Parlamenti napló a választási törvény vitájáról – I. rész
- Részletek
- Vendégek
- 2012. október 14. vasárnap, 06:33
- Lendvai Ildikó
|
Nem elemzést, hanem valóban parlamenti naplót, legalábbis abból egy kivonatot olvashatnak most. Mert úgy gondolom, az ott elhangzottak magukért beszélnek. Az idézett szövegek az országgyűlés hivatalos jegyzőkönyvéből valók, de természetesen nem a felszólalások teljes szövegét tartalmazzák, hiszen abból egy dokumentumregény is kerekedhetne, csupán legjellemzőbb vagy leginkább vitát kiváltó részleteiket.
Mint tudott, a választási eljárásokat alaposan megváltoztató törvényjavaslat legvitatottabb pontja a kötelező előzetes regisztráció. Ahogy azonban a részletek ismertté váltak, fény derült még jó néhány aggasztó paragrafusra: például a Választási Bizottság minimum kilenc évre való bebetonozására vagy arra a nem lényegtelen körülményre, hogy az új szabályok a demokratikus ellenzék felaprózása érdekében boldog-boldogtalant saját maga jelöltetésére buzdítanak, nemcsak a meglebegtetett pénzbeli támogatással, hanem azzal is, hogy ehhez már kétszáz ajánló elégséges, és egy ember akár egy tucatnyi jelöltet is javasolhat. Külön fejezetet érdemelne az az ötlet, ami a pártok aktivistáit „önfeljelentésre” kényszerítené azzal, hogy az ajánlóívekkel körbejáró párthíveknek be kell jelenteniük a részletes személyi adataikat.
Talán azért sem haszontalan, hogy ez egyszer ebben a formában mi is „regisztráljuk”, hogyan érvelnek a regisztráció mellett és ellen a képviselők, mert a vita eddigi szakaszai a nyilvánosság elől jól eldugva, zömmel az éjszakai órákra estek. Pedig ami történt, bőven megérdemli a teljes nappali világosságot.
A technikai tudnivalókról elég annyi, hogy egyelőre az ún. általános vita zajlott le, az is két szakaszban. Szeptember 25-én csak Lázár János – az előterjesztők nevében – és a frakciók vezérszónokai szólhattak, október 2-án este 8-tól hajnali fél 4-ig pedig a képviselők hozzászólásai hangzottak el, köztük a „kétpercesnek” nevezett gyors reakciók. Utóbbiaknak az a szabálya, hogy ha van mód rá, egy kormánypárti és egy ellenzéki „kétpercező” követi egymást. Itt-ott az alábbi jegyzőkönyvrészletekből is kiderül, hogy a fajsúlyos fideszes előterjesztők – Lázár János, Kósa Lajos stb. – a vita e szakaszában már jelen sem voltak, a kevésbé ismert szerencsétlen Csizi Pétert és Kőszegi Zoltánt hagyták ott kínlódni, hadd védjék ők a védhetetlent. Miután olykor ők is kidőltek, a házszabály adta kiskapun besétálva az éjszaka folyamán egy újabb fideszes képviselő is csatlakozott a javaslat aláíróihoz, pusztán azért, hogy elkerüljék az előterjesztő jelenlétéhez kötött tárgyalás felfüggesztését. A ciklus egyik legfontosabb törvényének vitája közben amúgy is csak néhány fideszes képviselő lézengett a teremben, a KDNP pedig vezérszónoklatát követően távollétével tüntetett. Az éjszakai vitán a kormány bársonyszékei is üresek voltak, egyedül az igazságügyi államtitkár asszony ülte végig kényszerből a hozzászólásokat, ám ő is a postája átnézésével volt elfoglalva.
Lássuk tehát először a szeptember 25-i vitát, az előterjesztőktől és a vezérszónokoktól származó részletekkel! A vezérszónoklatok közben kétperces reakciókra nem kerülhet sor, ezért az igazi replikákra a vita második, „éjszakai műszakja” adott módot. Ezt a következő részben foglalom majd össze.
Az Országgyűlés plenáris ülése - MTI/Soós Lajos
A vita első része: szeptember 25-én 17 óra 28 perctől 20 óra 40-ig
Lázár János (Fidesz) a napirendi pont előadója:
„…Nyomatékkal idézném az önök figyelmébe, hogy Magyarországon politikai konszenzus van a parlamenti létszám csökkentésében. Jóval egyszerűbb választási rendszerünk lesz, bizonyos értelemben átrendeztük a választási rendszert. Az előterjesztésnek két-három olyan jogintézménye van – a feliratkozás, az új választási szervezeti rendszer, adott esetben a szavazás levélben való módja –, amely politikai következményekkel járó vitákhoz vezet, de az összes többi részben a jogszabálytervezet négyötödében érdemi kritikát eddig még nem hallottam. …Csodálkozom, hogy egyébként nagy tudású, felkészült politikustársaink az ellenzéki sorokban nem ismerik azt az alapvető tényt és információt, hogy választói önkéntes feliratkozás, regisztráció már ma van Magyarországon. Akkor hogyan mondhatják önök azt, hogy az antidemokratikus? Hogyan mondhatják önök azt, hogy narancsdiktatúra épül? Hogyan mondhatják azt, hogy ez diszkriminatív? Hát ezek szerint 20 éve diszkriminálnak embereket Magyarországon? Hát milyen demokrácia volt ez az elmúlt 20 évben, ha tombol a diszkrimináció? A cigányokat lehet diszkriminálni? Milyen LMP-s álláspont ez? Hiszen a kisebbségi választásokon csak önkéntes regisztrációval lehet szavazni. Magyarországon egy cigányember nemzetiségi megvallását csak önkéntes regisztrációval valósíthatja meg. Ez önöknek nem fáj. (Szávay István: Szégyen és gyalázat, hogy valaki tudatosan hazudik! – Az elnök csenget.)
Óva intenék attól, hogy a magyar állam LMP-s és szocialista javaslatra – ez egy régi bevett szocialista módszer, lehetne beszélni egyébként az állami regisztráció történelmi hagyományairól – pontos, lakcímre lebontott nyilvántartást vezessen a Magyarországon állandó lakcímmel nem rendelkező, választójoggal azonban rendelkező kettős állampolgárokról. Nemzetbiztonsági kockázat és emberi kockázat, ha őket egy listán regisztrálja bármelyik állam, és létrehoz egy olyan listát, amely hozzáférhető más országok és más államok számára is. Van önök közül valaki a teremben, aki meg tudja nekem azt mondani, hogy ma hány magyar állampolgár van a világban? (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Kubatov Gábor! De nincs bent! – Az elnök csenget.)
… Egy liberális pártnak nem az állami regisztráció mellett kellene érvelnie. Egy liberális pártnak ahhoz kellene ragaszkodnia, hogy szűküljön az állami adatnyilvántartás. Hogy a szocialisták ehhez ragaszkodnak, azt megértem, de hogy az LMP ehhez ragaszkodik?! … Amennyiben a Magyar Országgyűlés nem vezeti be a feliratkozás intézményét, diszkriminálja azokat a magyar állampolgárokat, akik Magyarországon állandó lakcímmel nem rendelkeznek. … Nem lehet különbséget tenni a Londonban szavazó és a Budapesten szavazó között, sőt nem lehet különbséget tenni a Kolozsváron szavazók között sem. … Miért akarnak önök különbséget tenni állampolgár és állampolgár között? Akkor nem kellett volna megszavazni a kettős állampolgárság intézményét! Ilyen egyszerű! … Önök akarnak diszkriminálni, akik baloldali pártként a diszkrimináció tilalmát hirdetik? Amikor azt hallom, hogy a feliratkozás ellen tiltakozik az MSZP, akkor 2004 decemberére gondolok, amikor szintén manipulálni próbálták a határon túli magyarokat.
… A vita nem pártpolitikai természetű. A regisztráció tulajdonképpen semmi más, mint amikor bemegyek egy kórházba vérvételre. Nekem ezt jogom van igénybe venni, mert állampolgári jogon jár az orvosi ellátás, de be kell jelentkeznem a kórházban egy recepciós ablaknál, mondja Gerő András. Gerő András, aki végigtanácsolta az elmúlt tíz év összes liberális-szocialista kormányát, aki, azt gondolom, az egyik legjelentősebb liberális véleményformáló ma Magyarországon. … Miért nézik le a magyar embereket? Miért gondolják azt, hogy önök, szocialisták vagy LMP-sek helyettük jobban tudnak dönteni? Ez a választópolgárok alábecsülése. Tételezzék fel már a magyar választópolgárokról, hogy képesek eldönteni, akarnak-e szavazni vagy nem akarnak szavazni. Önök folyamatosan sértegetnek embereket. Demokráciában sok minden megengedhető, de az, hogy önök alkoholistának, megvásárolhatónak neveznek embereket… (Zaj a Jobbik soraiban.) Ha nem bírják idegrendszerrel, akkor ki lehet menni, de egyébként érdemes végighallgatni. (Derültség, zaj.) Így szoktuk, legalábbis azok, akibe otthon ezt nevelik bele.
… A magyar politikai rendszer 1990-től 2010-ig zárt volt, amelybe bejutni új pártként, új politikai elemként, netán független jelöltként lényegében lehetetlenné vált. És ezt nem a politikai erők változtatták meg, hanem a választópolgárok, amikor új politikai pártokat juttattak 2010-ben mandátumhoz. … Az a fajta nyitottság, ami Angliában a regisztráció vagy részleges regisztráció mellett elképzelhető, hogy David Cameron miniszterelnök mellett képviselőjelöltként tizenöten állnak, köztük indián, kertész, sámán és egyébféle sajátos világnézetet vallók, akiket megmér a helyi társadalom, ez a fajta demokratikus hozzáállás Magyarországon az elmúlt 22 esztendőben elképzelhetetlen volt. Ezért mondjuk azt, hogy az egy forduló előtt könnyen lehessen jelöltté válni, és szándékaink szerint a kampányfinanszírozás rendszerét is ehhez szeretnénk igazítani.
… Nem hiszek a sámánoknak és a politikai jósoknak, bármennyi fizetést vesznek is fel, és bárkinek a megrendelésére gyártják is a tanulmányaikat. Nincs élő ember, aki meg tudja mondani, hogy az új választási rendszernek milyen pártpolitikai következményei lesznek. … Nekünk az a hitünk, és ezt kérem, tartsák tiszteletben, hogy sokkal többen fognak szavazni, és nagyobb felelősséggel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)”
Dr. Szabó Erika, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
„Tisztelt Ház! Egy demokráciában a választások kiemelten jelentős eseménynek számítanak. Törvényes választások alapján széles körű politikai felhatalmazással teremthető meg a törvényes képviselet. E cél megvalósulását több jogszabály szolgálja. Ezek egyike az Alaptörvény, amely lehetővé tette, hogy 2014-től a külföldön élő magyar állampolgárok is részt vehessenek a parlamenti képviselők választásában. Évtizedes mulasztást orvosol az új országgyűlési választási törvény azzal, hogy garantálja a nemzetiségek parlamenti képviseletét, egyszerűbb és ezért mindenki számára érhető mandátumszámítási rendszert hozott létre, és az egyfordulós szavazással tiszta helyzetet teremtett. … Ezek, valamint az eddigi jogalkalmazási tapasztalatok egyaránt szükségessé teszik a választási eljárás átalakítását. … A feliratkozás mindenki számára könnyen elérhető lesz. Személyesen, levélben és ügyfélkapun is lehet feliratkozni. Jogkorlátozásról vagy diszkriminációról nincs szó.
… Tisztelt Országgyűlés! Szakmailag korrekt törvényjavaslat fekszik önök előtt. Az ebben szereplő újítások mind azt szolgálják, hogy a választópolgárok egyenlő feltételekkel, a lehető legszélesebb körben gyakorolhassák jogaikat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)”
Dr. Szakács Imre, a Fidesz vezérszónoka:
„Az előttünk fekvő T/8405. számú törvényjavaslat egyéni képviselői törvényjavaslatként került a T. Ház elé. A vita legelején le kell szögeznünk, hogy benyújtása házszabályszerű volt, a vonatkozó törvényeknek megfelelő, és Magyarország Alaptörvényének is megfelelő volt. Ezt azért kell az elején elmondani, mert elég sok támadás érte a benyújtókat, hogy az egyéni képviselői törvényjavaslat egy ekkora horderejű, ilyen terjedelmű törvénynél aggályokat vet föl. … Az elmúlt 20 évben még az 1997. évi C. törvény is, ami pillanatnyilag hatályos, vitára adott okot, hogy csak a láncszavazás lehetőségét vagy az ajánlószelvényekkel való visszaélést, azok megvásárlását említsem. Ugye mindenki emlékszik a 2006-os és 2010-es választásokra, amikor szabaddemokrata jelöltekről bizonyosodott be, hogy pénzért próbálnak ajánlószelvényt vásárolni. … Éreztük, hogy az 1997. évi C. törvényen változtatni kell, bár végül is alapvetően az eddigi választások demokratikusak és kifogástalanok voltak, az Európai Unió vagy más szervezetek általi kifogásolhatóságának megakadályozását eredményesen végezte el. … A választási feliratkozásról azt gondolom, nagyon dinamikusan, retorikai színességgel Lázár János képviselőtársam az előterjesztői expozéban elmondott mindent. De hát nyilván épp az a szép benne, hogy ahány politikai erő van a parlamentben, az talán mind másként és másként látja.
... Megújulnak a választási szervek is. Elnevezésében az Országos Választási Bizottság Nemzeti Választási Bizottsággá alakul át, és az egyéb ilyen közjogi tisztséget betöltő, a parlament által választott tisztségviselők mandátumához hasonlóan, tehát ahhoz igazítva ez is kilencévessé válik a következő időszakban. Azt gondolom, hogy ha következetesen tartjuk magunkat ahhoz, hogy a parlament által megválasztott különböző szervezetek tisztségviselőinél azonos időtartamot jelöljünk meg, akkor ebben az esetben a Nemzeti Választási Bizottság hét tagjának a megbízását is igazítani kell.
A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, hát ez a legnehezebb kérdés talán… Azt gondolom, ebben társadalmi összefogásra van szükség, mind a jelölő szervezetek, mind a jelöltek, mind a választási eljárásban részt vevő szervezetek és állampolgárok között, hiszen ha a választás tisztaságát meg akarjuk óvni, akkor ez egy nagyon fontos alapelv.
… Ha már itt vagyunk, akkor hadd említsem meg a nemzetközi megfigyelőt. Ez mindig kényes kérdés volt, hogy mennyire szólhatnak bele egy adott ország választásába a külföldiek, természetesen EBESZ-megfigyelők vannak, hiszen így lehet igazán a külföld felé is prezentálni azt, hogy milyen egy adott választás, megelőzendő akár azt is, hogy a választásokon nem olyan eredményt elért szervezetek, de megfelelő nemzetközi kapcsolattal rendelkezve elmenjenek, és akár az ország jó hírét is megpróbálják befeketíteni. Erre az elmúlt időszakban több példát is láttunk szocialista képviselőtársunktól, akár az Európai Parlamentben, akár a világ más részén.
…Azt gondolom, a regisztráció időtartama is megfelelő. (Lapozza az iratait.) Pillanat, itt sok papír van… Elhangzott az is, hogy az egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatot – mivel senki sem csalhatatlan, és jobb azt megelőzni, hogy utólag az Alkotmánybíróság esetleg kifogásoljon valamit – előzetes normakontrollra küldjük. Azt gondolom, ha megtörténik a parlament által a feliratkozás lehetőségének beemelése az Alaptörvénybe, akkor ez minden tekintetben kifogástalan, az Alaptörvénnyel szinkronba lévő szabályozás, tehát nem kell attól tartani, hogy visszakerül a parlament elé.
Én a Fidesz frakciója nevében támogatom, illetve a Fidesz frakciója támogatja az előterjesztést. Természetesen a törvényjavaslat alapos átolvasása során már jómagam is találtam olyan részeket, amelyeket érdemes megfontolni, hogy pontosítunk és módosítunk. Csak egy példát hadd említsek: a 6. §-ban az (1) bekezdés úgy szól, hogy a választást a kitűzést követő 70. és 90. nap közötti napra kell kitűzni, tehát a kitűzést ki kell tűzni. Itt érdemes megnézni, hogy a magyar nyelv szabályai szerint hogyan lehet ezt egyértelműbbé vagy jobban érhetővé tenni, és biztosan vannak még ilyen jellegű dolgok. … Kérem képviselőtársaimat, hogy az elfogadását és az új rendszer bevezetését majd szavazataikkal is támogassák. (Taps a kormánypárti padsorokban.)”
Dr. Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka:
„Az elmúlt, lassan két órában figyelemmel és szimpátiával figyeltem az előterjesztőknek és a kormánypárti képviselőknek azt a kínos érvelését, amivel erőlködtek, hogy próbáljanak érveket felhozni az érvelhetetlen mellett. … Persze, érthető, és én értem is, hogy miért retteg a magas részvételtől a kormányzó párt, és miért igyekszik minden eszközzel szűkíteni a választásokon résztvevők körét. Egyetlenegy eszköze, hogy mégis a mai hatalom fönnmaradhasson, ha adminisztratív úton próbálják elérni azt, hogy lehetőség szerint csak a Fidesz szavazógépei mehessenek majd választani. … Önök bebetonozni kívánják a hatalmukat. Ha nem megy tartalmi politikával, akkor megy majd adminisztratív úton. A cement nem fog megkötni, nem fog sikerülni ez a bebetonozás, hiszen amennyiben nem adnak be módosító indítványt, akkor alapvetően titkos marad a választás, és amíg titkos a választás, addig a magyar választók értékítéletet fognak mondani az önök kormányzása felett. … Semmilyen észérv, semmilyen racionalitás nem szól a feliratkozásnak nevezett és egyébként a törvényt leginkább jellemző intézmény mellett. A Magyar Köztársaságban egy nagyon jól működő névjegyzék van, kiállta az idő próbáját. Önök is ez alapján a névjegyzék alapján győztek kétharmaddal. Ez a névjegyzék alkalmas lenne még sok-sok választás lebonyolítására. … Aztán nézzük a választójog egyenlőségét, amiről sokat beszéltek. Szeretném mondani, hogy bár a Magyar Szocialista Párt alapvetően nem ért egyet azzal, hogy a határon túliak beleszólhassanak a Magyar Köztársaság döntéshozatalába, de ha már önök úgy döntöttek, hogy szavazhassanak, akkor rendkívül méltánytalan és igazságtalan megoldás, hogy a belföldön lakó állampolgárok szavazata kettőt, a nemzetiségeké mondjuk azt, hogy másfelet és a határon túliaké egyet ér.
… A titkosság is sérül, bár a belföldi állampolgároknak titkosan borítékban kell szavazni, addig a határon túliak levélcsomagban szavaznak. Hogyan garantálható, hogy ez titkosan történik?
… Azt kell tudniuk megindokolni, hogy az egyik legalapvetőbb állampolgári jog gyakorlásának a korlátozása mennyiben indokolható. … Nem lehet indokolásképpen felhozni azt, hogy 15 nappal korábban már döntésre kell kényszeríteni az embereket. A választási kampány hajrájában fontos események történhetnek a politikai életben.
… Aztán még egy újabb érdekes jogintézményt vezetnek be, a többes ajánlás jogintézményét. Ha egy választópolgár gyakorlatilag korlátlan számú jelöltet ajánlhat, akkor ez a jelölési-ajánlási szándék erősen megkérdőjeleződik. Azt kell mondjam egy futballhasonlattal, hogy nem lehet egyszerre szurkolni a Honvédnak, a Fradinak meg az Újpestnek, vagy a Debrecennek, a Diósgyőrnek és Nyíregyházának. … Érhető persze, hogy önök szívesen vennének egy olyan választást, ahol nagyon sok jelölt van, kevés választóval, és csak fideszes szavazógéppel. … Arról beszélnek, hogy könnyítik a jelöltté válás feltételeit. De egy ország demokráciája nem attól lesz jól működő, hogy egy-egy választás napján füzetnyi nagyságú szavazócédulával kell majd a választópolgárnak megbirkóznia, és majd lapozgatnia kell a 30-40 jelölt között. A Magyar Szocialista Párt támogatja, hogy szűnjön meg az ajánlószelvények intézménye, hiszen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Csodát tenni csak egy másik parlamenti párt tudott, amely Budapesten egy nap alatt 20 ezer ajánlószelvényt tudott begyűjteni az ajánlási cédulák leadása előtti napon. Ebből azonban nem az következik, hogy komolytalanná kell tenni a jelöltállítást. … A többes ajánlás egyébként majd megélhetési ajánlókhoz fog vezetni. Amikor önkormányzati választások esetén anyagi támogatást kapott egy jelölt, akkor volt olyan település, ahol a településen élő felnőtt lakosság 40 százaléka jelölt volt.
… A választási szervekről: semmi indok nem volt arra, hogy azon kívül, hogy átkereszteljék őket nemzetire a politikai akarat végrehajtóivá, pártkatonák gyülekezőhelyévé teszik majd a választási szerveket, hosszú időre bebetonozva, kimozdíthatatlanná téve.
… A kampánycsend intézményéről: korábban fenntarthatatlan volt az az állapot, amikor a választások előtti napot megelőző 24 órával a kampánycsend elrendelésre került. Nem is nagyon működött ez. Aztán ez változott, és már csak a választások napján volt kampánycsend. Azonban most átestek a ló másik oldalára. Amennyiben még a választások napján sem lenne kampánycsend, felmerül a kérdés, milyen illegális mozgósítási folyamatok indulhatnak meg. Ezért az a helyes, ha a választások napján fennmarad a kampánycsend intézménye.
… Ezt a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot vissza kell vonni, és az elejéről kell kezdeni. A korrekt megoldás tulajdonképpen az lenne, ha a választásokról szóló törvényt is újra kezdenék.
… A Nézőpont Intézet szerint is, amely nem áll nagyon messze a magyar kormánytól, a választók 70 százaléka nem támogatja sem a feliratkozást, sem a cenzust. A magyar társadalom nem kér ebből a jogintézményből. Nem kérnek ebből a jogintézményből a szakértők, nem kérnek ebből a parlamenti pártok, a parlamenten kívüli mozgalmak, és nem kérnek ebből olyan tekintélyes korábbi közéleti személyiségek sem, mint a köztársaság volt elnöke.
… Kivezetik Európából a Magyar Köztársaságot. Észre kéne venniük, hogy egy nagy stoptáblánál és egy útkereszteződésnél állunk, ahol az „Európa vége” tábla áll. Még nem késő visszafordulni, még van lehetőségük bebizonyítani, hogy egy demokratikus jogállam visszaállításában érdekeltek. … Az a hivatkozás, hogy a korábbi választási rendszer nem volt jó, nem indokolja, hogy önök a rossz választási rendszerből pocsékot csináljanak.
… Önök kétségbeesett kísérletet tesznek arra, hogy a tartalmi politika helyett adminisztratív módon változtassanak az Önök számára kedvezőbb feltételekre. De ellenszélben, esőben, bírói tévedések mellett is lehet futballmérkőzést nyerni. (Karácsony Gergő tapsol.)”
Dr. Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka:
„A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény közel másfél évtizede nyújtott úgy szabályozási hátteret a közjogi választások lebonyolításához, mely alapjaiban az MSZP-MDF még rendszerváltás előtti, zárt ajtók mögött kötött megállapodásán alapult. A rendszerváltó pártok közül ugyanis az MDF-en kívül más ellenzéki pártok nem vettek részt a választási jogi keretek kidolgozásában. A választási eljárási törvény kimunkálása és elfogadása tipikus példája volt a pártállami érdekek átmentésének. Ezt védik most a mai ellenzéki pártok.
… A törvényjavaslat nagyon helyesen olyan szabályozást tartalmaz, mely szerint a választói névjegyzék kialakításának mindenképpen egységesnek kell lennie. A választói névjegyzéket az állampolgárok önkéntesen állítják össze, nekünk az a célunk hosszú távon is, hogy ez ne állami kötelezettség legyen, mint ahogyan az korábban a szocializmusban volt. Kifejezett álláspontunk, hogy ez sokkal több szabadságot jelent majd a magyar állampolgárok számára. A törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet a fogyatékkal élők joggyakorlásának elősegítésére. A mozgássérültek akadálymentes szavazóhelyiséget és fülkét használhatnak, a látássérülteket Braille-írásos értesítővel és szavazósablonnal segíti a törvényjavaslat.
… A magyar társadalom megérett egy új, az európai normák figyelembevételével kimunkált választási eljárási törvény elfogadására, amellyel megerősíti helyét az európai demokráciák körében. A KDNP támogatja a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)”
Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka:
„Lázár János szakmainak szánt beszédében magam több mint tíz hazugságot jegyzeteltem le.
… Hiába mondják nagyon dicsőségesen és fényes pompában úszva azt, hogy eltörlik az ajánlószelvények rendszerét, valójában csak egy fából vaskarikát csinálnak, ajánlószelvény helyett ajánlóív lesz. Az ajánlóívek rendszere nem küszöböli ki azoknak a csalási lehetőségeknek a mindegyikét, amelyek fennálltak ezzel kapcsolatban.
… Szeretném konkrétan elmondani, hogy mi is az, amiben Kubatov Gábor hisz. Idézem: ’A pécsi választásoknál mind a 36 500 embert személyesen ismertük. Mindegyikről tudtuk, hogy hívják, hogy hány esztendős, hogy milyen erős támogatónk, mi a telefonszáma, mi a mobilszáma, mi az e-mail címe’ – és most nagyon súlyos kijelentés következik –, ’és ezt szerintem nem is lehet másképp csinálni.’ Szerinte tehát nem lehet választást nyerni választási csalás nélkül. … De Kubatov Gábor másról is beszél: ’Ráadásul ismertünk 15 ezer olyan embert a városban – ennyi szavazatot kaptak a többiek –, akik Páva Zsoltot elutasították. Név szerint ismertünk minden olyan embert, aki elment szavazni, és nem Páva Zsoltra szavazott. Tehát meg tudom mondani a városban, hogy kik azok a komcsik, akik egyébként elmentek szavazni, és nem Pávát és nem a Fideszt támogatták.’ Kubatov Gábor, amikor a ferencvárosi képviselőről, Zombory Miklósról beszél, nagy élvezettel mesél arról, hogy Zombory Miklós bizony beülteti a szavazókörbe az egész családját, még a nagynénjét is, akik napközben kiüzennek a szavazókörből, hogy kik azok a választópolgárok, akik nem mentek el még szavazni, és Zombory Miklós beül a Skodájába, és elmegy azokhoz a választópolgárokhoz, akik Kubatov listája alapján Fidesz szimpatizánsok.
Ez alapvetően rávilágít arra, hogy olyan megoldásnak kellene születnie, aminek során a szavazóknak semmilyen adata nem jut el közvetlenül a pártokhoz. Ezért javasolja a Jobbik azt, hogy ez a kétszáz aláírás ne a pártokhoz kerüljön, hanem a választópolgárok a területileg illetékes jegyzőnél, a választási iroda vezetőjénél tudjanak feliratkozni ezekre az ívekre. Így az adatok védelme megoldódna.
A választópolgárok zaklatásának sem lesz vége. … A választási regisztráció határideje két héttel a választások előtt zárul csak le, tehát addig igenis az összes választópolgár potenciálisan ki van téve a kampánynak. Eddig a pillanatig bizony a pártok kampányt fognak azért folytatni, hogy ő vegyen részt a regisztráción.
… A 125. § (3) bekezdése arról szól, hogy a választási iroda az ajánlóívekkel együtt átadja a választópolgárok név- és lakcímadatait az igénylő részére. … Önök sem gondolják komolyan, remélem, hogy Gyurcsány Ferenc csak úgy besétál egy választási irodába, és egyébként az összes ott lakó választópolgárnak a név- és lakcímadatait egy csettintésre kiadják neki! Remélem, hogy nem szeretnék ezt lehetővé tenni, hogy Gyurcsány Ferenc az összes választópolgár személyes adataihoz hozzájusson.
… Lázár János azt mondta, hogy nem hallott döntő érvet az előzetes regisztráció ellen. Meg kell fordítanom a dolgot, mert ők bevezetnek úgy egy új jogintézményt, ami mellett csak hazug érveket hallottunk.
… Ráadásul egy új szempontot is szeretnénk behozni ebbe az előzetes regisztrációba, ami talán még nem hangzott el. Ugye, 15 nappal a választás előtt le szeretnék zárni az előzetes regisztráció lehetőségét. 2006-ban, az önkormányzati választások előtt 14 nappal nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. Tehát önök, ha ez a szabályozás lett volna érvényben, nem engedték volna meg azt, hogy valaki az őszödi beszéd hatására, ha választójogával mégis élni szeretett volna, elmenjen választani. Tehát elképzelhető, sőt nagyon valószínű, hogy a Fidesz 2006-ban az önkormányzati választásokon nem tudott volna ilyen arányban nyerni, ha ez a rendszer van érvényben.
… Vissza kell utasítanom azt, hogy itt a Jobbik a cigányság választójogának korlátozásáról beszélne. Egyáltalán, egyetlen jobbikos képviselőtől sem hangzott el egyetlen olyan mondat, amely azt mondta volna, hogy a cigányságtól kollektíven vegyük el a választójogot. De szeretném arra emlékeztetni önöket, hogy a jogosítvány megszerzését a Fidesz-KDNP-többség kötötte ebben a ciklusban általános iskolai végzettséghez, mi ugyanezt a végzettséget várnánk el a választójogosultság tekintetében. …A You Tube videomegosztó portálon is látható, hogy például a Fidesz egy arlói cigányembernek a szavazatáért cserébe ételt, italt kínál; ez a gyakorlat folyik Magyarországon.
… Az is egy nagyon nagy csúsztatás Lázár János részéről, sajnálom, hogy már nincs itt, hogy a politikai elit majd meg fog újulni azért, mert több párt fog elindulni a könnyített ajánlási rendszer következtében. Ez akkor lenne igaz, ha a választási küszöböt is leszállítanák. Így rengeteg párt el fog tudni indulni, de az fog történni, hogy nagyon sok lesz az elvesző szavazat, hiszen azért az 5 százalékos választási küszöbnek a meghaladása igen komoly szavazatmennyiséget igényel, amit ezek az új pártok nem fognak tudni elérni. … Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)”
Karácsony Gergely, az LMP vezérszónoka:
„Este 8 óra van, két kezemen meg tudom számolni, hogy hányan vagyunk itt. … Valahogy valami furcsa konokság ülte meg a kormánypárti képviselőket, és valahogy nem hallják meg, amit az ellenzék mond.
…Önök hivatkoztak például az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára, Franciaországra. Például az Egyesült Államokban létező gyakorlat meglepően sokszínű. Vannak olyan államok, ahol nincsen regisztráció. Az államok egy másik részében pedig a választás napján is lehet regisztrálni. Ráadásul a politikatudomány a világ egyik legrosszabb regisztrációs rendszerének nevezi az amerikait. … Franciaországban fokozatosan vezetik ki a regisztrációs eljárást. Mindenkinek az életében egyszer kell regisztrálni – tehát nem minden választás előtt –, és a fiatal állampolgárok esetében külön kampányokat, külön eseményeket szerveznek, amiken, ha megjelennek, automatikusan regisztrálva lesznek. Nagy-Britanniában is folyamatos regisztráció van. Kanadában az éves adóbevalláson lehet regisztrálni. Ausztráliában a fiatalok 17–18 éves korukban kapnak egy levelezőlapot, hogy el ne felejtsenek regisztrálni. Mexikóban a választási hivatal munkatársai az elmaradott régiókban személyesen felkeresik az állampolgárokat, hogy regisztrálhassanak. … Olyat még nem láttunk, hogy egy jól működő rendszert leváltunk egy rosszul működő rendszerre.
…Itt elhangzott az, hogy a választójog egyenlősége miatt ezt meg kell tennünk, de ez egy marhaság, már bocsánat! Eljárásjogi szempontból az államnak nem az a dolga, hogy az állampolgárokat egyformán kezelje, hanem az a dolga, hogy minden állampolgár élethelyzetének megfelelően a lehető legkönnyebbé tegye a szavazást.
…Hát akkor beszéljünk az ún. filozofikusabb érvekről. Arról szólt az ilyen típusú érvelés, hogy hát az állampolgároktól, ha már választani akarnak, azért az mégiscsak elvárható, hogy jelezzék a választási szándékukat, mégiscsak elvárható valamiféle minimális tudatosság. Lázár János itt Gerő András egy, azt hiszem, 2009-es cikkére utalt – én akkor is sikítófrászt kaptam ettől a cikktől –, és valóban egyfajta olyan liberális érvelést tartalmaz, hogy túl nagy a populizmus piaca Magyarországon. …Bizonyos liberálisok azóta sem tudtak megbékélni azzal, hogy bizony általános választójog van minden rendes demokráciában.
Hadd olvassak föl önöknek egy idézetet, ami 2010 februárjában hangzott el: ’Legyen mindenkinek szavazati joga természetesen, de adhassa el az államnak. Az állam kijelöl egy fix összeget, egy ötletszerű összeget, mint a mindenkori minimálnyugdíj összegét. Aki ezért el akarja adni a szavazati jogát, visszaviszi a kis kopogtatócéduláját, megkapja a pénzét, aztán menjen isten hírével és kész. …Mi meg megszabadulunk azoktól, akik tulajdonképpen másképp adják le a voksukat.’ Szeretnék egy találós kérdést feltenni. Tudják-e, hogy kitől származik az idézet? Hangfelvételem van róla, tehát nem hazudok. A Magyar Országgyűlés elnökétől származik ez az idézet. Kövér László mondta ezt 2010 februárjában.
…2006-ban egy európai vizsgálat szerint Magyarország volt az egyetlen olyan ország Európában, ahol többen mondták azt, hogy részt vettek egy párt kampányában aktivistaként, mint részt vettek volna valamilyen civilszervezet munkájában. Tehát ez egy ilyen pártközpontú politikai kultúra. …Innentől kezdve ne gondoljuk azt, hogy a regisztrációs eljárásban résztvevők elsősorban azok közül fognak kikerülni, akik ilyen citoyenek, tehát ilyen állampolgári öntudattal rendelkező szavazók. Azok fognak elmenni, akik benne vannak a pártok adatbázisaiban, akiket a pártok aktivistái el fognak érni. Ez még tovább fogja erősíteni ezt a túlságosan pártközpontú politikai kultúrát.
… A regisztráció bevezetésével kapcsolatosan a legnagyobb probléma az, hogy csökkenteni fogja a választási részvételt. Azt gondolni, hogy az akadálypályán gyorsabban lehet futni, mint a síkfutáson, az elemi logika szabályaival ellentétes. Minden kutatás arról szól, hogy a regisztráció csökkenti a választási részvételt. Önmagában például az amerikai államok között az, hogy a választás napján is lehet regisztrálni – önmagában ez! –, 5 százalékkal növelte a választási részvételt nagyon sok államban. Abban van vita a politikatudományon belül, hogy a regisztráció milyen társadalmi csoportok részvételét csökkenti. … Összességében mégis az az általános felismerés, hogy általában véve azok politikai képviseletének további csökkentését eredményezi a regisztráció, akik egyébként is kis politikai súlyt képviselnek. Leginkább a fiatalok, a különböző etnikai csoportok, etnikai kisebbségek képviselői, a kistelepüléseken élők és a szegények. … Ha megnézzük azt, hogy melyek azok a társadalmi csoportok, amelyek ügyeit a legkevésbé karolta fel a magyar politika az elmúlt években, hát pontosan ezek a csoportok. És ha megnézzük az önök kormányzati politikáját, tulajdonképpen két olyan társadalmi csoport van, akivel láthatóan nem akarnak ujjat húzni: a nyugdíjasok és a felső-középosztálybeliek. Nekik kormányoznak, és az összes többi társadalmi csoport politikai hangját megpróbálják elnyomni a regisztrációs eljárással. Ez ennek az értelme.
… Ennek nagyon rossz vége lesz, akkor is, ha ez megbukik az Alkotmánybíróságon, és akkor is, ha nem. Egyszerűen olyan árnyékok vetülnek magára a választási folyamatra, annyira megkérdőjelezik azt, hogy van-e Magyarországon teljes mértékben szabad választás, ami egy nagyon nehéz pillanat lesz Magyarországon, a volt Magyar Köztársaság életében.
És akkor nem beszéltem még egy csomó olyan turpisságról, ami ehhez képest, azt gondolom, hogy… (Az elnök az időkeret lejárta miatt kikapcsolja a mikrofont.)”
|
Lendvai Ildikó, az MSZP politikusa
Írásai a Galamusban:
Az új egyházi törvény kálváriája
Válasza Lázár Györgynek
Családvédelem – de kitől?
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!