rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. október 2.

A Fidesz újabb utcanév-változtatási javaslatáról és a törvényalkotásról
Szabó Tímea, a Lehet Más a Politika frakcióvezető helyettese

Bolgár György: - A parlament emberi jogi bizottsága épp most vitatta meg az új törvényjavaslatot a 20. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról. Engem már az is meglepett, hogy nem tegnap nyújtották be a törvényjavaslatot, és nem ma kell megszavazni – mert ez még júniusban érkezett –, ehhez képest eddig nem keltett különösebben nagy feltűnést. Csak most figyeltek fel rá, amikor a parlament elé került, és ettől borzolódtak fel a kedélyek. Ön mit szól ahhoz az elképzeléshez, hogy mondjuk ne csak Lenin utca ne legyen, hanem Felszabadulás utca se, meg Frankel Leó utca se? Ráadásul ezek csak példák a törvénytervezet mellékletében, de elképzelhető, hogy a törvényjavaslat alapján mondjuk olyan újságok is megszűnhetnek – vagy legalábbis a címük –, mint a Népszabadság. Hiszen miért ne volna ez az elnevezés is köthető egy önkényuralmi rendszerhez?

Szabó Tímea: - Pontosan az az egyik baj, hogy itt nemcsak Leninről van szó, hanem a törvényjavaslat értelmében akár Nagy Imréről is szó lehet, illetve a Népszabadság vagy a Népszava nevű újságokról is. Azt gondolom, hogy egy teljesen abszurd törvényjavaslatról van szó. Én, mint az emberi jogi bizottság alelnöke, a mai napon nagyon határozottan arra kértem Stágel Bencét, a KDNP egyik képviselőjét, aki benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, hogy a lehető leggyorsabban vonják ezt vissza, mert teljesen nonszensz, és alkalmatlan a cél elérésére. Nekem az a meggyőződésem egyébként, hogy a szélsőségre utaló nevek formális tiltásával a szélsőséges ideológiák nem szoríthatók korlátok közé. Ezek a sommás jogszabályi kinyilatkozások nem alkalmasak a 20. század traumáinak kezelésére és morális értékelésére, ezért azt gondolom, hogy ez a lépés a kormány részéről újfent egy teljesen fölösleges pótcselekvés. Különösen annak tekintetében, hogy a javaslat értékítélete elég bizonytalan. Az szerepel a javaslatban, hogy vitás esetben a Magyar Tudományos Akadémia véleményét kikérhetik. Láttunk már arra egy elég rossz példát az egyháztörvény kapcsán, hogy ez hogyan működik, amikor egyházakkal kapcsolatban előzetes konzultáció nélkül próbálták meg az akadémia állásfoglalását kérni.

- Ki is hátrált ebből a helyzetből az akadémia.

- Igen, egy elég felháborodott válasz érkezett tőlük, amelyben kifejtették, hogy az akadémia nem arra hivatott, hogy politikai megrendelésre egyházi kérdésekben döntsön. Sejtésem szerint ideológiai kérdésekben is ugyanezt fogja nyilatkozni a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

- Ráadásul az a címe ennek a törvényjavaslatnak, hogy „Az önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések”. Ez egy annyira bizonytalan és homályos megfogalmazás, hogy akár a Magyar Nemzet című napilap – hiszen a Magyar Nemzet egy sok évszázadon keresztül ívelő elnevezés – is megijedhetne, hiszen ez a lap ezen a néven évtizedekig megjelent a kommunista rendszer alatt, vagyis köthető ahhoz.

