rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. október 2.

A bíróság döntött: nem kell üres hátoldalt aláírni
Arató András, a Klub rádió elnök-vezérigazgatója

Arató András: - Azért gondoltam, hogy informálni kellene a klubtársakat, tagtársakat, hallgatókat, mert most kaptam kézhez három jogerős ítéletet, amelyek a mi Balaton-felvidéki partnerünket, a Jam Részvénytársaság pályázatait érintik. Ebben a rossz hír az, hogy mindhárom pályázat ügyében jóváhagyták a médiatanács kizáró határozatát. Ámde vannak tanulságai ennek az ítéletnek, és úgy gondolom, hogy ebben a nagy sebességű időszakban, amelyben most élünk, ezeket meg kellene osztani. Az ítélet a kezemben van, megpróbálok a kronológiája szerint haladni. Az egyik dolog az, hogy azt mondja a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a médiatanács vélekedésével szemben – tehát akkor nyilván mást vélekedett a médiatanács – a pályázati ajánlatok alaki elbírálásához negyvenöt nap áll rendelkezésre, hogy döntést hozzon. Vagyis negyvenöt a kötelező határidő. Ám azt írja az ítélet, hogy a határidő túllépéséhez a médiatörvény jogkövetkezményt nem fűz. Vagyis ha tovább tart a dolog, akkor tovább tart. És ebben az esetben több mint kétszáz napig nem született meg a pályázatok alaki helyességéről szóló határozat.

- Mármint, hogy ebben a vidéki ügyben.

- Igen. Itt van egy nagyon fontos mondat, ezt megpróbálom felolvasni, bár felolvasásban nem vagyok nagyon erős, de úrrá leszek a nehézségen. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a jogalkalmazó országos hatáskörű hatóságtól elvárható az, hogy az eljárásra irányadó jogszabályokat maradéktalanul betartsa, azaz jogkövető magatartást tanúsítson, mint ahogy ezt azoktól az ügyfelektől elvárja, akiknek mulasztásához viszont a törvény súlyos jogkövetkezményeket fűz. Vagyis felhívja az ítélőtábla a médiatanács figyelmét arra, hogy tartsa be a jogszabályokat, függetlenül attól, hogy számára nincsenek jogkövetkezmények. Ezzel szemben a Klubrádió számára például súlyos jogkövetkezmény, ha elmulasztja a tizenöt napos perlési időt, mert akkor neki már nincs módja ezen korrigálni.

- Akkor neki már annyi. De a médiatanácsnak nem annyi.

- Így van. Mint látható, írja az ítélet, a médiatanács elmulasztása nem menthető, de annak a döntés érdemét érintő jogkövetkezménye nincs. Ez azt jelenti, hogy itt a törvény előtti egyenlőség súlyos sérelmet szenved, hiszen a másik félnek, a Klubrádiónak vagy a Jamnek, vagy bárki másnak javíthatatlan jogkövetkezménye van, ha késik. Ezzel szemben annak semmilyen jogkövetkezménye nincs, ha a médiatanács késik.

- És erre az abszurdumra hívta fel a figyelmet az ítélőtábla.

- Így van. Azért az egy elég erős dolog, amikor a bíróság figyelmezteti az országos hatóságot.

Anélkül, hogy belemélyednénk, hogy miért is zárták ki ezt a három pályázatot alaki okokra hivatkozva, a dolog miliőjére elég jó választ ad az, amit most majd idézni fogok ebből az ítéletből. Mert tulajdonképpen ez arról szól, hogy a bíróság objektív és tisztességes ítéletet akar hozni, de olyanok a jogszabályok, amelyek a hatóságnak akkora előnyöket adnak, hogy tulajdonképpen már ésszerűtlenül is kell a jogalany számára hátrányos ítéletet hozni. Idézem: a formanyomtatvány, amely kötelező kelléke volt a pályázatoknak, kétséget kizáróan tartalmaz szerkesztési hibát, két 9-es pont van a 28. oldalon stb. Majd azt írja az ítélet, hogy ezen körülmény, valamint a felhívás x pontja alapján a formanyomtatvány értelemszerű kitöltésére vonatkozó felhívás nem jogosítja fel a pályázót a hibák akár jó szándékú kijavítására sem.

- Csak hogy jól értse mindenki, a médiahatóság által kibocsátott formanyomtatványon egymás után van két 9-es pont, ugye?

- Így van.

- Tehát eltévesztették. És a Klubrádió, illetve a Jam Zrt. úgy értelmezte, hogy a 9-es után nem jöhet a 9-es?

- Így van. Miután az egyik 9-es pont az utolsó volt ebben a formanyomtatványban, ezt önkényesen 10-esre változtatta a Jam Zrt. Ez kizárásra okot adó alaki hiba.

- És erre a bíróság azt mondta, hogy még ha ez hiba volt is az eredeti formanyomtatványban, nem tudja ezt felülbírálni.

- Igen, alaki hibát követett el a pályázó, nevezetesen azt, hogy a pályázata szempontjából értelmezhetetlen pontot nem emelte be ebbe a formanyomtatványba. Hangsúlyozom, ezek teljesen irracionális dolgok, de mód van arra, hogy akár úgy is kiírjanak pályázatot, hogy tele van irracionalitással. Tehát ezeket a pályázatokat ezért bukta el a Jam Zrt. De azért mondanék valami érdekesebbet is. Mindezen pontok együttes értelmezéséből a jelen ügyben a Fővárosi Ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy a felhívás szerinti pályázatnak – mert ugye itt egy konkrét pályázatról van szó –, részvénynek, dokumentumnak, azaz benyújtott oldalnak az minősül, amely adatot tartalmaz. Üres lap vagy oldal nem hordoz adatot, következésképpen kelettel, valamint cégszerű aláírással történő ellátásának igénye sem a médiatörvényből, de a fentiek szerint a felhívás vonatkozó pontjaiból sem vezethető le. Vagyis most van egy olyan ítéleti pont, amelyik azt mondja, hogy természetesen írhat ki ilyen pályázatot a médiatanács, mert azt ír ki, amit akar, többek között olyat is, hogy az üres hátoldalakat is számozni meg aláírni kellene, de ha nem ilyet ír ki, akkor az értelemből, a rációból következik, hogy ezek nem is részei a pályázatnak.

- Akkor te ezért jöttél be. Ugyanis ugyanaz a bíróság, amelyik a mi ügyünkben, a 95,3-as ügyben már többször eljárt és hozott ítéletet, a médiatanács pedig azt mondta, hogy ezek alapján sem fogja a pályázatot újból elbírálni, ellenben kizár minket, mert alaki hibát követtünk el, és ez volna az a bizonyos „klubszabály”, például, hogy nem írtuk alá az üres hátoldalt, egy másik ítéletben ugyanez a bíróság most szó szerint és félreértelmezhetetlenül megállapítja, hogy az üres hátoldal, ahol nincs szöveg, az nem minősülhet a pályázat aláírandó részének.

- Ez így van. A korábbi két ítéletében nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, mert már magasabb szinten eldöntötte, hogy a médiatanács eljárása nem jogszerű. Tehát ott már az eljárás nem volt jogszerű, következésképpen annak a mérlegelése, hogy vajon ez az alaki hiba, hogy a hátoldal alá van-e írva vagy sem, nem tárgyalandó. Idáig nem jutott el. Most egy kisebb vidéki frekvencia esetében, ahol mások voltak az alapkörülmények, eljutott odáig a bíróság, hogy leírta, hogy ha nincs olyan előírás, amely szerint az üres hátoldalakat alá kell írni, akkor ezeket értelemszerűen nem kell aláírni.

- Ez abszolút világos helyzet. Akkor mi lesz velünk?

- Én nem tudom, de eddig is úgy gondoltam, hogy beadtunk egy jó pályázatot erre a frekvenciára, meg egy másikra, az egyiket megnyertük, a másikon jogellenesen lett valaki más győztes ezekben. Az utóbbiban jogerős ítélet állapította meg, hogy igazunk van. Ebből én nem következtettem arra, hogy ne lenne igazunk. Most én úgy gondoltam, hogy tájékoztatom a hallgatókat, akik nagyon nagy érdeklődéssel követik a rádió dolgait. Ez egy fontos dolog, hogy végre eljutott a jogalkalmazás oda – nem juthatott el korábban, tehát a jogalkalmazással nincsen probléma –, hogy megállapítsa, hogy hülyeség ez az üres hátoldal.

- Ez a bíróság elé eddig nem vitt totális félreértelmezése az alaki szabályoknak, vagyis hogy az üres hátoldalt nem vitte senki a bíróság elé.

- De bíróság elé vittük, csak nem volt rá szükség.

- Mert már egy előző lépésnél a bíróság azt mondta, hogy amit a médiatanács csinál, az elfogadhatatlan.

- Mi azt mondtuk az előző perben, hogy az eljárás jogellenes. És aztán azt mondtuk, hogy ha tévednénk abban, hogy jogellenes ez az eljárás, akkor a tartalma, az érdeme nem állja meg a helyét, vagyis hogy nem kell aláírni a hátoldalakat. A bíróság pedig az ítéletben kimondta, hogy igazunk van, az eljárás jogellenes volt, neki nem kell tovább vizsgálni.

- De ebben az ügyben, ami ugyan szintén részben érint minket, kimondta, hogy az üres hátoldalt, ahol nincs szöveg, nem kell aláírni.

- Ha mi most egy angolszász ország lennénk, akkor ez az ítélet törvénnyé válna. Magyarországon nem precedensjog van, de azért bizton lehet számítani rá, hogy nem fogja azt mondani a bíróság egy következő ítéletben – ugye ugyanaz a bíróság, ugyanaz a tanács tárgyal minden egyes ügyet –, hogy akkor mégis alá kell írni. Hadd emlékeztessek arra, hogy annak idején az Inforádió pályázatában, sajátos módon a végleges pályázati felhívásba, beleírta a médiatanács azt, hogy alá kell írni a hátoldalakat.  De azt is előírhatta volna, hogy mondjuk csak babos kendőben lehet leadni a pályázatot, és ha az elő van írva, és te ehelyett elmész ezzel a fülhallgatóval, akkor érvénytelen.

- De ha nincs előírva, akkor nem lehet számon kérni, hogy miért nincs rajtad a babos kendő.

- Ez így van. Tehát itt egyrészt most a legsürgetőbb és legfontosabb ügy a Klubrádió ügye, de egyébként ezzel a médiatörvénnyel is kell foglalkozni.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái