rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. október 11.

Meggyanúsították felforgatással
Giczy György újságíró, teológus, politikus, a KDNP egykori elnöke

Bolgár György: - Azért keresem Önt, mert tegnap a műsorunkban beszélgettem Pálffy Istvánnal, aki most kereszténydemokrata politikus, és felmerült az Ön neve is a beszélgetés során. Őt arról az ügyről kérdeztem, hogy a párt XIII. kerületi szervezetéből kizárták vagy törölték a KDNP két országgyűlési képviselőjét – az egyik ráadásul államtitkár –, mert elmaradtak a tagdíjfizetéssel. Pálffy azt mondta, hogy ez nem igaz, mert inkább valami másfajta cselszövés vagy koncepciózus támadás zajlik a XIII. kerületi vezetés részéről a két képviselő ellen. Ő ezt azzal magyarázta, hogy furcsa emberek, alakok, dezertőrök működnek a párton belül, és ennek kapcsán többek között az Ön nevét is megemlítette. Úgy fogalmazott, hogy a KDNP a 2000-es évek elején meg volt verve jó néhány olyan furcsa alakkal, mint például Giczy György vagy Bartók Tivadar. Hozzátette, hogy ráadásul a XIII. kerületi szervezet vezetője egy olyan személynek a fia, aki Giczy György korábbi elnök tanácsadója volt, mialatt Giczy úr szétverte a KDNP-t. Elég súlyos és személyre szóló vád az, hogy az Ön keze olyan hosszú, hogy legalább a XIII. kerületig elér, annak a XIII. kerületi vezetőnek meg a parlamentig ér el a keze, és ki tudja záratni a párt hű képviselőit.

Giczy György: - Nem lep meg, hogy szidalmakat kapok. Habár én már 2001-ben távoztam a KDNP-ből, és mint ahogy Ön is meg a közvélemény is nyilván tudja, tulajdonképpen én aktívan nem nagyon vettem részt a politikában azóta. Azt lehet mondani, hogy 2001 után négy-öt évig teljesen hallgattam, még újságcikkeket se nagyon írtam. Mostanában ritkán írok egy-egy cikket olyan kérdésekben, amelyeket éppen fontosnak érzek. Azt tudom mondani, hogy nekem egy bűnöm van vagy volt, mégpedig az, hogy önálló KDNP-t akartam. Ebből keletkeztek a problémák. Amit Pálffy úr mond, azt rosszul tudja, mert egyáltalán nem volt szétverve a párt a vezetésem alatt. Elég, ha valaki az interneten megnézi – talán még rajta van – az 1996-os felméréseket. Az összes létező közvéleménykutatási adat alapján, a Kereszténydemokrata Néppárt támogatottsága akkor tíz százalék fölött volt. Ez azt jelenti, hogy egy olyan támogatottságot értünk el, ami sem azt megelőzően, sem pedig azóta nem jellemző a KDNP-re.

- Mi történt, hogy 1998-ban ez már nem így volt?

- Azok, akik most benn ülnek a stallumokban, már akkor azon törték a fejüket, hogyan lehetne ezt a pártot feláldozni az ő egyéni karrierjük érdekében. Így perek százait indították el a Kereszténydemokrata Néppárt ellen, ami borzasztóan elbizonytalanította a párttagságot. Én addig vállaltam ennek a pártnak a vezetését, amíg úgy éreztem, hogy a többség mellettem van. 2001 felé azért már megfáradtak az emberek. Az állandó pereskedés – azt hiszem, ezt mindenki megérti –, az nehéz. Ha az ember kifog egy olyan szomszédot, aki állandóan bepereli különböző dolgokkal, akkor nehéz fenntartani egy normális életvitelt.

- Kik voltak azok – akár név szerint is –, akik nem önálló KDNP-t akartak? Azok, akik most vezetik ezt a nevében önálló, de azért lényegében már felszámolódott pártot?

- Nyilvánvaló, hogy azok megfelelő pozíciókat kaptak a Fidesztől.

- Tehát mondjuk Semjén Zsolt nyíltan fellépett Önnel szemben, és az volt az ő politikai célja, hogy a Fideszhez egyre inkább közeledjen a KDNP?

- Azt most lehet látni, hogy mi a célja. Építi a pártot? Van a pártnak felmérésekben bármilyen támogatottsági mutatója? Nyilvánvalóan nincsen. Azt nem tudom, hogy ellenem lépett-e fel. Ő elnökjelöltként indult az egyik választáson, de nem sikerült engem megvernie. Ez volt a helyzet. Én azt gondolom – függetlenül ezektől a kérdésektől –, hogy ha belegondol az ember, akkor azért eszébe jut a kérdés, hogy van Európában még egy olyan kereszténydemokrata párt, amelyik kormányon van, egy kormánykoalícióban fontos pozíciókat tölt be, és nincs semmilyen támogatottsága? Most éppen a miniszterelnökünk Németországban van, és a nemzeti erőforrások minisztere is ott volt. Gondoljunk bele! Elképzelhető az Németországban, hogy a CDU és a CSU között egy ilyen helyzet alakuljon ki? Hiszen ott is a CSU gyengébb támogatottságú, mint a CDU, de ebből nem következik az, hogy elveszíti a szavazóit.

- A CSU-nak azért Bajorországban abszolút többsége van, csak nem a teljes országban.

- Sőt, sokszor a CDU veszít is valamelyest a választóiból, vagyis a CSU választóbázisa még szilárdabb. Mindenesetre nekem mindig az volt a célom, hogy önálló KDNP legyen, és önálló erős kereszténydemokrácia Magyarországon. Ezt a Fidesz szemmel láthatólag nem akarja, mint ahogy egyetlen jobboldali sem.

- Azért, mert ki akarják sajátítani a kereszténydemokrata gondolatot? A Fideszből akarnak csinálni egy kereszténydemokrata pártot, és ahhoz tulajdonképpen valamiféle kalapdísznek jó a KDNP, nem?

- Így van. Én a Fidesszel való szövetségben kezdettől fogva egy halálos ölelés veszélyét láttam. Sajnos a Kisgazdapárt és az MDF belehullott ebbe az ölelésbe egy bizonyos időszakban, és utána már hiába próbáltak tőle szabadulni. Hiszen – és ezt én nagyon sajnálom – a Kisgazdapárt már nem létezik ma Magyarországon. Pedig azért az is egy nagy történelmi múltú párt volt. Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy milyen szerepe volt a magyar történelemben.

- Csak zárójelben kérdezem meg – ha már ez szóba jött –, hogy Ön lát arra esélyt, hogy mondjuk Ángyán József vezetésével, aki országos hírnevet és tiszteletet szerzett a földbérleti botrány kiteregetésével magának, létrejöhet még egy ilyen párt? Most a politikai tapasztalataira és véleményére vagyok kíváncsi. Lát erre esélyt? Én elvileg látok arra esélyt, hogy egy olyan párt, amelyik nyíltan, ráadásul nevével is a vidéki termelőket, kisgazdákat fogja össze, még mindig lehet vonzó a magyar társadalom öt-tíz százalékának.

- Én feltétlenül szükségesnek is érezném, hogy a következő választásokon szerepeljen egy ilyen párt. Sőt, azt is nagyon szükségesnek tartanám, hogy egy európai normák szerint jobboldali párt, egy kereszténydemokrata vagy keresztényszociális párt létrejöjjön Magyarországon. Hiszen lehet különféle dolgokkal vádolni a hazai kritikusokat, de azért azt is lehet látni, hogy Nyugat-Európában is nagyon sok kritikát kap a Fidesz amiatt, hogy az alapvető demokratikus elvek, az európai normák nem nagyon érvényesülnek a kormányzásuk során. A legutolsó választásokon lehetett tapasztalni, hogy Magyarországon elég erős a jobboldal támogatottsága, de sokszor az emberek csak azért szavaznak a Fideszre, mert nincs más, és nehéz átlépni azt a demarkációs vonalat, amit a két oldal kiépített egymás között, és amit a Fidesz igyekszik elmélyíteni.

- Ha lenne önálló KDNP – a mostani is néha kicsit másképp mutatja meg magát, mint a Fidesz, de azt mondanám, hogy azokban az esetekben is inkább jobbról előzi –, arra lenne igény Magyarországon? Vagy egy nagyon másfajta KDNP-nek kellene megjelennie ahhoz, hogy sikeres legyen?

- Szerintem egy gyökeresen más KDNP-nek kellene megjelennie. Úgy látszik egyébként, hogy Pálffy úr nem látta át az én magatartásom sajátosságát. Én nem nagyon akartam beleavatkozni ennek a pártnak az ügyeibe. Anyapártomnak tartom, hiszen onnan indultam. Ha egy pártot általánosságban támad az ember, akkor éri esetleg kritika azokat az idős embereket is, akik ott sodródnak ezzel a dologgal, és nincsenek egészen tudatában annak, hogy mi is történik.

- Pálffy azért igyekezett erre rávilágítani, ha nem is egészen egyértelműen, de félre nem érthetően fogalmazott. Visszatérve a XIII. kerületi ügyre – Soltész Miklós és Spaller Endre kizárására –, Pálffy úgy fogalmazott, hogy az Ön által vezetett szárny, vagy az a néhány ember, korábbi, talán egészségtelen titkosszolgálati kapcsolatok révén, sokszor pénzért, sokszor elvtelenül végzett feladatokat. Ennek részleteit ma már nem kell emlegetni. Mindenesetre könnyen lehet, hogy valamilyen személyes bosszú vezérelte a mostani ügyet és főszereplőit. Tehát azért a titkosszolgálati múlt is bele van keverve az ügybe.

- Én azt tudom mondani, hogy engem átvilágítottak, mint képviselőt. Országgyűlési képviselőknél a hatályos törvény alapján ezt meg kell tenni. Tehát egyrészt nekem papíron van arról, hogy nem voltam ügynök, én ezt tudom igazolni. Másrészt én a régi rendszerben még kisdobos sem voltam.

- Az is gyanús, ha még kisdobos sem volt.

- Igen. Azért mondom Önnek, hogy az nem lep meg, hogy akik a Fidesz ellen bármilyen oldalról szót emelnek, azokat általában lekommunistázzák, leügynöközik, hazaárulónak tartják. Ez valahogy bevett szokássá vált sajnos a magyar sajtó egy bizonyos részében, és ennek helyet is adnak, és erről beszélnek, írnak. Nagyon nehéz tisztességesen megszólalni, mert aki kritikát mond, az bűnös. Holott semmi más bűnöm nincs, mint az, hogy szeretném, hogy legyen egy önálló, európai normák szerint működő jobboldal Magyarországon. Ha ez egy magát jobboldalinak nevező kormány alatt bűn, akkor ezt a bűnt vállalom, mert miért ne akarnám ezt. Az egész múltam, az egész pályafutásom erről szólt. A KDNP alapításában az elsők között vettem részt. Már nem nagyon vannak olyanok, akik akkor ott voltak. A Pálffy úr pedig a legkevésbé volt ott, amikor ez az egész dolog kezdődött. Mi indítottuk el, és mégis azt mondják, hogy mi akarunk ennek az eszmének vagy ennek az elvnek ártani. Ellenkezőleg! Azt szeretnénk, hogy – ahogy ez Európában szokás – valóban súlya legyen ennek a pártnak. Szeretnénk, hogy ez a párt párbeszédképes legyen és megteremtsen egy olyan típusú nemzeti megbékélést – most már húsz évvel a rendszerváltoztatás után –, ami egy újfajta politikai helyzetet és konstrukciót teremt, és ami a nemzeti megbékélésnek a jegyében nem egy belső Trianont akar, hogy szétszabdalja még azt a keveset is, ami megmaradt nekünk.

- Akkor vajon mi lehet emögött a kétségtelenül bizarrnak látszó pártból való kizárás mögött? Mégiscsak egy államtitkárról meg egy parlamenti képviselőről van szó. Lehet, hogy nagyon egyszerű az eset, és valóban nem fizettek tagdíjat, de az ilyen ügyeket másképp szokták elintézni. Azt mondják, hogy hát fizesd be Miklóskám, nem? Nem így menne ez normális esetben?

- Én nem tudom ennek a részleteit. Nyilvánvalóan történt néhány felszólítás, és nem reagáltak rá. Gondolom, ez lehetett az oka a kizárásnak. Azén időmben is – és gondolom most is így van – előírta az alapszabály, hogy akkor ezeket a személyeket törölni kell. Én annyit tudok a Simor doktor úrról, a kerületi elnökről, hogy egy fiatal ember. Az idősebbek nyilván emlékeznek arra, hogy volt a párt támogatottsága valamikor tíz százalék fölött is. A fiatalok meg nyilván azért lépnek be egy pártba, mert azt hiszik, hogy azon keresztül ők politizálni tudnak. Azonban, ha azt látják, hogy annyira nem veszik komolyan a különböző stallumokban ülő emberek a saját pártjukat, hogy még egy ilyen apró alapszabályt sem tartanak be – nem hiszem, hogy túl sok pénzt kellene fizetni –, az biztosan elgondolkoztatja őket, hogy vajon milyen kapcsolat lehet egyáltalán. Egyáltalán járnak-e ezek az emberek gyűlésekre? Nyilván a XIII. kerületnél is vannak taggyűlések. Ezekre akkor gondolom ők nem is jártak, hiszen ha járnak, akkor kisebb valószínűséggel történik meg ilyesmi.

- Szóval lehet, hogy ez csak egy jelzés volt a kerületi vezetés részéről, hogy figyeljetek ide, mi is létezünk.

- Körülbelül erről lehet szó.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái