rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. október 10.

A Médiatanács újabb húzásáról és a parlament visszamenőleges törvényhozásáról
Arató András elnök-vezérigazgató


Bolgár György: - Ma megint pereskedtünk egy jót. Mesélj!

Arató András: - Igen. Azt gondolom, hogy egy ilyen ügyről, mint a Klubrádióé, napi tájékoztatást kell adni, mármint amikor valami történik, még ha nem is egetverő jelentőségű eseményről van szó.

- Akkor is, ha például nem született ítélet.

- Igen. Nem született ma ítélet, mondhatni, hogy a mi kezdeményezésünkre. Mi elnapolást, halasztást kértünk, mert az utolsó pillanatokban kaptuk meg a Médiatanács nyolcoldalas periratát.

- Mielőtt elmondod, hogy mi van ebben a nyolc oldalban, összefoglalom, hogy jól tudom e miről is van szó. Tehát nem a most a most használt frekvenciánkkal kapcsolatos ez a per, amelyről legutóbb a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntést hozott, és most a Médiatanács döntése, hogy mit kezd vele. Egyelőre úgy tűnik, semmit. Most egy másik frekvenciáról van szó, amelyet 2010 elején nyertünk meg, mert egy elsőfokú bírósági ítélet lényegében nekünk juttatta, mondván, hogy az akkori választás után létrejött új médiahatóság elmulasztotta megkötni velünk a szerződést, ezért helyette megkötötték. Azonban másodfokon azt mondták, hogy rendben van, de az ítélet indoklása nem megfelelő, ezért tessék elsőfokon újra megtárgyalni az ügyet. Itt tartunk most, ugye?

- Nagyon jól összefoglaltad. Az elsőfokú bíróság lényegében létrehozta a Médiatanács és a Klubrádió közötti szerződést. Ezt az ítéletet megfellebbezte a Médiatanács, és másodfokon hozta azt az ítéletet a bíróság, hogy újra kell tárgyalni elsőfokon, mert az indoklás nem elégséges. Mi kikövetkeztettük, hogy ez az indoklási hiány arra vezethető vissza, hogy az ítélet végrehajtásának mikéntje azért nem tiszta, mert – gondolom a Médiatanács kezdeményezésére – a törvényt közben módosították. Ez a törvénymódosítás kettő nappal a másodfokú ítélet előtt született meg. Méghozzá ez egy olyan törvénymódosítás, amely visszamenőleges hatályú, tehát tulajdonképpen megváltoztatta azokat a jogi kereteket, amelyek között zajlott a múltban egy esemény.

- Azonban, ha ők 2010-ben mulasztották el azt a kötelezettségüket, hogy szerződést kössenek velünk az elnyert frekvenciára, akkor egy visszamenőleges hatályú törvény sem törölheti el ezt. Hiszen visszamenőleges hatályú törvény elvileg nem létezhet az Európai Unióban. Egyszerűen nem törölhetnék el azt az akkor elmulasztott kötelezettséget, amit a bíróság helyreállított, és úgy döntött, hogy jog szerint akkor ők kötik meg a szerződést, ha már a hatóság ezt nem tette meg.

- Ez így van. A mi jogi álláspontunk szerint is ez egy egyértelmű ügy. Tehát nem lehetséges megakadályozni elvileg, hogy megnyerjük. Mi jogot szereztünk 2010-ben arra, hogy egy ingyenesen használható frekvencián műsort sugározzunk. Ezen egy picit túllépve, tételezzük fel, hogy van valamilyen jogi bizonytalanság. A Médiatanács egy olyan közpénzen működtetett intézmény, amelynek az a feladata, hogy biztosítsa Magyarországon a médiaszolgáltatás, vagyis a rádiós műsorszolgáltatás és a televíziós műsorszolgáltatás feltételeit. Én azt gondolom, hogy itt már súlyos szereptévesztés van jogi tekintetben is. Az egy pertaktikai kérdés a jog keretein belül, hogy mikor adják be a periratot. Mondjuk, a szomszédoddal vitatkozol azon, hogy átlóg-e a cseresznyefa, és neked pertaktikai okokból módod van egy picit játszani, ez még egy elfogadható dolog. Azonban jelen esetben közszolgákról van szó, és közpénzen működtetett intézményről, amelynek nem az a dolga – legalábbis az én elképzelésem szerint –, hogy lehetőleg mindenképpen akadályozza meg a Klubrádió működését.

- Éppen az volna a dolga, hogy a működés feltételeit minél inkább megkönnyítse. Nekik az a dolguk, hogy egyrészt a frekvenciát kihasználják, másrészt a médiaszabadságot lehetőleg bővítsék.

- Már a 2010-es médiatörvény, amely ugye a korábbi médiatörvény helyébe lépett, felépítése is olyan volt, hogy a lehető legtöbb hatalmat adta a Médiatanács kezébe. Vagyis az a cél, hogy a Médiatanács minél inkább maga dönthesse el, hogy ki rádiózik, és ki televíziózik. Valamilyen hiba csúszott a törvényalkotásba, mert a Klubrádió tudott frekvenciát nyerni, meg pert is tudott nyerni elsőfokon. Ezután módosították a médiatörvényt, méghozzá kifejezetten úgy, hogy azt valóban „Klub-szabálynak” lehet nevezni. A másodfokú ítélet meghozatala előtt megszüntették az úgynevezett átmeneti rendelkezéseket. Egy normális világban az történik, ha megváltozik a törvény, hogy akkor az új törvény rendelkezik azokban az ügyekben, amelyekre még a korábbi feltételek vonatkoztak. Ez az, amit megváltoztatott idén nyáron a parlament, és ezt nyugodtan lehetne „Klub-szabálynak” nevezni. Van még egy-két kisebb vidéki adó, amelyeket ez érint, de igazán nagy horderejű ügy a Klubrádió körül alakult ki.

- Végül is hatszáz napja már folyamatosan megkapjuk a Médiahatóságtól az ideiglenes frekvenciaengedélyt, úgyhogy egy szavunk sem lehet.

- Nem szívesen javítok ki kollégát, de hatszáz napja nem folyamatosan kapunk frekvenciaengedélyt. Hatvan naponként kapjuk.

- Értelek.

- Például múlt hét szerdán még nem tudhattuk biztosan, hogy szombaton sugározhatunk.

- Benne van az a törvényben, hogy nem lehet szívatni a frekvenciák használóit?

- A törvényben ezzel a kifejezéssel nincs benne, azonban azt gondolom, hogy a morális törvényekben feltétlenül benne van. Az benne van a törvényben, hogy segíteni kell a tájékoztatást, valamint a sokszínű rádiós és televíziós szolgáltatást. Itt nem arról van szó, mint a rossz emlékű Autórádió Kft. esetében, akik egy teljesen alkalmatlan anyaggal pályáztak, bár ők is perelhettek volna egyébként. Arról van szó, hogy most már sokszor bebizonyosodott az, hogy egy nagyon komoly rádióról van szó. Hiszen több százezer hallgatónk van, nagyon komoly jogkövető magatartást tanúsítunk, és ez a médiahatalom mégis mindent megtesz annak érdekében, hogy ne tudjunk tovább működni. Nehéz ebben az ügyben a szándékosság vélelmét kizárni.

- Visszatérve a mai eseményekre, ugye az utolsó pillanatban adtak be egy nyolcoldalas anyagot erre a perre, ami azt mutatja, hogy nem akartak nekünk időt adni arra, hogy felkészülhessünk az ő jogi érveikre.

- Igen. Nekünk ezek után kellett kérnünk, hogy napolják el a mai tárgyalást. November 14-ére tűzte ki a bíróság az új tárgyalás napját. Azonban nekünk azért minden végleges eredményt nem hozó nap hátrányt jelent. Tehát az idő nem nekünk dolgozik. Ráadásul a Médiatanács folyamatosan kapja a költségvetéstől azt a pénzt, amelyből ő működik. Mi pedig folyamatosan fizetjük az adónkkal ezt a dolgot, miközben meg vagyunk gátolva abban, hogy a reklámpiacon megfelelő bevételekhez jussunk.

- Mi történt a mai tárgyaláson? Csak annyi, hogy kértünk egy elnapolást?

- Volt egy beavatkozói felvetés az alperesi – tehát az állami – oldalról, de ezt elutasította a bíró.

- Ki akart volna beavatkozni?

- Egy résztvevője a néhai 2010-es pályázatnak, de ebbe nem érdemes nagyon belemenni.

- Úgy gondolta két és fél évvel később, hogy neki ott tényleg lett volna keresnivalója?

- Igen, de miután semmilyen jogot nem szerzett volna ezzel, a bíró elutasította a beavatkozói részvételt. Különösebb jelentősége nem lett volna ennek a dolognak. Ez történt, aztán néhány perc szünet után felperesi – azaz klubrádiós – kérelemre elnapolta a bírónő a tárgyalást november 14-ére.

- Nyilván konzultáltál Bárándy Péterrel, aki képvisel bennünket az ügyben. Az a médiahatósági beadvány, amelynek az alapos tanulmányozására ezek szerint nem jutott idő, de azért biztos vetettek rá egy pillantást, tartalmaz valami forradalmian újat?

- A megítélésünk szerint nem tartalmaz forradalmian újat. Nagyobb hangsúlyt kap benne az, hogy megváltozott közben a törvény, és ennek vannak konzekvenciái. Tehát a visszamenőleges törvényváltoztatás erőteljesebben jelenik meg ebben az anyagban.

- Kiderül belőle egyértelműen, hogy nem szeretnék, ha a 92,9-es frekvenciát a Klubrádió nyerné?

- Ezek jogi anyagok, ezért ilyen érzelmi kitörések nincsenek benne. Azonban erre szerintem már komoly következtetéseket vonhattunk le az elmúlt két és fél évben. Hiszen az elmúlt két és fél évben a Médiatanácsnak két igazán fajsúlyos ügye volt, az egyik a Klubrádió ügye, amely már az egész világot bejárta, a másik a negyedik telefonszolgáltató ügye.

- Amelyben szintén visszamenőleges törvénymódosításra készülnek.

- Ezek a legeklatánsabb példái a köz szolgálatának, ennek az intézménynek az ügyében.

- Még egyet kérdeznék a 95,3-as frekvenciáról. Miután megszületett az ítélet, van bármiféle időbeli kötelezettsége a Médiatanácsnak, hogy akkor most erre hogyan reagáljon, milyen határozatot hozzon, eredményt hirdessen vagy megismételje az eddig bíróság által törvénytelennek tartott lépéseit?

- Azt tudom, hogy mi lenne a kötelessége. Ezek után az lenne a kötelessége, hogy a Klubrádió számára a lehető legjobb feltételekkel és törvényes keretek között tartós frekvenciát biztosítson. Az ítélet írásban egyébként még nem érkezett meg. Nem akarok tippelni a Médiatanács reakciójára vonatkozóan, de egyértelmű volt az ítélet. Azt nem tudom, hogy most kitalálnak-e bármit is a határidőre vonatkozólag. Vannak határidők, de ezek nem számítanak. Volt olyan vidéki frekvencia-ügy, ahol megállapította a bíróság, hogy több mint kétszáz napos törvénysértő késésben van a Médiatanács, de ennek semmilyen jogkövetkezménye nincs. Azonban ha mi a nyolc napot egy perccel túllépjük, akkor minden jogunkat elvesztjük. Ezt már sokszor elmondtam, de azt gondolom, hogy érdemes sokszor hangsúlyozni, hogy nagyon messze vagyunk a jog előtti egyenlőségtől, és sajnos a tendencia rossz. Távolodunk tőle, és nem közeledünk hozzá.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!