A Fidesz médiacsomagja – 2010. június 24–25
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/2. negyedév
- 2010. június 29. kedd, 04:13
Korábban:
Tények-vélemények a Fidesz médiaátalakítási terveiről – 2010. június 14.
A Fidesz médiacsomagja – 2010. június 16-ai összefoglaló
A Fidesz médiacsomagja – 2010. június 17.
Nyílt levél a törvényhozásnak a média szabályozásáról szóló alkotmány- és törvénymódosító tervekről - Eötvös Károly Intézet – 2010. június 18.
A Fidesz médiacsomagja – 2010. június 19–23
Lendvai: Vissza a feladóhoz a médiacsomagot!
OS 2010. június 24., csütörtök 11:21
Az MSZP a Fidesz által megindított médiapuccs azonnali leállítását, a sajtószabadságot és a közszolgálati média pártatlanságát fenyegető „szájkosár-törvények” visszavonását, a szavazások elhalasztását követeli.
Az alkotmányossági aggályokat is felvető, a véleménynyilvánítás szabadságát súlyosan korlátozó, minden előzetes egyeztetést nélkülöző törvénycsomag egy részéről már a 28-ai, hétfői parlamenti ülés végső döntést hozna. A másik részének szavazását a Fidesz szeptemberre, a vétójoggal aligha élő új köztársasági elnök kinevezése utánra halasztotta. A „szájkosár-törvények” szelleme, lényeges tartalmi elemei, valamint a társadalmi nyilvánosság és a szakmai szervezetek kizárása miatt sok hazai szervezethez hasonlóan (Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Magyar Lapkiadók Egyesülete, Sajtó Szakszervezet, Nyilvánosság Klub, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International hazai szervezete stb.) tiltakozott az Európai Újságíró Szövetség is.
A nagyerejű tiltakozásokat látva a Parlament Kulturális Bizottságának fideszes elnöke a már benyújtott és jórészt napokon belül végszavazásra kerülő törvényjavaslatok utólagos szentesítése érdekében meghívta az ülésre a szakmai szervezetek képviselőit, akik számos aggodalmat fogalmaztak meg.
Ezért az MSZP vissza kívánja küldeni a médiacsomagot a feladóhoz. Arra hívja fel a kormánypárti többséget: állítsák meg az órát, amelyik a sajtószabadságot fenyegető ketyegő bombát működésbe hozná. Halasszák el a hétfői végszavazást, vonják vissza átdolgozásra és alapos szakmai egyeztetésre a közmédiumokat leigázó törvényjavaslatokat, és ezzel párhuzamosan vonják vissza a médiatartalmakat megregulázó, a kereskedelmi média és az internet világát korlátozó, szeptemberi szavazásra szánt tervezetet is.
***
Az EBESZ sajtószabadság-képviselője felszólítja a magyar kormányt, állítsa le a médiatörvény-csomagot és kezdjen nyilvános konzultációkat - DOKUMENTUM
MTI 2010. június 24., csütörtök 17:54
Dunja Mijatovic, az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) sajtószabadság-képviselője csütörtökön felszólította a magyar kormányt, állítsa le a médiatörvény-tervezetet, amelyről a jövő héten szavazna a parlament, és kezdjen nyilvános konzultációkat a szakmai szereplők részvételével a törvénytervezetek módosítása érdekében.
"A javasolt törvények nagyfokú aggodalomra adnak okot országuk médiaszabadságát illetően" - írta a sajtószabadság- képviselő Martonyi János külügyminiszterhez intézett levelében. "Elfogadásuk ahhoz vezethet, hogy az összes műsorszolgáltatást politikai döntéseknek rendelik alá".
A tervezett törvényi változtatások célja a jelenlegi médiairányítás rendszerének átfogó átalakítása. Az új törvények szerint két testületet hoznának létre - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot és a Médiatanácsot, amely mind a kereskedelmi, mind a közszolgálati műsorszolgáltatást felügyelő új engedélyező szerv lesz.
A hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki, és a törvény szerint ugyanezt a személyt választaná meg a parlament a Médiatanács elnökének. Az új törvény előirányozza, hogy a parlament közvetlenül nevezze ki a médiaengedélyezéssel foglalkozó testület tagjait, a közszolgálati műsorszolgáltatók felügyelő testületét és az egyes közmédiumok - közszolgálati televízió, rádió és az egyetlen nemzeti hírügynökség - vezetőit.
A hatalmon lévő párté a parlamenti képviselői helyek több mint kétharmada. Az új törvénycsomag elfogadása mind a magyarországi kereskedelmi, mind a közszolgálati médiumok feletti kormányellenőrzéshez vezethet - írja Mijatovic.
A médiacsomagot június 11-én nyújtották be a parlamentbe, kiegészítve az ezeket a változtatásokat lehetővé tévő alkotmánymódosítással. A kormány ezeket a változtatásokat gyorsított eljárásban tervezi elfogadtatni június 28-án és 29-én. Mijatovic szerint "így nem lesz idő nyilvános vitára, amely az ilyen törvények esetében nemzetközi gyakorlat, és amelyben rész kell venniük a magyarországi szakmai szervezeteknek is".
"Bár a kormánynak megvan a parlamenti ereje az alkotmány és a szólásszabadságot szabályozó törvények módosításához, nagyon fontos, hogy a kormány ne használja ezt az erőt a médiaszabadság garanciáinak gyengítésére és a médiának kormányellenőrzés alá történő helyezésére, és ne sértse meg ezzel a szólásszabadság és a médiaszabadság biztosítására vonatkozó nemzetközi és az EBESZ-normákat."
"A műsorszolgáltatók irányításának pluralisztikus rendszere, benne a kulcsfontosságú szakmai szereplőkkel és a civil társadalommal a média pluralitásának előfeltétele, amely az EBESZ alapvető elkötelezettsége a médiaszabadság területén".
Mijatovic felajánlotta hivatala segítségét a médiacsomag részletes jogi felülvizsgálatához.
***
Haraszti Miklós: a fideszes javaslat a kormánytöbbség hatalma alá vonná a médiát
MTI 2010. június 24., csütörtök 18:15
Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) korábbi sajtószabadság-képviselője szerint "kelet felé lökné" Magyarországot a fideszes képviselők által javasolt médiairányítási rendszer elfogadása. Úgy véli, a változással mind a magántulajdonú műsorszolgáltatás, mind a közszolgálati média a kormánytöbbség hatalma alá kerülne.
Az MTI azután kérdezte Haraszti Miklóst, hogy Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-képviselője arra hívta fel a magyar kormányt: állítsa le a Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott médiacsomag parlamenti elfogadásának folyamatát, s a törvényjavaslat módosítására irányuló, szakmai szervezetek bevonásával zajló nyilvános egyeztetést szorgalmazott.
Haraszti Miklós szerint "csak egyetérteni lehet" Mijatovic azon megállapításával, hogy bármekkora parlamenti többsége van is egy politikai erőnek, nem használhatja a sajtószabadság korlátozására, a média alávetésére.
Az 1989-es jogállami forradalom idején a politikai konszenzus kikényszerítése érdekében döntöttek a kétharmados törvényekről, a többi között azzal a céllal, hogy a média ne kerülhessen ismét a kormány uralma alá. Ha most a kormánytöbbség irányítása alá vonja a közszolgálati médiumokat és a médiahatóságot, ellenkezőjére fordítja a kétharmadosság rendszerváltáskor kialakult szándékát.
Helyes, hogy a javaslat az eredeti tervvel ellentétben mégsem távolítaná el az alaptörvényből a véleményszabadságot. Súlyos és kártékony változtatás azonban, hogy a módosítás törölné az alkotmányból a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásának feladatát. Mert egy demokráciában az államnak kötelessége meggátolni, hogy a média csak egy hangon szólaljon meg. Példaként említette, hogy a volt szovjet tagköztársaságokban is léteznek kereskedelmi médiumok, de azok a kormánytöbbség propagandagépezetének részei - ezért nemcsak a tulajdoni, hanem a tartalmi monopólium ellen is fel kell lépni.
Ha a tájékoztatási monopólium megakadályozása a továbbiakban nem lenne alkotmányos feladat, a kormányon és a médiahatóságon nem lehetne azt számon kérni az Alkotmánybíróság előtt.
Haraszti szerint a kormánytöbbség "önmagának alkotmányoz", amikor "belecementezi" az alaptörvénybe, hogy az újonnan létrejövő médiatanács elnökét és tagjait, valamint a közszolgálati kuratórium egyes tagjait az Országgyűlés választja. Az EBESZ korábbi sajtószabadság-képviselője szerint ez önmagában is szokatlan, ráadásul a kilenc évre szóló kinevezésekkel a Fidesz arra törekszik, hogy majdnem egy évtizeden át meghatározza a frekvenciához jutást, a tulajdonosi kört és így a médiapiac egészét.
A szakértő szerint a közszolgálati médiumok kuratóriumainak takarékossági célú összevonása támogatható volna, "ez azonban csupán ürügy arra, hogy a kormány uralma hajtsa alá a közszolgálati műsorszolgáltatás egészét". Erre utal, hogy a közmédiumokat irányító vezérigazgatók is a kormánytöbbség kinevezettjei lesznek. Így az ellenzék és a civil társadalom csupán "kuratóriumtöltelék" volna. "Ez a struktúra és kinevezési gyakorlat Európában csak Kijevtől keletre, a volt szovjet tagköztársaságokban jellemző." Haraszti Miklós szerint a központosított médiairányítás elkerülhetetlen következménye, hogy Magyarországon, "akárcsak Oroszországban, a vélemények pluralizmusa legfeljebb a nyomtatott sajtóban és az interneten jelenhetne meg", a műsorszórás és a közszolgálati média pedig a kormány uralma alá kerülne.
Haraszti elmondta: noha az EBESZ-nek nincs jogi hatalma, a tervezett médiacsomag olyannyira szembemegy az európai gyakorlattal, hogy a nemzetközi közvélemény aligha elégszik meg azzal az ellenérvvel, hogy a Fidesznek kétharmados parlamenti többsége van, és így bármit megtehet. A helyes az volna, ha a kormánypárt visszavonná az előterjesztést, szakmai konzultációt indítana, és nemzetközi szervezetek véleményét is kikérné a médiareform előtt.
***
Az NMK vitáján a demokratikus elvek érvényesülését szorgalmazták
MTI 2010. június 24., csütörtök 18:45
A másfél éve alakult Nemzeti Média Kerekasztal több érdekvédelmi szervezetet, szakértőt és politikai döntéshozót hívott meg nyilvános vitaestjére, hogy megnyissa a társadalmi vitát a Fidesz készülő új médiacsomagjával kapcsolatban.
A média megújulásának fő célja a demokratikus elvek érvényesülése és a teljes magyar kultúra reprezentálása - mondta Domokos Lajos, a Nemzeti Média Kerekasztal (NMK) ügyvivője csütörtökön Budapesten a szervezet nyilvános vitáján.
A fórumon ismertették az NMK állásfoglalását, amely a médiaszabályozás alkotmányos, társadalmi és nemzeti követelményeivel, a magyar médiapiac helyzetével, a közmédiumok működési feltételeinek megújításával foglalkozik. A dokumentum hangsúlyozza a társadalmi vita fontosságát.
Az állásfoglalást korábban már öt parlamenti képviselőnek, Schmitt Pál házelnöknek, Balczó Zoltánnak, az Országgyűlés jobbikos alelnökének, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, L. Simon Lászlónak, a parlament kulturális és sajtóbizottsága fideszes elnökének, illetve Hoffmann Rózsa (KDNP) kulturális államtitkárnak is eljuttatták.
Domokos Lajos elmondta: a média megújulásának fő célja, hogy érvényesüljenek a demokratikus alapelvek.
Az NMK dokumentuma szerint a többszintű médiarendszer kialakításának feltétele, hogy a közszolgálati médiumok pártoktól független, normatív finanszírozással rendelkezzenek, és hogy ne kelljen reklámot sugározniuk. Ajánlatosnak tartanák, hogy a kereskedelmi média (a híradón kívül) ne legyen kényszeríthető közszolgálati műsorok sugárzására, a közmédiumok reklámbevétel-kiesését pedig közszolgálati alapból pótolják. Az írás azt is hangsúlyozza, hogy nem pártok, nem is médiavállalkozók, hanem egy a nemzeti érdekek szolgálatában álló tájékoztatási rendszerre van szükség.
Az eseményen Silhavy Máté, a Jobbik médiapolitikai kabinetvezetője a médiacsomag tárgyalásával kapcsolatban kijelentette: elfogadhatatlan az egész társadalmat érintő kérdésekben annak kizárásával dönteni. A Jobbik egyik módosító indítványa éppen arra irányult, hogy egy sajtószakmai testület képviselője is bejuthasson a közszolgálati médiumok civil kontrollját jelentő Közszolgálati Testületbe. A Jobbik viszont örömmel vette tudomásul, hogy a médiaalkotmányról "valamiféle minimális" társadalmi vita kialakulhatott a parlament kulturális és sajtóbizottságának ülésén.
Mandur László, a bizottság MSZP-s tagja az eseményen azt mondta: ami most történik, az egy "nagyobb politikai csomag" része, mert jól látható a Fidesz erős politikai törekvése, hogy a négyéves parlamenti cikluson túl is kiépítse a médiarendszerét. Ezért tart szerinte egy "Kaukázus környéki demokrácia" felé az ország. A miniszterelnök által kinevezett médiatanács embere ugyanis kilenc évre lesz bebetonozva. Ennek üzenete az, hogy bárki győz is a következő választásokon, akkor is a Fidesz "uralkodik."
Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke rövid felszólalásában arra figyelmeztetett: a Fidesz most készülő, médiaalkotmánynak nevezett, sajtószabadságról szóló javaslata törvénytelenségeket tartalmaz.
Bayer Judit médiajogász szerint csak "felületesnek mondható" jó irányok vannak a médiacsomagban, s hiányzik belőle a szakszerűség. A kormánypártnak nincs médiaszakértője, mert nem tudtak olyan tervezetet elkészíteni, amely összhangban állna minden törvényi követelménnyel.
Enyedi Nagy Mihály, az NMK ügyvivő titkára egy alternatív törvénytervezet, valamint egy közszolgálati kódex kidolgozását sürgette a fórumon.
***
Szakértői vélemények: javult a törvényjavaslat
MTI 2010. június 25., péntek 11:08
A sajtószabadságot és médiatartalmakat szabályozó fideszes törvényjavaslattal szembeni legsúlyosabb kritikákat semlegesítik azok a módosító indítványok, amelyeket szerdán terjesztettek a parlament elé - mondta az MTI-nek csütörtökön Koltay András egyetemi oktató, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által delegált tagja. "Fogalmilag tisztult a tervezet, ami nem jelenti azt, hogy nem igényel még további munkát." A Fidesz "médiaalkotmányának" nevezett tervezet legkülönfélébb részeit érte kritika az elmúlt napokban: ilyen az úgynevezett platformsemleges szabályozás, vagyis az, hogy a nyomtatott, az elektronikus sajtóra és az online médiára is ugyanazok a törvények vonatkoznának. Ám Koltay szerint mivel nem részletekbe menő, hanem csupán alapelvi szabályozásról (például a kiskorúak védelme, a gyűlöletkeltés tilalma) van szó, alapvetően "nem ördögtől való gondolat", hogy a különböző platformokat egységes szemlélettel közelítse meg a javaslat. A közmédiumokra és az elektronikus médiaszolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályozást szerinte a még ősszel a Ház elé kerülő új médiatörvény fogja tartalmazni.
Bayer Judit szerint a szerdai módosítások a definíciók terén pótolnak hiányokat. A főiskolai docens úgy látja: hasznos lenne azonban, hogy mivel az interneten még nem alakultak ki a pontos műfaji határok, a törvényalkotó negatív meghatározást is adhatna, azaz nevesíthetné azt is, hogy milyen típusú tartalmak nem tartoznak a törvény hatálya alá. A szabályozás kiskorúak védelmére vonatkozó részét szerinte tovább kellene pontosítani, a gyűlöletbeszédre vonatkozó kitételek pedig szűkítésre szorulnak.
Mint elmondta, üdvözlendő, hogy a módosítás világossá teszi: magáncélú honlapoknak nem kell regisztrálniuk, de felhívta a figyelmet, hogy a regisztrálás több, mint a hatályos sajtótörvény által az időszaki lapoknak előírt bejelentés.
Az utóbbi napokban sokszor bírált tájékoztatási kötelezettség is módosult; így az már csak a tartalomszolgáltatók egészére vonatkozik. Ez azonban szerinte érvényesíthetetlen követelés, így nincs helye a joganyagban.
Bayer Judit szerint a legnagyobb kérdés, hogy ha a sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló tervezeten rövid idő alatt javítani tudott a Fidesz, miért kell olyan gyorsan, csaknem eredeti formájában elfogadni az intézményrendszer átalakításáról szóló többi indítványt.
Koltay András szerint a tervezet korlátozóbb jellegű eredeti formájával szembeni változás, hogy a helyreigazítással kapcsolatos rész továbbra is csak a hamis tények állításával szemben nyújt védelmet, ugyanis kikerült belőle a becsületsértés esetén igényelhető válaszadási jog. Ugyanakkor az online sajtótermékekre továbbra is kiterjed a hatálya - ez szintén nem újdonság, hiszen megegyezik az eddigi bírói gyakorlattal.
Az egyetemi adjunktus szerint "teljes félreértés" uralta a javaslat kritikáit a tájékoztatási kötelezettség kérdésében: mivel a tervezet csak alapelvi szabályozást ad, a médiapiac egészének és nem az egyes orgánumoknak kell eleget tenniük ezen kötelezettségnek - ez a hatályos sajtótörvényben is szereplő előírás. Az állami szervek információadási kötelezettsége sem csorbul a jövőben.
Ugyanakkor vitathatatlan, hogy vannak progresszív, kifejezetten a sajtó mozgásterét növelő elemei a javaslatnak: például az újságírók határozottabb védelme. A sajtót illető többletjogosultságokat a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság gyakorlata is elismeri. Szerinte az információforrások védelme, titokban tartásának joga, a munkájuk során a közérdek szolgálatában jogsértést elkövető oknyomozó újságírók büntetlensége, illetve a laptulajdonossal, hirdetővel szembeni újságírói szabadság védelme egyértelműen előremutató elemek. Bayer Judit ezt viszont másként látja: szerinte az oknyomozók terepe szűkülne az új szabályozással.
Koltay András úgy véli, a készülő joganyag alapelvi keretet nyújthat egy majdani új médiatörvényhez, amelynek nemcsak az 1996. évi médiatörvényt, hanem az 1986. évi sajtótörvényt is fel kellene váltania.
***
A tervezet visszavonását sürgeti a Nemzetközi Sajtóintézet
MTI 2010. június 25., péntek 15:24
A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatója sürgette a magyar kormányt, hogy vonja vissza a médiacsomag egészét, és nyisson róla széles körű vitát.
A világ legjelentősebb sajtóorgánumainak kiadóit és főszerkesztőit tömörítő, hat évtizede alapított bécsi székhelyű szervezet - csütörtöki keltezésű - közleménye idézi David Dadge igazgató véleményét a magyar médiacsomagról: "Aggódunk a kormányzó párt javaslatára gyorsított eljárásban tárgyalt tervezet miatt, amely erőteljes befolyást biztosítana a kormánynak az ország közszolgálati műsorszolgáltatói és nemzeti hírügynöksége felett." Az IPI vezetője úgy véli, hogy a magyar kormánynak vissza kell vonnia az egész médiacsomagot, és széles körű vitát kell nyitnia a tervezett módosításokról. Dadge hangsúlyozta, hogy "minden reform esetén meg kell őrizni a média függetlenségét".
Az IPI felszólításához csatlakozott a szintén bécsi székhelyű Délkelet-európai Média Szervezet (SEEMO) is.
***
A Magyar Polgári Média Egyesület üdvözli a társadalmi vitát
MTI 2010. június 25., péntek 16:40
Üdvözli a médiatörvény-csomag kapcsán kialakuló társadalmi vitát a Magyar Polgári Média Egyesület (MPME), valamint azt is, hogy ennek hatására a kormány átgondolni látszik a szabályozás egyes elemeit.
Az egyesület ugyanakkor eltúlzottnak tartja Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője és más társadalmi szervezetek nyilatkozatait, amelyek a magyarországi médiaszabadság megszűnésének "rémével fenyegetnek" a még el nem fogadott törvénycsomag kapcsán.
Az EBESZ képviselője "aggodalmának középpontjában az áll, hogy a tervezet szerint az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná meg a Médiatanács elnökét és tagjait, illetőleg a közszolgálati médiumok felügyeletét ellátó kuratóriumok tagjait, és ez az arány a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett a kormány túlzott befolyását teszi lehetővé". Az MPME ugyanakkor szeretné felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy önmagában ez a tény még nem jelenti a demokrácia végét, hiszen sok európai államban egyszerűen a kormány nevezi ki a médiahatóság vagy a közszolgálati média vezetőit. Példaként említik, hogy a brit hírközlési és médiahatóság tagjait a kormány egyik államtitkára, a BBC tanácsának tagjait miniszteri javaslatra pedig az uralkodó nevezi ki. Svédországban is a kormány nevezi ki a médiahatóság vezetőjét.
Véleményük szerint egyes szakmai fórumok "eltúlzott aggályokat" vetnek fel a törvénycsomaggal, "a Rákosi-éra visszatértével riogatnak", ami azzal a káros hatással jár, hogy megakadályozza a higgadt, szakmai társadalmi vita lefolytatását, amire pedig a jelen helyzetben a leginkább szükség lenne.
Álláspontjuk szerint a benyújtott törvénycsomagnak "vannak jó részei" – így például az, hogy a hatósági összevonások és a közszolgálati médiát felügyelő kuratóriumi tagság csökkentésével egy sokkal olcsóbb és átláthatóbb rendszer jöhet létre.
Az egyesület szerint ugyanakkor fontos józan hangon felhívni a kormány figyelmét a hiányosságokra. Véleményük szerint a civil társadalmat képviselő szervezetek számát növelni kellene, és az általuk megvalósított ellenőrzés "mélységén és jelentőségén" is javítani kell.
Lényeges továbbá, hogy a közszolgálati médiumok vezérigazgatóinak kiválasztásában a szakmai szempontok érvényesüljenek, ennek garanciái azonban hiányoznak a törvényjavaslatból.
***
Martonyi János: a médiacsomag célja a média felügyeletének depolitizálása
MTI 2010. június 25., péntek 18:59
Alapvető félreértés van a tervezett magyar médiacsomag célját illetően, amely a média felügyeletének depolitizálása - mondta a washingtoni munkalátogatáson tartózkodó Martonyi János külügyminiszter pénteken.
"A törvény célja, hogy lehetőleg depolitizálja a média felügyeletét, ugyanúgy, ahogy depolitizálni kell egy pénzügyi felügyeletet" - mondta azzal kapcsolatban, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője a törvényhozási folyamat leállítására hívta fel a magyar kormányt a médiacsomag jövő hétre parlamenti szavazásra kitűzött elemeit illetően.
Az EBESZ-tisztviselő a külügyminiszternek címzett levelében azt írta, hogy a javasolt törvények rendkívül aggasztóak a magyarországi sajtószabadságra nézve. Elfogadásuk ahhoz vezethet, hogy az összes műsorszolgáltató politikai döntéseknek lesz alárendelve - tette hozzá.
Martonyi János azt mondta, nagyon nagy figyelmet fog szentelni a kérdésnek, és a levelet "természetesen megfelelően meg fogjuk válaszolni".
"Nem hiszem, hogy szerencsés az, ha a médiafelügyeletet a politikai pártok folyamatos alkuja alkotja" - fogalmazott magyar újságíróknak az MTI kérdésére válaszolva.
Kifejtette: "lehet, hogy volt egy olyan időszak Magyarországon, amikor ez a pártok tartós közreműködését és jelenlétét igényelte, de egy korszerű jogállamban erre nincs szükség". Leszögezte: "nem a politika pártok dolga az, hogy a média felügyeletét ellássák".
Hozzátette: az már egy további kérdés, hogy ezt a célt mennyire sikerült megértetni, megmagyarázni és a törvény szövegében világosan kifejezni. Azt mondta, a törvény szövege tudomása szerint nem végleges, "az esetleges félreértéseket még el lehet oszlatni".
Azzal kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatója sürgette a magyar kormányt, hogy vonja vissza a médiacsomag egészét és nyisson arról széles körű vitát - David Dadge aggasztónak nevezte, hogy a tervezet erőteljes befolyást biztosítana a kormánynak az ország közszolgálati műsorszolgáltatói és nemzeti hírügynöksége felett - Martonyi János azt mondta: "a parlamentáris demokrácia minden szükséges intézményét, természetesen, a fontos döntéshozataloknál figyelembe vesszük".
