Parlamenti napló a választási törvény vitájáról – III. rész
- Részletek
- Vendégek
- 2012. november 01. csütörtök, 06:33
- Lendvai Ildikó
|
A részletes vita
Csalódást kell okoznom annak az olvasónak, aki figyelmesen végigkövette a választási eljárásokról szóló törvény általános vitáját. (Gondolom, ha korábban voltak illúziói, akkor már amúgy is csalódnia kellett a legfontosabb demokratikus alapjogról folytatott vita minősége, a kormánypártok teljes érdektelensége és értetlensége láttán.) Most azonban nem csak erről van szó. Amiről eddig a parlamenti színpadon elhangzottakban olvashatott, az a kulisszák mögött menet közben folyamatosan átíródik. A vitázók mozgó célpontra lőnek.
A törvényjavaslat szándéka – a választási procedúra megnehezítése, a kötelező regisztrációval az amúgy is társadalmi hátrányokat szenvedő csoportok kirekesztése, a határon túli szavazatok súlyának felértékelése az itthoniakkal szemben, a demokratikus ellenzék együttműködésének nehezítése – változatlan maradt, de a célt szolgáló eszközöket megfogalmazó paragrafusokat össze-vissza farigcsálták. Az eredeti javaslat sokat változott az általános és a részletes vita között is, de ennél jóval többet a részletes vitát követő bizottsági ülésen. Az utolsó perces szövegátírás időzítésének nyilván az az oka, hogy jónéhány bőszítő rendelkezésről még vitatkozni se lehessen, hiszen a törvény a végállomáshoz érkezett. A szokásos menetrendben már csak a módosító indítványok szavazására és a zárószavazásra kerülhetne sor.
Az egyre kevésbé létező „normális” ügymenet szerint az alábbiakban kimazsolázott részletes vitában már csak az egyes beadott módosító indítványok mellett vagy ellen lehet érvelni, és nem a törvény általános természetéről. Mindez persze elveszti a jelentőségét, ha – mint most is – e vitát követően adják csak be az elfogadásra szánt kormánypárti módosító javaslatokat. Ezúttal rendhagyó volt az is, hogy a törvény egészéről, annak szellemiségéről szóló általános vita és a módosítókat ütköztető részletes vita között több hét telt el a kormánypártok halasztási kérelme miatt. Belső vitáik rendezése érdekében kértek időt. A kiszivárgott hírek szerint azt latolgatták: nem túlságosan arcpirító-e további akadályokat gördíteni a választók útjába, és az itthon élő állampolgároknak még a levélben való regisztrációt is megtiltani. A válasz végül megszületett: nem. Semmi sem túlságosan arcpirító, illetve aki finnyás, az az angolkisasszonyokhoz járjon, ne a parlamentbe. Más kérdés, hogy a vita mégis csak elhúzódott odáig, hogy magához a választási eljárásokat szabályozó törvényjavaslathoz már nem volt idejük azt a bizonyos, a levélben való regisztrációt tiltó módosító indítványt benyújtani, így annak útját csak az Alaptörvény ki tudja, hányadik módosításával kövezték ki. Ezért az alábbi részletes vitában tárgyalt indítványok (Tapolczai Gergely fogyatékosokat érintő javaslata kivételével) szinte kizárólag az ellenzéktől származtak. Azt tartalmazták, ami elvárható volt. Arra azért érdemes figyelni, hogy az MSZP és az LMP képviselői – ami sajnos ritkán fordul elő – közös indítványban kezdeményezték a regisztrációs kötelezettség teljes törlését a hazai állampolgárok körében. Ugyancsak ellenzéki javaslatok változtattak volna a Nemzeti Választási Bizottság kétharmados jelölésén és kilenc évre való bebetonozásán, törölték volna a végképp komolytalan többes jelölés lehetőségét és az ajánlásokat gyűjtő aktivisták kötelező „önfeljelentését”, adataik leadását.