- Pontosan. Az az egyik baj a sok közül ezzel a javaslattal, hogy csak az egyik oldalról közelíti meg ezt a kérdést. Kiemelik az általános indoklásban, hogy elsősorban a kommunista diktatúrához, valamint a tanácsköztársasághoz köthető személyekről elnevezett utcákkal van probléma. Azonban kérdem én, hogy akkor mi a helyzet például a nyilas rezsimhez vagy náci rezsimhez köthető utcanevekkel. Tehát megint látunk egy egyrészről nagyon egyoldalú, másrészről teljesen nonszensz megközelítést. Mi a helyzet például az önkényuralmi rezsimben erőteljesen közreműködő, de élete későbbi szakaszában a demokratikus értékekért küzdő Nagy Imrével, vagy mondjuk a fajvédőből demokratikus ellenállóvá nemesedett Bajcsy-Zsilinszky Endrével, vagy az egyik zsidótörvényt a parlamenttel elfogadtató Teleki Pállal? Akkor holnaptól átnevezzük a Bajcsy-Zsilinszky utat? Tehát egyrészről ez a javaslat elképesztő és teljesen végrehajthatatlan. Másrészről – és ez talán a komolyabb probléma – két vonatkozásában is alaptörvény-ellenes, illetve nemzetközi szerződésbe, konkrétan az európai emberi jogi egyezménybe is ütközik a tartalma.

- Pontosan miért?

- Például politikai sajtótermékekkel kapcsolatban a véleménynyilvánítás szabadságának ez egy komolyan aránytalan korlátozása. Egy kommunista vagy egy szélsőjobbos párt a saját pártlapját miért ne nevezhetné el kommunista vagy jobbos vezetőről? Amíg kommunista és szélsőjobbos párt alapítása lehetséges Magyarországon, addig miért ne nevezhetné el a lapját mindenki úgy, ahogyan az a saját ideológiájából következik. Az emberi jogi bíróság akkor tekinti törvényen alapulónak a jogkorlátozást, ha a szabályozás kellően konkrét és a polgárok számára előre látható a jogkorlátozó hatás. Én úgy gondolom, hogy már ezeknél a kritériumoknál megbukik ez a jogbiztonsággal és világossággal erősen hadilábon álló javaslat. Ez a sommás kinyilatkozás nem kellően konkrétságra. Egyébként, ha ez a javaslat bármilyen okból átmenne a rostán, akkor viszont a szükségesség-arányosság követelményén bukna el. Én ezt el is mondtam ma Stágel Bence, KDNP-s képviselőnek.

- És ő tágra nyílt szemmel azt mondta, hogy nahát, erre nem is gondoltunk képviselőasszony, úgyhogy megfogadjuk a tanácsát?

- Erre a megjegyzésemre természetesen nem reagált Stágel úr. Azért egyfajta meglepetés kiült az arcára, de az egész jogi érvelést azzal próbálta elütni, hogy lám, az ellenzéki pártok már megint csak az egyik oldalt védik. Én ezt személyesen is kikértem magamnak azzal, hogy egy jogi érvelést ne vigyünk már le arra a szintre, hogy elkezdünk arról beszélni, hogy különböző ideológiákat meg diktatúrákat védünk. Ráadásul ott volt a kormány részéről is valaki, aki csak annyit mondott, hogy igen, ezt a kormány támogatja. Tehát egy jogilag teljesen megalapozatlan, nemzetközi szerződésekbe ütköző javaslatot látunk megint, ami véleményem szerint megint semmi másra nem jó, csak arra, hogy a fontos kérdésekről elterelje a figyelmet.

- Még csak nem is Stágel Bence volt az, aki kitalálta nyilván.

- Nem, valóban sok aláírója van.

- Nézzük egy kicsit más oldalról ezt a kérdést! Gondolom, sokan vagyunk, akik nem szeretnénk, ha most elkezdenének Horthy terek és utcák megjelenni. El is lehetne gondolkozni vagy vitatkozni azon, hogy Horthy köthető-e a 20. századi önkényuralmi rendszerekhez vagy sem, vagy mennyiben köthető.  Most tegyük fel a legnaivabb, legártatlanabb jóhiszeműséggel, hogy hátha azt akarja a kormány megakadályozni, hogy itt elszaporodjanak a Horthy-rendszer restaurációjára utaló utcaelnevezések. Nem lehet, hogy akár így is alkalmazható volna ez a törvény?

- Alkalmazásról én semmiképpen nem beszélnék, mert szerintem alkalmazhatatlan ez a törvény. Például a kapitalizmus kritikáját megfogalmazó Marxot közvetlenül kötni egy évtizedekkel később megvalósuló kommunista diktatúrához, az abszurdum. Egyébként a javaslat melléklete csak példaszerűen sorolja fel ezeket, és valóban van nagyon sok Lenin utca, de még több Marx utca, Felszabadulás utca, Népfront utca és így tovább. Azonban ki és hogyan dönti el, hogy mit kell átnevezni? Egyetlen támpont van megadva, amit már említettem, hogy vitás kérdésekben a tudományos akadémia állásfoglalását kérik. Én el tudom képzelni azt a helyzetet, hogy az MTA munkatársai majd a napi ezer bejelentést elkezdik egyesével bogarászni, hogy vajon az adott név köthető-e kommunista vagy egyéb önkényuralmi rendszerekhez. Tehát teljesen abszurd ez a dolog. Ez semmi máshoz nem vezetne a gyakorlatban, mint permanens feljelentgetésekhez, bejelentgetésekhez és vizsgálatokhoz, ami egyszerűen lehetetlenné teszi a kivitelezést. Egyébként is értelmezhetetlen ez az egész.

- Őrület, de van benne rendszer. Ebben is van rendszer, mint ahogy mintha abban is volna, hogyan kerülnek a parlament elé a legkülönbözőbb javaslatok. Nem tartozik közvetlenül ehhez a témához, meg nyilván nem is az emberi jogi bizottságon fut keresztül, de azért megkérdezem, hogy Ön mit szól a történtekhez. Nyilván megbeszélte a képviselő társaival azt is, hogy huszonnégy óra alatt átverik a parlamenten ezt a nyerőgépbetiltási törvényt, ami egyszerűen hihetetlen. Mi történhetett? Hirtelen leszállt a chicagói maffia, megfenyegette az ország vezetését, és nemzetbiztonsági kockázatok alakultak ki, amit a nyerőgépeken keresztül lehetett elrendezni? Mindenesetre huszonnégy óra alatt dönteni egy olyan dologról, ami a hatvanas évek közepe óta létezik Magyarországon, az nagyon furcsa. Emellett itt van három fideszes képviselő mai találmánya arról, hogy ne legyenek borítékok a következő választásokon, a szavazólapokat csak úgy dobják be az urnába, már ha lesz urna. Ezekhez Önök mit szólnak? Egyáltalán úgy érzik, hogy egy normális parlamentben működnek vagy pedig valamilyen elvarázsolt kastélyban?

- Nagyon csúnyán megfogalmazva, köpni, nyelni nem tudunk. Pedig azért már hozzáedződtünk valamennyire ehhez az Orbán-rezsimhez az elmúlt két évben, és ahhoz, hogy hogyan és kik adják be a legkülönbözőbb területeken a legabszurdabb elképzeléseiket különböző törvényjavaslatok formájában. Az LMP-nek egyébként az az álláspontja, hogy semmilyen olyan törvény vitájában, amit különleges, sürgős eljárásban – vagyis huszonnégy órán belül megtárgyalva – nyújtanak be, nem vesz részt. Pontosan azért, mert elfogadhatatlan ez az eljárás. Ráadásul megkerülnek mindenféle társadalmi egyeztetést, és a homályos érvelések miatt azt sem tudjuk igazából, hogy miről szól egy-egy előterjesztés. Tehát nem veszünk részt ezekben a vitákban. Ez a borítékos dolog is, ami most felvetődött, abszolút nonszensz. Ráadásul ezeket a legtöbb esetben önálló képviselői indítványként nyújtják be, pontosan azért, hogy elkerüljék a társadalmi egyeztetés kötelezettségét. Sajnos azt kell mondanom, hogy már részben hozzá szoktunk ahhoz, hogy nemcsak mi, képviselők, hanem az egész társadalom ki van zárva a jogalkotási folyamatokból, de azért minket is meg tudnak lepni még ezekkel az újabbnál újabb ötletekkel. Mindenesetre mi küzdünk.

- Hátha egyik reggel boldogan felébredünk, és rájövünk, hogy az egész csak rossz álom volt.

- Reméljük!



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái