rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. október 17.

Orbánék gazdaságpolitikájáról és Róna Péter elméletéről
Békesi László közgazdász, volt pénzügyminiszter

Bolgár György: - Neked nagyon sok tapasztalatod van, de el tudtad volna képzelni néhány nappal ezelőtt, hogy két héten belül jön a második trabális megszorító csomag?

Békesi László: - Ha így kérdezed, akkor ez egy provokációnak számító kérdés. Ha szabad, egy kicsit messzebbről kezdem. Ha a kérdés mögött kimondatlanul az húzódik meg, hogy az elsőt reálisnak tekintettem-e, akkor azt kell válaszolnom, hogy természetesen nem. Ebből következhet ugye az a válasz, hogy a kiegészítés elkerülhetetlen. A második megjegyzés, hogy azért időközben két apróság is lejátszódott. Ugye Orbán Viktor találkozott a német kancellárral, és ennek a találkozónak az ő interpretációjában az egyik funkciója és témája az volt, hogy lobbizzon az Európai Unió következő, 2014–21-es költségvetésében a jelenleg tervezett kohéziós alapok nagyon jelentős, 30 százalékos csökkentése ellen. Ami Magyarországot nagyon élénken érintené. Nem voltam ott és Orbán sem mondott ilyet, de el tudom képzelni, hogy a kancellár szakértői azt tanácsolták, hogy ha ezt felveti a magyar miniszterelnök, akkor a válasz az kell, hogy legyen, hogy először Magyarország tegye rendbe a saját költségvetését. Érje el, hogy a túlzott deficit-eljárás alól az EU mentesítse, és ha ezt megtette, amire ugye 2004 óta nem volt példa, akkor majd lehet szó arról, hogy a következő költségvetésről tárgyaljunk.

- Szóval ilyen egyenes összefüggést vélsz felfedezni a német tárgyalások és a megszorító csomag között?

- Igen. Mélyen meg vagyok róla győződve, hogy ez, ha nem is így, de...

-… De lényegileg valahogy így történt.

- Itt azért két dolgot látni kell. Az egyik, hogy Magyarországon az elmúlt két év gazdaságpolitikájának következményeként – persze ez nem kis mértékben az Európában létező szuverén adósságválság eredménye is – lényegében leálltak a beruházások. Gyakorlatilag nincs beruházás. Még a használt állóeszközök megújítása sem valósul meg.

- De azért ebben sokkal rosszabbak vagyunk, mint a többi közép- és kelet-európai ország.

- Persze. Ezt akartam mondani. Pontosabban ezzel kezdtem, hogy az elmúlt két év gazdaságpolitikája a döntő ebben. Lényegében egyetlen forrásból van Magyarországon infrastruktúra-fejlesztés, és az a kohéziós alapok. Ha ezt most a következő két évre felfüggeszti az Európai Unió azon az alapon, hogy se a 2012-es, sem a 13-as költségvetés nem biztosítja a 3 százalék alatti hiányt, akkor a ciklus hátralévő évében, 2013–14-ben Orbánék gyakorlatilag nem tudnak beruházni Magyarországon. Ez ugye trabális méretű visszaesés. De azért van még egy politikai megfontolása is ennek a mai bejelentésnek, ahogy én ezt látom, de lehet, hogy tévedek. Nem kizárólag az a célja, hogy meggyőzze Brüsszelt, hogy 3 százalék alatt vagyunk és leszünk, és ezáltal valóban mentesüljünk a túlzott deficit eljárás alól, hanem még egy dolog. Orbánék azt pontosan láthatták, hogy az előző csomagban a pedagógus életpálya-modell bevezetésének elhalasztása súlyos politikai áldozatokkal, a saját bázis egy részének megrendülésével jár. Vagy úgy, hogy elveszti az ottani szavazóit, vagy úgy, hogy átlöki őket az ellenzéknek a táborába. Ezt mindenféleképp meg kell akadályozni.

- Sőt, nyilvánvaló példa lesz mindenki számára, hogy egy ekkora ígéretet is hagytak veszni és hazudtak.

- Neki túl kellett lőni egy kicsit a 3 százalékos célon. És az a meggyőződésem, hogy ez az újabb bejelentett csomag természetesen fedezetet nyújt jövő szeptemberben a pedagógus életpálya modell, tehát az ígért béremelés bevezetésére. És akkor azt lehet mondani, hogy bár minket egy lehetetlen helyzetbe kényszerít a kettős mércével mérő Európai Unió, de mi még így is kiálltunk és megvalósítottuk, mert ennek politikai haszna van. No, ezt a kettőt nekem össze kellett ahhoz raknom, hogy a bevezető, kicsit provokatív kérdésedre tudjak válaszolni.

- De akkor mégiscsak talált a provokatív kérdésem, amikor a Te nemcsak közgazdasági, hanem politikai tapasztalataidra is utaltam. Hiszen pontosan erről lehet szó, és nagyon meggyőzően érveltél amellett, hogy igen, itt számos politikai meggondolás, például a pedagógus béremelések elhalasztásának esetleges visszavonása van amögött, hogy bejelentették ezt a meghökkentőnek látszó, nagyon súlyos megszorító csomagot. De közben, ha van egyetlenegy reális vagy ésszerű, vagy támogatható része az Orbán-féle gazdaságpolitikának, akkor az az, hogy 3 százalék alatt akarják tartani a költségvetési hiányt.

- Persze.

- Ez támogatható volna. Csak a módszerek tűnnek nemcsak unortodoxnak, de néha elégtelennek, néha butának, vagy néha csak ködösítőnek.

- A módszerek kifejezetten károsak a gazdaságra nézve. De ha nagyítóval keressük a pozitívumokat, akkor talán még egyet lehet mondani, mert azért a nagy pofonok után közelednek a realitások felé. Azt, hogy fokozatosan csökkentik az irreális növekedési várakozásokat jövőre, hogy az idén belátják, hogy recesszióba fordult a magyar gazdaság, hogy a 3 százalék alatti hiány tartásához nem elég az előző csomag. Ezek azért arra utalnak, hogy lassan fordulunk az unortodoxiából az ortodoxia felé, ami azért mindenféleképpen, ha nem is 180 fok, de 120.

- De közben a gazdaságot meg teljesen lebénítják. Ez a saját céljaiknak is látványosan ellentmond.

- Ami a lényeg, hogy ezek az intézkedések kivétel nélkül tovább erodálják a magyar gazdaság növekedési képességét. Tehát lényegében recesszióban tartják vagy stagnáló állapotban tartják a magyar gazdaságot, tovább fokozzák az inflációs nyomást, azaz a további célok a 3 százalékos hiány tartása mellett, mint a gazdaság dinamizálása, a munkahelyek számának növelése, a jólét emelése, a foglalkoztatás bővítése, ez mind-mind elmarad. Sőt, nemcsak a ciklus hátralévő két évében marad el, hanem ezek a lépések hosszú távú hatásúak a beruházások csökkentésénél és a tovább halmozódó inflációs nyomáson keresztül, és a 2014-et követő ciklusban is éreztetni fogják a hatásukat. Tehát Orbánék elérik azt, amit valószínűleg nem akartak, de intézkedéseik következményeként törvényszerűen bekövetkezik, hogy Magyarország hosszú távon leszakadó pályára kerül. Nemcsak az Európai Unióhoz képest, hanem a szomszédaihoz képest is. Többek között ez a hatása ennek a mostani kiegészítő csomagnak is.

- A műsor elején beszéltem Róna Péterrel, akit megkérdeztem Bajnai tegnap a Portfolió-konferencián elmondott beszédéről. Nem tudom, hogy Te mit láttál, olvastál, hallottál belőle.

- Ismerem a szöveget.

- És ő csalódottságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy szerinte ez visszatérés volna a korábbi Bajnai-Gyurcsány gazdaságpolitikához, pedig a megváltozott körülményekben másfajta gazdaságpolitika kellene. Neked mi a benyomásod?

- Róna Péter ezt régóta mondja. Ő egy nem létező harmadik utas figurát szeretne látni, de ez nem létezik. Vannak benne persze reális elemek is, de összességében, koncepcióját tekintve az egy nem létező gazdaságpolitika. Azokkal az elemekkel, amelyeket ő és harmadik utas társai hangsúlyoznak, a magyar gazdaságot nem lehet kirángatni a bajból. Nem lehet tőkeellenesen, multiellenesen, bankellenesen, kisvállalkozásokra, az úgynevezett előnyökkel rendelkező magyar ágazatok erőltetett fejlődésére építeni a növekedési modellt, amely Magyarország számára erőforrások és piac hiányában elképzelhetetlen. Ha tehát a Róna Péter-féle kritikának az a lényege, hogy Bajnai szövege azért keltett csalódást, mert ez a 2010-ben a kormányváltás során megszakadt stabilizációs program folytatásának ígéretét jelezte, akkor ez a legnagyobb elismerés Bajnainak.

- Mondott ő egy konkrét példát is. Azt mondta, hogy nem a külföldi beruházások ellenzője, sőt nagyon sok jó multi működik Magyarországon. De azt meg kéne nézni, hogy melyik az, amelyik itt többlet értéket termel, és aztán nem viszi ki. Tehát, hogy nem visz-e el többet, mint amennyit itt befektet és előállít. És a Mercedes beruházást egy rossz példának nevezte, mert szerinte túl nagy volt hozzá a kormányzati támogatás, és nem elegendő érv mellette, hogy ez egy fontos beruházás, nagy értéket állít elő, exportkapacitást növel, több ezer vagy akár tízezres nagyságrendű munkahelyeket teremt közvetve, mert túl sokba kerül nekünk. Tehát nem hatékonyan használjuk fel az adóforintokat a gazdaság és a vállalkozók támogatására.

- Igen. Hát ez a régi szöveg, ezt Róna Péter valóban gyakran mondja. Ugye ez egy ellentmondás. Ő azt gondolja – biztos vagyok benne egyébként, hogy hisz is ebben –, hogy az a gazdasági duális szerkezet, amely nálunk az elmúlt húsz évben kialakult, káros. És ez Magyarország számára elsősorban azért káros, mert lényegében a valóban modern, nagy termelőképességű, exportképes termékeket előállító multinacionális cégek, amelyek itt kapacitásokat hoztak létre, az itt foglalkoztatott munkaerő bérmunkájára építenek, ahelyett, hogy a kiemelkedően nagy hozzáadott értéket termelő cégek kapacitásait bővítenék. Ez egyszerűen nem így van. Először is ezeknek a cégeknek a valóban meglévő kvázi-beruházás támogatása, amely részben adókedvezmény, részben a szakemberek kiképzésének az állami támogatása, vagy esetleg valamilyen infrastrukturális közmű támogatása, sokszorosan visszatérül. Pont az a dolog lényege, hogy ha normális a magyar gazdaságpolitika – és voltak ilyen esztendők az elmúlt húsz évben, ha nem is ez volt a domináns –, akkor az itt realizált multinacionális nyereséget ezek a cégek kivétel nélkül itt fektették be és nem vitték ki.

- Itt van mondjuk hasonló iparágban az Audi ittléte, folyamatos bővülése.

- Az Audinak, az Opelnek, és mondhatnám tovább, csak hogy a gépjárműszektorban maradjunk. De nemcsak a gépjárműszektorban, a közműszektorban is ez történik, amit most újra agyonvágnak Orbánék ezzel a közműadóval.

- Meg egy visszaállamosítási sorozattal is.

- Igen. Tehát az egyszerűen úgy nem működik, ahogy ő tulajdonképpen egy kicsit alátámasztja az Orbáni szövegeket, hogy vannak jó multik meg rossz multik. A jó multik azok, akiket mi szeretünk, a rossz multik azok, akiket mi nem szeretünk. Az úgy elképzelhetetlen, hogy egy alapvetően tőkehiányos ország elkezd válogatni a befektetők között, mondván, hogy te ne gyere ide, mert te bérmunkára kárhoztatod a magyar munkaerőt. Csak akkor gyere ide, ha a kutatóközpontodat is idehozod és csak magyar mérnököket alkalmazol.

- Miközben én kiszállok a felsőoktatás állami támogatásából úgy, ahogy vagyok.

- Többek között igen. De én most csak reagálni szerettem volna Róna Péternek a felvetésére. Elméletben ez gyönyörű, és én is szívesen azonosulnék egy ilyen nézettel, ha nem Magyarországon lennék. De van egy magyar valóság. Az nem úgy van, hogy mi fogjuk diktálni, hogy milyen befektető és milyen feltételekkel jöjjön Magyarországra.

- Ha nem jön a Mercedes, akkor nem lesz ott semmi Kecskemét mellett és kész.

- Hát erről szól a történet.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!