rss      tw      fb
Keres

Parlamenti napló a választási törvény vitájáról – II. rész



     I. rész - szeptember 25.     
     II. rész - október 2.    
     III. rész - A részletes vita     
     IV. rész - Az újra megnyitott részletes vita    
     V. rész - a záróvita



A „napló” I. részének bevezetője már összefoglalta a törvényjavaslat tárgyalásának fő szabályait. Ezúttal a vitának abból a részéből adok ízelítőt, amelyben a vezérszónokok után már a többi képviselő is szót kaphatott, méghozzá kétféle módon. Vagy 20 perces, ún. „rendes hozzászólás” keretében, vagy a gyors reakciókra alkalmat adó kétpercesben. Más-más gombot nyomunk, ha kétperces vagy ha hosszú hozzászólásra jelentkezünk. Ha vannak kétperces gombnyomók, az elnök előbb nekik ad szót, megelőzve a többi felszólalásra jelentkezőt. Mivel többnyire sokan kívánnak ezen a módon riposztozni, megtörténik persze, hogy a reakció nem közvetlenül az után a hozzászólás után következik, amelyhez kapcsolódni kívánt. „Rendes” hozzászólásra ezúttal több ellenzéki képviselő, de csak egyetlenegy kormánypárti (Dr. Tapolczay Gergely) jelentkezett. Nem az olvasó tájékozatlanságát jelzi, ha a kétpercező fideszesek közül szinte senkinek a nevét nem ismeri. A vitát nyilvánvalóan érdektelenségbe akarták fullasztani. Az éjszakai időzítés mellett ennek az is eszköze volt, hogy egyetlen, a sajtó érdeklődését felkeltő fajsúlyos kormánypárti képviselő sem jelent meg, és kormányoldalról általában sem haladta meg az ülésen résztvevők száma a tizet.

A vitának ehhez a szakaszához egyetlen tartalmi információ tartozik még. Már az előző részben, Lázár János beszédében is felmerült az az érv a regisztráció mellett, amelyre kormánypárti képviselők most már többször is hivatkoztak. Azzal kívánták megvédeni az előzetes feliratkozás rendszerét, hogy abban voltaképpen nincs semmi új. A hangos tiltakozás csupán vaklárma, hiszen a kisebbségi önkormányzatok választása már eddig is önkéntes regisztráció alapján történt: fel kellett iratkozni egy-egy nemzetiség választói névjegyzékére.  Természetesen szándékosan összekeverik a szezont a fazonnal. Mivel Magyarországon – helyesen – az identitás önkéntes vállalásán alapul a nemzetiségi hovatartozás, és nem kell mondjuk a nagyszülők származását bizonygatni, a kisebbségi tisztségviselők választása nem is történhet másképp, mint úgy, hogy előre jelzem: az adott nemzetiségi közösség tagjának érzem magam. Az általános választójog gyakorlásánál erre természetesen semmi szükség nincs.

Lássuk hát a vitát! Az idézett szövegek ismét a hivatalos parlamenti jegyzőkönyvből származnak, de ezúttal is csak a hozzászólások legfontosabb gondolatait emelik ki.

A vita második része október 2-án 20 órától hajnali 3 óra 40 percig
(Ülésvezető elnökök felváltva Balczó Zoltán [Jobbik] és Lezsák Sándor [Fidesz])

Levezető elnök: „… Emlékeztetem Önöket, hogy a múlt heti ülésünkön sor került az előterjesztői expozéra, a bizottsági álláspontok ismertetésére, valamint a vezérszónokok felszólalására. Most a további képviselői felszólalásokra kerül sor. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót…”


Dr. Tapolczay Gergely (Fidesz):
(felszólalását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.): „… Én egy picit máshonnan szeretném megközelíteni a választási eljárásról szóló törvénytervezetet, talán nem meglepő módon a fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlősége szempontjából. … A törvénytervezetet ebből a szempontból is előremutatónak tartom, hiszen külön-külön is megemlíti a látássérültek, illetve a mozgáskorlátozott választópolgárok igényeinek megfelelő akadálymentesítést, és a tervezet indoklása külön rámutat, hogy az értelmi fogyatékos személyeknek a szavazás támogatását is könnyített formában lehetővé  kell tenni. … Az adott választási napon egy adott erősen alkoholos vagy drogos befolyás alatt lévő, éppen nem beszámítható személy, aki előzetesen, mondjuk, már feliratkozott a névjegyzékbe, képes lesz-e szavazni aznap? ... Érdemes lenne a kérdést újra megvizsgálni.”

Tóbiás József (MSZP): „Hallgatva Tapolczay képviselőtársamat, abban messzemenőkig egyetértek vele, hogy ennek a törvényi szabályozásnak egy része a fogyatékosok számára nyitja meg az egyenlőséget… Ez viszont nem von le semmit abból, hogy egy rész jó, de az egész úgy felesleges, ahogy van. … A feliratkozás bevezetése csak akkor és annyiban igazolható, ha az országos nyilvántartás működése nem lenne rendben. … Egyet nem tudnak megváltoztatni, higgyék el: amíg lesz urna és lesz olyan szavazólap, ahol nem Önök írják meg előre, hogy mi a végeredmény, addig Önöket le fogják váltani.”

Csizi Péter (Fidesz): „… Azok nem tudnak részt venni a mai hatályos törvények szerint a választásban, akik nem rendelkeznek, ma, jelenleg Magyarországon lakcímmel.

Tóbiás József (MSZP): „… igenis az, akit honosítanak Magyarországon, tisztelt képviselőtársam, az a magyar lakcímnyilvántartóban, névnyilvántartóban rögzítve van.”

Csizi Péter (Fidesz): „Ez egy régebbi vita, ami itt közöttünk van, hogy különbséget tesznek magyar és magyar között (Tóbiás József: nem teszünk különbséget!), a határon túl élő és határon belül élő magyarok között. Ezt a vitát már lefolytattuk a kettős állampolgárság intézményénél, ahol egyébként voltak Önök között olyan jóérzésű képviselők, akik megszavazták, és voltak olyanok, akik pedig ellene szóltak.”


Csizi Péter

Dúró Dóra (Jobbik): „… Horvátországban az a példa működik a gyakorlatban, hogy csak a határon túli horvátoknak kell regisztrálni, akik egyébként ott élnek Horvátország területén, nekik nem kell regisztrálni…”

Lendvai Ildikó (MSZP): „… Megdöbbenve hallottam a képviselő úr érvelését, miszerint magyar és magyar között mi akarnánk különbséget tenni. … Önök az itthon élő magyar és magyar között teszik a leggonoszabb, legvérlázítóbb, legrosszabb indulatú különbséget, tudniillik épp azt különböztetik meg hátrányosan, aki szociális környezete, képzettségi vagy információs hátránya miatt nem fogja tudni, hogy mi a választás előtti akadályfutás lényege. Ez az igazi különbség magyar és magyar között, ez az, ami vérlázító ebben a szándékban. … Fricz Tamástól kezdve az összes jobboldali politológus és publicista elmondta, hogy miről van szó, hogy nehogy már a képzetlenek döntsék el Magyarország sorsát …. már idéztem Fricz Tamást, a kedvenc mondatom tőle az, hogy „nehogy már a véletlen döntse el a választást”. … Önöknél a választó véletlenszerű elem, és a legkellemetlenebb véletlen az, ha véletlenül nem az Önök hatalma betonozódik be. De nem tudom, ismerik-e, képviselő hölgyek és urak, azt a nem nagyon irodalmi kifejezést, miszerint „ráfázni a sompolygásra”… Bumeráng törvény lesz ez, ami éppen Önöket hozza majd lehetetlen helyzetbe, mert úgy felháborítja a választót, hogy lehet: juszt is elmegy szavazni.

Kővári János (Fidesz): „…  Önök osztják itt a demokráciát illetően a bizonyítványt rendszeresen, holott sorolhatnánk, hogyan manipulálták a választásokat a korábbi időkben… Aki aktív állampolgár kíván lenni, az biztosan meg tudja tenni azt, hogy elmegy, bejelentkezik a névjegyzékbe, mert szavazni szeretne. Mégpedig képzettségtől függetlenül, kedves Lendvai Ildikó.”

Szávay István (Jobbik): „… robbanjanak már le erről a ’nem teszünk különbséget határon túli meg magyarországi magyar között’ témáról, mert ez egész egyszerűen szánalmas… a legnagyobb különbség tétel ott van, hogy a határon túlra egy szavazat jut, a határon belülire meg kettő…”

Dr. Horváth János (Fidesz): „… Tisztelt Ház! Rosszul kezdődik, amikor képviselőtársam azt mondja, hogy valami vérlázító dolog történik. Nagyon szigorúan tetszik beszélni velünk. …Én jól hallottam, azt hiszem, hogy jól hallottam, a szándék az, hogy minél több ember vegyen részt a választásokon...”

Kőszegi Zoltán (Fidesz): „… az egyik fő szándék az, hogy a felelős állampolgári magatartás erősödjön meg. Önök a felelős politikusi magatartást sem tudták elsajátítani. A szimpla felelős állampolgári magatartás természetesen még távolabb áll Önöktől. ….Amikor azt mondja Lendvai képviselő asszony, hogy vérlázító, erre csak azt mondom, ha az vérlázító, hogy az alacsonyképzettségűek döntsék el – és Ön azt állítja, mi úgy gondoljuk, hogy nem dönthetik el az alacsony képzettségűek –, akkor mi azt mondjuk, hogy nem döntheti el egy ingyen tányér leves azt, hogyan alakuljon a választás. Ezt akarjuk megszüntetni és megakadályozni.”

Dr. Szakács Imre (Fidesz): „… Kedves Lendvai Ildikó! Véletlenül épp a választások előtt derült ki, hogy 23 millió román kíván Magyarországra jönni munkát vállalni, épp a választás előtt véletlenül derült ki, hogy föl kéne kötnie mindenkinek magát egy kötéllel. Kedves Lendvai Ildikó, azt gondolom, hogy az Ön szájából ez kimondottan gusztustalanul hangzott. ….Vegyük már tudomásul, hogy mindenki számára lehetőség van az urnákhoz járulni…”


Szakács Imre

Elnök: „Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy bekiabálásokkal ne zavarják a tárgyalási rendet. Tárgyalási szünetet fogok elrendelni abban az esetben, ha egy bizonyos szinten túl mennek a bekiabálások. (Moraj az ellenzék soraiban. Kőszegi Zoltán: zaklatott az ellenzék! Tóbiás József: bekiabálás volt! Derültség.)

Kővári János (Fidesz): „Legyenek kedvesek a parlamenthez méltó módon beszélni, én is úgy beszélek Önökkel. Igyekszem, bár meglehetősen indulatosan is szólhatnék. (Dr. Józsa István: ez az előterjesztés aljas nagyon! Kőszegi Zoltán: teljesen be vagytok gőzölve.) … Önöknek egyetlenegy mondat kellene hogy elhagyja a szájukat, ez pedig az, hogy bocsánatot kérünk a határon túli magyaroktól.”

Karácsony Gergely (LMP): „…Vegyék már észre, hogy igazából Önöket akarjuk megmenteni attól, hogy a saját választóik kihátráljanak maguk mögül, még azok is, akik ott maradtak. A Fidesz-szavazók 51 százaléka nem támogatja a regisztrációt. …Megnehezítik a dolgukat, mert levélben regisztrálni csak két hétig lehet, az ügyfélkaput Magyarországon alig használja valaki, személyesen regisztrálni igenis macerás dolog. Én pl. megmondom őszintén, lehet, hogy nem vagyok tudatos állampolgár, de az elmúlt öt évben nem jártam olyan helyen, ahol regisztrálni lehet. Nekem is problémát okozna a regisztráció.”


Dr. Szakács Imre (Fidesz):
„Kedves Tóbiás József! Elvenni önök vettek el az emberektől, 2004. december 5-én azt a lehetőséget, hogy ez a nemzet egyesüljön. 2006. október 23-án annak a szerencsétlennek a szemét, akit az Önök rendőrsége jelzőszám nélkül kilőtt. Elvették a 13. havi nyugdíjat. (Dr. Józsa István: Újat! Újat!) Ne próbáljon már itt a Fideszre olyat mondani, hogy elvettek valamit. Nem veszünk el semmit, hanem rendszerezzük a dolgot. Biztos, hogy a szocialistáknak fáj ez a regisztrációs rendszer, mert a választás napján nem fogják tudni elvinni láncszavazásra azokat, akiket 2002-ben és 2006-ban elvittek.... Karácsony Gergelynek mondom, hogy mindenhova azért nem lehet a regisztrációt bevinni, tehát vendéglátóipari egységekbe még nem lehet.”

Szávay István (Jobbik): „Szakács képviselő úr, a szemkilövetés témáját, ha valaki nagyon szokta és szerette napirenden tartani, azok mi vagyunk, de ezt összekötni a választási regisztrációval, ez halálosan gyenge volt, erre még mi is ezt mondjuk. (Derültség!)

Földesi Gyula (Fidesz): „… Gerő András a választási regisztrációt nem tartja szentségtörésnek. (Karácsony Gergely: csak hülyeségnek.) Van egy diszkrét bája annak, hogy a szocialisták bennünket megpróbálnak kioktatni a demokráciáról, miközben hosszú évtizedeken keresztül rettegésben tartották az országot. A szocialisták régi beidegződései újból előjöttek, de hát nem hiába, hiszen ők az MSZMP utódpártja. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Én tisztelettel meghallgattam Önöket, de mivel látható, hogy itt egy komoly provokáció van az ellenzék részéről, úgy gondolom, ilyen stílusú emberekkel nem hiszem, hogy hosszú távon érdemes vitatkozni a mai napon. (Taps a kormánypártok soraiban.)


Földesi Gyula

Lendvai Ildikó (MSZP): „Valóban tisztelettel kell adóznom annak a kb. 10 kormánypárti képviselőnek, aki túszként itt maradt. (Dr. Józsa István: nyolc.) Uraim, ha ez a törvény nem lenne szégyellnivaló, hanem dicsekednivaló lenne, akkor tévékamerák előtt vitatkoznánk, és Önök hatvanan akarnának hozzászólni. De nem ezt történik, mert pontosan tudják, hogy amit tesznek, az szégyellnivaló. Hogy nem csorbul a választójog? Mindenkinek szabad lesz szavazni? Mindenkinek szabad, mondjuk a jogi kar fizető helyein is továbbtanulni, csak nem mindenkinek sikerül. Mindenkinek szabad a Bahamákon nyaralni, képviselőként a feleségét tanácskozásra magával vinni, csak nem mindenkinek sikerül. Szabadság és valóságos esély nem mindig esik egybe, és a törvényalkotónak éppen az a felelőssége, hogy a szabadság kihasználhatóságát, a szabadsággal való élést könnyebbé tegye. Most pedig nem ez történik. Tetszettek emlegetni Amerikát… Ott szabadságmenetek sora vezetett ahhoz, hogy lazították a regisztrációs kötelezettséget, mert tudták, hogy mikor vezették be. Tetszenek tudni, hogy mikor? A déli államokban a rabszolga-felszabadítás után, mert nem akarták, hogy a feketék szavazzanak. Most is erről van szó. Önök nem akarják, hogy a megsértettek, a szociálisan megnyomorítottak szavazzanak, és ezért meghagyják a választójogot, csak éppen akadályfutássá teszik azoknak, akiknek úgyis koloncot kötöttek a lábára.”

Csizi Péter (Fidesz): „…Remélem, Lendvai képviselő asszonynak nem rossz elszólás vagy rossz beidegződése volt akkor, amikor azt mondta, hogy a magyar parlamentben túszul ejtették a kormánypárti képviselőket… Ezzel szerintem ebben a parlamentben nem szabad kicsivel több mint 20 évvel a rendszerváltozás után viccelődni, hiszen volt olyan időszaka Magyarországnak, amikor a kormányzó párt nemcsak túszul, hanem rabul ejtette azokat a képviselőket, akik nem azonos módon gondolkodtak. Ez a párt kísértetiesen hasonló rövidítéssel rendelkezett, mint a Magyar Szocialista Párt. Remélem, Lendvai képviselő asszony nem nosztalgiából, hanem tényleg csak egy rossz elszólásból hozta ezt a hasonlatot.”

Dúró Dóra (Jobbik): „… Szakács Imre képviselő úrnak szeretném mondani, hogy nagyon fontos beszélni arról, hogy az MSZP milyen választási visszaéléseket követett el, de azért a saját házuk táján sem árt egy kicsit söprögetni. Fent van az egyik videomegosztó portálon egy arlói cigányember, aki a Magyar Televízió kamerájának az arca eltakarását kérve beszél arról, hogy a helyi fideszes országgyűlési képviselőjelölt mivel akarta az ő szavazatát megvásárolni egyrészt. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban. – Nagy zaj. – Egy hang: Honnan tudod?)

Kőszegi Zoltán (Fidesz): „Köszönöm szépen, elnök úr. Szávay képviselő úrral különösen nemzeti kérdésekben szerintem nagyon sok mindent azonosan látunk… Mint ahogy megfogalmaztuk azt, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ezért is fontosnak tartom, hogy a magyar állampolgárok felelősek legyenek Magyarország sorsáért. Ez az egyik érvem, hogy ez a jogszabály többek között ezért lett beterjesztve… Lendvai képviselő asszony! Úgy gondolom, hogy ezek nem véletlen elszólások. Amikor a feketékre utalt, ajánlom mindenkinek, hogy a jegyzőkönyvben hallgassa vissza, hallgassa vissza, amit Lendvai képviselő asszony mondott! Kikre gondolt? Az afrikai felszabadított néger rabszolgákat, a fekete rabszolgákat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kivel hozza párhuzamba Magyarországon? Kik azok a feketék? Kik azok a feketék, akikre gondolt?! (Felzúdulás és közbeszólások az MSZP padsoraiban)


Kőszegi Zoltán

Karácsony Gergely (LMP): „…Segítek Önnek abban, hogy kik voltak azok a fideszes képviselők, akik szavazatokat vásároltak. Nemcsak legenda ez, mert nemcsak tévéfelvételek vannak róla, hanem jogerős bírósági döntés. Ugyanis 2004-ben Baktalórántháza alpolgármesterét 12 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azért, mert 200 forintjával vásárolta a szavazatokat. …A bíróság azt is megállapította, még egyszer mondom, jogerős bírósági döntésről van szó, hogy kinek az érdekében vásárolta a szavazatokat, az Papcsák Ferenc. Papcsák Ferenc képviselőtársam érdekében történt mindez. (Simon Gábor: Honnan ismerős ez a Papcsák?) ... Ugyanis én már magam előtt látom, Papcsák Ferenc hogyan kampányol legközelebb Zuglóban, ha van regisztráció... Végigmegy, mondjuk, egy meghatalmazási ívvel azoknál a választóknál, ahol azt gondolja, hogy terem neki babér. Szépen kitölteti velük a regisztrációs megbízást, aztán elmondja nekik, hogy ezzel megvan a választójoguk, szépen felírja őket egy listára, és majd a szavazáskor újra elmegy. Lehet, hogy nem 2 ezer forintba fog kerülni neki a szavazat, hanem 4 ezerbe...”

Lukács Zoltán (MSZP): „… A Magyar Szocialista Párt két egyéni körzetet nyert az elmúlt választáson. (Dr. Szakács Imre: Az is sok volt.) Nyilván Önöknek nagyobb lehetőségük volt gőzölgő levessel szavazatokat venni meg átjelentkezni. (Dr. Szakács Imre: Gyurcsány Ferencnek köszönjétek meg! – az elnök csenget.) …Azt mondják, hogy az a jó, hogy nem fogják zaklatni fölöslegesen a választókat a pártok, azokat, akik nem regisztrálnak. Ellenben fél évig zaklatni fogják őket a pártok, hogy regisztráljanak. Ebből adódóan Önöknek megint sikerült a szarva között eltalálni a tőgyét.”


Vécsey László (Fidesz):
„Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem tudom, hallatszik-e. Hallatszik? (Lukács Zoltán: Sajnos igen.) Köszönöm a megelőlegezett bizalmat. Tisztelt ellenzéki képviselőtársaim! Úgy látom, hogy Önöket, mindhárom frakciót a fóbiáik valahogyan összetömörítették. ...Sokféle nemzetközi példával előálltak itt, hoztak Horvátországtól Amerikáig sok mindent. Ugye nem baj, hogy a magyar választási eljárási törvény nem olyan, mint a külföldi példák mutatják, hanem más? A miénk. Ugye, ez önmagában nem baj? (Lukács Zoltán: Orvost!)


Vécsey László

Szilágyi Péter (LMP): „… Vécsey képviselőtársam mondta, hogy felelős állampolgársági magatartást szeretnének, ezért van szükség a regisztrációra. 2010-ben milyen döntést hoztak a választópolgárok? Akkor nem hoztak felelős döntés a választópolgárok, amikor Önöket kétharmados többséghez juttatták? …Önök említették akár egyetlen szóval a választási kampányban, hogy korlátozni kívánják a választójogot? …Volt egy javaslatunk ezen a héten, hogy bocsássa a parlament népszavazásra a regisztráció intézményét. Az állampolgárok tudnak lemondani arról a jogukról, ha akarnak lemondani. De Önök nem kérdezték meg őket, hogy le akarnak-e mondani erről a jogukról. Úgy gondolom, ez erkölcstelenség ebben a formában.”

Dr. Bárándy Gergely (MSZP): „... Amit Lipők képviselőtársamnak mondanék, hogy az a jelző, amit mi használunk, pl. a „szociálisan hátrányos” kifejezés, az egy picit más kategorizálási trend, mind amit Önök szoktak a választókra használni, miszerint is „nyuggerek” vagy esetleg még rosszabb, a „vadbarmok” kifejezés… Tudja, tisztelt képviselőtársam, a nemzeti konzultáció például nekem zaklatás volt. És önök mit mondtak erre? Azt, hogy menjek el regisztrálni akkor, ha nem akarok kapni ilyen ívet. Hát fordítsuk meg akkor a dolgot! Menjen el az regisztrálni, aki nem kíván részt venni a választásokon. Önök ezt a technikát alkalmazzák már jó régóta, ez volt a magánnyugdíjpénztárak vonatkozásában, a nemzeti konzultációnál.”

Dr. Szili Katalin (független): „… Az a törvény, amit az asztalra tettek, és ami politikailag és szakmapolitikailag is elfogadhatatlan – hiszen ha csak szakmapolitikai szempontokat tekintünk, államtitkár asszony, hogy önmagában azzal, ha valaki nem regisztrál, Önök kizárják a választhatóságból is? … De említhetném azt is, ami a nemzeti választási bizottság és központ elnökének a kilenc évre történő megválasztását illeti: határon túliakról is beszélünk, ugyanakkor sehol nem látunk egyetlen képviselőt, aki például ezekben a határon túliakat képviselné. Arról már nem is szólok, hogy a nemzeti választási bizottság elnöke funkciójának a megszűnési esetei között a halállal történő megszűnés egyszerűen hiányzik.  … Mondhatnék én is jó humoros megjegyzést, pl. azt, hogy hozzák előre a választás időpontját a regisztráció befejezésének időpontjára. Szerintem ez egy kellő megoldás lenne arra, hogy egyébként a last minute szavazókat ne veszítsék el.”

Vágó Gábor (LMP): „…Vécsey képviselő úr előző felszólalására szeretnék reagálni. Azt mondta, hogy nekünk, ellenzékieknek Fidesz-fóbiánk van (Vécsey László: Nem mondtam.) Hogy fóbiások vagyunk. Igen, amikor 2010-ben idejöttem a parlamentbe, nem volt egy olyan feltételezésem minden egyes Fidesz-törvényjavaslat előtt, hogy mi lehet e mögött, hol van a mutyi, hol lehet itt a hatalomtechnikai játék, ami a Fidesz érdekeit és nem az ország érdekeit szolgálta. Sajnos, az elmúlt két esztendőben ez kialakult bennem. Hogy egy klasszikust idézzek, a házelnök urat, ő mondta azt, hogy attól még, hogy paranoiás vagy, nem biztos, hogy nem követnek… Másrészről, érvelnek azzal, hogy felelős választópolgárokat kell nevelni. Tudják Önök, hol kellene felelős választópolgárokat nevelni? Az általános iskolákban és a középiskolákban társadalomismeret órákon… Na ez az, ami hiányzik a magyar oktatási rendszerből. ...De Hoffmann Rózsa inkább azt akarja, hogy áll egy tanár, s mindenki maradjon csöndben és hallgassa a tanárt. ...Ott kellene elkezdeni, ahol annak a helye van, és nem egy csővégi megoldással korlátokat berakni a rendszerbe…”

Kőszegi Zoltán (Fidesz): „Megnyugodtak képviselőtársaim? Lukács képviselő úrnál lehet nyugtatót kapni, mert az előbb ajánlgatta már. (Dr. Józsa István: Annyira nem tud izgalomba hozni azért!) Tessék, tessék, tessék! Két percbe bele fogok férni, úgyhogy nyugodtan tessenek! ... Mindegyikükre jellemző, hogy egy-egy társadalmi csoportot próbálnak megszólítani, azon keresztül minél eredményesebbnek lenni és nem foglalkoznak az össztársadalommal. Az össztársadalom önöknek nem számít, önöknek egy-egy társadalmi csoport számít csak, ezért ragaszkodnak ahhoz …mert ebben a rendszerben tudnak a zavarosban halászni. …A mi felelősségünk az, hogy minden egyes társadalmi csoportot megszólítson minden politikai erő. A regisztráció többek között ezt is szolgálja, mert abból nem fog kiderülni, hogy ki melyik társadalmi vagy melyik korcsoporthoz tartozik, tehát mindenki rá fog kényszerülni arra, hogy megszólítson mindenkit.”

Dr. Lamperth Mónika (MSZP): „Ezt a ’zavarosban halászunk’ témát nyugodtan levehetik a napirendről, hiszen Karácsony képviselő úr világosan elmondta, hogy Magyarországon, akit eddig jogerősen elítéltek választási csalásért, az fideszes volt. …De leginkább Kőszegi Zoltán képviselő úrhoz szeretném intézni a szavaimat. Ön harmadszor mondta el itt a parlamenti vitában, hogy ingyen tányér meleg levesért lehet szavazatokat megvásárolni. Ön nem volt itt a parlamentben, amikor Lázár János rendkívül súlyos szavakkal illette mindazokat a képviselőket, akik esetleg azzal gyanúsították meg az egyébként tisztességes magyar állampolgárokat, hogy ők megvehetők egy tányér levesért.”

Dr. Molnár Zsolt (MSZP): „Önök tartoznak bocsánatkéréssel egyrészt a határon belüli szavazóknak azzal, hogy ennek a törvényjavaslatnak egyetlenegy értelmi szerzője nem ül itt most a teremben, hanem – ahogy a képviselőtársam fogalmazott – túszok ülnek itt, akik kínos és zavaros magyarázkodással próbálják megvédeni azt, amit nem lehet. De ennél fontosabb, hogy önök bocsánatkéréssel tartoznak a határon túli magyaroknak is, hiszen exportálták a magyar pártpolitikát, és a magyar magyarnak farkasa lett például Erdélyben. (Kőszegi Zoltán: Erről ti ne beszéljetek, hogy ki kinek a farkasa!)

Dr. Horváth János (Fidesz): „A képviselő úr olyan súlyosan sértett meg bennünket, engemet, hogy valamiféle túszként vagy nem tudom, valami nagyon csúnya szót használt rám, ami nem vagyok, és amik nem vagyunk. Azt a hangot és engemet úgy nevezni, kérem, ne tessék! … Ha olyan választási törvény születne, amelyet önök itten rémképként felvázolnak, akkor én nem is leszek képviselő, nem is fogadnék el jelölést, nem is ülnék ebben a Házban. Amikor engem ebből a Házból az Andrássy út 60-ba vitt az ÁVÓ, inkább oda mentem, mint itt ültem volna Rákosi Mátyásék és Sztálin többi tanítványának a vezetése alatt.”

Simon Gábor (MSZP): „Én is föl szeretnék önöknek néhány kérdést tenni. (Közbeszólás: Neked Gyurcsány mit fizetett?) Mit gondolnak arról, hogy a választási regisztrációban szereplő adatokat össze tudják-e majd vetni a Kubatov-listával? Tudják-e frissíteni majd a Kubatov-listában szereplő adatokat? … Hol vannak a Fidesz-KDNP celebjei? Hol van a KDNP ezen az estén… (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)

Elnök: „Köszönöm, a kettő perc letelt, képviselő úr. (Simon Gábor: …hogy egy ilyen este legalább idejöjjenek, és megvédjék ezt a förtelmet, amit ide beterjesztettek.)

Karácsony Gergely (LMP): „Az, hogy a választás eljárásjogilag is egységes legyen, ilyen elvárás a világon nincsen. Mert ha ilyen elvárás lenne, akkor az Önök javaslatai, például az, hogy mondjuk a vakok számára olvashatóvá teszik a szavazólapot, az is egy különbségtétel lenne. Az államnak az a kutyakötelessége, hogy az állampolgárok számára a lehető legkönnyebbé tegye a választást, éppen ezért olyan eljárást kell alkalmaznia, ami alkalmazkodik az ő élethelyzetükhöz. Ha például Új-Zélandon szavaznak, akkor az nyilván más, mintha azon a lakóhelyen, ahol 60 éve élnek. … Egyfajta ország nincs a Földön sehol, tehát ilyenre nem tudnak egyetlen példát sem, ahol az állam pontosan tudja, hogy kik a szavazói, és mégis regisztráltatja őket.”


Lipők Sándor (Fidesz):
„A regisztráció intézményét nem a Fidesz találta ki, azt a szocialisták találták ki. (Lukács Zoltán: Végre ideértünk! Ehhez két óra kellett!) Miért nem úgy döntöttek, hogy a kisebbségi listára azokat kellett volna felírni, akik nem akarnak a kisebbségi listán szerepelni? (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Jézusom!) Ez azt jelenti, hogy a regisztrációt a választási eljárási törvénybe Önök vezették be, a Fidesz azt a posztot tölti be ebben a történetben, hogy kiterjeszti ennek a regisztrációnak a kérdését.”


Lipők Sándor

Lendvai Ildikó (MSZP): „Miközben itt a legválogatottabb és legbájosabb indoklásokat halljuk, felütöttem a legitim és autentikus forrást, a törvény indoklását. Regisztráció e szerint azért kell, mert, idézem: ’2014-től a választási feliratkozás nélkülözhetetlen lesz’. Hát hacsak úgy nem… Ez aztán szofisztikált érvelés. De mit hallottunk szóban az indokokról? Hallottuk egyrészt azt, hogy külföldön is így van, utána hallottuk azt, hogy direkt az a jó, ha külföldön nem így van, mert saját magyar út kell. Most hallottuk azt, hogy az MSZP akarta az egészet. Előtte hallottuk azt, hogy az ellenzék nem akarja, mert fóbiája van. Kicsit meg vagyok zavarodva! Volt szó arról is, hogy ez a felelős döntést segíti. Azt ugyan nem bírom követni, hogy miért felelős az az ember, aki 15 nappal korábban dönt, és miért felelőtlen, aki csak 13-mal akarna, de semmi baj. Ám de viszont, ha a felelős döntést akarjuk segíteni, akkor hogy az ördögbe kerülhetett a törvénybe az, hogy egy választópolgár akárhány jelöltnek aláírhatja az ívet? Erre is megnéztem az indoklást: ’a választópolgárok politikai véleményének sokszínűsége így még inkább érvényesülhet’. Nem lehetne esetleg akkor egyszerre mindenkire szavazni, csak úgy felelős módon? Ami a választási csalások szempontját illeti, megnéztem az ezzel foglalkozó köztévé műsort. Kit küldtek be önök választási szakértőnek a műsorba? Kubatov Gábort. Isteni beszélgetés volt. A partner se semmi… A partner Obersovszky Péter volt.”

Dr. Apáti István (Jobbik): „Lipők képviselőtársam beleszaladt a késbe, illetőleg rágyalogolt az aknamezőre. … Ön is jól tudja, én is jól tudom, hiszen egy megyéből származunk, hogy a kisebbségnek – a mi környékünkön jellemzően a cigány kisebbségnek – körülbelül a 10–15 százaléka nyilatkozik a kisebbséghez való hovatartozásáról. 10 vagy 15 százalék kéri a kisebbségi névjegyzékbe való felvételét. Akkor most önök megint elszólták magukat? Ezek szerint azt szeretnék, az az elérendő cél, hogy 10–15 százaléka regisztráljon a magyar választópolgároknak?”

Ertsey Katalin (LMP): „Bármennyire is nagyra becsülöm azt a törekvést, hogy a választást megkönnyítsék a fogyatékosoknak, azt a fajta magatartást, amely a fogyatékosokat előretolja …ennél aljasabb, cinikusabb magatartást nem láttunk még az elmúlt 20 évben a parlamentben! Pontosan ugyanez az eljárás az, amikor a dohányzásellenes és a fiatalok védelméről szóló törvény örve alatt nyomják át a dohánylobbisták által írt törvényt.”

Kővári János (Fidesz): „Önöknek van egy nagyon érdekes tulajdonsága, hogy szeretnek embereket egymás ellen fordítani. Eddig az MSZP-től láthattuk ennek a gyakorlatát a magyar állampolgársággal kapcsolatban, úgy látom, hogy felsorakozik az LMP is mellé. …Ne a rosszindulat legyen az egyetlen mozgatórugója a hozzászólásaiknak, hanem nézzék azt is, hogy mi a jó ebben a törvényben.”


Kővári János

Nyakó István (MSZP): „Éles szemű képviselőtársaim észrevették azt, hogy egy parlamenti párt, amelyik frakcióval rendelkezik, nem ül itt a teremben közöttünk. Ez a párt az Orbán-rezsimmel kart karba öltve együtt kormányoz, miniszterelnök-helyettest ad ebbe a kormányba. Miért nincsenek itt KDNP-s képviselőtársaim? (Szávay István: Este nyolc után soha nincsenek itt.)

Elnök: „Képviselő úr, ne haragudjon, de aki nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól …Kérem, folytassa egy másik területtel!”

Vágó Gábor (LMP): „Ha megnézzük konkrétan ezt az ajánlási rendszert, ha levesszük róla a mázt, azt a Habony Művek által rákent mázt, arról szól, hogy minél több mikropárt induljon el az ellenzéki oldalon.”

Dr. Bárándy Gergely (MSZP): „Kétszáz ember ajánlhat egy jelöltet. Kétszáz ember több jelöltet is ajánlhat, illetve minden ember több jelöltet is ajánlhat. Vegyük azt, hogy élelmes egyetemisták összeállnak kétszázan, bejelentkeznek tíz emberhez, aki abban a körzetben lakik, és mind a kétszáz ajánlja mind a kétszázat. És akkor lesz kétszáz induló. Ez egy nagyon jó üzlet lesz, mert önök nyilvánvalóan biztosítani kívánnak valamennyi pénzt az indulóknak. Vegyük azt, hogy csak egy millió forintot. Ez azt fogja eredményezni, hogy ezek az élelmes egyetemisták a 106 választókörzet egyikében csupán 200 millió forintba fognak kerülni az adófizetőknek. Szorozzák ezt fel 106-tal!”


Karácsony Gergely (LMP):
„Én Horváth János képviselőtársamnak szeretnék válaszolni. Én ismerem az Ön életrajzát, és éppen ezért nagyon felnézek Önre. Ez a vita éppen arról szól, hogy azok a történelmi emlékek, amiket a magyar társadalom őriz magában a kommunista diktatúra időszakából és az elmúlt húsz évből is, azok mind arról szólnak, hogy nekünk, politikusoknak itt, ebben a parlamentben mindent meg kellene tennünk nekünk azért, hogy az emberekben ne legyen ott a félelem akkor, ha politikáról van szó. …Ön, aki megjárta az Andrássy út 60-at, nem gondolja azt, hogy a rendszerváltás után húsz évvel nekünk pontosan az ellenkezőjét kellene csinálnunk, mint amiket Önök csináltak az elmúlt két évben? (Taps az MSZP és az LMP soraiban).

Dr. Horváth János (Fidesz): „Engem azok a részletek, feliratkozás, leiratkozás, mi minden, kevésbé érdekelnek. Engem az érdekel, hogy olyan törvény szülessen, amit ez a Magyar Országgyűlés alkot. Ismétlem: én olyan törvényt nem szavazok, amelyik a Fidesznek garantálja az újraválasztást.”

Kővári János (Fidesz): „Önök tényleg túldramatizálják ezt a helyzetet, szándékosan, láthatóan ez egy provokáció az önök részéről, semmi más.”

Lendvai Ildikó (MSZP): „Horváth képviselő úr ismét tiszteletre méltó szándékokról tett tanúságot. Egyetértek, bízzunk a népben, hogy jól dönt. De akkor most miért nem kérdezzük meg egy fontos kérdésben, hogy mit gondol a nép? Van népszavazásra vonatkozó javaslat, nosza, de ha már ezt sem akarják, akkor azt végképp nem értem, hogy a nemzeti konzultáció kérdéseibe hogy az ördögbe nem fért bele, pedig oda minden belefért! A választójogról nem sikerült kérdést feltenni, pedig lehetne: ’Vannak, akik szerint nagyon jól jön még egy macera az urnához járulás előtt. Ön hogyan vélekedik?’ …Horváth képviselő úr helyesen mondta még az előző megszólalásában: tételezzük fel, hogy valamennyi parlamenti képviselő a nép érdekében akar jó törvényt csinálni. Igen ám, de a parlamentarizmusnak sajnálatos módon az a természete, hogy ki-ki másképp fogja fel a nép érdekét. Ilyenkor azt kell tenni – és most ezt meg lehet tenni, van idő rá –, hogy döntse el a nép, mi az ő érdeke. Én nem nagyon hiszem, hogy Horváth képviselő úr és a tiszta szándékú képviselők ezzel ne tudnának egyetérteni.”

Vécsey László (Fidesz): „Én nem az LMP érdekeit nézem. Önök valószínűleg magukból indulnak ki, amikor a Simicska ZRT és az Habony Művek koncessziós vállalatnak a politikai leányvállalatáról beszélnek. Valójában önök csak egy politikai leányvállalatnak a képviselői, mert önök mögött oligarchák állnak.”

Szávay István (Jobbik): „1994-ben Alsószentmártonban – egy majdnem száz százalékig cigányok lakta település, bár mindegy ebből a  szempontból –, Baranyában, ahol a falu 1100 lakosából 370-en indultak a kisebbségi önkormányzat színeiben, bevallottan csak azért, hogy az ezzel járó kettőezer forintot felmarkolják. Ha önök ezt a lehetőséget nyitva hagyják, itt boldog-boldogtalan jelölt lehet.”

Dr. Horváth János (Fidesz): „Nevetségesek vagyunk. … A képviselő úr épp az előbb valamit hiányolt, hogy az miért nincs a törvényben, majd benne lesz, ha módosító formájában be tetszik nyújtani. (Dúró Dóra: Ez mindig így szokott lenni!)

Lukács Zoltán (MSZP): „Ez annál is inkább így van a módosító javaslatokkal, mert mi például a Munka Törvénykönyvéhez 750 módosító javaslatot adtunk be. Elmondom, hogy az önök frakciója ebből nullát szavazott meg. … Én az ajánlószelvényekről és aláírásgyűjtő ívekről szóló vitához szólnék hozzá. Az ajánlószelvényeknek legalább annyi előnyük volt, hogy ha valaki odaadta az ajánlószelvényét, maximum az a jelölő szervezet tudta, akinek odaadta, hogy azon milyen adatok voltak. De ha valaki elkezd ezzel az aláírásgyűjtő ívvel menni, és mondjuk, én a 25. aláíró leszek ezen az íven, akkor én az aláírás közben az előttem levő 24 ajánlónak az adataihoz abban a pillanatban hozzájutok.”

Karácsony Gergely (LMP): „Megint Horváth képviselőtársamnak szeretnék válaszolni. Azt mondta, hogy ő semmiképpen nem szavazna meg olyan törvényt, ami tulajdonképpen a Fidesz érdekeit szolgálja és nem az ország érdekét. (Dr. Horváth János: Ami a Fideszt beprogramolja egyedül.) Itt van a regisztráció bevezetése, aztán az új választókerületi besorolás, a választási rendszer egyfordulóssá tétele, az indulás megkönnyítése, a választási szervek fideszes átvétele, és a kampánnyal kapcsolatos azon szabályozások, amik szerint megpróbálnák az elektronikus médiában folyó kampányt megtiltani, és helyette akkor óriásplakátokon lehetne kampányolni. Ezek között van egy közös elem: mind a Fidesznek jó, mind egytől egyig. …Az, hogy óriásplakáton lehet hirdetni, ahol Simicska Lajos és Nyerges Zsolt a piacvezető, az szintén nem az LMP érdekét szolgálja.”

Dr. Schiffer András (LMP): „Továbbra sem tudjuk, hogy miért van szükségük Önöknek, vagy éppen Kubatov Gábornak arra, hogy megtudják, a pártoknak milyen aktivisták dolgoznak. Államtitkár asszony tudja ennek az indokát? Világos most már, hogy Önök miért törölték el a kopogtatócédula-gyűjtési rendszert, mert egy sokkal hatékonyabb ellenőrzési rendszert tudnak így kiépíteni. Pontosan fejre meg tudják mondani azt, hogy kik azok az emberek, akik egyes pártoknak önkéntes munkát fejtenek ki.”

Dr. Apáti István (Jobbik): „Az előbb itt a narancsos mókusőrsben valaki szólt nekem, hogy nem merek kétperces nyomni, olyan valaki, akit nem is nagyon hallottam itt megszólalni még az elmúlt időszakban. …Önöknek vannak olyan polgármestereik, akik, mondjuk, kórház-demonstrációk alkalmával személyesen ellenőrzik a rendőrséget, hogy a jobbikos, az árpád-sávos meg a nemzeti színű lobogókat a rendőrség levetette-e a gépjárművekről, és ez a polgármesterük a szemünkbe vigyorog, aki egyébként egyre reménytelenebb küzdelmet vív amúgy az alkohollal meg az alkoholizmussal. Na, ilyen képviselőik vannak Önöknek, tudják, tisztelt fideszes képviselőtársaim!”

Lendvai Ildikó (MSZP): „Igen, a kopogtatócédulákat mindnyájan kritizáltuk, de ahhoz valódi kreativitás kellett, hogy egy rosszabb megoldást sikerüljön megtalálni. Egy publicistát idézek, aki azt mondta, hogy egy enyhe torokfájást sikerült erős hashajtóval, fekvőgipsszel és három fog kihúzásával gyógyítani. Három kifogásunk van az ajánlólista ellen:
1. Hogy egy állampolgár többet ajánlhat, ami komolytalanná teszi a dolgot. Karinthy után szabadon (ő azt mondta, hogy: ’Álmomban két macska voltam, és játszottam egymással’): ez most az ’álmomban kétszáz ajánló voltam, és jelöltem egymást’ című logika.
A 2. baj: az aktivista önfeljelentését várja el.
A 3. baj: adatvédelmi szempontból semmivel sem jobb, mint a kopogtatócédula volt. Nem ahhoz kívánok visszatérni, de rosszabbat nem akarok. Nem akarom a hashajtót, nem akarom a fekvőgipszet és nem akarom a foghúzást sem a torokfájás gyógyítására.”

Kőszegi Zoltán (Fidesz): „A mai estén az ellenzéki képviselők egy jelentős része olyan mélységeket döngetett, amit egyszerűen elképzelni is nehéz volt korábban. Olyan minősíthetetlen, aljas, mocskos jelzőket és szavakat használnak, ami nemhogy ebben a házban méltatlan, hanem egy utolsó faluszéli kocsmában is. …Ha ezt így gondolja, hogy vannak közöttünk, akik visszaélnek bármivel, akkor tessék neveket mondani!”

Karácsony Gergely (LMP): „Én 2010-ben az LMP kampányfőnöke voltam, és 12 olyan település ügyében tettem feljelentést, ahol az ajánlócédulákat kivivő postás után jött a jegyző. A postás kivitte az ajánlócédulát, ott helyben ki kellett tölteni, és le kellett adni a jegyzőnek, a Fidesz-jelöltre kitöltve.”

Ékes József (Fidesz): „Most már tényleg nyolcadik órája folyik ez a vita, és egyetlenegy alkalommal nem próbáltam bekiabálni. Jó pár választójogi törvény egyeztetésén részt vettem még Vastagh Palival, utána a vitában, a parlamenti vitában senki nem minősített senkit, senki nem próbálta lejáratni a másikat. Ezt mondom Schiffer András képviselőtársamnak is. Ne a fejét fogja, és ne vigyorogjon állandóan. Nem igen hiszem, hogy van még egy ember, akivel Ön egyet tud érteni. Lendvai Ildikó képviselő asszony! Amikor Medgyessy Péter anno dacumál az európai parlamenti választásoknál úgy fogalmazott, hogy jó lenne, ha egy lista lenne, akkor nem fogta ön a fejét, nem fájt a foga, képviselő asszony?”


Dr. Harangozó Tamás (MSZP):
„Ékes József hozzászólására szeretnék reagálni röviden. Hiszen egy tanulsága biztos hogy volt az ő hozzászólásának: az előző időszakban legalább voltak egyeztetések, amiken a képviselő úr részt vehetett. Ennek a törvénynek nem voltak egyeztetései, amin ellenzéki képviselő részt vehetett volna. …Szabó Erika államtitkár asszonynak nem azért írja elő a törvény, hogy itt legyen, hogy ne legyen máshol, hanem azért, hogy a kormány jogalkotásért felelős tárcájának az államtitkáraként az érdemi, szakmai felvetéseinkre adjon választ. És nem azért, hogy olvasson, és itt üljön órákon keresztül csöndben, mintha nem a magyar politikai rendszert alapjaiban meghatározó törvényt tárgyalnánk, amihez ezek szerint a magyar kormánynak egyetlenegy szava sincsen.”

Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) „Bármilyen szokatlan is, szeretnék elköszönni. Már öt órája dolgoznak a tolmácsok, és vannak fizikai korlátok, a holnapi PTK-vitában is szeretnék részt venni. (Szórványos taps.)

Elnök: „Most szeretném bejelenteni azt a történelmi pillanatot, hogy a 4 óra 20 perces időtartamú kétperces vitakör végére értünk. Elkövettük azt a hibát, a Guinness-rekord hitelesítését nem kezdtük el, de most mindenesetre visszatérünk az írásban előre bejelentett hozzászólók köréhez.”

Dr. Apáti István (Jobbik): „Önöknek semmi más nem számít – ez főleg azokra igaz, akik most egyébként sunyi módon nincsenek itt –, csak a hatalom megszerzése, megtartása. Beleszerettek, szerelmesek bele, imádják, reszketnek érte, mint a kisgyermek a csörgőért. Ha az érdekük úgy kívánja, akkor tágítani, ha meg másképpen, akkor meg szűkíteni akarják a választójogot. Tavaly bedobtak egy jókor a cupákot, egy ideig el lehetett csócsálni, ugye, a gyermekek utáni szavazati jog nagyszerű intézményét. Mindjárt egy egységnyi Kubatov-lista többszörös szavazatot ért volna. Akkor mondjuk egy tisztességesen dolgozó többségi társadalomhoz tartozó személy szavazata akárcsak a nyolcadát, tizedét vagy huszadát érte volna, egy társadalmilag kevésbé hasznos tevékenységet folytató család szavazatához képest. …Érdekes, hogy akkor a nemzeti konzultációra nagyon érzékenyek voltak. A miniszterelnök úr azt mondta arról a pulpitusról, hogy hát erre még nem kész a magyar társadalom, és hát ők tudomásul veszik a magyar emberek többségi akaratát. Nagyon érdekes, hogy most a legalább 70 százalékos elutasítottságot pedig nem veszik figyelembe.”

Dr. Bárándy Gergely (MSZP): „A Fidesznek több olyan technikája is létezik, amelynek célja a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása. Ennél azonban veszélyesebb, hogy ezt a rendszert úgy alakítja át, hogy egy következő, esetlegesen más színezetű kormány működését a lehető leginkább gátolja. Ennek a receptje a következő: végy egy önálló állami szervet, és ha a tagjai vagy elnöke különösebb erőfeszítést nélkül eltávolítható, akkor rúgd ki. Ha ez nem lehetséges, akkor először verd szét a szervezetet strukturális átalakítás címén, így a tagok mandátumát megszüntetheted. Ezután végy néhány lojális pártkatonát, esetleg rokont, barátot, és töltsd fel vele az új strukturális szervezetet, csak és kizárólag kormánypárti jelöltekkel. Ha ez nem volna ilyen egyszerű, akkor változtasd meg a jelölés szabályait, mint például az Alkotmánybíróság esetében. Ezután növeld meg a mozgásterét ennek az új vezető testületnek. Az új lojális tagok mandátumának hosszát úgy állapítsd meg, hogy az a következő két-három kormányzati ciklust is átívelje. Az elmozdíthatatlanságukat biztosítsd kétharmados törvényekben. Ezután persze függetlenítsd az állami szervet a kormánytól, ez azért jó, mert klasszul eladható a választópolgároknak, sőt mi több, még Nyugat-Európában is: lám, mi demokraták vagyunk, nálunk az intézmények függetlenek. Nos, e szerint a recept szerint működik ma a Költségvetési Tanács, az igazságügy, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a médiahatóság, és így fog most működni a Nemzeti Választási Bizottság. Hasonló a helyzet a Nemzeti Választási Központtal is. …Nos, még egyszer nyomatékosan kérem az államtitkár asszony válaszát, nyomatékosan kérem az előterjesztők válaszát.

Dr. Harangozó Tamás (MSZP): „A választási eljárásról szóló törvényjavaslat 2. §-a szerint érvényre kell juttatni a következő alapelveket: a választás tisztaságának megóvása, önkéntes részvétel, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, a fogyatékossággal élők joggyakorlásának elősegítése, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, a választási eljárások nyilvánossága. Az a kérdés merül fel, hogy a választási eljárásról szóló jelenlegi törvény alapelvi felsorolásához képest mely alapelvek változnak meg. Lássuk, hogy a most hatályos törvényekben mik az alapelvek! ’A választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása.’ Ez eltűnt. ’A jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása. A választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.’ Ez is eltűnt. Orbán Viktor a 2006-os parlamenti választás előtt nem nyilvános, de kiszivárgott tatai felvételen a választási szabályok megszegésére és törvénysértésre biztatta támogatóit: ’Majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jó napot!’ Így már érhető, hogy a választási csalás megakadályozása mint alapelv miért is kellett hogy kikerüljön az új törvényből.”

Göndör István (MSZP): „Egy választási rendszereket összehasonlító tanulmány szerint négy olyan ország van a világban, ahol a hatóságok szinte semmit nem tesznek a választói regisztrálás előmozdítása érdekében. Az USA-ban a Bahama-szigeteken, Burundiban és Belizében szinte csak az állampolgárokon múlik, hogy felvetetik-e magukat a választói névjegyzékbe. …A tervezett magyar rendszerben egyetlen hivatalos lépést fog megtenni az állam a regisztráció érdekében. 2013 szeptemberében minden választásra jogosult polgárnak küldeni fognak egy regisztrációs levelet. Érdekes módon itt létezik a cím, de a választási névjegyzék mint olyan meg nem létezik…”

Novák Előd (Jobbik): „Hol van a KDNP? Schiffer András azt mondta, hogy bojkottálja a Demokratikus Koalícióval együtt a vitát. Én azt gondolom, helyesebb meglátás, ha azt mondjuk, hogy a KDNP-t nem érinti a választási eljárásról szóló törvény, hiszen egyfajta fantompártként, a Fidesz csatlósaként nem is méretteti meg magát a választáson.”

Lukács Zoltán (MSZP): „Ami most itt kialakult, az egy ilyen súlyú jogszabályhoz, amely egy ország életét ilyen szinten befolyásolja, teljes mértékben méltatlan. Méltatlan, mert itt állunk, és mondjuk a véleményünket, az előterjesztők már nincsenek itt, illetve úgy van előterjesztő, hogy tíz perccel ezelőtt odaírja magát előterjesztőnek, és akkor innentől házszabályszerű. Én mondom az érveimet, a kormány képviselője olvasgat, a még itt lévő két fideszes képviselő zsebre dugott kézzel, nekem háttal állva beszélget a páholyban ülőkkel… Ez egypárti törvény lesz, mint ahogyan egypárti törvény volt a választójogi törvény is, az eljárási törvény is egypárti lesz, mint ahogyan egypárti alkotmányon nyugszik ez az egész, aminek megkérdőjelezhető a legitimitása. Jogilag természetesen nem, de politikailag mindenképpen megkérdőjelezhető. Nyilvánvaló, ha azt gondolják a kormánypárti képviselők: azzal, hogy ma nem jönnek ide, vagy azzal, hogy most letudják, végre végzünk, mert most már elmúlt éjjel kettő, be lehet ülni az autóba, haza lehet menni, és hogy ennek nem lesznek következményei rájuk nézve, akkor óriási tévedésben vannak. …Ebben a teremben ma este lehet, hogy meg lehet úszni, na de Magyarország ezen a termen kívül is van! Hová jut vagy hogyan jut egy párt, amelyet egy rendszerváltó fiatal politikus vezetett valamikor, a rendszerváltó, liberális politikustól addig, hogy a saját hatalma érdekében hajlandó a Magyar Köztársaság demokratikus vívmányainak a lebontására. Úgy mondom itt ezt negyed háromkor, hogy az a Lezsák Sándor elnököl, aki 25 évvel ezelőtt a lakitelki sátorban egészen másfajta elvek szerint képzelte el sokadmagával Magyarországot. …A nemzetközi megfigyelőkre vonatkozó szabályozás érdekes módon úgy alakul, hogy ezeknek a jogkörét itt is szűkíti, mintha valamit a nemzetközi megfigyelők előtt mi titkolni akarnánk. A választási megfigyelők nem intézhetnek kérdéseket a választópolgárokhoz. Intézhetnek kérdéseket egyébként az ott dolgozókhoz, intézhetnek kérdéseket a választás lebonyolítóihoz, de a választópolgárokhoz nem. Márpedig azt gondolom, hogy leginkább egy választópolgár tudja eldönteni, vagy legalábbis neki lehet gyanúja arra vonatkozóan, hogy most itt történt-e valamifajta visszaélés vagy nem. Ha mondjuk egy nemzetközi megfigyelő egy választópolgárral szót akar váltani, akkor azt nem tudom, ki és hogyan tudja megakadályozni. Esetleg Hajdú úr a maszkosaival ráugrik hátulról, vagy ha egy nemzetközi megfigyelő odalép egy választópolgárhoz, akkor leteperik és azonnal kiteszik az országból? …Ha ez a törvény így lesz elfogadva, akkor lesz igazán csak fontos, hogy nemzetközi megfigyelők érkezzenek Magyarországra.”

Dr. Bárándy Gergely (MSZP): „Helyénvalónak tartják azt tisztelt képviselőtársaim, tisztelt három vagy négy kormánypárti képviselőtársam, hogy egyetlen írásban előre jelentkezett fideszes képviselő volt csak a mai vitában? És hiába vártuk a fideszes képviselők felszólalását normál időkeretben? Összesen néhány kétperces replikára futotta Önöktől. Ugyanúgy még egyszer megismétlem: államtitkár asszony, aki oly kényes a stílusra, miért nem válaszol nekünk?”

Elnök: „Bocsásson meg képviselő úr, meg kell hogy állítsam. Ha a felszólaló ugyanabban a vitában feleslegesen saját beszédét ismétli meg, figyelmeztetnem kell, és ennek következménye van.”

Dr. Bárándy Gergely (MSZP): „Elnök úr, volt ebben a mondatban egy olyan szó, a ’feleslegesen’, ami úgy hiszem, hogy nem vonatkozik most az én felszólalásomra…”

Elnök: „Képviselő úr, ezt majd én eldöntöm.”

Dr. Bárándy Gergely (MSZP): „… mert ha államtitkár asszony …”

Elnök: „Képviselő úr, ezt majd én döntöm el, hogy felesleges vagy nem felesleges.” (Dr. Bárándy Gergely: Elnök úr, akkor vonja meg a szót, akkor is azt tudom mondani…) Képviselő úr, folytassa, öné a szó.”

Dr. Bárándy Gergely (MSZP): „Nem az érvek ütköztetése az, amikor az ellenzék monológot mond, a kormánypárt meg hallgat. És azt kérem az előterjesztőktől, hogy most szálljanak be a vitába, és ne a zárszóban mondják el azt az álláspontot, amire utána nem lehet reagálni.”


Lendvai Ildikó (MSZP):
„Csak a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni, hogy e pillanatban írd és mondd: öt kormánypárti képviselő és a tárca képviselője tartózkodik e teremben. Sose gondoltam volna, hogy matematikailag a kétharmadra való hivatkozás ilyen félreérthető lesz, hogy a kormánypárti frakciók tagjai úgy vélik: a kétharmad annyit jelent, hogy két-három képviselő elég, ha dolgozik a parlamentben. Nem véletlen ez, és nem véletlen az éjszakai időzítés sem. Ugye, mindnyájan emlékeznek Arany János versére? Önök úgy taktikáznak az ellenzékkel, ahogy Arany János versében az éji bogárról van szó: ’Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,/ Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.’ Önök ezt várják tőlünk. Mondjuk az érveinket, nagyot koppanunk a falon, válasz nincs, érdemi válasz nincs, egyszer majdcsak elhallgatunk. Mi igen, de a választók nem! Kaptunk kritikát – lehet, hogy jogosat is olykor – a hozzászólásaink hangneméről és hangulatáról. De uraim és államtitkár asszony, azért beszélünk indulatosan, mert az indulatot és a szenvedélyt nagyon keskeny határ választja el. Fontos dologról van szó, van szenvedélyünk, van elkötelezettségünk arra, hogy érdemben vitassuk meg – éjszaka ide vagy oda – ezt a kérdést. És igen: van, amikor gúnyosak vagyunk, de ez keserű gúny azon való keserűség, hogy látjuk: itt egy fontos dolog megy veszendőbe anélkül, hogy Önök szembesülnének ennek súlyával. Azt hittem volna eddig, hogy egy olyan országban, ahol a választói és közéleti aktivitás soha nem látott alacsony szintre süllyedt; ahol a politika, benne a parlament tekintélye minden eddiginél alacsonyabb; ahol a rezignáció, a reménytelenség és a közöny veszélye fenyeget, és mindannyiunkat fenyeget, nem egyik vagy másik pártot, nos, azt hittem volna, hogy egy ilyen országban küszködve és kínlódva mindnyájan azt az utat keressük, hogyan lehet a közéleti aktivitás lehetőségét bővíteni. Nem ez történik, és ez mindenkinek rossz. Miért jó önöknek, hogy a választói aktivitás és ezáltal minden kormány morális legitimitása – nem jogi, hanem morális legitimitása – lesüllyed? Miért jó önöknek hosszú távon, hogy elterjed a hit: a politikusoknak csak az a kedvező, ha egymás között, minél szűkebb körben mutyiznak?

Az keserít el minket és tesz, igen, olykor valóban lehet, hogy megengedhetetlenül indulatossá, hogy egy folyamat látszik összeállni. Ebben a törvényben, akárhogy magyarázzuk, végül is az van, hogy egy fokkal bonyodalmasabb lesz eljutni a választóurnához. Magyarországon, ahol a listákhoz rossz asszociációk fűződnek (és nem csak a Kubatov-listához, mindenfajta listához), még ha ez a javaslat egyébként tökéletes és szükséges lenne, és ha senki sem akar visszaélni vele, még akkor is, ha még egy listába fel kell iratkozni, az nem az aktivitás, hanem bizony a félelem érzését kelti fel. És miért van az, ami ugyanebbe a folyamatba illik bele, hogy egyre kevesebb közismereti tárgyat tanulnak azok, akiknek a szociális helyzete sem kitűnő, hogy egyre kevesebb információhoz juthassanak a világból? Miért van az, hogy a civil aktivitás lehetőségei és a civil szervezetek támogatásának mértéke nem nő, hanem csökken? Miért van az? Nem ébred fel joggal a gyanú, hogy ugyanezért? Hogy azt érezze az állampolgár: ha nem ugrál, abból nem lehet baja? Ha ugrál, ha aktív, akkor újabb és újabb akadályokat kell vennie.

Nem mondom, hogy nincs a változások között néhány olyan kisebb jelentőségű, ami akár elfogadható is. Rendben van, örülök neki, hogy a fogyatékosok segítséget kapnak. Örülök neki, hogy megoldották a másik körzetbe való bejelentkezés problémáját. De ez nem változtat az egészen. Beteg embernek is szokott lenni egészséges szerve, a legrondább nőnek is lehet szép a lába, sorozatgyilkos is szeretheti a kutyáját, de ez az összképen egyáltalán nem változtat. … A hozzászólásom elején Arany Jánost idéztem, a ’Családi kört’. Hadd fejezzem be Arannyal. Sokszor idézték már az alkotmányozás folyamatában az  ’Elveszett alkotmány’ címében is nagyon ideillő analógiáját. Nem én fedeztem fel, hanem egy jeles jogtudós, hogy az ’Elveszett alkotmány’ az alkotmány elvesztésének eszközei között már felsorolta a listázást is. Ki volt találva, Arany is tudta, hogy ez mire megy: ’Összeírás történt,/ Nem az elnyűtt régi modorban,/ Hanem új rendben, szigorúan/ … Mi tehát feljártuk hadnagyainkat/’ (értsd: jó embereinket) ’Mert a hadnagyokat könnyű rábírni a jóra.’ Változott valami?...”

Burány Sándor (MSZP): „Ennek az útnak korábban is voltak előzményei, állomásai. Az előzmények közé tartozik az a fontos mozzanat, hogy a Fidesz megszállta az igazságszolgáltatást, megkérdőjelezve ezzel a törvény előtti egyenlőséget. Megszállta a közmédiát, megkérdőjelezve a független tömegtájékoztatást. Megszállta az Alkotmánybíróságot, megkérdőjelezve ezzel az alkotmányos kontrollt a törvényalkotás felett. Megszállta az Állami Számvevőszéket, megkérdőjelezve ezzel az állam gazdálkodásának pártatlan ellenőrzését. Megszállta a monetáris tanácsot, megkérdőjelezve ezzel a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét.”

Horváth András Tibor (MSZP): „A hatályos választási eljárási törvény hatályba lépése óta tucatnyi módosítást ért meg. Azonban valamennyi módosításban volt egy közös elem, ez a közös elem pedig az volt, hogy ezek a módosítások a parlamenti pártok közti konszenzussal jöttek létre.”

Dr. Bárándy Gergely (MSZP): „Ha jól tudom, akkor ez volt az utolsó hozzászólás. Látom, hogy az előterjesztő a zárszóra készülődik. Én még egyszer tisztelettel kérem önt, képviselő úr, hogy nyomjon rendes felszólalásra gombot. Adja meg a lehetőséget, hogy a képviselők reagálni tudjanak arra, amit ön a válaszában el kíván mondani. Államtitkár asszony, az, hogy nem szólalt meg végig, az szégyen.”

Elnök: „Kérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e válaszolni a vitában elhangzottakra? Szabó Erika államtitkár asszonynak adom meg a hozzászólás lehetőségét…”


Dr. Szabó Erika közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
„Én értem, hogy politikai eszközként, tiltakozásul a feliratkozással, egyáltalán a választási eljárási rendszer új alapjaival szemben, egy obstrukciós, provokációs, ellenzéki pártok közötti akciót szerveztek, amivel rendkívül méltatlanná tették ezt a vitát. Valóban túlmentek azon a határon a hozzászólásaikkal, a sértéseikkel, a minősítéseikkel, mindazzal, ami itt a vita első öt órájának időszakában zajlott az Önök részéről. Ez nem alkalmas arra, hogy érdemi szakmai vita folyjon… Nekem is lett volna kérdésem, a Jobbiktól például az, hogy a cenzust miért vezetné be? (Bekiabálás. Novák Előd: Miért nem kérdezte meg?) és az MSZP-től is. (Novák Előd: Micsoda gyáva magatartás ez!)… Most is minősíti önmagát a képviselő úr természetesen, és az MSZP most is minősíti magát természetesen. Olyan emberek oktatták itt ki az ország jövőjében őszintén bízó kormánypárti képviselőket demokráciáról, választásról, választási tisztességről, akik annak idején a diktatúrát működtették. Jobban tették volna, ha ezekben a kérdésekben inkább nem szólalnak meg. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) A vezérszónokaink, mind a Fidesz, mind a KDNP vezérszónoka megválaszolta, elmondta azokra a kérdésekre a válaszokat, amelyeket Önök itt tízszer-húszszor egymás után ma is, csak a poén kedvéért megkérdeztek. Egy idő után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy Önöket nem ez érdekli, ezért nem volt további felszólalás, és ezért nem szólaltak meg egy idő után a kormánypárti képviselők. …Lenne mondandóm és lenne válaszom a fölvetett kérdésekre, de ezt már nem teszem meg, mert tudom, hogy összességében Önöket egyetlen érzés köti most le, ami miatt az ellenzék ilyen szoros összefogásra késztette saját magát, ez pedig a félelem. Önök rendkívüli módon félnek attól, hogy újra vesztesek lesznek. De biztosíthatom Önöket arról, Önök mindenképpen vesztesek, mert nem tudnak méltó módon képviselni embereket. (Taps a kormánypártok soraiban.)


Szabó Erika

Dr. Harangozó Tamás (MSZP):

„Hát nehéz szavakat találni. Államtitkár asszony, Ön tényleg úgy gondolja, ez az Ön alkotmányos feladata, hogy hét óra vita után az ellenzéki képviselők hozzászólásait minősíti? …Szégyellje magát államtitkár asszony!”

Novák Előd (Jobbik): „A rendszerváltás utáni első ciklusban nem hiszem, hogy bárki is gondolta volna, hogy az SZDSZ egyik országgyűlési képviselője, nevezetesen Ön, majd itt húsz év elteltével a kormány bársonyszékében, a kormány nevében fogja kiosztani itt a valódi rendszerváltásért küzdő politikusokat, rólunk lévén szó.”

Lendvai Ildikó (MSZP): „… Ön nem az ellenzék tánc- és illemtanára, Önnek szakmailag kellene megvédeni ezt a javaslatot. Lehet rá oka, talán a jó lelkiismeret, hogy ezt mégsem akarta vagy tudta megtenni. Ön azt mondja, ellenzéki összehangolt akció van. Micsoda?! Az, hogy vitatkozunk, az egy ellenzéki akció? Azt hittem, ezért ülünk itt. Ön azt mondja, hogy nem képviseljük méltó módon a választóinkat. Hát az képviseli méltó módon, aki itt sincs a teremben, vagy meg sem szólal? Ne vicceljünk már! Ön azt mondja, hogy ha figyeltünk volna, akkor a fideszes és KDNP-s vezérszónok már előre elmondta a választ a mi utólag elhangzott kérdéseinkre. Hát esküszöm, ilyet utoljára gyerekkoromban az indián regényekben olvastam: ’Mondottam, uff’, és utána már egy szót sem.”

Dr. Bárándy Gergely (MSZP): „Tisztelt államtitkár asszony!. …ugye, nem rajtam kívánja számon kérni a Kádár-korszak bűneit? És ugye nem Harangozó képviselőtársamon? …Sokkal több jogom van ezt kritizálni, mint mondjuk Önnek!”

Novák Előd (Jobbik): „Bárándy képviselőtársamnak nem kellett volna azért olyan messzire szaladnia, elég, ha maga elé néz, és Lendvai Ildikó nevét említi, ha már a Kádár-rendszer bűneiről volt szó. Azt gondolom, hogy rajta például igenis számon lehetne kérni.”

Lendvai Ildikó (MSZP): „Ugyan Novák Előd képviselő úr beszéde alatt nyomtam meg a gombot, de nem ővele szeretnék foglalkozni. Neki csak megköszönném azt a kitartó és heves érzelmes érdeklődést, amit irányomban tanúsít. Nem is a Kádár-korszakozás miatt jelentkeztem, bár egy megjegyzést azért tennék. A nyolcvanas években, amikor én valóban politizáltam már a Kádár-rendszerben is, az ország előre felé ment, egy nyitás felé. Most meg ezzel a törvénnyel visszafelé megy. És ez a baj. Aki visszafelé megy, az hátrál. Aki hátrál, az fél valamitől. Önökkel most ez a helyzet. Erről szól ez a választási eljárás is. Értem a félelmet. Érzem is. Értettem a képviselők félelmét, akik ezért nem szólaltak meg. Tudják, hogy a védhetetlen kéne védeniük. Államtitkár asszony azt mondta, hogy nem volt módjuk két percben felelni az aggályainkra. Ki akadályozta meg őket, hogy annyi tizenöt perces hozzászólási gombot nyomjanak, ahányat akarnak? Ki akadályozta meg a kétszáz valahány képviselőt, hogy itt nyomja versenyt a gombot? Nem ’ki’, hanem ’mi’. Éppen a félelem akadályozta meg. A félelem attól, hogy nincsenek érveik. A félelem attól, hogy otthon mit mondjanak a választóknak a jogaik szűkítéséről. Igen, a félelem van itt a levegőben, de nem a mienk, hanem az Önöké.”

Dr. Harangozó Tamás (MSZP): „Nem kívánunk obstruálni. Nagyon kíváncsiak vagyunk, és várjuk, hogy államtitkár asszony újra gombot nyomjon, és a szakmai érveit elmondja. …De ha ez a vita most úgy fog zárulni, hogy valamelyik előterjesztő visszaélve a Házszabály ezen rendelkezésével, úgy gondolja, hogy a vita végén, a lezárás után gombot nyom, és itt az ellenzéket még egyszer erkölcsi magaslatokból, zárszóban szakmailag és politikailag kiosztja, azt a Magyar Szocialista Párt itt lévő képviselői nem fogják végighallgatni.”


Elnök:
„Mivel több felszólalót nem látok, megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e hozzászólni. Jelzi, hogy igen. Megadom a szót Csizi Péter képviselő úrnak, Fidesz.”

Csizi Péter (Fidesz): „Köszönöm a szót, elnök úr. (Az MSZP képviselői távoznak az ülésteremből.) Ha már a jobbikos képviselők ülnek itt velünk szemben, akkor abban biztos vagyok, hogy abban nincs vita közöttünk, hogy a választási rendszer nem volt átlátható és nem volt egyszerű. …A választási törvény, illetve a mostani eljárási törvény rendet kíván tenni, egy átlátható rendet, ami mindenki számára érthető és elfogadható. …Szerintem nem gond, ha a választópolgárok maguk dönthetik el, hogy a választásban részt szeretnének-e venni. …További jó munkát kívánok és mai napra pedig jó éjszakát! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***


Időközben benyújtották a módosító indítványokat. Közülük az híresült el leginkább, amely a Magyarországon élők számára a levélben történő regisztrációt nem tenné lehetővé. Az MSZP és az LMP számos módosító indítványa közül a legfontosabbak azok, amelyek a határon belül élő választópolgárok esetében teljes egészében megszüntetnék a feliratkozási kötelezettséget. Az eredeti tervek szerint a módosító indítványok részletes vitájára e héten került volna sor, azonban szemlátomást zavar állt elő a kormánypártok soraiban (talán vannak, akiknek a regisztrációs lehetőségek további szűkítése mégiscsak túlzásnak tűnik), ezért a részletes vitát egyelőre elnapolták.



     I. rész - szeptember 25.     
     II. rész - október 2.    
     III. rész - A részletes vita     
     IV. rész - Az újra megnyitott részletes vita    
     V. rész - a záróvita



Lendvai Ildikó, az MSZP politikusa


Írásai a Galamusban:

Az új egyházi törvény kálváriája
Válasza Lázár Györgynek
Családvédelem – de kitől?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!