogy eltérő politikai nézeteket vallunk-e, de vélelmezem, abban ketten egyetértünk, hogy az, hogy valamilyen vagyoni vagy értelmi képességhez vagy intelligencia-hányadoshoz mérjük a választásokon való jogosultságot, azt gondolom, azt kizárhatjuk. Tehát mi nem értünk egyet az ilyen típusú cenzussal. Ugye? Mert...

– De miért kell bármilyen…

– …volt ilyen politikai szervezet, amelyik ezt felvetette.

– …korlátozást bevezetni.

– Várjon egy picit. Viszont minden választópolgár számára teljesen nyilvánvaló, általuk ismert időpont adódik négyévente egyszer majd, amikor regisztráltathatják magukat a rendelkezésre álló jogi lehetőségek szerint. Mely szerint elmehetnek vagy elektronikusan bejelentkezhetnek. De azt gondolom, nagyon fontos, hogy a tudatuk szerint és egyébként a magyarokat nem kell félteni abban, hogy nem fognak elmenni, de el fognak menni, regisztráltathatják magukat.

– De ha elmennek, akkor…

– Senki nem korlátozza őket abban, hogy regisztrálják magukat.

– Papcsák úr. De ha elmennek, mert a magyarok olyanok, akkor mi a fenének csinálják az egészet.

– Nézze. Még egyszer mondom. Tehát ez egy választási lehetőség volt. Vagy megmaradunk a régi rendszer mellett, amelynek nagyon sok olyan problémája volt, amivel már nem volt érdemes foglalkozni.

– De hát a regisztráció mellett is lehet…

– Betöltötte a szerepét. Ezt mondtam tegnap a parlamentben, betöltötte a történelmi szerepét az a választási eljárásról szóló törvény. Mi ezt a rendszert választottuk, amely egyébként számos országban nagyon jól működik.

– Ez a számos ország két angolszász ország, egészen más hagyományokkal.

– Nemcsak.

– Kötelező lakcímnyilvántartás nélkül.

– Az angolszász országokban általában. Egyébként az angolszász országokban általában. Én a magam részéről az angliai, tehát az angol választási rendszert egy rendkívül tiszta demokratikus rendszernek tartom. Én ezt gondolom, hogy nem baj az, ha ezt a rendszert választjuk.

– Csak nem felel meg az európai kontinentális hagyományoknak és a magyar gyakorlatnak.

– Ez az Ön véleménye nekem pedig más a véleményem. Tehát, tehát…

– Nem, ez a tény. Ez nem vélemény, Papcsák úr, ez a tény.

– De most… Jó, Ön kinyilatkoztat, én pedig azt gondolom, én meg tiszteletben tartom az Ön véleményét.

– Hát ha fel…

– Tehát Ön azt mondja, hogy az enyém nem felel meg, én meg azt gondolom, hogy a mi véleményünk az én véleményem megfelel az európai hagyományoknak.

– Miért?

– És ez teljesen rendjénvaló. Mi ezt az utat választottuk, azt gondolom…

– De miért? Miért?

– Hát mert így döntöttünk. Volt egy választás.

– Ez a kérdésem, hogy miért?

– Elérkeztünk egy útkereszteződéshez.

– Miért, volt választási kényszer?

– Azért megkaptuk a parlamenti felhatalmazást a polgároktól. Eljutottunk egy pontig, és lehetett választani a régi rendszer valamilyen formában történő megreformálása mellett, és mi meg ezt az utat választottuk.

– De miért? Ez a kérdésem.

– Azért, mert tiszta, tiszta, az állampolgárok, a polgárok felelősségére apellál, hogy tegyen az országért valamit. Nagyon fontos, hogy az emberek négyévente egyszer foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Nagyon fontos. Egyébként…

– Így most kétszer kell hogy foglalkozzanak vele. Egyszer amikor regisztráltatják magukat, egyszer amikor választanak.

– Hát de miért? Egyébként a korábbi rendszerben… Bocsásson meg. A korábbi rendszerben nem így volt?

– Nem.

– De, így volt, mert akkor is ugye zaklatták őket, ezt akkor most mondjuk ki… Politikusok, én magam számtalanszor éreztem kellemetlen helyzetben magam, hogy este hét órakor, negyed nyolckor sötét lépcsőházakba csöngettünk be emberekhez.

– És most nem fognak?

– És az a mostani… Nem. Nem.

– Miért?

– Azért nem, mert nem szükségeltetik.

– Miért nem? Hát ha regisztrált…

– Nem, mert az ajánlást… A regisztráció, az egy értesítés. Az emberek a kormány, illetőleg a választási iroda által kapott tájékoztató alapján fogják…

– De most megint az ajánlócédulákról beszél.

– …tudni. De nem fogjuk…

– Megint…

– Nem.

– Nem?

– Az ajánlás, az egy teljesen más dolog, és a regisztráció egy megint más dolog. Miről beszélünk?

– Na de akkor miért nem fogják? Hát el fog menni a választópolgárhoz. Azt mondja, most nem fog elmenni. Miért nem fog elmenni? Hát meg akarja őket győzni. Akár regisztrált, azt…

– De nem fogom zaklatni kopogtatócéduláért a lakásában.

– Hát azért mondom, hogy most arról beszél…

– Nem fog olyan helyzetbe, bocsásson meg, és ez bizonyos, nem fog olyan helyzetbe kerülni egy ellenzéki politikai szervezet, mint a legutóbbi választáson, hogy pénzért kell venni a kopogtatócédulát és számtalan ilyen probléma történt. Tehát emberek…

– De mondom, hogy ez nem a regisztráció.

– …emberek politikai szervezetekkel szimpatizálnak, mert aláhamisították az aláírásukat és ezer dolgot tudnék mondani.

– Ez most is megtörténhet.

– De most nem fog. Nem.

– Mert kétszáz aláírás kell ahhoz, hogy valaki jelölt legyen. Nem így kell? Akkor is hamisíthatja…

– Ezt személyesen kell megtenni, de ehhez nem kell elmenni feltétlenül a lakására, elég kiállni egy térre, és jönnek az emberek. És a kettőszáz darab aláírás és a hétszázötven kopogtató cédula között, tehát a kettőszáz darab ajánlás-aláírás és a hétszázötven darab nettó kopogtató cédula között vagy annak a megszerzése között óriási különbség van.

– Hát igen. De ez a kopogtatócédula-rendszer megszüntetése semmilyen módon…

– Ez üdvözlendő azt gondolom.

– …semmilyen módon. Tegyük fel, hogy üdvözlöm. Igen, üdvözlöm. De semmilyen módon nem kötődik a regisztrációhoz.

– Nem. De ez egy teljesen más dolog, a regisztráció.

– Akkor miért hozta ide?

– Az egy önkéntes alapon történő nyilatkozattétel.

– De nem önkéntes, mert kötelezővé teszik.

– Önkéntes, mert az emberek eldönthetik, hogy részt kívánnak venni minden négy évben vagy abban a négy évben a politikai életet, Magyarország sorsát meghatározó döntésekben, ki kívánják venni a részüket vagy őket ez azért nem érdekli.

– Miért nem elég, hogy a választás napján döntik el? Miért kell nekik kétszer eldönteniük?

– Hát mert így döntöttük el, azt gondolom.

– Na miért? Ezt kérdezem.

– Azt gondolom, hogy az emberek döntsék el. Hát ahhoz, hogy bocsásson meg…

– Eldöntik egyszer, amikor…

– Korábban volt egy névjegyzék például, ugye? Akkor beszéljünk a regisztrációról. Korábban volt egy egyébként az ellenzék által felmagasztalt névjegyzék. Képzelje el, hogy számtalan olyan ember volt, aki ebben a névjegyzékben nem szerepelt. Tudja, hogy hány családnál okozott és hány családnál okoztunk kellemetlen pillanatokat, perceket, mert ez a névjegyzék az Országos Választási Irodánál nem volt pontosan vezetve, a helyi önkormányzatnál nem volt pontosan vezetve, mert halott személyek voltak és kegyeletsértő módon küldtek ki értesítést az elhunyt részére?

– Na most képzelje el, hogy valaki regisztráltatja magát…

– És itt ez a választójogi névjegyzék…

– …és utána meghal.

– Bocsásson meg, ez a választói névjegyzék nem volt pontos. Nem volt rendezett.

– De ha most valaki regisztráltatja magát, és utána hal meg, ugyanolyan kellemetlen lesz a családnak.

– Nem, nem fog, mert ő már nem kap értesítést, csak nem fog részt venni a választáson.

– Ja, még csak értesítést sem fog kapni valaki, aki regisztráltatja magát, hogy itt és itt menjen szavazni?

– Hát nézze. Még egyszer térjünk vissza erre a névjegyzékre. Tehát ez a névjegyzék nem volt sajnos pontos. Tehát folyamatos változás van. És akkor még itt van, mi nagyon szeretnénk bevonni a magyarországi politikai életbe azokat a magyar állampolgárokat és határokon túli magyarokat, tehát az elszakított országrészek területén élő magyarokat. Tehát ez ugye az elszakított országrészek területén élő magyar állampolgárokat érinti, akik már megkapták a magyar állampolgárságot, csak tartózkodási helyük szerint nem Magyarországon élnek, hanem nagyon sokan nem élnek Magyarországon, uram bocsá, hetven éve, ötven éve, negyven éve vagy akár csak nyolc éve, mondjuk elmegy, külföldön tartózkodik, tanul, dolgozik, ezeket is szeretnénk bevonni.

– És miért nem lehetett úgy, hogy kérem szépen, állampolgárok, határokon túl vagy új állampolgárok akik…

– Igen?

– …akik most kaptak állampolgárságot, regisztráltassátok magatokat, ha részt akartok venni a választásokon. Ez miért nem lett volna elég?

– Hát ezt mondjuk. Hát de ezt mondjuk a számukra.

– De miért kell Önnek és miért kell nekem regisztráltatnom magam?

– Hát azért, mert mi Önt egy felelős állampolgárnak…

– Nem vagyok én számon tartva, Papcsák úr?

– Hát nézze. Tehát attól szép a demokrácia, hogy mi erről tudunk vitatkozni az Ön rádiójában és műsorában. Tehát attól szép. Mi úgy gondoljuk, hogy szeretnénk, hogy Ön mint felelős polgár négyévente egyszer elmegy, regisztráltatja magát, bekerül egy olyan névjegyzékbe, amely bizonyos és rendezett, erre jelentős időtartam áll rendelkezésre, tehát egy féléves időtartam. Van egy nagyon fontos kitétel, ha most visszatérnénk egy mondattal a módosító javaslatomra, előfordul az például, hogy szélesítem, tehát én a módosító indítványommal szélesítem a személyi azonosítására vonatkozó lehetőséget. Mert van, akinek csak, nem tudom, jogosítványa van, és ezeket szélesíteni szükséges, és ráadásul képzelje el, hogy ha valakit alapesetben mondjuk el kellene utasítani, tehát bizonytalan a beazonosítására szolgáló okirat, azt is regisztrálni kell a módosító javaslatom szerint, csak később a hatóságok, illetőleg a lakcímnyilvántartással foglalkozó szervezet beazonosítja, és később hoz döntést, hogy részt vehet a választáson, avagy nem.

– Nagyra értékelem, hogy bővíteni akarják a lehetőségeimet.

– Hát hogyne.

– De miért, miért?

– Mindenkinek joga és lehetősége…

– De miért korlátozzák a nyolcmillió szavazásra jogosultét azzal, hogy el kell… Hallom, hogy azt mondja, hogy jaj. Hát én is ezt kérdezem. Azt mondom, hogy jaj.

– Igen?

– Miért kell korlátozni? Miért nem elég…

– Nem korlátozzuk.

– Hát dehogynem.

– Hát miért korlátozom, tisztelettel?

– Hát azzal, hogy rákényszerítenek, hogy elmenjek a jegyzőhöz például.

– Az a korlát, az az igazi korlát, hogy az elmúlt években mintegy száz-százötvenezer olyan állampolgár élt és dolgozott külhonban, akiknek semmilyen lehetősége nem volt a magyarhoz egyébként hasonlóan…

– Dehogynem.

– A magyar adófizető, mit tudom én, egy gyárban dolgozik Németországban.

– Álltak sorban, álltak sorban például…

– Nem tudott. Nem tudott.

– A londoni nagykövetségnél. És leadták a szavazatukat.

– Olyan is előfordul, tényleg így van. Tehát…

– És épp Önök ellenezték, hogy…

– Annak meg egyértelműen másképp…

– …hogy levélben adhassák le a szavazatukat. Emlékszem.

– Így van. Így van.

– Most pedig a határon túlról még levélben is lehet regisztráltatni, ellentétben az itteni magyarokkal.

– Így van. Pontosan.

– Akik miért is vannak hátrányos helyzetben?

– Mert a magyarok itt vannak. Tehát a magyarok itt vannak, és a hozzájuk legközelebb eső önkormányzatnál ezt meg tudják tenni. Ügyeik intézése céljából úgyis elmennek egyébként oda. Tehát a legközelebb eső, lakóhelyük, tartózkodási helyük szerint önkormányzatnál évente vagy négyévente egyszer regisztrálni fogják magukat. És semmi bajuk nem lesz az embereknek egyébként.

– Ami sokkal messzebb van mint a…

– Egyébként az embereknek semmi bajuk nincs ezzel egyébként. Az emberek…

– Az sokkal messzebb van, mint a szavazóhelyiség.

– Tessék?

– Az sokkal messzebb van mint a szavazóhelyiség, azt is tudja.

– Hát nézze. Én azt gondolom, hogy ha én valóban részt akarok venni a demokrácia, tehát a demokratikus jogaim gyakorlásában, akkor el fogok menni regisztráltatni magam. Szeretnék élni ezzel a jogommal, mert felelősen gondolkodom, és így fog tenni egyébként, vélem, a nyolcmillió választásra jogosult, akik egyébként ajánlhatnak… lehet, hogy valaki nem regisztráltatja magát, de egyébként jelöltet állíthat. Ezt csak úgy mellékesen megjegyzem. És szerintem egy öt-hét millió ember, vélelmezem, hogy részt fog venni a választásokon a szavazatával. Hozzájárul…

– Igen. Na most azért tudja, hogy volt olyan választás ahol majdnem hatmillióan részt vettek anélkül, hogy regisztrálták volna magukat.

– Igen?

– Lehet, hogy ennél eleve kevesebb fogja regisztráltatni magát, és annak is csak egy része fog elmenni szavazni. Nem fog az összes regisztrált elmenni szavazni.

– De nem az a jó, hogyha minél többen részt vesznek?

– De az a jó, de éppen Önök korlátozzák ennek a lehetőségét.

– De nem korlátozzuk. Hát milyen jogot korlátozunk azzal, hogy… de úgy látom, ezt a vitát mi nem fogjuk egymással megoldani.

– Biztos nem. De hát körülbelül kétmillió, Ön szerint is legalább kétmillió ember nem fog elmenni regisztrálni. Kétmillió ember eleve ki lesz zárva.

– Hát de kétmillió ember… Nem. Nincs kizárva, mert elmehet, regisztráltathatja magát, és részt vehet. Sőt előtte, illetőleg közben jelöltet is állíthat. Tehát semmi akadálya nincs, senki nem korlátozza a jogát abban, hogy részt vegyen a választási eljárásban, regisztráció, és utána pedig a szavazatát leadhatja.

– Miért kell az alapjogom gyakorlása előtt még egy feladatot elvégezni?

– Hát eddig is így volt egyébként. Az a fontos…

– Nem. Nem volt így.

– Nem. Azért fontos ez, mert szakembereket ha megkérdez, akkor pontosan meg fogják Önnek mondani, hogy nagyon fontos egy úgynevezett választói névjegyzék összeállítása, amit korábban nem választói névjegyzéknek hívtak, csak átkeresztelték azzá a választások napjára. Az egy úgynevezett lakcímnyilvántartó volt, és aki benne volt, akkor az ott szerepelt, aki nem szerepelt benne, akkor az meg…

– De ez túlnyomórészt jól működött, különben Orbán Viktor nem találta volna…

– Nem működött jól, hát pont az a probléma.

– …nem találta volna meg azt a nyolcmillió állampolgárt, akinek levelet küldött.

– Nem az a probléma, az a probléma, hogy nem működött jól. Hát most mondtam el Önnek egy példát az elhalálozottak, elhunytak nem regisztrálásával, külföldön tartózkodókkal, fogvatartottakkal.

– A halotti bizonyítvány után kihúzzák őket.

– Hát igen, csak ugye nagyon sok kellemetlen helyzet adódott. Hát gondoljon bele, ezek az úgynevezett dm leveleket, mert ezeket a listákat például, és akkor ez is egy nóvum az új törvényben, ezeket a listákat egy megadott időpontot követően a politikai szervezetek megvásárolhatták. Képzelje el, hogy olyan embereknek küldtek a politikai szervezetek levelet, akik mondjuk tényleg elhunytak vagy kellemetlen helyzetek adódtak. Most például benne van a törvényben az a jog, hogy az adatokkal az adatgazda, tehát maga a választópolgár rendelkezik, tehát nyilatkozatot tesz, hogy hozzájárul-e az adatai kiadásához vagy nem járul hozzá. Tehát azt mondja, a választópolgár adatainak a kiadását adatkezelési nyilatkozathoz köti, adatkiadáshoz ugye fő szabály, hogy az adatkiadás lehetőségét a választópolgár mondjuk megtilthatja. Ez például ez egy teljesen új nóvum. Én azt gondolom, hogy üdvözlendő…

– Még a végén hadd kérdezzem meg. Ugye mégiscsak alapvető jogról van szó.

– Így van.

– És a demokrácia alapvető kérdéséről.

– Így van.

– Miért nem próbáltak egyezségre jutni az ellenzéki pártokkal még akkor is, ha ők csak egyharmadnál kevesebb helyet töltenek be a parlamentben?

– De miért gondolja, hogy nem kívántunk?

– Hát mert…

– Hát pontosan tegnap, a tegnap esti…

– …mindegyikük tiltakozott, és nem vették figyelembe a tiltakozásaikat. Átverték ezt az egészet, sőt és akkor tovább kérdezek…

– Most várjon egy kicsit.

– Igen?

– Akkor rögzítsük. Mi nem vertünk át semmit, ugye egyrészt a parlamenti szavazások előtt állunk még messze, messze, hiszen egy előzetes normakontrollt kérünk az Alkotmánybíróságtól…

– Na de, na de ha…

– … az elfogadást követően.

– …ha a regisztrációról nem kérnek....

– Ez az első.

– …sőt beletették az alaptörvénybe.

– Várjon egy kicsit. Várjon egy kicsit. Tehát azt gondolom, hogy nagyon fontos lett volna, hogy – és akkor visszatérnék a beszélgetésünk elejére, talán emlékszik szerkesztő úr…

– Még emlékszem.

– …illetve a hallgatók is, hogy én azt mondtam, hogy összesen hatvan, ebben benne vannak a fideszes képviselőtársaim módosító javaslatai, ehhez a választási eljárásról szóló törvényhez 60 indítványt tettek. Egy ekkora terjedelmű szabályozást, gondoljon bele, 60 ponton tartottak csak problémásnak. Miközben egyébként az egész rendszert elutasítják. Ha az egész rendszert elutasítja egy parlamenti párt, akkor egy alternatív törvényjavaslatot terjeszt elő egy teljes kodifikációhoz. Ők ezt a rendszert tartanák jónak, ezt a rendszert tartanák megreformálhatónak. Tehát akkor nem a mi indítványunkhoz tesznek ilyen olyan módosító indítványt, hanem csinálnak egy saját rendszert. Tetszik érteni?

– És a 60 pontból mennyit fogadtak el tőlük?

– Ezt nem tették. Nem. Ezt nem tették meg. Hát beépítettük például ugye az akadályoztatott személyek kapcsán felmerült problémáikat, azokat méltányoltuk, és itt van a bizottsági módosító javaslatomban, mert hiszen ezt már csak itt tudjuk kezelni bizottsági módosító javaslatként.

– De ugye ez csak a dolognak egy apró része, mert ebben a mostani Ön által bemutatott…

– Hát nem egy apró rész, hát hiszen hány olyan…

– …módosításból.

– Hány olyan polgártársunk van aki egészségi okok vagy fogyatékosság vagy fogvatartás miatt gátolt választópolgár.

– Igen. Azért eddig is valahogy el tudtak jutni bizonyos segítséggel a választásra. De ugye a mostani…

– De most helybe megy a jegyző.

– Igen. Most benne van az Ön javaslatában az, hogy az egyesületek nem állíthatnak…

– Igen.

– …képviselőjelöltet, és ezt rögtön…

– Nincs ilyen benne.

– Hát az van benne, hogy egyesületek úgy…

– Akkor csak szeretném mondani, hogy…

– …úgy indulhatnak, ha pártként regisztrálják magukat. Nem?

– Nem, nem, nem. Ha tesznek egy olyan… Tehát az egyesület ugye, az egy olyan… tehát ugye az egyesületet lehet tágan is értelmezni. Tehát minden párt valamilyen formában egyesület, emberek egy politikai szervezetet hoznak létre.

– Igen?...

– Az országgyűlési választásokon pártok indulhatnak. De egyesületek is indulhatnak azzal a meghagyással, ha maguk – és ebben nincs változás a korábbi szabályozástól, tehát nincs eltérés – nyilatkoznak, hogy a pártokra vonatkozó szabályokat tekintik magukra nézve irányadónak. Az önkormányzati választáson lesz légyen… az most ugye több választás… Dabason a Fidesz nyert egyébként, a Dabas fejlődéséért integrálódok egyesületével közös jelöltünk nyert. Tehát látható, hogy az egyesület egy politikai párttal együtt indult, ebben nincs változás, csak annyi – Állami Számvevőszéknek a kampányfinanszírozás elszámolások kérése tekintetében –, hogy a pártokra szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint egy egyesületre. Ha országgyűlési választáson kíván egy egyesület indulni, és ugye a Haza és Haladás hangzott el a Bárándy képviselő úr szájából, hogy akkor ők egyesületként indulnak, hát induljanak, csak tegyenek egy nyilatkozatot, hogy ők politikai szervezetként, pártként tekinthetők a választások során.

– Szóval nincs korlátozási szándék ebben…

– Nincs. Nincs.

– Jó. Akkor visszatérve a regisztrációhoz és ebből a szempontból le is zárnám az egészet.

– Igen.

– Ha annyira bíznak abban, hogy ez demokratikus, és igazán semmi kifogásolnivaló nincs benne, sőt a tudatosságot erősíti, miért vették be az alaptörvénybe a regisztrációt, miért nem hagyták, hogy egy mondjuk kétharmados törvény végigmenjen a parlamenten, azt írnak bele, amit akarnak, úgyis megszavazzák a többségükkel, és aztán mehessen Alkotmánybírósághoz. Nem ez lett volna a fair dolog?

– Hát jogtechnikai eszközökről beszélünk. Én azt gondolom, hogy az alaptörvény...

– Nem. Tartalmi kérdésről beszélünk.

– Bocsásson meg, akkor tartalmi kérdésként fogalmazzuk meg. Az én álláspontom szerint egy ilyen szintű kérdést mint a választás, hogy hogyan gyakoroljuk a demokráciát, hogyan alkotjuk meg a demokráciában megtestesülő munkaszervezeteket, önkormányzati képviselőtestület, országgyűlést, ennek az alapkérdéseit, azt gondolom, hogy az alaptörvény részévé kell tenni. Ugye nem maga az alaptörvényben tükröződik, hanem a kiegészítő törvényben. Ezt azt gondolom, hogy nagyon fontos rögzíteni, mert hiszen az alaptörvény a jog alapforrása, tehát abból származhat…

– És ezt még tavaly húsvétkor nem látták.

– Hát a választási eljárásról szóló törvény megszerkesztése kétségtelenül ezt követően, tehát az alaptörvény és a hatályba lépő és pontosító rendelkezések meghozatalát követően kezdődött el, tehát ennek a jogszabálynak a kodifikációja az alaptörvény elfogadását követően kezdődött meg és a gondolkodás. És nyilvánvalóan azért lett ilyen formán megalkotva, én azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy bekerüljön az alaptörvény rendelkezései körébe, hogy milyen formában történik meg az alapintézmények, és maga a választás, és a választói jog gyakorlása, tehát ezt be kell építeni. Tehát ez nemcsak hogy elvárás, hanem kötelezettség. Tehát nemcsak hogy lehetőség, hanem kötelező is.

– Így viszont minden aggály eleve le van söpörve. Alkotmányjogi oldalról, politikai oldalról is.

– Hát nem gondolom ezt egyébként, nem gondolom ezt, mert minden ember számára Magyarországon biztosított az, hogy választó és választható legyen. Tehát senkinek a jogát nem kérdőjelezzük meg ebben a kérdésben, sőt kifejezetten segítjük, és az én módosító javaslataim is kifejezetten ebbe az irányba mozdítják el az egyébként parlament előtt lévő jogszabály tervezetet.

– Remélem nem merítettem ki nagyon. Köszönöm.

– Megyek ma a bizottsági ülésre.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái