rss      tw      fb
Keres

Londoni elemzés: Svédország a legdigitálisabb gazdaság, Magyarország a középmezőnyben

MTI 2010. június 29., kedd 17:38

Svédország a világ "legdigitálisabb" gazdasága, Magyarország változatlanul a globális rangsor középmezőnyében van az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház kedden közzétett éves felmérése alapján.

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző intézete a 2010-es digitális világranglistán a magyar gazdaságot a vizsgált 70 legnagyobb gazdaság közül - a tavalyi hasonló összeállításhoz hasonlóan - a 35. helyre sorolta, a száznál több különböző kritérium alapján megszerezhető 10 pontból 6,06 pontot adva Magyarországnak.

A magyar gazdaság a digitális infrastruktúra fejlettsége alapján a térségi EU-tagállamok közül megelőzi a 37. helyezett Lettországot, valamint Szlovákiát (38.), Lengyelországot (39.), Romániát (45.) és Bulgáriát (47.).

Magyarország előtt jár a digitális fejlettség szempontjából a térségen belül Litvánia (34.), Csehország (31.), Szlovénia (29.) és Észtország (25.).

Az elemzés szerzői ugyanakkor kiemelik, hogy a gazdaság digitális fejlettségében és folyamatos fejlesztésében az észak-európai országok járnak a világ élvonalában: az első hat helyezett közül négy észak-európai. Az első helyezett Svédországot a tavalyi első Dánia követi, Finnország - amely az egy évvel ezelőtti listán még a tizedik volt - most a negyedik, és Norvégia a hatodik.

A felső tízes mezőnyben van még az Egyesült Államok (3.), Hollandia (5.), Hongkong (7.), Szingapúr (8.), Ausztrália (9.) és Új-Zéland (10.).

Az idei felmérés utolsó, 70. helyén Azerbajdzsán áll, 3,00 ponttal.

Az EIU kimutatása szerint a hozzáférés a szélessávú online szolgáltatásokhoz egyre inkább megfizethető a vizsgált országokban. Tavaly a 70 gazdaság közül 49-ben a piacvezető szolgáltató cég által felszámolt havi előfizetési díj kevesebb volt a háztartási átlagjövedelmek 2 százalékánál; egy évvel korábban ez még 42 országra, 2007-ben csak 33 országra volt igaz.

A 2010-es digitális fejlettségi listán Magyarország a több mint száz kritérium alapján képzett, különböző súlyokkal figyelembe vett hat fő kategóriából a jogi környezetre kapta a legjobb pontszámot: a lehetséges 10-ből 7,10-et.

A digitális szolgáltatások magyarországi üzleti környezetét az EIU 6,71 pontra értékelte, a gazdaság digitális felkészültségével kapcsolatos kormányzati politika és elképzelések kategóriájára a cég elemzői 6,23 pontot adtak.

A legalacsonyabbra a legmagasabb, 25 százalékos súlyozású kategóriát, az információs és kommunikációs technológia fogyasztói és üzleti befogadását értékelte a londoni cég, amely erre a kategóriára 5,60 pontot adott.

A digitális szolgáltatásokat övező társadalmi és kulturális környezet kategóriájára Magyarország 6,27 pontot kapott a lehetséges tízből. E kategória elemei között van az oktatás színvonala - amely az EIU szakértői szerint az egyik előfeltétele annak, hogy ki milyen mértékben tudja hasznosítani az internetes szolgáltatásokat -, valamint ezzel összefüggésben a lakosság világhálós kiigazodási képessége, és a munkaerő képzettségi színvonala.

Az elemzés az internet fejlődésének illusztrálására kimutatja, hogy a globális szinten mért havi internetforgalom most kétharmadával nagyobb, mint egy éve, és a világot átfogó nemzetközi száloptika-hálózat kapacitása 18 havonta megkétszereződik.

A globális internetforgalomnak ma már több mint a fele videó, és becslések szerint csak a Facebook közösségi portál használói által generált adatforgalom meghaladja a világon elküldött összes email-üzenet adatforgalmát - áll az EIU keddi londoni éves helyzetértékelésében.