Mára azonban ennek inkább csak jogtörténeti érdekessége van. Annál, ami a részletes vita címén a parlamentben folyt, jóval nagyobb jelentősége van a dráma előjátékának és utójátékának. Az előjátékban a törvény részletes vitáját megelőzően módosították az Alaptörvényt. (Ennyit a kőbevésésről.) Elsősorban természetesen azért, hogy korlátozzák az Alkotmánybíróság amúgy is szűkre szabott lehetőségeit az előzetes normakontrollnál vagy a panaszok elbírálásánál. Másodsorban azonban – ha lúd, legyen kövér – azért, hogy még rögösebbé tegyék a szavazóurnához vezető pályát, és nyolc millió magyarországi választópolgár számára csak az önkormányzatoknál való személyes lejelentkezést, illetve az ügyfélkapu használatát tegyék lehetővé. (Megjegyzem, ahhoz, hogy valaki ilyet nyisson, szintén egy személyes látogatás kell az illetékes hatóságnál.) Mondanom sem kell, hogy a személyes regisztráció csak legkésőbb 15 nappal a választás előttig, és kizárólag munkanapokon lehetséges. Ha nem is az idővel, hanem csak a közlekedési költségekkel számolok, egy budapesti regisztráló egy villamos jegye éppen most lesz 350 Ft, oda-vissza tehát 700 Ft, átszállás esetén 1400 Ft. Egy szerény jövedelméből vagy segélyéből napról-napra élő vagy inkább vegetálva kínlódó házaspár tehát 2800 Ft-ért már regisztrálhat is. Elképzelhető, mekkora lelkesedéssel. Különösen, ha ezért, ne adj isten, szabadnapot kell kivenniük.
A kutyakomédia utójátéka már nemcsak a tartalmat, hanem az eljárást tekintve is arcátlan. A Galamus olvasói nyilván értesültek róla, hogy a részletes vitát követő reggel az Alkotmányügyi bizottság tagjai egy órával az ülés kezdete előtt kaphatták meg a 60 oldalas, több mint kettőszáz paragrafust érintő bizottsági módosító indítványra vonatkozó javaslatot. Sokan közülük már úton voltak az ülésre. A botrány hatására ugyan hajlandóak voltak elhalasztani estére a szavazást (addigra legalább a bizottság számára az indítványt jegyző Papcsák képviselő többé-kevésbé elolvashatta a nyilván nem általa írt szöveget), de a kormányzati szavazógép természetesen engedelmesen megszavazta saját törvényjavaslatuk újabb átírását.
Papcsák úr természetesen azzal érvelt, hogy a több száz „javítás” az amúgy is remekbe szabott törvényjavaslaton csak technikai természetű. Ugyan már! Az átírás legalább öt lényeges tartalmi változást generál. Egyrészt most vezetik be a törvénybe az Alaptörvénybe már lecövekelt szűkítést, miszerint mi itthon levélben nem regisztrálhatunk, míg a határon túlról még szavazni is levélben lehet. Úgy látszik, ami itthon a regisztrációhoz sem elég megbízható, az máshonnan még a szavazásnál sem kelt aggályokat. A magyarországi választó hamisít, úri kedvében más helyett regisztrál, a magyar posta a kukába dobja a leveleket, a határon túli választó nyilván igazabb magyar, nála ez fel sem merülhet, ahogy a román vagy a szerb postánál sem. Ha már Tapolczai képviselő úr annyit emlegette a fogyatékosokat, hát legyen: ha nagyon kérik, őket meglátogatja a jegyző a regisztrálás érdekében.
A második változás szintén a jegyzőnek ad érdekes feladatot. Az új módosítás szerint a jegyző még a regisztráció előtt minden választópolgárt a lakásán keres fel, hogy tájékoztassa az új választási szabályokról. Megint csak budapesti példával élve, a kerületi jegyző több tízezer választópolgárnál vizitál, és tölt el szerintem minimum egy órát. A magam részéről, belvárosi lakos lévén, bekészítettem a kávét Rogán Antal jegyzőjének (volna is hozzá néhány kérdésem), és nem is csak azon aggodalmaskodom, hogy a jegyző mint a jelenlegi államhatalom megbízottja vajon teljesen pártsemlegesen agitál-e a választásra. Jobban érdekelne, hogyan győzi ezt idővel. Szóban ugyan azt a magyarázatot kaptuk, hogy a jegyző ezt a megtisztelő feladatát megbízottakon keresztül is elláthatja, de nem tudni, kiket bízhat meg és mennyiért. Vajon én is jelentkezhetem-e? De sajnos hiába kíváncsiskodom, ezt majd csak egy parlamenti vita és kontroll nélkül születő kormányrendelet tartalmazza.
A harmadik változást nevezhetnénk „lex Bajnainak” is. Ki tudja, miért, de a civil szervezetek október 23-i zászlóbontása után jutott csak a törvényhozók eszébe, hogy egyesület ne indulhasson a választásokon. Ezért gondosan kihúzták ezt a tervezetben még meglévő lehetőséget, amelyet csak a pártok számára hagytak meg. Akkor már egyszerűbb lett volna a pártok körét is tovább szűkíteni, kizárólag a Fideszre! Az indok: csak a pártokat lehet rendesen elszámoltatni a választási költségekkel. (Már ahogy eddig is sikerült.) Az persze nem világos, hogy akkor az önkormányzati választásokon miért indulhatnak továbbra is az egyesületek, a fenti logika szerint az átláthatatlan korrupció áradatát zúdítva a szerencsétlen helyi testületekre.
A negyedik változás szeretné tovább tördelni az ellenzéki mezőnyt. Már az eredeti tervezet szerint is gyerekjátéknak látszott az induláshoz szükséges kétszáz ajánló aláírást összegyűjteni úgy, hogy egy regisztrált választó akár tucatnyi jelöltet is ajánlhatott. De hátha túl kevesen regisztrálnak ahhoz a helyi Fidesz szervezetből, hogy kétszáz ajánlással, némi pénzmag kilátásba helyezésével, fű-fa-virágot elindítva lehessen összezavarni a demokratikus oldalt. Ezért az új módosítás szerint az is ajánlhat, beleszámítva a kétszázba, aki nem regisztrál, tehát részt sem vesz a választáson. Ugye emlékszünk? A regisztráció melletti legfőbb kormánypárti érv a „felelős”, meggondolt választói magatartás ösztönzése volt. Ezek szerint ajánlgatni, jelöltet állítani viszont boldog felelőtlenségben is lehet.
Az ötödik változtatás már szinte szóra sem érdemes, legfeljebb arra jó, hogy még egyet bosszankodhassunk. A Nemzeti Választási Bizottság (fideszesek által megválasztott, három ciklusra bebetonozott) tagjainak fizetését az eredeti javaslathoz képest megemelték. Úgy látszik, ha az egész gondosan összerakott gépezet mégsem a kívánt eredményt hozná, akkor a bizottság tagjainak a panaszok kreálásánál és elbírálásánál, vagy éppen az eredmények érvénytelenítésénél igencsak meg kell dolgozniuk a pénzükért.
***
„Cikkzárta” után érkezett a hír: vagy a botrány sikeredett túl hangosra, vagy attól tartanak, hogy – mint már volt példa rá – az Alkotmánybíróság vagy a Köztársasági Elnök az utolsóperces, vita nélküli törvényátírás miatt az Országgyűlést újratárgyalásra kötelezi, most ismét megnyitják a vitát a „last minute” módosítók felett. Addig is lássuk, hogy viselkedtek a még gyanútlan vagy a készülő átírásra már gyanakodó képviselők a részletes vitán!
2012. október 29. (hétfő) 22:40-01:16
1. Levélben vagy személyesen? Mi lesz a fogyatékosokkal?
Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz): „(Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Érthető módon én a fogyatékos személyek szempontjából közelítem meg ezt a törvénytervezetet. … Fontosnak tartom, hogy a levélben való feliratkozást, ezt a lehetőséget nyissuk meg a fogyatékosok számára. Ne csak személyesen vagy elektronikus formában, hanem levélben is legyen lehetőségük feliratkozni.”
Lendvai Ildikó (MSZP): „Tapolczai képviselő úr hozzászólásához szeretnék kapcsolódni, mert nagyon tisztelem azt a törekvését, hogy a fogyatékosok is gyakorolhassák a minden állampolgárnak elvileg meglévő választójogát. Azt is tisztelem, hogy képviselő úr most nyilvánvalóan a kormányzó többséghez fordult, amikor kérve kérte őket, hogy a levélben szavazás lehetősége maradjon meg, mert onnan merültek fel ellenkező ötletek. Miközben a törvényjavaslatnak szinte egyetlen tisztességes és támogatható vonása, hogy a szavazást megkönnyíti a fogyatékosok számára, ezt nem teszi meg a regisztrációnál. Ennél szemforgatóbb bánásmódot én még nem láttam! Azt mondják, hogy ha a fogyatékkal küzdő ember elmegy szavazni, akkor ott a Braille-írástól kezdve az akadálymentesítésig minden segítséget megkap, ami helyes. De egy szó nincs arról, hogy ugyanezt a segítséget megkapja-e a regisztrációnál, és ha nincs benne a törvényben, akkor ezt nem lesz kötelező megadni nekik. Még ha Önök nem is vonják el utolsóperces módosítóval tőlük is a levélben regisztrálás lehetőségét, akkor is a törvényjavaslat szerint szermélyesen kell elmenni az embernek, ha az adatai felhasználásáról is rendelkezni akar.”
Dr. Harangozó Tamás (MSZP): „Tapolczai képviselőtársunkat arról szeretném tájékoztatni, hogy a mai napon – azt nem tudom, hogy az Ön szavazatával együtt-e, mert azt nem néztem még meg – Önök elfogadták azt az alaptörvény-módosítást, amely ezt a kérdést egyszer s mindenkorra elrendezte, képviselő úr! Tehát Ön hiába nyújt be bármit ehhez a törvényhez módosító javaslatként, önök az Alaptörvényben bebetonozták, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkező embereknek személyesen kell elmenniük regisztrálni, ami szerintem úgy, ahogy van, nyilván a legnagyobb disznóság az egészben. Márpedig, ha ez így van, akkor a nehéz anyagi környezetben élőknek, a vidéken élőknek, a közigazgatás tekintetében rossz helyen vagy távoli településen élőknek is pontosan ugyanolyan korlátozást, fizikai korlátozást fog jelenteni ez a törvényjavaslat, mint a fogyatékkal élőknek, vagy idős, beteg embereknek. Gratulálok ehhez a törvényhez Önöknek!”
Dr. Szakács Imre (Fidesz): „Nagyon sok olyan személy lesz, aki elmenni képtelen, például az előzetesen fogva tartottak vagy azok, akik kórházban vannak. Nyilván nem az alkotmányban kell rendezni ezeknek a szerepét, hanem a törvényben vagy később végrehajtási rendeletben. Meglesz annak a módja, hogy ezekhez a személyekhez a választási eljárásban a hivatal menjen el.”
Dr. Varga László (MSZP): „Tapolczai képviselőtársammal egy bizottságban dolgozunk, a szociális bizottság keretei között, és azt hiszem, hogy nagyon sok kérdésben hasonlóan gondolkodunk. … Önt vagy megvezették ebben a dologban, vagy nem tudom, mi történt. Az alaptörvény-módosítás 3. §. a) és b) pontja elég egyértelmű. E szerint „a) magyarországi lakóhellyel rendelkező választó személyesen vagy a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton, b) magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó levélben vagy a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton kérelmezheti a nyilvántartásba vételt”. Magyarán itt egy alaptörvényi rendelkezés nem teszi lehetővé magyarországi lakóhellyel rendelkezőknek ezt a levélben való nyilvántartásba vételt. Innentől szerintem ez a hajó elment. Ez a zárószavazás megtörtént.”
Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz): „(Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Varga László úr azt mondta, hogy ez a hajó már elment. Valóban, az Alaptörvény rögzíti, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok csak elektronikusan vagy személyesen regisztrálhatnak. De az én véleményem szerint ez még nem zárja ki azt, hogy a választási eljárásról szóló törvényben lehessen szó arról, hogy a fogyatékos személyek levélben is regisztrálhassanak.”
Dr. Harangozó Tamás (MSZP): „Az alaptörvényi szintű szabályozás nem azt jelenti, hogy amit elfelejtettek beleírni, azt majd beleírhatja valaki valahol máshol. Ha nem tűnt volna föl, képviselőtársaimnak, az Önök eredeti javaslatában két héten keresztül a levélben lévő regisztráció még benne volt, majd ebben már nincsen benne. Nem véletlenül nincsen benne. A Fidesz politikai érdeke biztos hogy nem a fogyatékos emberek érdeke, és biztos hogy nem a rászoruló emberek érdeke. … Megkérném nagy tisztelettel Szabó Erika államtitkár asszonyt, hogy ezt a gordiuszi csomót vágja át, és legyen kedves a kormány jogi álláspontját elmondani ebben a kérdésben. Tehát az Alaptörvényben rögzített, mai napon elfogadott (a) és (b) pont értelmében lehet-e még reménye kormánypárti képviselőtársának arra – és nyilván vele együtt sok-sok százezer vagy millió embernek Magyarországon, köztük akár az ellenzéki pártoknak is –, hogy a levélben való regisztráció a választási eljárásról szóló törvény részletszabályaiban felülírhatja az Önök által ma elfogadott alaptörvényi rendelkezést? (Az államtitkár nem kér szót.)”
Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz): „Azért vagyunk itt, hogy vitatkozzunk. … Például mi történik akkor, ha az Ön indítványa mondjuk benne marad, és a magyarországi lakóhellyel rendelkező választó levélben és személyesen regisztrálhat. Hiszen sajnos vannak olyan polgártársaink, akik nem tudnak levélben érintkezni velünk, mert mondjuk analfabéták. … Ez megszorító.”
2. A Nemzeti Választási Bizottságról
Dr. Kiss Sándor (Jobbik): „Semmiképpen nem szerencsés, hogy kétharmados többséggel válasszuk meg a Nemzeti Választási Bizottság tagjait. Szerintem gondolja meg a kormányzat, hogy ne kétharmados, hanem négyötödös szavazattal legyenek ezek a bizottsági tagok megválasztva, hiszen ha már nem is olyan demokratikus a mostani berendezkedésünk, legalább annak a látszatát lehetne kelteni.”
Karácsony Gergely (LMP): „Számos javaslat van a módosító indítványok között, amely törölné a regisztráció intézményét. Ezek továbbra is relevánsak és fontosak. … Szeretném más, egyébként ehhez hasonló nagy disznóságokra is felhívni a figyelmet. Eddig azt láttuk, hogy a parlament feles többséggel választotta meg az Országos Választási Bizottság tagjait, illetve a parlamenti frakciók is delegáltak egy-egy tagot. … Ha elolvassa valaki az indoklását annak a törvényjavaslatnak, amit még 2010-ben fogadtunk el, abban az szerepel, hogy Önök azt indítványozzák, minden általános választás alkalmával meg kell újítani a választási szerveket. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a különböző választástípusokból fakadó eltérő szempontokat is mérlegelhesse az országgyűlés az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztásakor. … Ezt a szempontot, úgy látszik, nagyon gyorsan felülírta egy másik hatalmi érdek, és Önök rájöttek arra, hogy sokkal jobb lenne, ha kilenc évre be tudnák betonozni az OVB helyén létrejövő Nemzeti Választási Bizottság tagjait. … Ismerve az Önök káderpolitikáját, a Fidesztől korántsem független választási szervek fogják kezelni a választási adatokat.”
3. „Na végre, ajánlhatok többet kedveském…”
Bana Tibor (Jobbik): „Önök nyilvánvalóan rájöttek arra, hogy a saját érdekeiknek még jobban megfelelő szabályozás is kialakítható ebben a tekintetben, és az ellenzék szétaprózására lehetőséget nyújtó szabályozást emeltek be.”
Csizi Péter (Fidesz): „Én ma hallgattam az Önök elnökének, Vona Gábornak a sajtótájékoztatóját. Vona Gábor azt mondta, örül annak, hogy immáron a harmadik erő a Jobbik lett. Én bízom benne, hogy nemcsak három erő fog majd elindulni a választásokon. Ennek a választási eljárási törvénynek az a lényege, hogy legalább négyen, öten, tízen vagy tizenöten vegyenek részt.”
Dr. Szakács Imre (Fidesz): „Én egy nyugdíjasklubba mentem el, ahol téma volt a választási eljárásról szóló törvény. Idős nénik azt mondták, hogy na végre, ajánlhatok többet, mert kedveském, higgye el, hogy az egyiket azért szeretem, mert olyan kedvesen tudott beszélni, a másik azért szimpatikus, mert olyan jókat tudott a nyugdíjasoknak mondani, a harmadik meg nagyon sármos volt, és én mind a hármat tudnám ajánlani.”
4. Feltámad a gyanú: átírják a törvényt?
Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz): „Képviselőtársaim is tapasztalni fogják, hogy a holnapi napon az alkotmányügyi bizottság bizottsági módosítót kíván majd előterjeszteni, hiszen a lehető legjobb törvényt szeretnénk elfogadni.”
Karácsony Gergely (LMP): „Hát nagyon örülök, hogy Papcsák Ferenc képviselőtársam végül is felhívta a figyelmet arra, hogy teljesen értelmetlen az, hogy mi most itt vagyunk. Amúgy egyébként is értelmetlen, mert nyilván senkit nem érdekel, hogy itt éjjel fél 12-kor miről beszélgetünk, de nyilván Önnek ott van az asztalfiókjában a tuti, és amikor lement a részletes vita is, akkor Önök bedobnak majd egy nagy bizottsági módosítót. … nem tudom, föltűnt-e Önöknek az, hogy az alkotmányosságnak vannak bizonyos kulturális normái. Azok nem ilyenek.”
Dr. Harangozó Tamás (MSZP): „Azt kérem Papcsák képviselőtársamtól, hogy most tegye nyilvánvalóvá, miről beszélt az előbb. Tapolczai képviselőtársamnak is mondom, kezdjen el izgulni nagyon, hogy holnap az alkotmányügyi bizottság mit fog beadni, egyáltalán szavazhatnak-e még esetleg a fogyatékos társai úgy általában a törvény által (Dr. Molnár Zsolt: Hogy lesz-e még választás?) vagy lesz-e még választás. Itt téptük a szánkat hat órán keresztül, majd pofátlan módon másnap, mindenféle egyeztetés nélkül bizottsági módosítóval még azt is eltörölték, amit ma Ön megszavazott, képviselő úr! És most megint hagyják, hogy hülyét csináljanak belőlünk, egyébként saját magukból is, képviselőtársaim, akik ott ülnek a kormánypárti oldalon?! Hogy nem tudjuk, hogy holnap reggel az alkotmányügyi bizottság hogyan fogja az egész törvényt átírni?! Papcsák úr, hány paragrafusa fog módosulni a törvénynek holnap? (Karácsony Gergely: 100!) Mi lesz a módosítás iránya, tartalma és célja? Ha ezeket nem mondják most el nekünk, akkor fogjuk magunkat, és hazamegyünk, mert belőlünk nem fognak bohócot csinálni!”
Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz): „Erre nagyon röviden tudnék válaszolni. Éppen most érlelődnek ki ezek a gondolatok. (Derültség az ellenzék soraiban)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP): „Megpróbálom a komoly ábrázatomat magamra erőltetni, mert nehéz ez után a felszólalás után. … Elnézését kérek a bizalmatlanságért, Papcsák képviselő úr, ne haragudjon, én nem hiszem el azt, hogy most érlelődik az, hogy önök holnap reggel mit fognak előterjeszteni. Egyet ne mondjon nekem, képviselő úr: azt, hogy az ellenzéki érveknek fognak majd meghajolni. Teljesen hülyének nézni az ellenzéket talán nem kéne. Ezek a módosító javaslatok nyilvánvalóan már kész vannak, vagy ha technikai értelemben nincsenek is kész, mert most írják valahol a minisztériumban, a politikai döntés réges-régen megszületett arról, hogy ezeknek a módosító javaslatoknak mi lesz a tartalma.”
(Az MSZP-s képviselők tiltakozásul távoznak az ülésteremből. Rövidesen távozik Karácsony Gergely is.)
Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz): „Az cinizmus, hogy pont a vita közben a szocialista képviselőtársak, bár nem fáj értük a szívem, elhagyták az üléstermet.”
5. Édes kettesben: a Fidesz és a Jobbik összevesznek
Csizi Péter (Fidesz): „Rendre azt mondják Önök, hogy létezik Kubatov-lista. Ezért arra szeretnék választ kapni Önöktől, hogyan lehetséges az, hogy én 2008-ban Pécs városában egy civil szervezet kezdeményezésére aláírtam egy kérdőívet. Ez a civil szervezet ma már nem létezik, de a tagjait utána – ezt teljesen véletlen – megtaláltam a Jobbik önkormányzati képviselőjelöltjei vagy a Jobbik aktivistái között. Hogy lehet, hogy miután én aláírtam ezt az adott ívet, nem sokkal később a saját, amúgy fideszes e-mail címemre kaptam egy női keresztnévvel ellátott e-mail címről felhívást a kuruc.info-ra vagy a barikad-hu-ra? Majd a választási kampányban kaptam a Jobbik hírlevelét, majd utána megkaptam Morvai Krisztina első, második, harmadik és negyedik felszólalását is. … Az az egészben a legérdekesebb, hogy amikor a folyosón az egyik képviselőtársuknak ezt elmondtam, akkor utána mintha elvágták volna, és azóta egyetlenegy ilyen e-mailt sem kapok. Erre adjanak már választ!”
Novák Előd (Jobbik): „Elég szánalmas volt ez az előző hozzászólás. A tanú című filmben komolyabb vádiratokat fogalmaztak meg ennél. Nézze, szerencsére mi mozgalmi alapon működünk, valóban nagyon sok támogatónk van, akik adott esetben a mi e-mail címünkre is küldenek észrevételeket. Mi szoktunk rá válaszolni is, Önökkel ellentétben, akiket álláshalmozóként a fogadóóráikon sem lehet megtalálni, és itt a vitában is, mint Papcsák képviselő úr, úgy vesz részt, hogy közben telefonálgat. (Dr. Papcsák Ferenc: Nem! Keresem a Jobbik üzenetét!) Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója elismerte, hogy a Fidesz elnökségének jóváhagyásával működtetnek egy országos központosított rendszert. Tehát nem egy-két helyi tagjuk túlbuzgóságáról van szó, hanem Orbán Viktor és a teljes Fidesz elnökség törvénytelenségéről, ami ha a Jobbik esetében történne meg, azt gondolom, már rég föloszlatta volna a bíróság a pártot. De talán börtönben is ülnénk.”
6. „Ez a törvény lényegében jó…”
Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz): „Akkor nagyon örülök, így a vita vége felé, a szocialisták feladták, az LMP is hazament, hogy a jobbikosok is elismerik, hogy ez a törvény lényegében jó. Lényegében azt mondták, hogy ez a törvény jó, hiszen egyrészt elfogadhatjuk azt a tényt, Önök kimondták, hogy az előző rendszer rossz volt. Tehát az ajánlószelvényes őrület rossz volt, illetőleg túlhaladottá vált. Mi hoztunk egy olyan törvényjavaslatot, amellyel kapcsolatban vitánk van, de azt gondolom, hogy azért tekinthető jónak, mert összesen 60 ajánlási pontban tették kifogás tárgyává. Azt gondolom, hogy ez a 60 ajánlási pont nem akkora terjedelem, amire azt tudnánk mondani, hogy ez a törvényjavaslat rossz lenne. A 60 ajánlási pont, higgyék el, jogászként és képviselőként, nem olyan sok. Úgyhogy nagyon szépen köszönöm, hogy ilyenformán, indirekt formában támogatják ezt az indítványt. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)”
Dr. Szabó Erika (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár): „Az egész általános vita és a mostani vita is arról győz meg engem, hogy nincsen olyan választási törvény, amiben kormánypártok és ellenzék meg tudnának egyezni. … Tehát kérem, hogy a szakmai súlyának megfelelően folytassuk a vitát.”
Dúró Dóra (Jobbik): „Ön azt mondja, hogy a megegyezés nem lehetséges. Mi úgy látjuk, hogy ez azért nem lehetséges, mert Önök a saját pártérdekeiket helyezik az igazságos rendszer megteremtése elé.”
Elnök: „Kérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni a vitában… (Dr. Szabó Erika nemet jelez.) Jelzi, hogy nem. … Tisztelt Országgyűlés! Éjfél után az 1 óra 16. percben megköszönöm munkájukat, ma reggel kilenc órakor folytatjuk az Országgyűlés ülését. Nyugodalmas jó éjszakát!”
|
Lendvai Ildikó, az MSZP politikusa
Írásai a Galamusban:
Az új egyházi törvény kálváriája
Válasza Lázár Györgynek
Családvédelem – de kitől?
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!