Négy magyar értelmiségi Jerevánban kért bocsánatot Safarov átadásáért
- Részletek
- Szemle
- 2012. október 11. csütörtök, 03:51
- (m.zs.)
Örményországba érkezett négy magyar értelmiségi – Sz. Bíró Zoltán történész, politikai elemző, Iványi Gábor, a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora, Deák Gábor újságíró, publicista és Ungváry Rudolf író –, hogy bocsánatot kérjen Ramil Safarov azerbajdzsáni bűnöző átadásáért, jelentette a PanARMENIAN.Net örmény hírportál.
„Azért szerveztük ezt a látogatást, hogy tudassuk, a magyar emberek többsége nem ért egyet ezzel, mi pedig elégedetlenek vagyunk a (magyar) hatóságoknak azzal a döntésével, hogy átadták hazájának egy alvó katonatiszt orgyilkosát. Bár a magyarok többsége elítélte a történteket, nem mindenkinek volt alkalma az álláspontját kifejteni" – mondta Deák Gábor kedden, az általuk tartott jereváni sajtókonferencián.
„Azért jöttünk, hogy kifejezzük sajnálatunkat és szégyenkezésünket. Magyarország még az örmények elleni népirtást sem ismerte el hivatalosan, mivel akkoriban Törökország támogatására szorult – mondta Iványi Gábor. – Ami pedig a [Safarov] átadását jóváhagyó miniszterelnököt [Orbán Viktor] illeti, távoznia kellene posztjáról.”
A magyar értelmiségi csoport tagjai arról, hogy Örményország felfüggesztette a Magyarországhoz fűződő diplomáciai kapcsolatokat, azt mondták: az örmény kormány intézkedései a magyar hatóságok ellen irányulnak, nem pedig az emberek ellen.
Ezzel szemben a magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság budapesti ülése után Szijjártó elnök ismét azt közölte: a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti a Safarov-ügyet. Közös sajtótájékoztatójukon Sahin Musztafajev azeri gazdaságfejlesztési miniszter pedig azt mondta: a magyar kormány a nemzetközi jog alapján lépett a Safarov-ügyben, s döntése „humánus és igazságos volt”.
***
Hétfőn-kedden Budapesten ülésezett a magyar-azeri gazdasági vegyesbizottság
„A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a kaukázusi köztársaságok, így Azerbajdzsán piaci keresleti struktúrájához kiválóan illeszkedik a magyar gazdaság kínálati struktúrája. A kormány ezért szeretné elérni, hogy magyar vállalatok piaci lehetőségekhez jussanak Azerbajdzsánban. Erre a legjobb esély az építőipar, a várostervezés, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és a járműipari export területén adódik, így ezeken a területeken várnak eredményeket a mostani vegyes bizottsági üléstől is”, írta az MTI.
Orbán hétfőn tárgyalt az azerbajdzsáni gazdaságfejlesztési miniszterrel, Shahin Mustafayevvel.
Szijjártó miniszterelnökségi külügyi és külgazdasági államtitkár szerint, aki a vegyesbizottság magyar társelnöke, a kétoldalú kapcsolatok erősítése, a magyar vállalkozások külgazdasági kapcsolatainak fejlesztése érdekében Bakuban a magyar cégek számára kereskedőházat hoznak létre. A magyar cégek előtt ugyanis óriási lehetőségek vannak a kaukázusi államban, például az infrastrukturális építkezések, a szennyvíztisztítással kapcsolatos beruházások, illetve a mezőgazdaság területén. Később azt is közölte: hamarosan konkrét szerződések születhetnek magyar és azeri vállalatok között, illetve hogy Magyarország stratégiai céljainak eléréséhez fontos az Azerbajdzsánnal való gazdasági együttműködés.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!