Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. október 17.
- Részletek
- 2012. október 19. péntek, 00:48
- Megbeszéljük
Az újabb Matolcsy-csomag következményeiről és Bajnai gazdaságpolitikájáról
Róna Péter közgazdász, jogász az oxfordi Blackfriars tanára
Bolgár György: - Újabb megszorító csomag érkezett. Matolcsy szerint Brüsszelből, de azért látjuk, hogy mégiscsak Budapesten találták ki és jelentették be. Ráadásul két héttel az után, hogy egy szintén nagy számokat tartalmazó kiigazító csomagot már letettek az asztalra. Úgy látszik, az Európai Unió nem hitt ezeknek a számoknak, mint ahogy a szakértők sem. Önnek mi az első benyomása arról, amit most az Orbán-kormány és a miniszterelnök jobb keze előterjesztett?
Róna Péter: - Nekem két első benyomásom is van. Az első egy régi történés, amit még a Gyurcsány-kormány idején bejelentett konvergenciaprogrammal kapcsolatban fogalmaztam meg. Ez pedig az, hogy azok a megszorító csomagok, amelyek nem tartalmazzák a növekedés lehetőségét, csak újabb megszorító csomagokhoz vezetnek.
- Erre ugye az első magyarországi szakértői reakciók is olyanok voltak, hogy akkor a növekedésnek vége, erre keresztet vethetünk.
- Igen. Ezzel én egyetértek. De ez nem új. Tehát alapjában véve itt egy nagyon egyszerű és Magyarországon széles körben fel nem ismert elméleti hiányosságról van szó, amit – mint mondom – már a Gyurcsány-kormány idején is megtapasztalhattunk, és a mai napig is fennáll. Nevezetesen az, hogy a megszorító csomagok csak akkor működnek, ha a gazdasági növekedés elemeit is tartalmazzák. Nem lehet csak spórolni. Na most, ez a legutolsó, most bejelentett csomag durva példája annak, amikor a megszorítás már kifejezetten a növekedés kárára történik. Tehát ez a legutolsó csomag egy szélsőséges rossz példa.
- Látszik is rajta, hogy olyan, mintha 24 óra alatt elővettek volna egy tollat meg egy papírt, és belefirkálták volna az újabb és újabb ötleteket. Akkor ez a pénzügyi tranzakciós adó most mennyi?
- Egyről kettőre emelkedett.
- Igen, akkor a bankokra kivetett adót mégsem fogjuk megfelezni, hanem marad.
- Igen. A földalatti vezetékeket megadóztatjuk és így tovább. És ha a másik benyomást emelem ki, ami a növekedéssel áll összefüggésben, ott ugye ők most már rendre azt a stratégiát folytatják, hogy a megszorításokat elsősorban a vállalatokon át vezetik be a gazdaságba. Tehát nem a lakosságot direktben szorítják meg, hanem a vállalatokat, amely vállalatok aztán a megszorítás hatásait áthelyezik a lakosság vállára.
- De hát ez egy nyilvánvaló politikai trükk azért, hogy ne lehessen azt mondani a kormányra, hogy az ígéretei ellenére a lakosságot terheli meg. Majd ha meglátja a számláin a lakosság, az egy más dolog, akkor szidhatja majd a vállalatokat.
- Igen, de ennek van egy nagyon jelentős szakmai jellegzetessége is. Nevezetesen az, hogy az efféle megközelítés növeli az inflációt. Tehát nemcsak megszorít, hanem ráadásul még az inflációt is növeli, hiszen a vállalatok ezeket a megszorításokat az áremelésen keresztül terhelik a lakosságra.
- Nem lehet, hogy egyebek között ez célja is az Orbán-kormánynak? Már az első Orbán-kormány alatt is szívesen játszadoztak az inflációval, mert ez elvileg nagyobb bevételt jelent az államkasszában, ha csak az áfát nézzük. Ha nő az árszínvonal, akkor több áfát is kell befizetni, hogy csak egy dolgot említsek.
- Én is szívesen játszadoznék az inflációval olyan négy és öt százalék között, ha az infláció okozója a növekedés lenne. De itt teljesen hiányzik a növekedés, tehát ez egy puszta árinfláció.
- És akkor következik be az úgynevezett stagnálás és az infláció egyszerre?
- Igen.
- És az miért veszélyes?
- Mert egyszerűen növekedés közben elszabadulnak az árak az infláción keresztül, és belekerülünk az elszegényedés spiráljába.
- Egy olyan csapdába, amiből nem tudunk növekedéssel sem kikerülni, mert nincs a növekedésnek semmiféle motorja.
- Így van.
- Mit gondol arról, ahogy ez lezajlott? Hogy először is két héttel ezelőtt bejelentették ezt a majdnem 400 milliárdos csomagot, és Brüsszelre mutogatnak ujjal, hogy nahát, nem fogadták el, pedig nekünk biztos igazunk van, ez majd ki is fog derülni. Ennyire megromolhatott a normális bizalmi viszony, vagy esetleges korábbi bizalmi viszony Magyarország és az unió között, hogy már napok alatt kiderül, hogy beszélhettek ti akármit, ez nem lesz így, ezt nem fogadjuk el, ez nem hiteles, csináljatok már valamit? Én ilyet még nem láttam, hogy pillanatokon belül odaállnak, összecsapják a sarkukat, és azt mondják, hogy tisztelettel jelentjük, itt a következő csomag.
- Igen. Most már Brüsszel és a Valutaalap számára is a magyar számok és a magyar makrogazdasági adatok közötti összefüggések az elmúlt év folyamán annyira ismertté váltak, hogy amikor a magyar fél valamilyen csomagot bejelent, akkor az elemzés számukra már nem egy nagy feladat, mert tudják, hogy ezek a számok hogyan működnek. Ismerik a számok minőségét és jól tudják, hogy melyik szám valós, komoly szám, és melyik szám becsült szám.
- De ezek szerint már nem tudunk időt húzni sem, mert pillanatok alatt teljesíteni kell.
- Igen. Ez az elmúlt év természetes folyamata, hogy megismerték, hogyan működik a magyar gazdaság, mert állandóan tanulmányozzák, állandóan levélváltás, beszélgetések, tanácskozások vannak stb. És most már sokkal nagyobb önbizalommal tudják kezelni a kormány által szolgáltatott információkat.
- Magyarán ez a második Matolcsy-csomag legfeljebb arra jó, hogy Brüsszel végre rábólintson arra, hogy nahát, akkor úgy látszik, 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány, de a növekedési lehetőségeink el vannak parentálva. Ellenben tegnap egy gazdasági konferencián megszólalt Bajnai Gordon volt miniszterelnök is, aki az ellenzék egyik reménysége látszik lenni, és ő is kifejtett egy gazdasági koncepciót, hogy nem arra kell menni természetesen, amerre az Orbán-kormány megy, hanem helyre kell állítani a bizalmat és megteremteni a növekedés feltételeit. Abból, amit látott, olvasott, hallott, egyet lehet ezzel nagy vonalakban érteni?
- Én nagyon csalódtam ebben az előadásban. Ez a régi Gyurcsány-Bajnai kurzus restaurálását jelentette be. Egy olyan modellt, ami szintén működésképtelen.
- Miért?
- Mert itt a kérdés az, hogyan lehet összeboronálni a növekedést és a megszorítást, nem? Na most, erre a klasszikus válasz az, hogy a leértékeléssel. Ez volt a Bokros-csomagban, és ezért működött a Bokros-csomag. Volt egy megszorítás, és a növekedést az produkálta, hogy leértékelte a forintot, ami beindította a külkereskedelmet és visszaszorította az importot. A Bajnai-modellben a beindító tényező a külföldi tőke. Tehát ő úgy formálja össze a megszorítást és a növekedést, hogy számít a külföldi tőkére, ha sikerül a bizalmat visszaállítani.
- De ebben van valami, hiszen a külföldi tőke lökte meg a fejlődést a Horn-kormány alatt.
- Igen. Hadd fejezzem be. Ez teljesen így van, ha a külföldi tőke ára, tehát a kamatok, az osztalékok és a különböző jogcímen az országból kivitt összegek nem haladják meg a külföldi tőke által előteremtett, kitermelt, hozzáadott értéket. Ez ténykérdés. Magyarországon vannak olyan vállalatok, ahol ez így van, nagyon dicséretre méltó multinacionális cégek, amelyek vigyáztak arra, hogy hozzáadott érték Magyarországon is legyen. De van nagyon sok olyan vállalat, amelyik ebben egyáltalán nem érdekelt. Összességében tehát a gond a multikkal Magyarország esetében nem az, hogy multik, nem az, hogy a multik rosszak, hanem az, hogy a magyar kormány ezeket a tárgyalásokat nagyon rosszul csinálta.
- Na de miért gondolja, hogy egy esetleges következő Bajnai-kormány nem fog erre figyelni és nem kezdi el finomhangolni, hogy rendben van, jöjjön a külföldi tőke, megteremtem hozzá az alapvető feltételeket, bizalmat, kiszámíthatóságot, és aztán majd nézzük meg, hogy ki mibe fektet be és hogyan működik?
- Két okból kifolyólag. Bajnai Gordon volt az, aki letárgyalta a kecskeméti Daimler-befektetést, ami nagyon rossz.
- Mert?
- Az nekünk egy nagyon drága befektetés, és nagyon sokára fogja kitermelni azt a vagyont, azt az értéket, ha egyáltalán kitermeli, amibe a kedvezmények és támogatások, amit mi a Daimlernek adtunk, megtérülnek.
- Tehát túl sok volt a nekik adott kedvezmény?
- Igen.
- De máskülönben nem jöttek volna be.
- Hát nem baj. Ne jöjjenek be. Azon nincs százalék, hogy ők bejönnek, de mi ráfizetünk. Az miért jó nekünk?
- Mert abban bízunk, hogy tartós befektetés lesz a tartós jelenlét. Tartós munkaerő- vagy munkahelyteremtés és még presztízs is, hogy Mercedes készül az országban.
- De ha a munkahelyek, amiket megteremtünk, csak azért jöttek létre, mert azok létezését a költségvetés kárára, terhére hoztuk létre, akkor alapjában véve ugyanazt csináljuk, mint a közmunkával.
- Értem, akkor elköltjük a közpénzt, csak nem hatékonyan használjuk fel.
- Így van. Én nagyon reméltem, hogy Bajnai Gordon két év reflexiója után a tegnapi előadásában revideálja a korábbi modellt. Ezt nem tette meg.
- Értem. Szóval Ön egy koncepcióváltást várna el tőle.
- Igen.
- Hogy nem elég helyreállítani a korábbi, a mostaninál egyébként azért sok szempontból mégiscsak normálisabban működő rendszert. Már csak azért sem lehet ezt egy az egyben helyreállítani, mert megváltoztak az európai feltételek is.
- Így van. Tehát ezeket mind figyelembe kell venni.
- Akkor mit kellene csinálni Ön szerint? Mi volna az Ön koncepciója?
- Igen. Szerintem a lényeg a belföldi tőkeformáció ösztönzése, aminek révén belföldi forrásokból is létrejön a beruházás.
- De mi késztetné a magyar tőkéseket arra, akiknek kevesebb tőkéjük van persze, mint a nyugatiaknak, hogy egyre többet ruházzanak be Magyarországon, ahol abszolút nagy a bizonytalanság?
- Ez egy nagyon komplikált és összetett kérdés. Hogy a legegyszerűbb példát mondjam, az Orbán-kormány a szerencsétlen munkahelyvédő programja helyett, ami 300 milliárd forintba kerül a költségvetésnek, jobban tette volna, ha annak a 300 milliárd forintnak egy részét olyan adókedvezményekre fordítja, amelyek a beruházásokat ösztönzi.
- Szóval célzottan meg kellene lódítani a gazdaság növekedését, ezt kellene ösztönözni a magyar tőkések számára, és lehetne a külföldiek számára is, de bizonyos feltételekkel.
- Igen.
- Tehát Bajnaitól egy módosítást várunk ezek szerint.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!