A gránitfaragókhoz
- Részletek
- Fazekas Csaba
- 2012. október 26. péntek, 04:09
Orbán Viktor sokat idézett hasonlatai közül a hó vége felé talán annak emlegetése lesz leginkább indokolt, miszerint idén januárban saját alaptörvényét „gránit szilárdságú” alapzatnak minősítette. Hogy mennyire jogosak voltak az ellenzéki kritikák az alkotmányozás folyamatában, azt az Alaptörvény-módosítások önmagukban igazolják. A fideszes képviselők asszisztáltak Orbán Viktor ötletszerű, pillanatnyi érdekeinek megfelelő Alaptörvény-módosításaihoz, és erre a jövőben is alighanem bármikor készek lesznek. Lássák be, mindez napnál világosabban mutatja, hogy nem gránit az az alap, hanem sokkal silányabb anyagból készült.
A legújabb gránitfaragási kísérlet a választási regisztráció Alaptörvénybe emelésére irányul. Az elmúlt két év hatalomgyakorlási stílusa nem hagy kétséget afelől, hogy bevezetik a választási regisztráció – ebben a formájában hajmeresztő hungarikumnak számító – intézményét, s alighanem arra is köthetünk biztos fogadást, hogy mindez benne lesz az Alaptörvényben. Orbánnak ez kiemelten fontos, hiszen hatalma megtartásához újabb és újabb garanciákat kell beépítenie a jogrendbe, legalábbis mintha úgy érezné, hogy az ilyen garanciákból sosem elég.
Hubris (Andreas Kisser album) – flickr/drnachstrom
Két dolgot szeretnék csak mondani a gránitfaragóknak, vagyis azoknak a fideszeseknek, akik megszavazzák vagy támogatják az Alaptörvény-módosítást és a módosítás Alkotmánybíróság-elkerülő szándékát. Az egyik, hogy gondolják végig, tudnak-e egyáltalán érvet felhozni az új rendszer mellett. Ahogy figyeltem a kapcsolódó vitákat, lényegében három csomópont mellé rendezhetők az – amúgy nem gránit-, hanem agyaglábakon álló – támogató érvek. Az egyik, miszerint máshol is van ilyen. (Igaz. Nézzék meg, hogy ott miért és hogyan, biztos találnak az általuk éppen megszavazandó rendszerhez képest különbséget. Nem is kicsit. Például abban a tekintetben, hogy két héttel a szavazás előtt zárul-e a regisztráció lehetősége, mint nálunk fog.) A másik a határon túli magyar állampolgárok szavazati joga, az ezzel való jogharmonizáció állítólagos kényszere. (Ha ezt komolyan gondolják, nézzenek a tükörbe. Köszönöm. Az, hogy az újonnan állampolgársághoz jutottaknak regisztrálni kell, miért indokolja a már regisztráltak re-regisztrációját?) A harmadik a leginkább megfontolandó, ez pedig a „tudatos szavazókkal” kapcsolatos érv. (De kérdezem: van-e olyan, s ha igen, a lakosság hány százaléka, aki teljesen tudatos, vagyis minden pártprogram minden elemét végigbogarássza, hogy megalapozottan dönthessen. Ez mítosz, és nem is baj, hogy az. Tudatosabb és kevésbé tudatos választóról lehet beszélni, de olyanról, akit semmilyen érzelem vagy pillanatnyi hangulat ne befolyásolhatna, aligha. A választópolgárok egy-két, számukra fontos szempont alapján alakítják ki, hogy kit szeretnének hatalomba segíteni. És ha már az „érzelmeknél” tartunk, kérdezem: mennyivel tudatosabb az a Fidesz-szavazó, aki valósággal hitbéli alapon szavaz Orbánra, függetlenül attól, hogyan kormányzott, milyen intézkedéseket hozott.) Kérném, hogy ha már regisztráltatni kell, hagyják meg a regisztráció lehetőségét a választás napjáig (ne korlátozzuk azok szabadságát, akik az utolsó pillanatban akarnak és tudnak dönteni, függetlenül attól, hogy a kormány által kedveltebb határon túli vagy gyanakodva méregetett határon belüli magyarról van szó), de ez a kérés alighanem hiábavaló volna, ez a döntés már megszületett.
A másik, amit szeretnék mondani a gránitfaragóknak, ez viszont valóban egy kérés: legalább a levélben való regisztráció lehetőségét ne vegyék el tőlünk. A jelenlegi tervek arról szólnak, hogy a határon túliaknak biztosított levélfeladás helyett a határon belülieknek személyesen lehet csak regisztrálni. Lássák be, ez egy nyilvánvaló ostobaság és buta diszkrimináció. (Nagy marhaságnak tartom a lakcímjegyzék bezúzásának ötletét is, de ez más téma.) Hadd adjunk már fel mi, határon belüli magyarok is egy levelet, ha élni akarunk választójogunkkal. Semjén Zsolt szerint „összmagyar parlament” alakul a külhoni és anyaországi voksolás nyomán, ne akarják már nyíltan azt mondani, hogy a választójog ténye szempontjából ez a parlament összmagyar, a választójog gyakorlása szempontjából pedig egyértelműen nem összmagyar. (Azért lesznek még különbségek, hiszen a határon túli magyarok – finoman szólva – másként élik meg a magyar parlament által hozott törvényeket, a kormány intézkedéseit, mint az anyaországiak, de ez is más kérdés.)
Én csak kérném, hogy ennyire ne faragják a gránitot! Hadd vigyen leveleket a magyar posta is a regisztráció idején, ne csak a román, a szlovák stb. Legalább ezt az elemet vegyék ki ebből a lóláblógató törvényjavaslatból. Azt sem bánom, ha a személyes regisztráció kötelező jellegének elvetését saját kompromisszumkészségük bizonyságaként emlegetik majd.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
